Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
A Csepeli Szerszámgépgyár Horizontális fúrógép óriási horizontális fúrógépe, amelyet a Budapesti Nemzet- köri Vásáron mutattak be. ÉRDEKESSÉGEK Hazánkban is a legteljesebb érdeklődésre tarthat számot az a komplex felhasználási eljárás, amit francia mérnökök dolgoztak ki a napraforgó hasznosítására. Eddig, az olaj kipréselése után a héját tüzelésre, a darát állati takarmányozásra használták fel. Most a növény szárát őrlés és osztályozás után, a papíriparban és a pektingyártásban hasznosítják, a cellulozehulladékot pedig trágyázásra fordítják. A darából síkért vonnak ki, a héjból pedig furfurolt és élesztő számára tápanyagként használható cukrot nyernek. Mindezekkel a folyamatos hasznosítási műveletekkel csökkentik az olaj termelési költségét. * Egészen, újszerű, acéllemezekből készült, könnyen szállítható, gyorsan elhelyezhető és ismét felszedhető ideiglenes útpályát állítanak elő Nyugat-Neme tor- szágbam, mely útépítkezésekhez (javítás, korszerűsítés stb.) jól felhasználható. A gyakorlatban jól bevált acélút 1000 méterének elhelyezése mindössze 24 órát igényel. • Oletetrin néven új antibiotikumot állítottak elő az össz-szö- vetségi Antibiotikum Kutató Intézetben. Az új gyógyszer sikeresen alkalmazható az eddigi antibiotikumokkal szemben ellenálló Staphylococcus baktériumtörzsek elpusztítására. Az első páciens, akit az oletetrinnel megmentettek, tüdőgyulladásban szemvédő kétéves kislány volt. A kórokozó Staphylococcusok minden eddig ismert antibiotikummal szemben ellenállók voltak, így került sor az oletetrin kipróbálására, amelynek alkalmazása után a kislány néhány nap alatt meggyógyult. TECHNIKA tudomány Csalogatóanyagok a növényvédelemben Egyenlőtlen karó analitikai mérleg A mérleg — amelynek érzékenysége 0,1 mgr, terhelhetősége 200 gr — 200 gramm beépített súlysorozattal rendelkezik. Kívülről kezelhető forgató gombokkal és számláló szerkezet segítségével az eredmény leolvasható. Egy osztás távolság: 1 mgr, 0,1 mgr nóniusszal értékelhető. A mérleg állandó terheléssel dolgozik, kétélű, s így van kiküszöbölve a különböző terhelésnél fellépő érzékenységi különbözet, valamint az egyenlő karú mérlegeknél jelentkező egyenlőkarúsági hiba. A finom mérőeszközt légcsillapítással és optikai skálával látták el. Feltalálói Tarány Géza, Nagy Ferenc, Mayhen Ferenc. Gyártja a Laboratóriumi Felszerelések Gyára. Mit mesél a világegyetem? A rádióteleszkópok hosszú sora fürkészi a világegyetem titkait a Szovjetunióban. A rádióteleszkóp nagy érzékenységű rádióvevőkészülékből. és éles irányítású, nagyméretű sík antenna- rendszerből áll. E csillagászati műszer égitestek elektromágneses sugárzását méri. Képünkön: a T-alakű antennák egyik csoportja. A korszerű mezőgazdaság egyik legégetőbb problémája a növényvédelem, hiszen ismeretes, hogy fáradságos munkával előállított terményeinek jelentős része veszendőbe megy a nagyszámú rovarkártevő miatt. Az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete (FAO) adatai szerint csak a kenyérgabonában és a rizsben a kártevők és betegségek okozta évi veszteség 33 millió tonna, ami 150 millió ember egyévi szükségletének felel meg. A modem vegyipar sokféle kitűnő hatású rovarirtószert állított elő és hozott forgalomba, ezek a védekező anyagok azonban elég költségesek, kiszórásuk még költségesebb, és a rovarok hamarosan ellenállóvá válhatnak a vegyszerekkel szemben. Mindez a szakembereket az egyszerűbb, olcsóbb növényvédelmi módszerek kidolgozására serkentette. Ilyen reményekkel kecsegtető új módszer a rovarok csalogatóanyagokkal történő összegyűjtése és megsemmisítése. A biológusok már régen kiderítették, hogy a rovarok nagy hatósugarú szaglóérzékkel rendelkeznek. A lepkék, darazsak, legyek nagy távolságból megérzik pl. a táplálkozásukra alkalmas gazdanövényt vagy a párosodásra kész partnert. Bebizonyosodott, hogy az egyik lepkefaj hímje 11 km távolságból is megérzi a nőstény illatanyagát. Kézenfekvő volt tehát a gondolat: a rovarok e rendkívüli szaglóképességét a párzásra kész nőstény, s a kedvenc táplálék szagának utánzásával, az úgynevezett csalogatóanyagokkal arra lehetne felhasználni, hogy a rovarok növényvédelmi szempontból fontos raj- zási idejét, s egyedszámát megállapítsák vagy a csalétket megmérgezve, a rovarokat elpusztítsák. Az alapötletet számos kísérlet eredménye igazolta. Egy fenyőfűrész-darázsfaj egyetlen nőstényét kalitkába zárták és szántóföldre helyezték ki. Ez a nőstény öt nap alatt tizenegy- ezer hímet csalogatott a csapdába. Eddig csupán három rovarfaj ivari csalogatóanyagát ismerjük pontosan: a gyajaspil- léét, a selyemlepkéét és a csótányét. Ezeket 5Ü0 000 nőstény hátsó potrohszelvényéből, megfelelő kémiai eljárással vonták ki, és pontos kémiai szerkezetüket is megállapították. Érdekes, hogy a kivont anyagok hihetetlenül kicsiny mennyisége — összesen kb. 30 molekulája — már csalogató hatású. A természetes csalogatóanyagok megismerése után, ezekhez hasonló, mesterségesen is előállítható anyagok esetleges csalogató hatását vizsgálták. Mintegy 4000 különféle anyagot próbáltak ki e célból, többet közülük sikerrel. Más kutatók a rovarok hangadó, valamint hangérzékelő szerveit vizsgálták és megállapították: a rovarvilágban a hangadás és érzékelés 13 oktáv hangterjedelemben történik, Magyar kutatók a soproni erdészeti egyetemen a gyomirtószerek hatását vizsgálták, különös tekintettel a talajban élő mikroorganizmusokra. Ezek a vegyszerek elsősorban gyökér- mérgek, s alkalmazásuk során közvetlen érintkezésbe kerülnek a talajban élő szervezetekkel. Jól tudjuk, hogy a talajban élő baktériumok, egysejtű állatok tevékenysége, életfolyamatai teszik „élővé” a talajt. Ezek szabályozzák a nitrogénellátást, befolyásolják a talaj termelékenységét, szerepük tehát igen jelentős és így nagyon lényeges annak megállapítása, hogy például a gyomirtószerek alkalmazásával nem okozunk-e nagyobb kárt a talaj mikroszervezetei- nek esetleges elpusztításával, mint amennyi hasznot a gyomok kiirtása jelent. A gyomirtószerek hatását nem egyszer vizsgálták már — de mindeddig szabadtéri kísérletekkel. Ezzel pedig annyi külső téamelyek nagy része az emberi fül számára felfoghatatlan. Ennek ismeretében azután káros rovarokat csalogató berendezéseket készítettek. így sikerrel jártak a hím moszkitók, a nőstény és a hím kabócák össze- csalogatására, valamint a repülő sáskarajok irányváltoztatására vonatkozó kísérletek, melyeket részben magnetofonszalagon rögzített természetes hangokkal, részben mesterségesen keltett rezgésekkel végeztek. Hasonló jelentősége van a vetést vagy a termést károsító madarak riasztásának is magnetofonszalagon rögzített riasztó madárhangnak. Fenti növényvédelmi módszerek még kísérleti szakaszban vannak, az eddigi eredmények azonban nagyon biztatóak. A jelenlegi vegyszeres védekezésnél — permetezésnél, porozásnál — sok kilogramm vagy sok liter anyagot kell felhasználni, a csalogatóanyagoknál — mint láttuk — néha csupán molekuláris anyagmennyiségeket. Ha a csalogatóanyagok használata a növényvédelemnek nem is az egyetlen útja lesz, az bizonyos, hogy a komplex növényvédelem hatásos fegyverré válik. nyező ellenőrizhetetlen hatását kellett volna figyelembe venni, hogy ily módon érdemleges eredmény nem születhetett. A magyar kutatók ezért nem a szabadban, hanem laboratóriumban vizsgálták a nálunk használt Hungazin PK és Hun- gazin DT gyomirtókat. (Az első hatóanyaga a svájci Atrazin- nak, a másodiké a svájci Sima- zinnak magyar gyártmányú megfelelője.) A gyakorlatban használt töménység tízszeresét, sőt százszorosát is alkalmazták ksérleteik- nél a magyar kutatók és kiderült a mikrofauna — ostoros egysejtűek, amőbák, csillósok, fonálférgek, kerekesíérgek, medveállatocskák — fejlődését, életét a gyomirtószerek nem befolyásolták, sőt, esetenként még fokozták is életműködésüket. Tehát a magyar gyomirtószerek a talaj élővilágára nem károsak. Gyomirtószerek és mikroorganizmus SCK - 200—U típusú hegesztőgép A hegesztő áramforrás két egyfázisú transzformátorból áll, amelynek jármai meg vannak hosszabbítva. A meghosszabbított jármok között egy közös mágneses sönt foglai helyet. A transzformátorok új primér tekercsrendszere Scott kapcsolással csatlakozik a három fázisú hálózathoz. Különböző hegesztő áramok előállítása a mágneses sönt egyenáramú gerjesztésével eszközölhető. Az áramforrásban négy darab szilícium dióda egy- utas kapcsolásban állítja elő a hegesztő egyenáramot. Formalkid — új magyar műanyag máz A cserépedények vagy csempefélék mázbevonata évezredek óta szervetlen alapanyagból készült. Debrecenben az ÉM Országos Szakipari Vállalat mü- anyagkutató laboratóriumában sikerült először előállítani szerves anyagból olyan mázt, amely a régiekhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. Formal- kidnak nevezték el, festékként vihető fel a felületre, s 100 fokos hőkezelés után mázzá alakul át. Ily módon használható cserépedények díszítésére, fő alkalmazási területe azonban az építőiparban lesz. Védő- és díszítő-, burkolóbevonat készül belőle. Három évi kísérletezés után megkezdődött laboratóriumi előállítása. Az új anyaggal történő kísérletek tovább folynak, hogy megtalálják a sokfélének ígérkező alkalmazási lehetőségeket. Képünk: színes műanyagmázzal díszített vázák. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapaa. Főszerkesztő: dr Welthei Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont i 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-36. Vidéki lapok: 11-22. Kíadónivatal: Kecskemét. Szabadság tér I 'a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyai Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dl: t nőnapra is forint Bacs-Kiskun megyei Vyomda V Kecskemét — Teieton; n-85 Index; 35 065.
