Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! MAG-VAR. SZOCIALISTA MVWKÄSPÄRLT BACS KISKvAM MEGYE. LAPJA XX. ÉVFOLYAM. 152. SZÁM Ara 60 fillér 1965. JÚNIUS 30, SZERDA Apad a Dana egész magyar szakasza Előkészületek a fakadó- és a belvizek eltávolítására Baja—Mohács térségében tovább tart as erőpróba A Duna kedden már az egész magyar szakaszon apadt, örvendetes, hogy a legalsó magyar szakaszon a korábbi hosszadalmas stagnálás, majd a napi 1— 2 centiméteres apadás után Bajánál és Mohácsnál nagyobb mértékben süllyedt a vízszint. Bajánál tegnap délben 932 centiméter volt a folyó magassága, ami még mindig 30 centiméterrel több, mint az 1954. évi maximum volt. A védekezésben mindenesetre az eddigi apadás is nagy segítséget jelentett, mert kisebb víznyomás nehezedik a töltésekre. Az árvédelemnek az utóbbi napokban már nem annyira a legalsó, a jugoszláv határ menti magyar szakasz, hanem feljebb, a Sió-torkolat körzete okoz a korábbinál több gondot. Ebben a térségben a Sió gátjai mögött egy nap alatt 4, a Duna töltése mellett pedig egy buzgár fakadt fel, de gyors beavatkozással kedd reggelre sikerült lokalizálni a feltörő vizet. ' Baja—Mohács, illetve a jugoszláv határig terjedő védelmi szakaszon változatlan éberséget diktálnak a felfeltörő buzgárok. A 26-os töltés-kilométer tájékán tegnap újabb felfakadt buzgár tette erőpróbára a védelem munkásait, s akadt tennivaló Bajától északra is a széthúzottabban jelentkező vízfelfakadásokkal. Ordas és Üsződ belterületén — a védelem munkálataival összeegyeztetve — folyik a fakadó vizek szivattyúzása. A hartai nyári gát mentén viszont az apadás jóvoltából megszűnt a védekezés, itt a figyelő szolgálatra tértek át. Egyébként a Bajai Vízügyi Igazgatóság védelmi szakaszán tegnap a kétszázhetvenöt műszaki szakember mellett több mint hatezerhatszáz ember, közöttük négyezernél több honvéd vett részt a munkálatokban, amelyeket a délutáni órákban ismét megtekintett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese és Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos. Ugyancsak tegnap délután dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb vezetője elnökletével ülést tartott az árvízvédelmi területi bizottság. A tanácskozáson a jelenlegi helyzet értékelése mellett a további védekezési, illetve kárhelyreállítási feladatok megvitatására került sor. A Bajai Vízügyi Igazgatóság pedig a jelentősebb mértékben beállt apadással egyidejűleg a fakadó- és belvizek eltávolítása érdekében elrendelte a szivaty- tyúkapacitás, illetve az ezzel kapcsolatos igények megállapítását. Igények és lehetőségek Ben Bella sorsa nem közömbös (K. GyJ Régebben igen sok szó esett a valóságtól elrugaszkodott, a realitások iránt érzéketlenné vált emberekről, akik nem tudtak különbséget tenni az igények és a lehetőségek között. Nem számolva adottságainkkal, a képzelet szárnyán lebegve, szinte már fantasztikus tervek sorát gyártották és olyan hatalmas követeléseket támasztottak a közösséggel szemben, melynek az legjobb szándéka és minden erőfeszítése ellenére sem volt képes megfelelni. Ezek a felhőkben járók, akik rendre építgették légváraikat, sok kárt okoztak, hiszen a túlzott igények, a teljesíthetetlen célkitűzések végül is bizonytalanságot, fásult közönyt, kiábrándulást szülnek. Ma reálisan politizálunk, gazdasági terveink pedig, ha szerényebbek is, feltétlenül megbízhatóak és teljesíthetők. A régi hiba, a valóságtól való elrugaszkodás — ha itt-ott fel is fedezhető még —, egyáltalán nem jellemző tünet. Az igények és a lehetőségek általában összhangban állnak egymással. Azt viszont feltétlenül észre kell vennünk, hogy néhol baj van az igényességgel. Talán a múltbeli tapasztalatokat helytelenül értelmezve némelyek alacsonyra állítják a mércét, nem élnek a kínálkozó lehetőségekkel, s így lassítják a fejlődés ütemét. Igénytelenség. Olyan fogalom ez, mely semmiképpen sem lehet honos a mi társadalmunkban. Idegen, visszataszító tünet, hiszen mi magas célt tűztünk magunk elé. Olyan világ megteremtésére vállalkoztunk, melyben minden eddiginél magasabbrendű gazdasági és társadalmi berendezkedés segíti az emberi célok kibontakozását. Éppen ezért visszataszító és megengedhetetlen a sok helyen tapasztalható igénytelenség. Olykor elegendő egy gyár udvarán megállni, s máris látja az ember, hogy a helyi követelmények bizony elég siralmasak. Rendetlenség és felfordulás az udvaron, szervezetlen, lélektelenül végzett munka, ácsorgás, fegyelmezetlenség, lógás, tessék-lássék igyekezet a munkacsarnokban. Bűnös igénytelenség, megalkuvás ez a rosszal és elherdálása lehetőségeinknek. De az elhanyagolt tsz-udvar, a gazdasági épületnek kinevezett kezdetleges, szánalmas kaliba, a bokáig érő sár, a gondozatlan jószág mellett pipázó, beszélgető szövetkezetiek látványa is az igénytelenség, a gazdálkodás alacsony színvonalának a bizonyítéka. Ez az igénytelenség néhány helyen már nem csupán tünet, sajnos, szinte már szemléletté súlyosbodott. Az ilyen szemléletű emberek jellemzője a „széles” elégedettség. Kis dolgokon lelkesednek, szürke, jelentéktelen tevést-vevést nagyítanak tettekké, mert az alacsonyra tűzött mérce az ő szemükben nagynak mutatja a kicsit is. Volna lehetőségük többre is, jobbra is, de talán se szemük, se szívük, se tehetségük nincs hozzá. S \z igénytelen ember fél minden újtól, ami ismeretlen, szokatlan számára. Megelégszik a szürke, jelentéktelen eredményekkel, a bevált sémákkal, melyekből ugyan kevés áldás fakad, de nagyobb baj se származik. Az igénytelenség a képzeletszegény, tehetetlen emberek világa. Vagy a kényelemben szellemileg, érzelmileg elhájasodottaké, akik ötletek, jó hangulat, pezsgő alkotókedv megteremtése helyett hamis elméleteket gyártanak. Akik bölcsen idézik a közmondást: addig nyújtózzunk, ameddig a takarónk ér. Pedig a takaróból még bőven futná, de az ő szívükből, képességeikből többre nem telik. Kártékony dolog volt annak idején a nagyralátás is. De az igénytelenség, alacsony mérce sem kevésbé káros. Nekünk a feladatok sorát kell valóra váltanunk, s ezek az emberek legmagasabb igényeinek kielégítésére, az új társadalom felépítésére vonatkoznak. Az igénytelenség, az alacsony színvonal lehetőségeink elherdálását jelenti. Aki ezzel megalkuszik, megtagadja közösen vállalt feladatainkat. Bumedien ezredes, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke fogadta Abdel He- gid Faridot, az EAK elnöki irodájának főtitkárát és felkérte, adja át szóbeli üzenetét Nasszer elnöknek. Diplomáciai körök véleménye szerint az üzenet Ben Bella volt elnök sorsára vonatkozik. Csen Ji kínai miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter felkereste Bumedien ezredest, akivel — mint az Uj Kína hírügynökség írja — szívélyes és baráti megbeszélést folytatott. Csen Ji különrepülőgéppel Kairóba utazott. Algírból az utóbbi két napban tüntetésekről nem érkezett jelentés. de hír szerint hétfőn este a főváros algériaiak által lakott negyedében „üstkoncert” volt, az első az ország függetlenné válása óta. Az erkélyeken mintegy ezer személy dobolta az ütemet lábasokon és fazekakon, és hozzá Ben Bellát éltető jelszavakat skandált. A koncertbe belevegyült a szomszédos erkélyekről elhangzó csitítás. A rendőrség ebbe a tüntetésbe nem avatkozott be. Algériai hivatalos szóvivő bejelentette, hogy Robert Lam- botte-ot, a L’Humanité különtu- dósítóját nem tartóztatták le Algírban, csak kihallgatták a rendőrségen, majd felkérték, hogy hagyja el az ország területét. A szóvivő hozzátette, hogy ez nem kiutasítás, mert Lam- botte-nak megmarad a joga, hogy később visszatérhessen Algériába. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a tudósító egyik cikkében „minden objektivitást félretéve gyászos képet Ustkoncert és üzenet A L'Humanité tudósítóját távozásra kérték fel Hierarchia és kollektív vezetés festett a jelenlegi algériai helyzetről”. Bularuf, Algéria római nagykövete Rómába érkezésekor egy Ben Bella sorsával kapcsolatos kérdésre válaszolva azt mondotta, a forradalmi tanács hivatalosan közölte, hogy Ben Bella őrizetben van, és egészséges. Hozzátette, nem érti, hogy miért ] kell ennek az ellenkezőjére gondolni. Serif Belkaszem algériai művelődés- és tájékoztatásügyi miniszter, akit Bumedien ezredes közeli munkatársának tartanak, a Le Monde különtudósítójának adott interjújában vázolta az Algériai Forradalmi Tanács politikai programját. A többi között elmondotta, hogy a forradalmi tanács véget akar vetni „a személyek Algériájának” és meg akarja teremteni „a törvényes Algériát”. Az országnak nem a „sors által küldött” emberekre van szüksége, hanem intézményekre és ezeknek az intézményeknek a tiszteletben tartására. Az új vezetők által megígért kollektív vezetést illetően Belkaszem a következő magyarázatot adta: „Az intézmények szabad működése, élükön egy elnökkel és talán egy miniszterelnökkel, olyan hierarchia amelyet a parlament és a pártok ellenőriznek”. Az AFI kommentárjában elemzi a pár tokra való utalást és felteszi kérdést, vajon a forradalmi t: nács meg akarja-e szüntetni az egypárt-rendszert? Hozzáteszi,, ez nyilván érdekelni fogja Fer- hat Abbaszt, az ideiglenes algériai kormány volt elnökét, aki a több párt engedélyezését szabta meg egyik feltételként ahhoz, hogy együttműködjék a forradalmi tanáccsal. Épül a bortároló A megye 12 vasbetonból épülő bortárolójának egyikét Tisza- kécskén hozzák létre. A 32 ezer hektoliter befogadó képességű létesítmény egy időre megszünteti a község bortermése tárolásának gondját, ugyanis eddig csak egy 14 ezer hektoliteres tárolóval rendelkeztek. A Bács megyei Építőipari Vállalat március végén fogott a munkához. Az egyik nyolcezer hektoliteres „blokk’ építését — a felvételünkön jól láthatóan — már befejezte, július 30-ig felerészben, szeptember 1-ig pedig teljesen elkészül a 32 ezer hektoliteres tárolóval. (Pásztor Zoltán felvétele.)
