Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-29 / 151. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XX. ÉVF. 151. SZ. Ara 60 fillér 1965. JÜN. 29, KEDD Lassan apad a Unna Beféjexődtek a legfontosabb töltéserősítési munkák A Duna a magyar szakaszon szombat és vasárnap lassan tovább apadt. Ezen a két napon hétfő reggelig Komáromnál 8, Budapestnél 20, Bajánál 18 és Mohácsnál 13 centiméterrel csökkent a folyó vízszintje. Bajánál és Mohácsnál azonban még mindig 30, illetve 41 centiméterrel haladja meg a jelenlegi vízállás az 1954. évi maximumot. A víz levonulását lassítja, hogy a magyar felső szakaszra érke zett az Ausztriában kialakult kis árhullám. Baja és Mohács körzetéből pedig azért vonul le nehezen a víz, mert a jugoszláv oldalon — Apa tin. Bezdán és Vukovár környékén — szőkébb és enyhébb lejtésű, vagyis kisebb esésű a Duna árvízi medre, s az összetorlódó vizet csak lassabban tudja továbbítani. Baja és Mohács környékén, valamint a Báta feletti térség ben vasárnap és a hétfőre virradó éjszaka is több tízezer ember védte, erősítette a gátakat. Az utóbbi 24 órában Mohács-szigeten újabb hót, a Duna jobb {jártján ismét hat buzgár tört fel a gátak mögött, de az árvédelmi egységek gyorsan lokalizálták a felfakadt vizet. Az erősen átázott gátakat mintegy 40 helyen támasztották meg kővel. Ezenkívül a szádfal- verő osztagok több mint tíz gátszakasznál állítottak acél- patrialemez falat az áradás elé. A Duna dél-magyarországi szakaszán egy nap alatt újabb 86 000 homokzsákot, ma jdnem 1500 tonna követ és 1512 szád- falverő anyagot, vagyis pátrialemezt használtak fel. Ezenkívül 33 000 köbméter földet építettek be — 24 óra alatt — a töltésekbe és a lokalizációs vonalakba. Mohács térségében — a Duna jobb és bal partján — befeje- ' ződtek a legfontosabb töltéserősítési munkák. Az elmúlt három hónap alatt 18 000 pátrialemezt vertek le a szádfalazó osztagok, továbbá 900 000 homokzsákot és 12 000 tonna követ használtak fel a töltések leterhelésére és ellennyomó medencék kialakítására. A gátak most már szilárdan állnak, s a vízügyi szakemberek bíznak abban, hogy hacsak altalaj törés nem következik be, akkor a töltések kibírják a még néhány hétig tartó kritikusan magas víznyomást. Minden eshetőségre «ámítva folytatják a második biztonsági védvonalak építését, illetve erősítését. A Mohács alatti, valamint a Bátmonostor és Szeretnie között húzódó lokalizációs vonal már felépült, s most csak karbantartási munkát végeznek. A Duna jobb partján éjjel-nappal , építik Kölked község körtöltését. A körtöltés északi fele már felépült és e hét közepére a déli szakasz munkálatai is befejeződnek. Ehhez a munkához összesen 85 000—90 000 köbméternyi földet használnak fel. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1965. június 25-i ülése H Magyar Szocialista Mun- ** káspárt Központi Bizottsága június 25-én ülést tartott Az üiésen részt vettek a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság elnökei is. A Központi Bizottság munka ja megkezdése előtt kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt Prieszol József, Kossá István, Szakosíts Árpád elvtársakról, a Központi Bizottság tagjairól és Bakos István elvtársról, a Központi Bizottság póttagjáról, a forradalmi munkásmozgalom sok évtizedes harcaiban szerzett elévülhetetlen érdemeikről. ★ Az ülés napirendjén elsőnek Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának jelentése szerepelt „A Központi Bizottság 1964. decemberi határozatának végrehajtásáról” címmel. A Központi Bizottság a beszámolót egyhangúlag tudomásul vette és megállapította: Központi Bizottság de- cemberi határozatát a dolgozók messzemenő egyetértéssel fogadták. A határozatot követő kormányintézkedések a kommunisták, a szakemberek, a dolgozók mindennapi erőfeszítése kezdik meghozni gyümölcsüket. A határozat végrehajtásában komoly kezdeti eredmények vannak. Az éves tervcélok további erőfeszítéssel elérhetők, a javasolt és elhatározott módszerek célravezetők. A munkaerő mozgása jobban megfelel a népgazdasági érdekeknek, mint korábban. A mezőgazdaságon kívüli ágazatokban foglalkoztatottak számának növekedése az 1964. évinek csupán egyötöde volt. A munka- fegyelem számos területen megszilárdult, a „kapun belüli munkanélküliség” azonban még korántsem szűnt meg mindenütt, ugyanakkor néhány szakmában növekszik a munkaerőhiány. Jelentős eredmény, hogy az állami iparban az év első öt hónapjában a termelés emelkedésének 80 százaléka származott a termelékenység növeléséből. A vállalatok ez évre átgondoltabb, reálisabb műszaki fejlesztési és költségcsökkentési terveket készítettek, de helyenként a tervek megvalósításában nem elég következetesek. A gazdaságosság, a jövedelmezőség legyen a fő gondja a jövőben is minden gazdasági vezetőnek, minden dolgozónak és kommunistának. A külkereskedelmi forgalom ez évben tovább bővült. Az export nagyobb a tavalyinál, de fokozni kell minden exportra szállító vállalatnál az erőfeszítéseket a tervezett ütem betartásáért. A belkereskedelmi forgalom és a lakosság fogyasztása tervszerűen növekszik. A közellátás szintje általában biztosított, egyes húsárukból azonban az ellátás nem kielégítő. A mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátását javítottuk: több műtrágyát, növényvédőszert kapott a tavalyinál. Az import gépek, traktorok, kombájnok zavartalanul és időben érkeznek külföldről, az importált alkatrészekből 70—80 százalékkal nagyobb készlet van a tavalyinál. A hazai gyártású alkatrészekből az ellátás javult, de még nem kielégítő. A Központi Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a tavaszi munkák eltolódása miatt az aratási időszakban nagy munkatorlódás várható. A termelőszövetkezetektől és az állami gazdaságoktól különleges erőfeszítést, az állami és tanácsi szervektől pedig nagyfokú segítséget igényel a betakarítási munka jó végrehajtása. A decemberi határozatban helyet kaptak egy áfa-e szóló intézkedések, meg több évre szóló, hosszú lejáratú feladatok. A Központi Bizottság fontosnak tartja, hogy a párttagság és a közvélemény világosan megkülönböztesse a rövid időre szóló feladatokat a hosszútávú feladatoktól. A szocialista gazdálkodásnak nem egy évre szóló, hanem állandó feladata a termelés minden ágában a minőségi követelmények és a takarékos gazdálkodás elvének érvényesítése. Jelentős károkat okoztak és növelték feladatainkat az idén az állatállományt érintő súlyos száj- és körömfájás, a nagyarányú tartós esőzések és a folyók áradása. A száj- és körömfájást megfelelő állategészségügyi rendszabályokkal leküzdöttük, a tavaszi mezőgazdasági munkát akadályozó nehézségeket dolgozó parasztságunk szorgalmas munkával győzte le. Az árvíz ellen hősies küzdelem folyik. Még így is több mint 150 000 hold került víz alá. Számottevő nehézséget okoz az országnak a közutak és víziutak, valamint néhány üzem termelésének átmeneti kiesése, a közvagyonban és a lakosság személyi tulajdonában bekövetkezett kár is. Az elemi csapások által okozott veszélyek, károk elleni harcban a dolgozó emberek szervezett, példás helytállása megmutatkozik a gyárakban, a földeken, a hadseregben, a vízügyi hatóságok szervezetében, a közvetlenül veszélyeztetett lakosság körében egyaránt. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki és köszönetét mond mindazoknak, akik éjt nappallá téve dolgoznak, harcolnak az árvíz ellen, védik az emberi életet és az ország anyagi értékeit. A bekövetkezett károk helyreállítását és a termelésben jelentkező lemaradás pótlását, az önkéntes felajánlásokon túlmenőleg mindenekelőtt az 1965. évi népgazdasági tervben meghatározott termelési, szállítási és áruforgalmi munka fokozott és jó elvégzésével, a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára indított termelési verseny lendületénék fokozásával segíthetjük elő. (Folytatás a 2. oldalon4 A kettős névnap évszázadok óta összefonódott a gabona betakarításának ünnepélyes hangulatú kezdetével. Az élesre kalapált kaszákkal június utolsó napjaiban suhintják az eső rendeket, kötik kévékbe a súlyos kalászokat hordozó, sárgán zizegő szárakat. Verejtékes, izomgyötrő munka az aratás. Kellő nekikészülés nélkül soha nem volt eredményes — és jelenleg sem lehet az. Kezdete ezért ünnep. S a kettős névnappal való egybeesése mintha azt is jelentené, hogy az embernek meg rtel' kétszereznie az erejét. De az aratás fogalmához hozzátartozik az is, hogy a nyár folyamán a gabona ad elsőnek termést — és egész évre való kenyeret. Az aratás a bőség áhítása is, a bőségé, amelyért érdemes nehéz munkával áldozni. Kezdete ezért is ünnep. Manapság, amikor a gabo iá egyszerre négy méter szélességben hajlik meg a kombájn vágószerkezete előtt, hogy másodpercek múlva már a lac.só- pe't termés ömöljön a tartályba, ez a tény az aratás ősi jelentését gazdagítja, módosítja* de alapvetően nem változtatja meg. Az aratás a szocialista nagyüzemek, a termelőszövetkezetek földjén is testet-leiket próbára tevő kemény munka. S micsoda előkészületre van szükség! Gépeket kijavítani, a1- katrészről gondoskodni, szá'lí- tást megszervezni, kombájnszerűt kijelölni — a korszerű aratás ezek nélkül el sem képzelhető. A szocialista mezőgazdaság által teremtett bőség megmer, léséről és betakarításáról van szó. Jó termés ígérkezik szerte 8 megyében, de hogy biztosítéka lehessen egész évi kenyerünknek, az csak azok helytái’ásá- val valósítható meg, akiknek elsősorban nehezedik vállára az aratás gondja. Kombájn- és traktorvezetők, aratópárok, ag- ronómusok, brigádvezetők, tsz- elnökök összefogására van szükség mert az átgondolt, jól megszervezett munkával nemcsak megkétszerezhejtük, — meg is sokszorozhatjuk erőinket. Ülést tart a megyei tanács Szerdán délelőtt ülést tart a megyei tanács. Napirendjén szerepel a Kecskeméti Járási Ta nács és V. B. szervező és irányító, valamint ellenőrző munkájáról szóló jelentés, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről készített tájékoztató, megvitatásra kerül az egészségügyi alapellátás helyzete megyénkben, különös tekintettel a mezőgazdasági lakosság ellátására, továbbá a megyei tanács második félévi munkaterve. Ugyancsak megtárgyalja a megyei tanácsülés a megyei NEB második félévi munkatervét is, majd bejelentésekre és a tanácstagi interpellációkra kerül sor. Hétezren a János-linnepéiyen A Papír-, a Nyomdaipar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete vasárnap rendezte meg a budapesti népligetben a hagyományos János-ünnepélyt. A feljegyzések szerint most százhar- madszor gyűltek egybe a szakma sok ágazatának üzemeiből, műhelyeiből, intézményeiből a mindenkori „öreg szakik” és főleg nagy számban a fiatalok, hogy Gutenberg János emlékét ápolják a hagyományos ünnepségen. Az idei János-ünnepé- lyen a „papírszakma” dolgozói, a nyomdászok és az újságírók közül kereken hétezren veitek részt; (MTI) Péter-Pál Világ proletárja?, egyésüljettií
