Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-27 / 150. szám
Helyzetkép a kecskeméti piacról A város egyik legkorábban „ébredő” része Kecskeméten a Budai utca, a piac környéke. Hajnalban öt előtt kocsik, autók zörgése veri fel a csendet, s a hét három napján — kedden, pénteken és vasárnap — tíz-tizenegy óráig sem csitul az élénk, pezsgő forgalom. A kecskeméti piac, amely tízezrek élelmét, ellátását szolgálja, mindig is híres, forgalmas volt — s úgy véljük ezúttal sem érdektelen a vizsgálódásra. A felhozatal Az elmúlt hét két napján — kedden és pénteken — indultunk „tanulmányozó körútra”. Mindkét alkalommal segítségünkre voltak a piackezelő- ség szakemberei is. A felhozatal — a látottak és a felmérés alapján — a késve érkező nyár ellenére is kielégítően alakult. Üjburgonyából pénteken már 83 mázsa — a keddinek kétszerese —, zöldborsóból 33,5 mázsa, zöldpaprikából 11 240 darab, kelkáposztából 784 kiló, fejeskáposztából 2110 kiló, gyökérből, répából több mint öt és félezer csomó, főzőhagymából 11 mázsa, főzőtökből 70 kiló, uborkából 345 kiló, egresből több mint 10 mázsa volt a felhozatal. Élénk volt a gyümölcspiac is, hiszen közel 60 mázsa cseresznyét, 17,7 mázsa meggyet, 55,5 mázsa epret kínáltak eladásra... Az árufelhozatal alakulásában a MÉK mellett ma már egyre nagyobb szerepet játszanak a termelőszövetkezetek. Állandó jelleggel négy közös gazdaság — «4 tiszakécskei Szabadság, a városföldi Petőfi, a lászlófalvi Kossuth, a félegyházi Vörös Csillag és a kecskeméti Aranykalász — jelentkezik áruival, zöldséggel, gyümölccsel, de besegít az ellátásba a Kecskemét Gyöngye Szakszövetkezet, a kecskeméti Rákóczi Tsz, valamint a Rózsabarack Szak- szövetkezet is. Az árak A felhozatal mértéke jórészt megszabja az árakat is. S az, hogy a MÉK mellett a közös gazdaságok — termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek — egyre nagyobb tömegű áruval jelentkeznek, kedvezően befolyásolja az árakat. Az Aranykalász Tsz például a zöldség mellett az idén nagyon sok szamócát hozott a piacra, s hatására mérséklődtek a kisárutermelői árak is. A pénteki piacon az újburgonya kilóját 3—3,50. a zöldborsó kilóját 2,50—3,50 forintért kínálták, hogy csak két jellemző zöldségárat említsünk. A cseresznye kilónkénti átla- ára 8—10, a meggy ára 4—.5, az eper ára 5—12 forint körül alakult. Az eper s a meggy ára például jóval alacsonyabb volt, mint a múlt év hasonló időszakában. S bár a felhozatal — különösen a kistermelői — baromfiból gyengébb a tavalyinál, az átlagárak a tavalyihoz hasonlóak. A minőség A piacra hozott árukkal szemben nemcsak mennyiségileg, de minőségileg sem lehet Variációk egy témára Ahogyan divatját múlta a bonyolult díszítésű szobai csillár, letűnt az agyondíszített falikarok divatja is. Képünkön a mai, modern lakás egyszerű, de nagyon ízléses, a berendezéssel harmonizáló, új formájú falilámpáinak egy csoportját mutatjuk be. különösebb kifogás. A tsz-ek gondosan ügyelnek az áruk osztályozásával kapcsolatos követelmények betartására. De az, hogy jelentősebb panaszra nincs ok, az az ellenőrzésnek is köszönhető. A piac közegészségügyi felügyelője naponta gondosan végigvizsgálja a piacot, s ha valami rendelleneséget észlel, azonnal intézkedik. Így történt ez pénteken is, amikor egy megyén kívüli termelőszövetkezet eladóját utasították el a piacról, mert az eladásra kínált, 70 kilónyi juhsajtja repedezett, gyanús külsejű volt — látszólag sem felelt meg a minőségi követelményeknek. A „kórtünetet” pontosan a minőségi vizsgálat dönti majd el — de árusítását már a szemle alapján sem engedélyezték. Szúrópróbaszerűen, lámpázás- sal vizsgálják, a tojások minőségét is... E. É. Anyu! Vegyél... vjélemen enqe Szívbeteg vagyok-e? A csemeigebolt cukorkáspultja előtt egy pöttömnyi kisfiú állt. Anyu! Vegyél! — ismételte, majd, hogy a mama nem figyelt oda, egyre hangosabban kiabált és toporzékolt. A boltban már mindenki a zavart, piruló mamát és a követelődző csöppséget figyelte. A mama gyorsan a gyerek kezébe adott egy szelet csokit, amit a zsebéből vett elő. A gyerek nem fogadta el, a pultra mutogatott: — Nekem az kell!... A mama, hogy elkerülje a további kínos jeleneteket, szólt a kiszolgálónak. A gyerek a megszerzett csoki bontogatásá- hoz fogott. Eléggé gyakori látvány ez. Három-öt éves korban ugyanis a gyermek akarata erőszakká válik, ha a szülők okosan és időben nem próbálják meg a rossz tulajdonsággá fejlődő igényeket mérsékelni. Az igaz, hogy a pici gyermek nem érti meg azt, hogy nincs. De, ha a kismama nem kényezteti el, nem vásárol mindennap édességet, hanem feltételhez szabja ajándékait, s ebben következetes marad, — a gyerek nem válik erőszakossá. Játékot névnapján, születésnapján kapjon. Édességet pedig akkor, ha jó magaviseletével megérdemelte a jutalmat. Nem helyes az sem, ha a jutalomképpen vásárolt édességet mind egyszerre megkapja. A mama ossza be és adagolja a gyermeknek, viselkedése szerint. Az üzletben a kismama már későn szerette volna ezt bevezetni. Az elkényeztetett erőszakos kisfiú nem fogadta el a szelet csokoládét, hanem az egész, szép csomagolású táblát követelte. K. M. Köztudomású tény, hogy a szív és véredényrendszer betegségeit életrövidítő tényezőként tartja számon a közvélemény; hogy az angina pectoris szívkoszorúér-betegség misztikusan rettegett fogalom; s, hogy a szívszélhűdést nehéz előre megjósolni, bárkiről legyen szó. Ezek a közismert körülmények, melyek jóvoltából a bal oldali mellkasi fájdalom — bármilyen eredetű legyen is az — rendkívüli fontosságot nyerhet, s fölöttébb aggályossá teheti azt, aki ezt érzi. Pedig a szívtáji fájdalom, ha mégoly határozottan érzi is valaki létrejöhet a mellkasi szervek érdekeltsége nélkül is. Okozhatja az epehólyag görcse, gyomor- és nyom- bélfekély, a gyomor, sőt a vastagbél fokozott légtartalma, izomeredetű fájdalom vagy bordaközi idegzsába. Ezeken kívül más, kevésbé gyakori okok is szerepelhetnek. Ezekből persze nem az következik, hogy az orvos addig kételkedik a szívpanasz valódiságában, ameddig lehet! Minden esetben komolyan kell A férfiak nyári viseletéről... A férfiak régebben ünnepi alkalmakra általában fehér inget viseltek, hétköznapra pedig sima, egyszínű, világoskék, szürke, vajszínű volt a divat. Ami az alkalmi viseletét illeti, a divat nem változott: színházi előadásra, ünnepségekre, esküvőre és hasonló eseményekre ma is változatlanul legelegánsabb a fehér ing. Természetesen sötét öltönyhöz nyakkendővel, ami — a mostani divat szerint — szintén sötét tónusú. A fehér ing egyébként hétköznapra is elegáns és viseleté sok esetben szükséges — munkahelytől és a körülményektől függően. Hétköznapra mégis a színes ingek alkalmasabbak. Nálunk ugyancsak megkedvelték a sötét csíkos, kockás, vagy egyszínű ingeket. A sötétzöld, négerbarna, sötétkék, sötétszürke ing nagyon praktikus. Nem piszkolódik olyan gyorsan, mint a világos színű. Az állógallér nélküli fazon igen jól kihasználható, mert nyakkendővel, de — melegben — kihajtva is hordható. Amint beköszönt a nyár, az üdülési szezon, előtérbe kerülnek a könnyen mosható, szel- lős nyári ingek. Nyári viselet a kívül hordható ing, népszerű nevén a „kiving”. Ezekben az idei divat a férfiak számára tartogat néhány újdonságot. Divatos a kis és nagy kockás, a csíkos, sőt a virágmintás is. Természetesen, nem mindegy, hogy milyen alkalomra milyen kivinget viselünk. Munkahelyre elsősorban a •ötét tónusú ingkabátokat ja- i másoljuk, rövid- vagy hosszúujjú változatban. A sötét ingkabát, amellett, hogy színénél és anyagánál fogva divatos, gyakran helyettesíti a zakót is. Az ingkabátokat két vagy három zseb díszíti, a gallér vagy kihajtható vagy felgombolható. Sporthoz, üdüléshez, kiránduláshoz a kivingek színesebb, könnyedebb változatai illenek. A legkönnyebb nyári öltözékújdonság férfiak részére a cam- ping-garnitúra. Kétrészes: rö- i vid nadrágból és azonos anyagból készült rövidujjú ingkabátból áll. A felsőrészt 2—3 zseb díszíti, a rövid nadrágot testhezálló belső nadrág béleli. Nyaralóknak, sportolóknak, strandolóknak ajánljuk. Míg a felsőruházatban az öltönyöknél a sötét tónus a divat, addig a férfiak nyári öltözetében egyre gazdagabb színválasztékot találunk, s így a férfiak öltözködése is színesebbé, érdekesebbé válik. A. E. tájékozódni, számba véve a lényeges körülményeket. Fontos a hallgatózási lelet. A szívhangok milyensége és a zörejek létezése vagy nem létezése sokat mond. Az előzmények ismerete is elengedhetetlen. Feltétlenül a legkomolyabban kell venni például azt, akinek már kétszer volt reumás láza. Sokszor ilyen esetben a hallgatózási lelet nem ad kézzelfogható támpontot. Szükséges tehát az EKG-vizsgálat elvégzése és a funkcionális vizsgálat is. Az elektrokardiográfiás vizsgálat fontos kiegészítő vizsgálat, de igen sokszor felesleges, s nem is alkalmas minden probléma eldöntésére. Igen hasznosnak bizonyulhat a terheléses vizsgálat (pl. 10 guggolás) mely után lemérhető a szív teherbíró képessége. Ilyenkor a pulzusszámot, azaz a szívösszehúzódások számának alakulását kell figyelemmel kísérni meghatározott idő folyamán. Az elgyengült beteg szívizmainak több időre van szüksége ahhoz, hogy a megterhelés előtt észlelt pulzusszámot tudja produkálni. A korbeli adottságok is sokat számítanak. Például szervi szívelválitozás nélkül szívtáji fájdalmakra húsz éven aluliaknál az orvos elsősorban a szívtől függetlenül igyekszik magyarázatot találni. Negyven éven felülieknél viszont minden szívtáji fájdalom kapcsán alapos szív- vizsgálatra, sőt körültekintő ellenőrzésre is szükség van. Van azonban egy körülmény, amely minden korban zavart okozhat, s jogossá teheti a szívtáji fájdalmat, s ez a nikotin. Fiatal korban is előfordul, hogy egyetlen cigaretta elszívása panaszokat okoz. Sőt az is előfordult, hogy néhány szívás után EKG-elváltozáso- kat lehetett észlelni. A panaszok alapja a vegetatív ideg- rendszer fokozott izgalma, illetve a szív vérellátását biztosító koszorúerek görcse. Bizonyos, hogy a szív és véredényrendszer állapotát a dohányzás hátrányosan befolyásolja és siettetheti a végzetes koszorúér-megbetegedések (szívinfarktus) létrejöttét. Ennek megelőzése érdekében a nikotinártálom kerülése mellett a feszültségérzés okainak kiküszöbölése, a rendszeres, arányos testmozgás a legfontosabb teendők. Kerülni kell a túltápláltságot, a túlfűszerezett ételeket és a túl sok folyadékot is. A sokszor jogos szívpanasz gyakran jól befolyásolható helyes magatartással, az orvosi vizsgálat azonban soha nem árthat. Dr. Honti Géza RECEPTEK CSERESZNYÉS PITE. Hozzávalók: 8 tojás, 8 tojás súlyú cukor. 5 tojás súlyú liszt, 4 tojás súlyú vaj, 1 kg cseresznye. A vajat habosra eldörzsöljük, most hozzáadunk egyenként felváltva 1 tojás sárgáját, 1 kanál porcukrot, kis vaníliát, jól kikeverjük, végül lassan hozzávegyítjük 8 tojás fehérje kemény habját és a lisztet. Vajjal kikent, liszttel kiszórt tepsibe öntjük a masszát. 1 kg cseresznyét megmosunk, megtöröljük és a tészta tetejére szórjuk. Középmeleg sütőben sütjük, ha kisült, kockára vágjuk és porcukorral leszórjuk. CSERESZNYÉS KRÉMESLEPÉNY. 30 dkg lisztet 30 dkg vajjal, kis sóval eldörzsölünk. Hozzáadunk 1 csomag sütőport. 3 evőkanál cukrot, tepsibe tesszük és félig megsütjük. A következő tölteléket tesz- szük rá: 6 tojás sárgáját, 6 kanál cukrot, 2 evőkanál lisztet elkeverünk. 1 kg cseresznyét megmosunk, kimagozunk, a levét kissé kinyomjuk, a krémbe öntjük és a felig megsült tészta tetejére kenjük. Kevés cukorral meghintve, rejides meleg sütőben aranysárgára ßütjük. CSERESZNYÉS TORTA. 15 dkg vajat 10 dkg cukorral habosra keverünk, egyenként hozzáadunk á tojás sárgáját, azután óvatosan hozzávegyítjük a 4 tojás keményre vert habját, amelybe 5 dkg porcukrot is belekeverünk, végül könnyedén hozzáadunk 15 dkg lisztet. Tortaformát kivajazunk, lisztezünk, beleöntjük a keveréket, kimagozott cseresznyét szórunk rács mérsékelt tűz mellett kisütjük.
