Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

Augusztusban fizetik a felemelt családi pótlékot Helytállás a gáton igazolás is szükséges a folyósításhoz Mint ismeretes, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete és a Minisztertanács ehhez kap­csolódó rendelete alapján jú­lius 1-től felemelik az 1959. ja­nuár 1-e előtt megállapított 1000 forintnál alacsonyabb ösz- szegű öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, s magasabb lesz az özvegyi nyugdíj és az árva­ellátás összege is. A rendelke­zés értelmében 15 forintról 300 forintra emelkedik július 1-tó'l a két gyermek utáni családi pótlék. A családi pótlék emelése or­szágosan 347 ezer kétgyermekes családot érint, s az egy évre számított költséghatása kere­ken 520 millió forint. A nagy jelentőségű szociális intézkedé­sek a megye lakosságának je­lentős részét érintik, s a ren­delkezés részletei iránt érthe­tően nagy az érdeklődés. Kecs­keméten, a társadalombiztosítás megyei igazgatóságán ezért elő­ször arra a kérdésre kértünk választ: Szám szerint mennyi családot érint a családi pótlék felemelése megyénkben ? — A kedvezmény — hang­zott a felvilágosítás — vala­mennyi munkaviszonyban álló, társadalombiztosítással rendel­kező kétgyermekes családra vo­natkozik. Eszerint július 1-től mintegy 10 ezer, iparban foglalkoztatott — vagy ipari tevékenységet folytató dolgozó kap fel­emelt családi pótlékot a megyében, természetesen a munkaviszonyban álló, biz­tosított ktsz-tagok is. Ennek a költségkihatása: az eddigi 710 700 forinttal szem­ben 1 millió 895 ezer forint ha­vonta. A tanácsok igazgatási, egészségügyi és oktatási dolgo­zói közül 1213 családban 90 975 forintról 242000 forintra emel­kedik a havi családi pótlék összege a következő hónap első napjától. Ezenkívül 404 ktsz- dolgozót is érint a rendelkezés. További kérdéseinkre meg­tudtuk: Abban az esetben, ha a két gyermek közül az egyik nem a családon belül, hanem ; intézetben, kollégiumban, ma­gánszemélynél stb. nevelődik, és ha a családi pótlék egy gyer­mekre eső hányada nem éri el a szülők által fizetett hozzájá­rulást, akkor a szülő nem jogo­sult a családi pótlékra. Termé­szetesen, azokat a szülőket is megilleti a felemelt családi pótlék, akiknél ezután születik meg a második gyermek, még­hozzá a gyermek születésének időpontjától. Köztudomású, hogy a kifizető szervek a felemelt összegű családi pótlékot első ízben augusz­tusban külön kérelem nélkül folyósítják. I A társadalombiztosítás megyei központja azonban napokon be­lül közzéteszi, hogy milyen ta­nácsi, intézeti stb. igazolást kell a szülőknek eljuttatni a kifizető szervhez annak érdeké­ben, hogy megkaphassák a fel­emelt családi pótlékot. B. Gy. I 3 fi 1 í IV. Előzés és kikerülés Sokszor hallunk olyan köz­úti szerencsétlenségről, amely­ben a fő okot a szabálytalan előzés képviselte. Az országúti közlekedésben sajnos, sokszor előfordul — a járművezető hős­ködéséből vagy tudatlanságá­ból —, hogy az előzés öt alap­vető feltétele közül egyet, de sokszor kettőt is „kihagy”. Egyetlenegy szabálynak a meg­szegése pedig már balesethez vezethet. Az előzéshez hasonló, de attól mégis élesen el kell különíteni a kikerülést. Az elő­zéskor mozgó járművet 150— 170 méterre tudunk csak meg­előzni, addig egy álló járművet, gyalogosan haladó csoportot 30 —40 méteren belül már sikerül kikerülni. Az előzés — amely általában balra történik — szabályai a következők: „A szabad kilátás biztosítva van; a szembejövő forgalmat és a közle­kedés más résztvevőit nem akadá- I lyozhatja; a vezető meggyőződött arról, hogy jármüvének előzésébe más jármű nem kezdett bele; ele­gendő hely és oldaltávoiság áll ren­delkezésére; s haladéktalanul vissza tud térni a forgalomba, hogy a közlekedés más résztvevőit ne akadályozza.” Előzés jobbra Mint minden szabályban, itt is vannak kivételek, ezért most a jobbra előzés szabályaival ismerkedünk meg. „Csak jobbról előzhetjük: 1. A balra kanyarodási szándékát sza­bályszerűen jelző járművet. 2. Az úttest közepére helyezett vágányo­kon haladó villamost. 3. Olyan út­testen, ahol a villamosvágányok az úttest két szélén vannak elhelyez­ve, gépjárművel a menetirány sze­rinti jobb oldalon levő villamospá­lyát igénybe véve, jobbra is sza­bad előzni, kivéve, ha az előzendő jármű jobbra haladási szándékát szabályszerűen jelezte.” Tilalom és engedmény Az előzési tilalmak betartása nagyon fontos dolog, hiszen essek megszegése is súlyos bal­eseti veszélyt rejt magában. A KRESZ-módosítás a szigorítás mellett mégis tesz bizonyos en­gedményeket, amely a forgalom gyorsítását szolgálja. „Tilos előzni útkereszteződésben vagy annak közvetlen közelében; éles vagy be nem látható útkanyar- ban és bukkanónál; gyalogátkelőhe­lyen, ennek közvetlen közelében; járdasziget mentén; ha az előzendő jármű maga is előzésben van; olyan útszakaszon, ahol az előzési tábla tiltja, kivéve gépjárművel szó­ló motorkerékpár, segédmotoros ke­rékpár és kerékpár előzését a for­galmi sávon belül.” Kikerülés jobbra A kikerülést akárcsak az elő­zést általában balra kell végre- hajtaniok a járművezetőknek. A jobbra kikerülés szabályai azonban szintén módosultak. A szabály most így hangzik: „Csak jobbról kerülhetjük ki azt a járművet, amely az úttest közép­vonala mellé húzódva áll és balra kanyarodási szándékát szabályosan jelzi; az úttest közepére épített sí­neken álló villamost, olyan úttes­ten, ahol a villamosvágányok az út­test két szélén vannak elhelyezve, gépjárművel — a menetirány sze­rinti jobb oldalon levő villamöspá- lj-át igénybe véve — a villamosvá­gány mellé húzódott jármüvet jobb­ra is ki szabad kerülni, ha azonban a kikerülendő jármű jobbra inSii- lási szándékát szabályszerűen jelzi, csak balra szabad kikerülni; tilos kikerülni azt a járművet, amely ki­jelölt gyalogátkelőhely előtt állt meg, ha előtte gyalogos halad át.” Az előzés és kikerülés alap­vető közlekedési szabályok, ezért igyekeztünk átfogóan fog­lalkozni ezekkel. Ismeretük, s főleg gyakorlati alkalmazásuk biztonságossá teszi a közutakon való haladást. Gémes Gábor Két rózsa Piros rózsa, sárga ró­zsa, fehér rózsa — valóságos ró­zsákért Izsák község közepe. Utoljára a Du­nántúlon, Nyergesúj­faluban, láttam ennyi szép rózsát egy csomó­ban. Kérdem a park egyik bokra alatt térdeplő kertészt. — Hány tő lehet itt összesen? Előbb nem mozdul, csak végzi a munká­ját. Nyeseget, porha- nyítja a földet. Azt hittem, nem hallotta a szavam. De mikor má­sodszor kérdezném, fe­lel. Ügy „visszájáról’’. __ Ö... most már oly an százötven, száz- hatvan tővel kevesebb. A vizipatkány sok kárt tett benne. — Milyen as, sza- bttbfos patkányt? — Az, az, csak ez a vízben él. Feláll — kezére tá­maszkodva, mert idő- secske már. — Egy reggel fogom így — mutatja — a nö­vény végét; a kezem­ben marad. Megyek tovább; a másik virág is. A harmadik is. Nyú­lok a töve körül a föld alá, tapogatok, hát meglelem a patkány járatát. Megállapodik egynél a piszkos jó­szág, aztán elkezdi rág­ni a tövet. Addig, míg keserű nem lesz neki. Akkor megy tovább. — Mióta van ilyen szép parkjuk? Ki csi­nálta? Régen? — Azt, amoda 1953- ban. Az út eme felén a másikat 1956-ban. Ahol most dolgozok ki­segítőmmel, Bogáromi Ferenccel. 1961-ben. — Mégis, ki ennek a kertésze? — Én, Sponga Jó­sáéi. mini a tanács Al­kalmazottja. Egyedül kezelem, csak időnként összejön a tennivaló, ezért segítség kell. Belép a bokrok közé, lehajol. — Tetszik látni — vesz gyöngéden az uj­jat közé egy hervatag tearózsát —, ezt nem itt alatta kell lemetsze­ni, mert abból nem si­kerül szép új virág. Hanem emitt... Mint ezen a másikon... Lenyes egy alig ki­nyílt vörös rózsát, ide­adja. — Köszönöm... Ott­hon is kertészkedett? — Persze. Meg ami­ből élni kellett, min­dent csináltam. — A családban ki örökölte a virág szere- tetét? — Egyedül vagyok... Család van, de már ki-ki a maga szárnyán repül... Magam va­gyok. Megint két térdre ereszkedik, egy fen zsákdarabra, ősz, bo­rostás arca egész be­lehajol az illatos virá­gok közé. Érdes, föl­des ujjai csinosítják a bokrot. A barna tövi­sek néha finom fehér nyomot karcolnak szá­raz bőrére. — Van itt biztosan ezer rózsatő is — ta­pogatózom újból. Feine szel. — Ezer?.., Megkö­zelíti az ötezret! — emelkedik féltérdre. — Aztán, hogy látja vi­dám csodálkozásomat, gyorsan honorálja is. — Akkor már egy ele­gánsát is tessék elfo­gadni — tekint körül és levág egy bársonyos tearózsát. ... Nem tudom , ki­nek a vázájába került a két szép rózsaszál? A vonaton valaki „megléptette” a fejem felől... Ugye, hogy a virág sem érdek nél­kül tetszik? —th —n Mint hírt adtunk róla, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese szerdán megtekintette megyénk déli részén a Duna bal­partján hónapok óta tartó védelmi munkálatokat. Képünkön Fe­hér elvárs köszönti Fácán Vilmos tűzoltó századost, a Budapestről érkezett MHS könnyűbúvárok parancsnokát. Bakos Mihály könnyűbúvár éppen most érkezett a szárazföld­re, hogy átadja a Víz alatti szolgálatot. Fehér Lajos elvtárs Bárdi Miklós könnyűbúvárral beszélget, aki egy veszélyes buzgár eredőjét fedezte fel. __________________________________________________S________________ PE TŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei yinács lapja. Főszerkesztő: dr.* Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház* Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 11-35. Index: 25 085,

Next

/
Thumbnails
Contents