Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-25 / 148. szám

Kis befektetés — nagy haszon Erdemes-e kiadni 10 ezer forintot 750 ezer forint bevétel reményében? Akárkit kérdezne meg az ember, tüstént rávágná: Persze! Talán csak a tapasztalt üzletember fogna gyanút: 75- szörös haszon? Ilyen nincs. Vagy nem lehet tiszta üzlet. Pedig van — és nincs benne szemernyi szabálytalanság, sem­mi törvénybe ütköző. Vuity József, a Bajai Járási Tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője mesélte, hogy a bácsbo- kodi Szalvai Mihály Tsz-ben, amelynek évekig elnöke volt, évente kereken 10 ezer forintot költöttek a tsz-akadémiára. Ak­koriban tértek át a kukorica fészkes vetésére, s a tsz-akadé- mia tantervét az új termelési technológia tudnivalóiból állí­tották össze ... Az előző évben még 17 mázsa volt az átlag­termésük, a következő évben pedig 33 mázsás termést értek el az új módszerrel elvetett 400 holdon. A megkétszerezett ter­més háromnegyedmillió jöve­delemtöbbletet jelentett a Szal- vai tagságának! * A cukorrépa termésátlagának #ö ve léséhez is hasonlóképpen Vezetett az út. Most már évek óta kétszáz mázsa fölött jár­nak, tavaly 266 mázsa volt az átlagtermés! Persze, Vuity elvtárs se állít­ja, hogy ez a hatalmas termés- növekedés, s a vele járó nagy haszon kizárólag a tsz-akadé- miának köszönhető. Hiszen volt ott más befektetésre is szükség, többek között több munkára, több műtrágyára stb. De mind­ez a kiadás kárba veszett volna — legalábbis túlnyomórészt —, ha nem készítik fel az embere­ket az új technológiára, ha nem tanítják meg rá őket, s nem magyarázzák meg nekik, hogy a jobb, hozzáértőbb munkától mi­lyen eredményt várhatnak. Akad még néhány hasonló példa ezenkívül is a megyében. Érdemes felfigyelni rájuk most, amikor rövidesen megkezdődik a következő népművelési évad lefvezése. i Hányszor utasítják el a nép­művelőket még manapság is a termelőszövetkezetek vezetői azzal, hogy „nekik ilyesmire nincs idejük, éppen elég gon­dot, munkát adnak a gazdasági feladatok”. Még nem értik egye­sek, nem tudják és nem is hi­szik, hogy a népművelésre ész­szerűen áldozott forintok búsát san megtérülnek. Hogy ismét a bácsbokodi példát idézzük: ott nem sajnálták a pénzt, hogy az előadók díján, fűtésen, film­kölcsönzésen, s efféléken kívül még a hallgatóknak is fizesse­nek óránként egytized munka­egységet a tanulásra fordított időért! * De a vezetők maguk is ott voltak az előadásokon. S az emberek elmondták a maguk észrevételeit, javaslatait, még az aggályaikat is. Azután ott, egy ültő helyben tisztáztak min­dent, s amikor a közgyűlésen legközelebb dönteni kellett az új módszer bevezetéséről, már csak a szavazás volt hátra. A korszerű nagyüzemi terme­lésben csupán az apáktól elle­sett agrotechnikával nem lehet az ötről a hatra vergődni. Még a néhány évvel ezelőttivel sem. Az újnál is mindig jönnek újabbak, jobbak — magyarán: kifizetődőbbek. De ezeket nem elég már csak megnézni és utá­nozni: Tanulni kell! Mert a ké­zen kívül mindinkább a fej is részt vesz a mezőgazdasági munkában. * Ezt kellene megértenie min­denütt, minden tsz-vezetőnek. Hogy lehet és érdemes okosan célszerűen, jövedelmezően ga dálkodni a kulturális alapol. kai is. M .. Er. XX. ÉVFOLYAM. 148. SZÁM Ara 60 fillér Világ 1965. JÚNIUS 25, PÉNTEK Y áltozatfianul víz feltöréseket észleltek Tapasztalatcsere a jugoszlávokkal nehéz a helyzet (Kiküldött munkatársunk je­lenti) Továbbra is változatlanul ne­héz az árvédelmi munkások helyzete a Bajától lefelé terje­dő Duna-szakaszon. A vízszint példátlan magassága és makacs kitartása komoly próbára teszi az embereket az egész veszé­lyeztetett részen. A megáradt folyó szélessége sok helyen el­éri, sőt, meghaladja a 10 kilo­métert. A Duna Engelhardt- fellnél tegnap este 723 centimé­ter volt, de estére 760 centinjé- teres vízállásra számítottak. Ez az árhullám elindult lefelé a fo­lyón, s a jelenleg tapasztalható apadás is valószínűleg megszű­nik. Bajánál csütörtökön délben még mindig 969 centimétert mértek a szerdaihoz képest tehát két centiméter apadás mutatkozik, Mohácsnál ugyanakkor 981 a vízmagasság. A gátak, töltések már telje­sítőképességük maximumának határán vannak. Tegnap írtunk arról, hogy a legveszélyesebb vízáttörést Dunafalva térségé­ben teljes biztonsággal elfojtot­ták. Ma viszont arról kell be­számolnunk, hogy az országha­tártól felfelé számítva a 19. ki­lométernél újabb buzgárok ke­letkeztek az elmúlt 24 órában. Egyébként lassan az egész védekezési vonalon elterjednek a buz­gárok. Felfedezésüket a figyelő szolgá­latot teljesítő gátőröknek kö­szönhetjük. Jelentésük alapján perceken belül megindult a szakszerű védekezés — regge­lig a vízáttörés megfékezésére kilencszáz homokzsákot raktak le és megkezdték a pátrialeme­zekből kialakuló szádfal építé­sét. Szintén kritikus a helyzet a Dunavölgyi-főcsatornánál is. A gátakról fentebb elmondottak az itt levő töltésekre is vonat- | koznak. A veszély elhárítása érdekében a csatorna torkolatá­nál nagy teljesítményű szivaty- tyúk dolgoznak, átemelik a vi- \ zet a Dunába és a mellékcsa- tomákba. A 12 szivattyú által átemelt víz egyébként szinte egyáltalán nem — esetleg mil­liméterekig — befolyásolja a folyó vízállását. Hasonlóképpen tehermentesítik a Vajas-csator­nát is. Az igazgatóság tájékoz­tatása szerint a közeljövőben újabb gépe­ket állítanak be. A védekezési munkálatokban jelenleg az ország 1? vízügyi igazgatósága közül nyolcnak az árvédelmi osztagai teljesítenek szolgálatot a Duna déli szaka­szán. A tegnapi nap folyamán Bajára irányították a gyulai ár­védelmi osztag 70 szakemberét, műszaki felszerelésükkel együtt. Egyébként a két legnagyobb és legveszélyesebb buzgár elfojtá­sa után a töltéseken kissé meg­nyugodott a helyzet, elmúlt a gátszakadás közvetlen veszélye. Ez azonban közel sem jelenti a helyzet általános könnyebbe- dését. A veszély, s így az ellene folytatott küzdelem válto­zatlanul nagy. Az ország különböző részeiről ide irányított munkagépekkel több helyen újabb lokalizációs vonalak építését kezdték meg, hogy a betakarítás előtt álló termést megmentsék. Csütörtökön megbeszélésre, tapasztalatcserére került sor a magyar és a jugoszláv vízügyi szervek között. Dégen Imre ár­vízvédelmi kormánybiztos és Kiss György vízügyi igazgató helikopteren utaztak a határig, onnan gépkocsival folytatták út­jukat Jugoszláviába, s az esti órákban tértek vissza. Rajtuk kívül megtekintette a védeke­zési munkákat Szűrös József, a MEDOSZ vízügyi szakosztályá­nak vezetője is. ' A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és tudomásul vette az árvíz ellen folytatott védekezésről szóló tá­jékoztatót. A kormány megvitatta és el­fogadta az iparvállalatok össze­vonásának tapasztalatairól, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a közlekedés területén meg­valósított szervezeti változások­ról előterjesztett jelentést. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a legfőbb ügyész javaslatára a Minisztertanács rendeletet hozott, amellyel az üzemi balesetek bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek el­mulasztását szabálysértésnek nyilvánítja. A Poznani Nemzetközi Vásá­ron részt vett kormányküldött­ség vezetője tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot a delegáció ta­pasztalatairól. A kormány elfogadta a kül­kereskedelmi miniszter jelenté­sét az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár eredményeiről, s hozzájárult ahhoz, hogy 1966. május 20 és 30 között ismét megrendezzék a vásárt. A nehézipari miniszter előter­jesztése alapján a kormány tu­domásul vette, hogy a Nehéz­ipari Minisztérium és a Külke­reskedelmi Minisztérium az il­letékes osztrák szervekkel tíz évre szóló villamosenergia- egyezményt kötött. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács, a Gazdasági Bizottság és a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság II. félévi munkatervét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Kapunyitás előtt Megkezdték az aratást az izsáki Sárfehér Tsz-ben Megyénk magasabban fekvő te­rületein gyorsan sárgul a rozs és az őszi árpa. Amennyiben a meleg idő tartóssá válik, né­hány nap múlva megyeszerte megpendülnek a kaszák, mun­kához látnak a betakarító gépek a gabonatáblákon. A kiskunfélegyházi járás ho­mokos földjein ma vagy holnap, a bajai járásban pe­dig a jövő hét elején kez­dik meg az aratást. Számos helyütt megdőltek a kalászosok, s rendkívüli módon felázott a talaj, ezért az eddi­ginél nagyobb mértékben lesz j szükség a kézi kaszásokra. Szö­vetkezeti gazdaságaink mind­egyikében gondoltak erre, s megszervezték az aratópárokat, munkacsapatokat. Elsősorban azonban a kom- | bajnok és aratógépek jó kihasz­nálására törekszenek. Az elmúlt napokban a szem­léken kijelölték a géppel letakarítható gabonatáblá­kat. Mivel az erős, kuszáit és nagy záró gabona a gépeket a szo­rosnál jobban próbára teszi, | a gépállomások az elmúlt évinél több szereiőtkocsit helyeznek üzembe, amelyek közül jó né­hányat URH-rádióval irányíta­nak majd a segítségre szoruló gépekhez. A kiskunfélegyházi járás ter­melőszövetkezeteiben egyébként még mindig gondot okoz az al- jiatrészhíány. A gépi felszerelés kellékei közü] több kombájnnál a felvonó, a traktoroknál pedig gumiabroncs hiányzik. Az üzem- j anyag tárolására 10 és 25 köb- ! méter űrtartalmú tartályokat ! rendeltek, de ezeket még nem szállította le az AGROKER. Elsőnek a megyében, az izsáki Sárfehér Tsz-ben teg­nap, csütörtökön, kézi erő­vel megkezdték 80 hold őszi árpa termésének a be­takarítását. A kitűnő — holdanként 17—18 mázsa — termést ígérő gabona most van viaszérésben, s ezért mától fogva mintegy harmincán veszik kézbe a kaszát. Az első­sorban szőlőtermesztéssel fog­lalkozó közös gazdaságban min­den erővel azon igyekeznek, hogy idejében zsákokba ment­sék az összesen 450 holdon ter­mesztett gabonafélék termését. A letakarított gabonaföldet nyomban felszántják, s napra­forgót vetnek bele. a kecskémét-fehértói úttörőtáborban.

Next

/
Thumbnails
Contents