Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

1965. június 3. csütörtök 3. oldal A párt bizottsági ülés napirendjén : A nyári munkákra való felkészülés Az MSZMP Kiskunhalasi Vá­rosi Bizottsága a napokban a soron levő mezőgazdasági fel­adatokkal kapcsolatos felkészü­lésről, a szükséges termelőesz­közök biztosításáról és nem utolsósorban a politikai szerve­zés, mozgósítás módjairól ta­nácskozott. A város közös gazdaságaiban a nyári időszakban 1050 hold kukorica, három és fél száz hold burgonya, 230 hold cukorrépa és 80 hold napraforgó ápolását kell elvégezni. A belvíz miatt — amely a terület egy löszén jelenleg is akadálya a vetésnek — két és fél száz hold kalászos növényt kell kiszántani, s a he­lyére kukoricát vetni. Emiatt néhány helyen a kukorica első és második kapálásának ideje egybeesik az aratáséval. A tavalyi takarmány-gazdál­kodásban számottevő kiesést okozott, hogy a késői behordás, illetve a huzamos renden ha­gyás miatt a szénatermés több helyütt tönkrement. Éppen ezért az idén fokozott gondossággal kell 650 hold lucernát és 1200 hold réti szénát betakarítani. Emellett az árokpartok, csator­nák, szérűskertek és a dűlőutak íűtermésére is szükség van. Ami a lucernaszárítását illeti, azt túlnyomórészt renden végzik a szövetkezeti gazdák. Hidegleve­gős szénaszárító berendezéssel mindössze egy tsz rendelkezik. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ság példamutató segítséget nyújt a szövetkezeti nagyüzemeknek: az arra rászoruló tsz-ék egyi­kében vállalta egy ventillátoros berendezés felépítését, ezenkívül két fűkasza kijavítását. A gabona vetésterületének a háromnegyed részén kerül sor az idén gépi aratásra. A 4400 hold kalászos 47,8 százalékát kombájnnal, 26,2 százalékát pe­dig aratógéppel vágják. A pártbizottság megállapítot­ta, hogy a kombájngabona tisz­títására való felkészülés nem kielégítő. Szakszerűen épített, gépesített kombájnszérűvel csak a Vörös Október Tsz rendelkezik. Megfelelő magtár is a közös gazdaságoknak csu­pán a kisebbik részében talál­ható. Szükség van — egysze­rűbb megoldással — a nem ál­landó jellegű kombájnszérűk gépesítésére is, amit rületének a négyötödén végez­nek nyári talajművelést, annak a bizonyítéka, hogy a szövetke­zeti gazdaságok többsége lépést tart a korszerű agrotechnikával. Jobb a termelőszövetkezetek gépi ellátottsága is. A tavalyi 48-cal szemben jelenleg 57 erő­gépük van, s ez a szám előre­láthatólag rövidesen még hat­tal növekszik. Ennél kisebb mértékben ugyan, de gyarapo­dott a munkagéppai'k is. A gé­pek mellett több mint 1300 szö­vetkezeti gazda és családtag, to­vábbá 81 kettős lófogat áll ké­szen a nyári munkákra. Ennek ellenére a Vörös Október és a Kinizsi Tsz kivételével szükség lesz a csúcsidőszakban idegen kézi munkaerő igénybevételére is. Leszögezte a pártbizottság, hogy a tsz-ek alapszervezetei­nek legfőbb teendője most a munkák felmérése, s a legha­tékonyabb módszerek alkalma­zására mozgósító agitáció mel­lett vezetőségi üléseken és tag­gyűléseken megvitatni, majd személyekre „lebontani” a fel­adatokat. Fontos, hogy a pár­ton kívüli aktivisták is ne csak tájékoztatást, hanem konkrét megbízatásokat kapjanak. Az alapszervezetek vezetői a KISZ-istákat és a nő­bizottságok tagjait is mozgósít­sák a tennivalók elvégzésére. A kommunisták kísérjék figyelem­mel az elfogadott anyagi ösz­tönző módszerek alkalmazását, a munkaverseny állását, szem előtt tartva a Központi Bizott­ság decemberi és a megyei párt- bizottság februári határozatának a gazdasági tervek teljesítésére vonatkozó részét. J. T. C* " 1 "1 ■■■ rr m r | z l Szívből jovo ajándék Egy gyermek szá­mára sokféle kincs létezik. Érthetően ragaszkodik a já­tékához, a színes ceruzához, az üveg­golyóhoz. Mégis, ha kell. a gyerek is le tud mondani legféltettebb kincsé­ről. Egyszerűen azért, hogy boldog­gá tegyen egy má­sikat. Akikről írunk, ilyen gyere­kek. Én nem ismerem személyesen ezeket a kisiskolás lányo­kat, fiúkat. Mégis meghatódom, ami­kor rájuk gondo­lok. Magam előtt látom azóta is a megtakarított zseb­pénzből vásárolt csokoládészeleteket, az ügyes kis kézi­munkákat, a kivá­gott papírfigurá­kat, a füzeteket, az író- és tanszereket. Szabó László­val. a Vöröskereszt megyei titkárával nézegettük a Bács- Kiskun megyei ál­talános iskolások ajándékait, amiket a vietnami kis­gyerekeknek gyűj­töttek össze és küldtek el. A cím­zettek mandulasze- míí, fekete hajú apróságok, akiknek feje fölött ameri­kai bombázók zúg­nak, akiknek há­zát, otthonát fel­gyújtották. Olyan kisgyerekek, akik a dzsungelba mene­kültek és sokszor éheznek, mert a kenyérkereső édes­apa az ellenséggel harcol a fronton és falán már el is esett. Még nincsenek leltárba véve az a j án dék cs omagok. „Egyelőre felesle­ges ez a munka, hiszen nap nap után új küldemé­nyek érkeznek” — magyarázta halk hangon a megyei vöröskeresztes tit­kár. Ám mire ezek a sorok napvilágot látnak, már gondo­san összecsomagol­va útnak indultak a megyei kórház gépkocsiján Buda­pestre a Vöröske­reszt Országos Köz­pontjába a Kecs­keméti II. sz. Ál­talános Iskola, s a megye más városai­ból. falvaiból kül­dött ajándékok, Ä fővárosból repülő­gépen viszik to­vább a többi me­gyék úttörőinek, kisdobosainak cso­magjaival együtt a játékokat, az isko­laszereket. Egy kis ország legifjabb ál­lampolgárainak tá­voli, szívből jövő, féltő, aggódó üze­netét. B. Gy. Élénkülő mozgatom M egyén k mezőgazdasági * " üzemeiben az idén 370 brigád összesen hat és fél ezer tagja versenyez a szocialista cí­mért. A brigádok, munkacsapa­tok legtöbbje már az . elmúlt, sőt a tavalyelőtti élvben is el­nyerte a megtisztelő címet. Az állami gazdaságokban, a gép­es gépjavító állomásokon négy­ötéves a mozgalom, s a hoza­mok növelésében, az önköltség csökkentésében a brigádok év­ről évre jelentős részt vállal­nak magukra. Eredmények szegélyezik a mozgalom eddig útját, hiszen a brigádok legtöbbje — vállalá­sát teljesítve — elnyeri a cí­met. Mégis megállapítható, hogy a nemes versengés korántsem olyan széles körű, mint amilyen lehetne, hiszen a termelőszövet­kezetekben az idén is csak 33 brigád tet.t vállalást. Bár két­ségtelen, hogy a szocialista cí­mért küzdő szövetkezeti brigá­doknak koránt sincs akkora múltjuk, mint az állami szek­torokban versenyzőknek. Az átszervezés utáni években ugyanis az indulás elemi gond­jainak a megszüntetése várt a közös gazdaságokra. Ma már azonban nemcsak mód és lehe­tőség van a versenymozgalom­mal való törődésre, de kimon­dottan szükség is van rá. Még­pedig azért, amiért az állami gazdaságokban és a gépállomá­sokon: a termelés növelése vé­geit. Ez az alapvető cél. Az is igaz azonban, hogy ezzel kap­csolatban már nemcsak célról, hanem eredményről is beszél­hetünk. Kiemelkedő példával szolgál a bajai Vörös Fény Tsz, amely megszilárdulását éppen a versenymozgalomnak köszön­hette. öt brigádjának másfél száz tagja vetélkedett tavaly — vagyis a gazdáknak csaknem a fele. Mindent idejében, az elő­írt minőségben végeztek el. Eb­ben az évben csupán a trakto­rosbrigád 300 ezer forint meg­takarítást vállalt. Nyolcvan asz- szony 170 holdon végezte el a fészektrágyázást a kukorica alá, mivel kevés volt a sortrágyázó gép. A lehetőségek gazdaságon- “ ként mások és mások, a vállalások azonban csak a lehe­tőségekre épülhetnek. Nyilván­valóan egészen másfajta célki­tűzése kell, hogy legyen pél­dául egy hartai és egy kunada- csi tsz-ben dolgozó brigádnak Közismert, hogy a szocialista versenymozgalomban a terme léshez hasonló szerepe van a ta­nulásnak és a szocialista módoi való együttélésnek. A gépies­ség, a bürokratizmus azonban itt is éppúgy elkerülendő, mint a munkában tett vállalásoknál. Téved, aki a tanulást példám csak az iskolába járással együtt tudja elképzelni. Nem hagyható figyelmen kívül a tsz-tagsóg viszonylag magasabb átlagélet- kora, ami nyilván a tanulási kedvre sem hat kedvezően. Éppen ezért eredményként könyvelhetjük el azt is, ha a brigádok tagjai például rend­szeresen megtekintik a televízió mezőgazdasági jellegő előadá­sait, vagy akár riportjait, vagy ha előfizetnek a mezőgazdasá­gi szaklapokra és elolvassák, tanulmányozzák is azokat. Ter­mészetes, hogy a zömmel fiata­lokból álló brigádok esetében már magasabbak a követelmé­nyek. Ami pedig a szocialista módon való együttélést jelenti, e törekvésnek mindazok megfe­lelnek, akik hozzájárulnak a szocialista falu új arculatának formálásához. A járási verseny bízott sá­” gok hozzáláttak a moz­galom szélesítéséhez, összehív­ják a brigádvezetőket, megbe­szélést tartanak velük. Ezek a tanácskozások sokat ígérőek, se­gítik az ügyet — de ez a tá­mogatás csak akkor érvényesül, ha találkozik a tsz-vezetők igenlésével is. Mert természe­tes, hogy az utóbbiak segítsége nem nélkülözhető. Jó munkaszervezéssel tegyék lehetővé, hogy a brigádok ne kényszerüljenek munka vágy- egyéb eszközök hiányában le­állni, biztosítsák, hogy a bri­gádtagok együtt maiadhassa­nak. Nem megvetendő az anya­gi ösztönzés hatása sem. A ba­jai Vörös Fény például annak is köszönheti eredményeit, hogy a vezetőség nem szűkkeblűskö- dött, ha célprémium kitűzésé­ről volt szó. Helyes, ha a ve­zetők a jutalmazás mértékének meghatározását, a vállalások eredményének megállapítását, rendszeres értékelését a terme­lőszövetkezet „parlamentjére”, a közgyűlésre bízzák. H. D. az aratás kezdetéig még meg lehet valósítani. — Ugyancsak idejekorán gondos­kodni kell a még sok helyen be nem szerzett ponyváról, üzem­anyagtároló edényekről stb. is. A termés elveretéséhez kellő számú cséplőgép áll a város tsz-einek rendelkezésére. A ta­valyinál alaposabban készültek fel a tarlóvetésre, illetve a tar- lóhántásra és a nyári mélyszán­tásra. Az, hogy a kalászosok te­Könnyítenek a nyilvántartási kötelezettségen A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az irányító munka szempontjából nélkülöz­hető, illetve a tanácsi mezőgaz­dasági szakigazgatási szerveket feleslegesen terhelő jelentési és nyilvántartási kötelezettségek megszüntetéséről. Ennek megfe­lelően az eddigi 23-mal szem­ben ezentúl csak 17 féle jelen­tést küldenek a földművelés- ügyi és néhány más miniszté­riumnak, a rendszeresen vezetett nyilvántartások száma pedig 49-ről 21-re csökken. Az egyszerűsítés különösen nagy könnyítést jelent a közsé­gi állatorvosoknak, mivel a fal­vakban vezetett állategészség­ügyi nyilvántartások közül 14 bizonyult nélkülözhetőnek. Visszaadott percek A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár forgácsoló üzemében még az év elején a normakarbantartásról folyt a vita. A Kos- suth-brigád hosszasan latolgatta a lehető­ségeket. Ezúttal, hogy nemcsak az időmé­rőkre bízták a döntést az új norma kiala­kításában, a munkásbecsület is azt dik­tálta, minél gondosabban lefaragni a fe­lesleges perceket a munkadarab előállítá­sára adott időből. A vitába az azonos munkán dolgozó Szabadság-brigád is be­kapcsolódott, s végül megszületett az el­határozás — munkadarabonként 40 per­cet adnak le az eddigi normaidőből. A Zrí­nyi brigád sem maradt rest, tagjai min­dent mérlegre téve úgy vélték, hogy az általuk készített alkatrészt 9,7 helyett 9,2 perc alatt is lehet gyártani. A forgácsoló üzemiek egy hónap alatt 224 óra munkaidő-megtakarítást értek el. A gyár szakszervezetének bizalmi értekez­letén sok szó esett a forgácsoló brigádjai­nak kezdeményezéséről. Ügy határoztak, hogy a módszert beillesztik a munkaver­senybe, s az értékelésnél figyelembe ve­szik a „visszaadott” perceket is. A vegy­ipari gépgyárban egyébként az első ne­gyedévben 7772 munkaórát takarítottak meg a normakarbanlartással és veszteség- idő-csökkentéssel. Természetesen, a normakarbantartással kapcsolatos kormányrendelet nyomán a megye más üzemében is születtek jó ered­mények. Ez bizonyítja legjobban, hogy amikor nagy jelentőségű feladatok végre­hajtásáról van szó, a legjobb ötletek, a legtöbb segítség, a leglelkesebb támogatás a munkások részéről várható. A munkanormák felülvizsgálatának ta­pasztalatairól teljes kép még nem alakult ki az SZMT közgazdasági bizottságának legutóbbi jelentése azonban már néhány iparágban rámutat, hol történt előrehala­dás és hol maradtak el a kívánt eredmé­nyektől. Az első negyedévben a megye szocialista ipara — állapítja meg a beszá­moló — 16 százalékkal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ezt kétharmadrészben a munka termelé­kenységének emelésével értük el. Az élel­miszeriparban rendezett normák nyomán többek között a Kecskeméti Konzervgyár főzelékkonzerv-üzemében 31,5, a fémcso­magolóban 17,5, a raktárban 18,5, a Kecs­keméti Barnevál csirkebontó részlegénél 17, a tojásfeldolgozóban 22 százalékos ter­melékenység-növekedés következett be. A helyiipari üzemekben nem könnyű a normakarbantartás, hiszen 8 iparágban 40 féle szakmával kell foglalkozni. A nem éppen modern üzemekben sokféle gyárt­mány, gyakran változó profilok nehezítik a munkaszervezést, a technológiai előírá­sok megtartását, a korszerű normák alkal­mazását. Ennek ellenére minden normát felülvizsgáltak, s belőlük 1442-t igazítot­tak ki. Ennek eredményeként 43 825 nor­maórát takarítottak meg, amely 110 mun­kás és 69 alkalmazott felvételét tette fe­leslegessé. A közgazdasági bizottság jelentése azon­ban a hiányosságokat is feltárta. Többek között azt, hogy a szakszervezeti bizottsá­gok nem mindenütt kapcsolódtak be kol­lektíván a normakarbantartás politikai előkészítésébe és végrehajtásába. Voltak üzemek, ahol csak az SZB-titkárok vé­gezték ezt a munkát. Érthető, hogy ilyen esetekben elsikkadt a dolgozók vélemé­nyére való támaszkodás. Azt sem tudták több helyen megértetni a munkásokkal, hogy a cél nem a keresetcsökkentés, ha­nem a termelékenységemelés. Még az olyan üzemben mint a Kecske­méti Konzervgyár — ahol rendszeres nor­makarbantartás folyik — tapasztalható volt bizonyos fokú g'épiesség a végrehaj­tásban. Csak a 100 százalékon felül telje­sítők normáit vizsgálták felül, s nem ke­resték annak okát, hogy miért nem érik el egyesek az előírt termelési követelmé­nyeket. Sokoldalú vizsgálódás, a munka szerve­zettségének elemzése, a' különböző terme­lési folyamatok gondos összehangolása kell, hogy megelőzze a normakarbantartást. A munkateljesítmények nagymértékben füg­genek az anyagellátástól, a munkahely ki­szolgálásától, a gépek megfelelő ápolásá­tól, kihasználtsági fokától stb. Mindezeket helyes, ha figyelembe veszik az üzemi párt- és gazdasági vezetői, s a szakszerve­zeti bizottságok. Az elmúlt négy hónapban mintegy, 4000 munkást érintett a normakiigazítás és az átlagot tekintve megállapíthatjuk, hogy emiatt a bérek nem csökkentek. A dolgo­zók a legtöbb helyen viszonylag elég ha­mar újra elérték a 100 százalék körüli tel­jesítményt. | A normák rendezésének jó része azon­ban még hátra van. Emellett a normakar­bantartás folyamatos, állandó feladat. Ezer — elsősorban a szakszervezeti bizottságok — végezzenek rendszeres politikai mun­kát a dolgozók között — azok körében is akiket nem érintett a változás. Tájékoz­tassák őket a célkitűzésekről üzemi ta­nácsüléseken, termelési tanácskozásokon, hiszen a munkások, ha megértik egyéni érdekük és a közösségi érdek közötti ösz- sszefüggéseket, számtalan hasznos javas­lattal segítenek majd feltárni a termelé­kenység emelésének további, belső tarta­lékait. Nagy Ottó f

Next

/
Thumbnails
Contents