Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

Világ proletárja!, egyesüljetek! Viszonylagos nyugalom Algériában * XX. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM Ara 60 fillér 1865. JÜNIUS 24, CSÜTÖRTÖK ; Kedden este újabb tünteté­sek zajlottak le Algírban, de | egy nappal később már látszó- ! lagos nyugalom lett úrrá a fő­városban. A biztonsági erők egységei sehol sem láthatók a város főbb pontjain, de a tele­fon- és távíró-összeköttetés még mindig nem állt helyre Algír és az ország belseje között. A forradalmi tanács közleményt Cselekvő együttérzés A napi munkából hazatért férj a zöldborsólevest kana­lazza. Szemközt vele az asz- szony ül. A kis konyha pol­cán szól a rádió. A legfri sebb hírek az árvízvédelem helyzetéről. Majd arról, hogy a Vöröskereszt bélyegeket bocsátott ki a károsultak megsegítésére. — Borzasztó ez az árvíz ... — szólal meg az asszony. — Nézted már a békeköl­csönhúzást? A kabátom zse­bében van az újság... — így a férj. Pillanatok múlva a háziasszony a számokat böngészi. — Te, apa háromezernégy- százhét!... A sorozat is stimmel. Nyertünk háromszáz forintot. Tudod mit? Ebből százat vöröskeresztes bélyegre adunk. A károsultaknak. * F ültanúja voltam ennek a beszélgetésnek egy ismerős munkáscsaládnál. Es kellemes melegség járta át a szívemet. Mert napjainkban száz és ezer hasonló megnyilvánulás­nak, együttérzésnek, segítő- készségnek lehetünk tanúi. S megannyi egy tőről fakad. Nem egyszerűen humaniz­mus ez. A szocialistává for­málódó tudatosság, az új, szocialista erkölcs, az egy­másért, az egész országért érzett felelősség szép virágai ezek a példák. A Budapesti Beloiannisz Gyár kollektívája kezdemé­nyezte? Vagy a tatabányai téglagyár munkásai? Ki tud­ná megmondani, ki volt a társadalmi segítségkínálatban az első? * V Egy bizonyos: nem köz­pontilag kezdeményezett, ha­nem alulról a munkások, a dolgozó emberek köréből tört fel a segíteniakarás. A mi társadalmunk emberének ön­zetlen, tudatos segitségára- data, • A nagy család cselekvő együttérzése. Azé a nagy csa­ládé, melynek tagjai nem tudnak megragadni egyszerűen a baj. az árvízvédelemben részt vevők hősi erőfeszítései­nek tudomásulvételénél, vagy a csapás feletti sopánkodás- nál. Mert egymásért, az egész népgazdaságért érzett felelős­ségtudatuk, lelkiismeretük tetteket parancsol. * E pitökollektivák társadal­mi munkafelajánlása, a ká­rosultak megsegítésére szer­vezett műszak az iparban, takarmány juttatási akció a mezőgazdaságban, az egyes emberek forintokban kifeje­zett segíteniakarása. Egy tő­ről fakadó társadalmi meg­mozdulás — egy cél szolgá­latában. Mielőtt begyógyítani az elemi csapás okozta sebe­ket, helyreállítani a károkat, hogy utána a ma még segít­ségre szorulókkal együtt munkálkodhassunk tovább közös szép terveink valóra- váltásáért. Tovább folytatják * “2“ a gátak erősítését vezetők tekintették meg a védelmi munkákat (Kiküldött munkatársunk je­lentése.) Az elmúlt 24 órában jóformán semmit sem változott Bajánál a Duna vízállása, hiszen az az 1 centiméteres apadás, amiről be­számolhatunk, nem számottevő. Továbbra is igen nagy, 971 centiméteres áradatot mutat a bajai mérce. Az előrejelzések szerint ez a szint tartósnak mutatkozik és még június 26-án is 970 centi­méterre lehet számítani. Nyil­ván — ha kismértékben is — befolyásolja a folyó ilyen lassú apadását az esőzés is. A napok­ban újabb 7,7 milliméter csa­padék hullott. Mindezek a körülmények szükségessé teszik a védelmi munka iramának változatlansá­gát, azt, hogy lankadatlan erő­feszítéssel dolgozzanak az igen nagy mértékben elázott töltések, gátak erősítésén, alkalmassá te­gyék őket a víz hatalmas nyo­másával szembeni ellenállásra. Ez sokszor csak rendkívül szí­vós munkával, hősies helytállás­sal sikerül. Tegnapi lapunkban írtunk arról, hogy Dunafalva térségében már napok óta igen veszélyes, nagyméretű buzgár fenyegetett szakadással. 22-én a délutáni órákban az MHS köny- nyűbúvárai a víz alatt megtalál­ták és eltömtók az átfolyás Du­na felőli nyílását. Homokzsákok Hét sort egyszerre Különös gonddal óvják há­romszáz holdas új szőlőültetvé­nyüket a peronoszpórától és egyéb kártevőktől a tiszakécs- kei Tiszagyöngye Tsz gazdái. Egy hidastraktoron kívül az RS —09-es traktort is átalakították, hogy a sorok huzalai ne akadá­lyozzák a gépi permetezést. Felvételünk: Egy fordulóban hét sorra szórják a védekező­szert. 'és műanyagiólia segítségével si­került azt elérni, hogy most már másodpercenként mindösz- sze másfél liter víz folyik át a gát alatt. A buzgár veszél.vlelenítése még nem fejeződött be, de a közvetlen veszélyt elhárí­tották. Az Alsó-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területén a tegnapi nap folyamán már kis híján 6000 ember dolgozott a töltések megerősítésén, közöttük kato­nák, karhatalmisták, munkás- őrök, árvédelmi munkások és mindenki, aki segíteni tud. Részt vesz a munkában, az anyag­hordásban több mint 300 teher­autó, 23 uszály, 11 vontatóhajó, 43 dózer, 30 szivattyú és 32 lég­kalapács, amelyekkel az úgyne­vezett pátrialemezeket verik le a meggyengült töltés oldalába. Ebből a lemezből egyébként a védekezés majdnem száznapos időtartama alatt már közel 8000 darabot vertek le. Terhelésnek használt köböl 10 ezer tonnát, homokzsákból pedig 558 600 da­rabot építettek be a gátakba erősítésnek, vagy magasításnak. A nagyarányú védekezési munkához szinte állandóan újabb erősítések érkeznek. Tegnap a hajnali órákban futott be a miskolci árvédelmi osztag 76 fővel és megfelelő műszaki felszereléssel ellátva. Szintén tegnap indult el a fővárosból a baja—mohácsi Duna-szakaszra 15 dózer és ugyancsak 15 forgó­kotró. A Sió-csatornán két úszó­kotrót vonatnak a Duna felé. Igaz, hogy a mohácsi szigetet kiürítették, és ezzel a lakosság, az állatállomány és fontosabb értékek biztonságba kerültek, de a védekezési munkában ez nem jelenthet változást, hiszen ösz- szesen 44 ezer hold művelt te­rület védelméről van szó. A különböző helyeken épített lo­kalizációs vonalak feltöltése, ki­alakítása során az árvédelem munkásai eddig több mint 63 ezer köbméter földet mozgattak meg. A szinte négyzetméterenként védett töltés mellett sorozato­san jelenkeznek veszélyes buz­gárok. átázások. Kivédésük, el­hárításuk az egész védelmi vo­nalon fáradhatalanui folyik. Az elhárítás munkáját a leg­magasabb technikai, szemé­lyi felkészültség jellemzi, de még így is kérdés, hogy a védvonalak kibírják-e mindenhol a víz iszonyú nyomását. A veszélyes munkahelyekre a posta azonnal felszereli az igé­nyelt távbeszélő állomásokat. (Folytatás a 2. oldalon.) Szervezkedik az ellenzék Az FLN aktivistáinak felhívása hozott nyilvánosságra a politi­kai foglyok egy jelentékeny csoportjának szabadon bocsátá­sáról. A hírek szerint azonban nem terjedt ki az amnesztia Ait Ahmedre, aki mint isme­retes, a Ben Bella ellen harco­ló gerillák vezetője volt. A for­radalmi tanács külföldi megbí­zottjai igyekeznek támogatást szerezni az új rendnek. Butef- lika külügyminiszter szerda délelőtt Kairóban találkozott Csou En-laj kínai miniszterel­nökkel. Néhányan pedig II. Hasszán marokkói királlyal folytattak megbeszélést. A dip­lomáciai kapcsolatok fenntartá­sa mellett foglalt állást Tuné­zia is. Az ellenzék egyre erőtelje­sebben szervezkedik. Az FLN aktivistáinak egy csoportja fel­hívást közöl az Humanité ha­sábjain, mely hangoztatja, hogy a forradalmi tanács az impe­rializmussal szövetséges belső reakciót képviseli. Ez a reak­ciós támadás sújtott le a párt­ra, a köztársaságra, Ben Eellá- ra és sok száz FLN-aktivistára. Az államcsíny végrehajtói de­mokráciáról beszélnek, s köz­ben a legrosszabb fajta dikta­túrát vezetik be. Azért folya­modtak az államcsínyhez, mert féltek attól, hogy a földreform döntő szakaszába lép, melyről az úgynevezett forradalmi ta­nács nyilatkozatában egyetlen szó sincs. A felhívás felszólítja az algériai hadsereg tisztjeit és katonáit, hogy csatlakozzanak a népi ellenálláshoz, amely most szervezkedik a városokban, a falvakban Conslatine, Oran és Algír vidékén. A felszabadulási emlékkiállítások tapasztalatai Fejlődött a honismereti mozgalom A népművelők megyei tanácskozása Kalocsán A megyei tanács vb művelő­dési osztálya és a Hazafias Népfront megyei titkársága ren­dezésében Kalocsán szerdán dél­előtt népes tanácskozáson vi­tatták meg a felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából ren­dezett kiállítások tanulságait. A tanácskozáson megjelent Mada­rász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Sólyom Fe­renc, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osz­tályának munkatársa, Kádasi László, a megyei tanács műve­lődési osztályának vezetője, to­vábbá a járási pártbizottságok és népfrontbizottságok munka­társai, valamint a művelődési házak igazgatói és a népműve­lés számos más dolgozója. Kül­döttséggel képviseltette magát a Népművelési Intézet is. Gerinczy György, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa nyitotta meg a ta­nácskozást, majd Szamosfalvy Imre, a megyei tanács népmű­velési tanácsadójának vezetői# tartott előadást. Elmondott*, hogy Bács-Kiskun megyébea 112 emlékkiállítást rendeztek felszabadulásunk 20. évforduló­jának tiszteletére. Részletesen foglalkozott a városi, járási és községi kiállításokkal. Hangsú­lyozta, hogy csekély anyagi alappal, de nagy lelkesedéssel több tízezer embert sikerült mozgósítani. Jellemző példa­ként említette meg az egyik községi kiállítás vendégköny­vébe beírt mondatot: „Nem is tudtuk, hogy ennyi minden tör­tént velünk 20 év alatt.” Végezetül azt a tanulságot szűrte le az előadó, hogy nem­csak városokban és nemcsak nagy költséggel lehet jó kiállí­tást rendezni. Ha bizalommal fordulunk az emberekhez, szi- I vesen jönnek segíteni. Az előadáshoz Gerinczy S György mondott korreferátu- í mot, amelyben a honismereti szakkörök szerepét méltatta. Számos értékes hozzászólás után a tanácskozás résztvevői előtt levetítették a megyei film­stúdió által készített „Fények ; a két folyó között” című doku- ! mentumfilmet. 9 tanácskozás I délután a dunapataji falumú- I zeumban folytatódott, ahol dr. Dömötör Sándor, a Népműve- ! lési Intézet főelőadója a hon­ismereti munka soron következő feladatairól tartott előadást, i Ezután a résztvevők Pastyik István tanár, a falumúzeum I vezetőjének kalauzolásával meg­tekintették a dunapataji múzeu- 1 mot-

Next

/
Thumbnails
Contents