Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
Megérdemelt pihenés Tiz nap a debreceni szövetkezeti üdülőben A híres-nevezetes, sok száz éves Péterfián és folytatásán, a gesztenyékkel és hársakkal szegett Simonyi utón kell végighaladni Debrecenben a város végéig és ott, a zöldbe borult, óriástölgyes, csupavirá- 35>s, tulipános Nagyerdő sarkán a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet tagjával. Körülötte ott voltak friss barátnői, más megyékből, más szövetkezetekből. Lehetséges, hogy büszkeségből mondott csupa jót a szövetkezetéről. Egyébként Némethné már gyakorlott üdülő, 1960. óta minden nyáron elutazik a család valahová — vagy víz mellé, vagy hegyek közé. Már Debrecenben is voltak: tetszik neki ez a város, sok virágjával, fájával, az utcáival, s házaival, amelyek a múltat, a történelzött jutalom, kéthetes díjmentés üdülés a szövetkezet számláján. A verseny már folyik. Az első helyen a férjem van ez idő szerint, a második helyen az öcsém. Nem írták, hogy a helyzet változott volna. Csak tükröt villantott a szövetkezet életéből. A szomszédai, új barátnői bólogattak. Lehet, hogy van az országban ennél fényesebb tükör, biztosan van homályosabb is. De egyformán tükör mindegyik, az új élet szép tükre. Milyen egyformán beszéltek ezek az asz- szonvok. Az ország különböző részeiből jöttek össze, mégis azonnal szembetűnik a kétemeletes, modern vonalú, tarka- homlokú épület, amelynek a bejárója felett ez ragyog neonbetűkből forrasztva: „Termelőszövetkezeti üdülő.” A maga nemében egyedülálló intézmény az országban. Az Állami Biztosító Hajdú-Bihar megyei Önsegélyező és Biztosítási Csoportja építette három évvel ezelőtt. Tulajdonképpen a hajdú-bihari termelőszövetkezetek adták össze a pénzt, holdanként tíz-húsz forintot, a szövetkezet gazdasági állapotának megfelelően és így épült fel hétmillió forintos költséggel az üdülő, amelyik túlzás nélkül mondva — alkalmas akár idegenforgalmi szállodának is. Ragyogó berendezés, kitűnő ellátás. A környezet is pompás. Ebben az üdülőben töltött a közelmúltban tíz napot száz termelőszövetkezeti asszony, nőmozgalmi aktivista, az ország minden részéből, az Állami Biztosító. az önsegélyező csoport vendégeként A tíznapos program: városnézés, színház, mozi, fürdés. kirándulás a híres gyógyvizes Hajdúszoboszlóra. A társalgóban ültem le beszélgetni Németh Józsefnével, A szocialista erkölcs erősítői a társadalmi bíróságok A demokratizmus fejlődésének, szélesedésének fontos köve- J telménye, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei közvetlenül is j bekapcsolódjanak a közügyek intézésébe. Ennek megvalósítására j nagyon alkalmas — többek között — a társadalmi bíráskodás, | amelyet az 1962. évi 24. számú törvényerejű rendelet új alapokra j helyezett. Ezáltal megtörtént az első lépés a társadalmi önigaz- ! gatás fejlettebb formáinak kialakulása felé. Létrejött egy olyan szerv, amelynek segítségével a dolgozók együttesen vehetnek részt a törvény, a szocialista erkölcs, az együttélés szabályai ellen vétőik megbüntetésében, nevelésében. | ra. Ennek ismét több o!ka van. Sok helyen például a szakszervezeti bizottság nem értesül kellő időben a fegyelmi eljárás [ megindításáról, s így nem tud | társadalmi bírósági eljárást kez- | deményezni. Hozzájárul ehhez, | hogy a vállalati igazgatók, gaz- | dálkodó szervek vezetői között | van olyan, aki téves szemléletből kiindulva a fegyelmi jogkört nem hajlandó megosztani a társadalmi bírósággal. Megyénkben jelenleg 107 társadalmi bíróság működik, ösz- szesen 1026 választott bíróval. Hatáskörükbe a lakosságnak mintegy 10 százaléka tartozik. Két évvel ezelőtt, 1963-ban a társadalmi bíróságoknak 82 százaléka rendszeresen dolgozott. Ez a szám 1964-ben 89 százalékra emelkedett. Haladást jelent ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a társadalmi bíróságoknak országosan mindössze 60 százaléka fejt ki rendszeres tevékenységet. Az a hiányosság, hogy tavaly 11 százalékuk egyetlen ügyet sem tárgyalt, arra vezethető vissza, hogy megyénkben a vállalati igazgatók, a szakszervezeti bizottságok, de maguk a társadalmi bíróságok tagjai sem ismerték fel igazában e szervek erkölcsi és politikai jelentőségét. A másik fő ok, hogy a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetők között nem alakult ki olyan kapcsolat, amelynek eredményeként több ügy került volna a társadalmi bíróságok elé. Harmadik okként említhetjük meg, hogy e bíróságok sok helyen nem kapták meg azt a segítséget, amelyet joggal elvárhattak volna. met éppúgy mutatják, mint a jelent. — Szóval azóta megy ilyen jól neked, amióta a szövetkezetben vagy — mondták gyorsan a többiek, ahogy eldicsekedett a jómódjával. — Nagyrészt szőlőnk van, száz hold új telepítésű gyümölcsös, tíz hold kertészet, az állattenyésztés is fejlett — válaszolt ő, anélkül, hogy a kérdésre „igen”-t mondott volna. Az „igen”-t ilyen hosszan fogalmazta meg, ahogy a szövetkezet arcát is bemutatta. És mintha a dologhoz szo- x’osan hozzátartozna, máris a munkára terelte a szót, megmaradva a szűk családi kör- * ben. — A férjem vontatóvezető. Már erősen készülnek a nagy | nyári munkákra, verseny van í a gépesítettek között, a kitűnagyon jól megértették egymást. És senki sem talált kivetnivalót abban, hogy itt az üdülőben, a pihenés, a szórakozás hivatásos intézményének falai között a munkáról beszélnek a legtöbbet, mintha valami országos tapasztalatcserére érkeztek volna. A társalgásnak az üdülő kul- túrfelelőse, Bieliczki Éva vetett véget, aki múzeumlátogatásra [ invitálta a társaságot. Kis vita keveredett, mert volt, aki inkább a gyógyfürdő vizét választotta, hogy oda menjen. Szabad volt a választás, szavazásra se volt szükség, a zsongó asz- szonyhad kibolydult az üdülő kapuján, ki-ki a maga kedve, öröme szerint. Soltész István Egyesek lebecsülik a társadalmi eljárás eredményességét, hatásosabbnak tartják a valóban gyorsabb és rövidebb fegyelmi eljárást. Pedig ott, ahol a társadalmi bíróság többször és nagy nyilvánosság előtt tárgyalt, megfigyelhető, hogy lényegesen javult a munkafegyelem. Kétségtelen, hogy még sok hiba, hiányosság van a társadalmi bíróságok működésében. Ezek ellenére azonban az eredmények biztatók, s nem vitás, hogy a dolgozóknak ezek a választott szervei igen hatékony eszköznek bizonyulnak a szocialista erkölcs erősítésére. nyomán Nincs már szemét az udvaron A megye társadalmi bíróságai az elmúlt évben 591 dolgozó ügyével foglalkoztak. Ezek döntő többsége fegyelmi és — főleg az ügyészségektől áttett — büntetőügy volt. Sajnos, maguk a dolgozók még mindig kevés számban fordulnak a társadalmi bíróságokhoz anyagi jellegű, vagy családi vonatkozású jogvitáikkal, amiből arra következtethetünk, hogy nem ismerik eléggé a lehetőségeket. A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek túlnyomó többségében a fegyelmi ügyek között megfelelő arányban lett volna társadalmi bírósági eljárásra alkalmas, mégsem került sor ezekben ilyen tárgyalásokA bíróságok, a hivatásos bírák sokoldalú segítséget nyújtanak a társadalmi bíróságoknak. A múlt évben például három előadást tartottunk a társadalmi bíróságok tagjainak, de ezeken részt vettek a vállalati igazgatók, a szakszervezeti bizottságok titkárai és a jogtanácsosok is. Ezen túlmenően a népi ülnökök akadémiájának keretében minden évben tartunk egy a társadalmi bíróságokkal foglalkozó előadást, s ezekre természetesen meghívjuk a társadalmi bíróságok tagjait is. Az előadások keretében tárgyaljuk meg az illető járásban működő ilyen bíróságokkal kapcsolatos összes problémákat. De a segítésnek sok más módja is van. Megemlíthetjük még hogy a bíróságok a társadalmi bírákkal megbeszélik azoknak az ügyeknek a tanulságait, amelyekben eljártak. Dr. Bodóczky László, a megyei bíróság elnöke A pusztapéteri dohánykukások utódai Lapunk június 9-i számában „Szemét az udvaron” címmel megírtuk a kecskeméti Zsinór utca 84. számú ház lakóinak panaszát, s egyúttal közöltük azt is, hogy a városi tanács egészségügyi osztálya a helyszíni szemle alkalmával felvett jegyzőkönyv alapján azonnal intézkedett. Benke János, a Kecskeméti Községgazdálkodási Vállalat igazgatója a napokban arról értesítette szerkesztőségünket —, hogy szemétszállítási részlegük vezetője szintén a helyszínen járt és tájékoztatta a lakókat a háztartásukból kikerülő hul| ladék rendszeres elszállításának j feltételeiről: juttassák el a vál- I lalathoz ilyen értelmű megren- delésüket, s akkor a jövőben nem lesz panaszuk az udvar | tisztátalanságára. Közölte velük még azt is, hogy bár a házingatlan tulajdonosai sohasem | igényelték a szemét rendszeres elszállításét, mégis kihordják az | udvarban felgyülemlett, valóban nagy tömegű hulladékot. A lakók ezt az intézkedést, valamint a tájékoztatást köszönettel vették, s megígérték, hogy a szemét rendszeres elszállítását rövidesen írásban kérik majd a Községgazdálkodási Vállalattól. Köszönjük a gyors intézkedést Csak nemrég fordultunk önökhöz panaszunkkal a Széchenyi tér 27. szám alól, hogy az ablakunk alatt levő elhanyagolt parkra szíveskedjenek felhívni az illetékesek figyelmét. Közbenjárásuk eredménnyel járt: a kifogásolt bokrokat eltávolították, az elhanyagolt parkrészt ! szakszerűen rendbehozták, felásták, I a földbe fűmagot vetettek, ami az- 1 óta már ki is kelt és pompás, zöld pázsitot varázsolt ablakaink alá. j Köszönjük gyors és hatékony in tézkedésüket! Simon Dénes es Fábián Lajos i Kecskemét PÁLMONOSTORA község környékén régi hagyományai vannak a dohánytermesztésnek. Már az 1800-as években is, amikor a Tömörkénytől Szegedig húzódó földeken grófi birtok volt, az ide telepített „dohánykukások” foglalkoztak ■ ezzel a jövedelmező növénnyel, I de akkor ennek haszna az ura- I ságot illette. A községben működő honis- ! mereti szakkörben őriznek egy I okmányt, amely 1897-ben kelt: PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkäsoän Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. ! Főszerkesztői dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat elelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: | Kecskemét, városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér I 'a Telefon: 11-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi oostahlvatalokná! és kézbesítőknél. •::<5flzetés1 dl- » nónanra 13 fortr Bäcs-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefoni 11-85. Index: 25 063, „Adás-vételi szerződés, mely egyrészről őrgróf Pallavicini Sándor, valóságos titkos tanácsos, sövényházi lakos, mint eladó, másrészről Boldog Ferenc puszta-péteri lakos, mint vevő közt köttetett.. Boldog Ferencen kívül sok „dohánykukás” kötött hasonló szerződést, így települt a mai Pálmonostora község a x-égi Pusztapéteri egyik részén. A felszabadulás után néhány évig szünetelt ezen a vidéken is a dohánytermesztés, helyette gyapottal és más idegen növényfélékkel kísérleteztek. de 1960. óta újra fellendült és évről évre több dohányt termel Pálmonostora szorgalmas lakossága. A HÁROM MEGYÉBEN érdekelt Félegyházi Dohánybeváltó Vállalatnál hallottuk, hogy a pálmonostori Keleti Fény dohányosai a legjobbak között vannak. Az elmúlt évben 75 holdról 2945 mázsa dohányt szállítottak be, 1 473 000 forintot kaptak érte. Bontovics elvtárs pedig, a Keleti Fény 'öagronómusa elmondta, hogy a holdankénti átlagjövedelem 20 ezer forint. Jaksa Ferenc Ferenc munkacsapata 34 ezer forintot ért el, az általuk kezelt öt holdról 90 mázsa szárai és 7 mázsa zöld dohányt szedtek, s a bevételük 173 ezer forint volt. Ennek fele, 86 500 forint a munkacsapat tagjait illette. Jaksa Ferenc részesedése 10 167 forint volt, ugyanennyi járt Tasi Istvánnének is. Nem kevés büszkeséggel mondják, hogy most két hold dohányt vállaltak, a palánták kiültetését április 27-töl május 10-ig eivégeztért, már az első kapálást is befejezték. Pajtájuk azonban csak 5 hold termését fogadja be, 2 holdról zölden szállítják majd be a dohányleveleket. A CSALÁDI művelésre vállalt területen a legmagasabb eredményt Lantos Lajos érte el, egy holdról 16 mázsa száraz és 9 mázsa zöld dohányt szedett, 34 ezer forint értékben. Ennek fele: 17 ezer forint a Lantos családé. A ráfordítás mintegy 250 munkanap. Pálmonostorán minden megvan a dohány termes--* "ben: szorgalmas munkaerő, szaktudás, talaj, csupán pajta hiányzik, de ezen csak beruházással lehetne segíteni. Tóth Miklós
