Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
A TALAJMUNKA ÉS A VETÉS A tavaszi első és igen fontos talajmunka az átlós irányban végzett simitózás. Ha szükséges, két soron is lehet végezni — ellentétes irányban. A simító egyenletes, szép talajfelszínt biztosít, ami a későbbiek folyamán a kaszálásoknál igen fontos. A simító után ajánlatos középnehéz fogasboronát járatni a teli csapadék megóvása érdekében. Vetés előtt a területet újra meg kell kultivátorozni, mert a gyomok már jelentkeznek. Ugyancsak vetés előtt kh-ként 100—120 kg nitrogén műtrágyát ki kell szórni. A lucerna kezdetben „gyámoltalan” növény, ezért, hogy a gyomok el ne nyomják. a kezdeti gyorsabb fejlődést nitrogéntrágyázással elő kell segíteni. Hogy hány cm sortávolságra vessünk, az a talaj típusától, vízgazdálkodásától és tápanyag-ellátottságától függ Általában jó vízgazdálkodású, jó tápanyagellá- tottságú talajokon sűrűbb sortávolságot alkalmazzunk, a gyengébb és szárazabb talajokon pedig ritkább sorokra vessünk. A sortávolság 60—80 cm között lehet: a mi viszonyaink mellett a 70 cm-es egysoros vetés adja a legjobb eredményt. A vetés idejét a talaj felmelegedése határozza meg. Vetés előtt a talajt annyira tomörítsük, hogy a veiés mélysége egyenletes, 2 cm körüli legyen; kh-ként mintegy 2—3 kg vetőmagot használjunk fel. A lucernát kikelése után, amikor már a kultivátor nem takarja, sorközkultivátorral annyiszor kell járatni, ahányszor a talaj gyommentessége megkívánja. A sorokat pedig, ha van munkaerő, minél előbb gyomlál- tassuk meg. Ha megkésünk ezzel a munkával, később költségesebb lesz, az elgyomosodott lucerna pedig a kiszántásáig minden évben kevesebb termést ad. A vegyszeres gyomirtásra vonatkozóan nem tudok adatokat közölni, mert mi akkor még nem alkalmaztuk, de gondolom: a vegyszerezés lényegesen csökkenti a termelési költségeket. A kézi gyomlálás nálunk kh- ként 100 forintba kerül. Egyébként a takaró nélküli őszi tiszta vetést tudom ajánlani. Természetesen, ha gyommentességet nem tudunk biztosítani — vagy tavasszal —, takarónövénynyel vessünk. Tiszta vetésű lucerna a vetés évében magot is hoz, sőt, az első éves magtermesztés igen kedvezően hat a lucerna következő éveire is. Kedvező időjárás esetén 50—120 kg mag termeszthető kh-ként. A mi Mv. Synalfánk a telepítés évében — a martonuásári szakemberek szerint — 100 kg körüli hozammal fizetett. Ezt azért mondom igy, mert sajnos, 19G3-ban az augusztus végi. szeptember eleji esőzések » termés 70—80 százalékát tönkretették. Ezért nem tudtuk a termésmennységet mérni. FONTOS FELADAT: A KÁRTEVŐK ELLENI VÉDEKEZÉS A lucernamag termesztésénél nagy gondot kell fordítani a kártevők elleni védekezésre. A fiatal vetést főleg a lombkártevők pusztítják. Ezek ellen a tábla körüli Wofatox HCH porcsík húzásával, illetve permetezéssel, porozással kell védekezni. A kártevők ellen a helyes vetésforgó betartásával is lehet védekezni. Lucernát lucerna közelébe, főleg mellé, sosem szabad vetni, mert a kártevők átvándorolnak. Általában az a szabály, hogy ahány évig a táblán lucernát termesztettünk, annyi évig ugyanott nem következhet lucerna. A fentiek betartása az aranka elleni védekezésnek is alapfeltétele. A lucerna növényvédelménél maradva — s itt a magtermesztést véve figyelembe — többféle védekezési eljárást ismerünk: a mechanikait, a biológiait és a kémiait. A két előbbit nemigen szokták alkalmazni. Mi igen jó eredménnyel használtuk a Man- nlnger-féle bogárfogót is. Az RS—09-es hidraulikájára szerelhető bogárfogó vályú többszöri járatásával igen kedvező eredményeket lehet elérni. Az említett védekezési eljárások közül legkönnyebben a kémiait lehet elvégezni. Itt azonban nagyon kell 6 vigyázni a permetezés, illetve porozás időbeni elvégzésére Első kaszálás után elengedhetetlen a tarlóporozás: a szénát a területről lehetőleg mielőbb be kell szállítani és a tarlóporozást a legsürgősebben el kell végezni. Tarlóporozással lehet a kártevőket legjobban pusztítani, mert táplálék hiánya miatt mind a talaj felszínén tartózkodik. Igen kedvező, ha a kiszórt vegyszert fogas vagy kultivátor járatásával azonnal a talaj felső rétegébe dolgozzuk. Később feltétlenül el kell végezni kora zöldbimbós állapotban a porozást, itt vigyázva, hogy meg ne késsünk, mert a lucerna megtermékenyítését végző vad- és háziméheket elpusztíthatjuk. A porozást sohasem szabad melegben, napsütésben végezni. Legjobb az éjszakai, illetve este 7 órától reggel 7 óráig történő porozás. Nagyobb fertőzés esetén virágzásban is kell porozni, de természetesen méhkímélő szerekkel. A tarló- és zöldbimbós porozást HCH és DDT 50—50 százalékos keverésével, kg-ként 15 kg körüli dózissal kell végezni. Ahol erős az ormányos és a magormányos fertőzése, a Phosdrin használata indokolt. Ez igen bevált erős méreg. A magormányost teljesen elpusztítja; nagy előnye, hogy komoly hatása ellenére igen gyorsan bomlik, s így az egyéb mérgezés veszélye rövid ideig áll fenn. A virágzáskor eddig használt Meüpax mellett a Thiodannal értünk el nagyon jó eredményt. Az elmúlt évben tsz-ünkben majdnem minden lucernatáblát ellepte a bagolypille hernyója, s az eddig ismert növényvédőszerekkel szemben a hernyók teljesen ellenállóak voltak. Amikor a Thiodant — sajnos, már késve megkapva — kipermeteztük, 100 százalékos eredményt értünk el a hernyókkal szemben, de ez már az említett ok miatt nem járt sok eredménnyel, mert addigra a kártevők csupaszra rágták a lucernát. AZ ELSŐ SZÁMÜ PARAZITA Meg kell említenünk % lucerna majdnem első számú parazitáját: az arankái. Ellene nem nehéz védekezni, csupán időben kell azt végrehajtani. Nem is annyira a védekezés a nehéz, hanem inkább a fertőző gócok feltárása. Hangsúlyozni szeretném, hogy az arankát addig könnyű irtani, amíg kevés van belőle. A táblán ugyanis ha egy-két folt beérleli a magját, a betakarító gépek befertőzhetik az egész táblát. Az aranka elleni védekezésnek többféle módjára nem kívánok kitérni. Mi a gócok feltárására idős tsz-tagokból úgynevezett ..arankacsőszöket'’ szervezünk, akik a táblákat járva, karó leszúrásával jelzik a fertőzést, majd utána elvégezzük az irtást. A lókapázást végző tagoknak, illetve a kultivátorozó traktorosnak, az általuk megtalált és megjelölt foltok után fél munkaegységet írunk jóvá. Néhány szót ejtsünk még a lucerna betakarításáról. Ismerjük az egy-, illetve a kétmenetes aratást. Mi az utóbbit tartjuk jobbnak. Különösen jó, ha a sarjú felnő a maglucerna között. A ledőlt maglucerna aratása az általam ismert gépekkel nehezen végezhető el. A rend- felszedést eddig SZK—4-es kombájnnal végeztük. A kombájn dörzsszövetes fejtő felszereléssel dolgozott. Hátránya a nagyfokú szemtörés. Az idén valószínű, hogy az újabban bevált gumiverőléces felszereléssel fogunk csépelni; a kísérletok szerint ugyon's a szemveszteség, s a szemtörés ezzel a megoldással minimálisra csökkenthető. A lucerna termesztésében szerzett tapasztalataimat nagy vonalakban ismertettem. Sajnos, objektív okok miatt a magtermesztésre vonatkozóan nagyobb eredményekről nem tudok beszámolni. A legjobb eredményt 1962-ben értük el, amikor 88 kh-on átlag 234 kg 94 százalékos tisztaságú magtermést nyertünk. Papp Kálmán a tsz főagronómusa lett — valamennyi növénynél, de elsősorban a kalászosoknál, a pillangósoknál, az utó- és másodvetésű, s még jó néhány takarmány-, gazdasági növényféleségnél mennyire fontos, jelentős az üzemi önellátás. Ezekre a következő év biztonságosabb termelése végett, a nemvárt. de mégis előforduló elemi károk esetére, elegendő készlet tartalékolásával, maguknak a gazdaságoknak kell felkészülni. A nyári munkák lóntos része még a szerves és műtrágyázás beindítása a jövő évi növények alá, és ezekkel párhuzamosan a keverő-, a vető- és a mélyszántások elvégzése. Ha a nyár csapadékban gazdagabb, e talajelőkészítő munkákat az aszály sem akadályozza. Tehát kevesebb művelettel, vagyis olcsóbban és jó minőségben végezhetők el — egyúttal enyhítik az őszi munkacsúcs betakarítási, szántási, vetési nehézségeit. Mindezek a feladatok együttesen nagyok. Ha azonban a felkészülés és a végrehajtás valamennyi részletében egységesek vagyunk, az ez évi nyári teendők is sikeresen és eredményesen elvégezhetők. Fenyvesi Károly megyei főagronómua Az aratás sikerétől függ a termés mennyisége Az idei aratás és az egyéb nyári munkák nagy feladat elé állítják a mezőgazdasági üzemek vezetőit, dolgozóit. A kedvező tél, a korai kitavaszodás és a csapadékos időjárás jó hatással volt a kalászosokra, s ezért a tavalyinál jobb termésre számíthatunk. ~ AZ ESŐK MEGSOKSZOROZZÁK A FELADATOKAT Hogy mennyi lesz azonban a termés, az nagymértékben az aratás sikerétől függ. Az állandó esőzések megsokszorozzák a feladatokat, ezért például a mi közös gazdaságunkban, a mélykúti Alkotmány Tsz-ben, a nyári munkák megszervezésénél a rendelkezésünkre álló valamennyi lehetőséget figyelembe vettük. Termelőszövetkezetünkben a betakarítás időszaká- brn a növényápolás munkái 9 kh szőlőiskola, 200 kh zö'dségkértészet, 1300 kh szőlő és gyümölcsös műveié íré korlátozódnak — tekintve, hogy az üzemi ku- k caterületet teljes egészében vegyszerrel gyomtala- n ettük, az egyéb szántóföldi kapásnövényeket pedig kisebb területen termesztjük, s ezek növényápolási munkáit részben befejeztük, részben befejezzük az aratás megkezdéséig. A növényvédelmi gépek az ültetvények nagyságához m rten, üzemegység! irányítással, öt-hatnapos forduló 1 elvégzik a szükséges permetezéseket, porozásokat. Az egyéb erő- és munkagépek, központi irányítással, egy komplex brigádban dolgoznak. GONDOLTUNK A KÉZI ARATÁSRA IS Kézi aratócsapatot is szerveztünk, amely a víznyo- másos és az erősen dőlt, kuszáit gabonát vágja. A csapatban 25 kaszás, 25 marokszedő és ugyanennyi kisegítő személy szerepel. Abban az esetben, ha később a netáni viharok nyomán növekedne a dőlt, kuszáit gabona területe — a izükségletnek megfelelően további aratómunkás-csapatot szervezünk. Álláspontunk ezzel kapcsolatban az. hogy viaszéréstől egészen a pergés kezdetéig kézi és gépi erővel a kalászosok területét a lehető legkisebb veszteséggel takarítsuk le. A betakarítás munkáját egyébként mindig az összefogás jellemezte. Sokan emlékezünk még azokra az időkre, amikor az aratást nem segíthették speciális erő- és munkagépek, s — a veszteségmentes betakarítás érdekében — a családok apraja-nagyja erejéhez mérten kivette részét a nagy munkából. Abban az időben a behordásra összefogtak az egyéni gazdák, hogy egy-egy szérűn minél gyorsabban összerakhassák az asztagokat. A mai aratást a munkafolyamatok koordinálása jellemzi. s ezt a sokrétű feladatot az eddiginél sokkal nagyobb körültekintéssel kell megoldanunk nekünk, és azoknak az üzemeltnek, amelyeket a napi gondokon túl nem terhel a természeti csapások gondja — a minden gondos munka eredményeit megsemmisüléssel fenyegető árvízveszedelem. \ KÉTEZER HOLD TARLÓT BEVETÜNK A gondos betakarítás nemcsak az ország kenyérgabona-ellátását könnyíti meg, hanem az évi üzemi eredményeknek és a következő év terméseredményeinek is meghatározója. Bár üzemszervezési problémákat okoznak a várható esők — egyben sokat ígérnek a tarlóvetések és a talajmunkák eredményességét illetően. Éppen ezért mi a 300 kh nyári szerves trágyázásra és mélyszántásra tervezett területünk kivételével valamennyi gabona tarlóját bevetjük, mégpedig 1000 kb-t zöldtrágya — ugyanekkora területet pedig egyéb takarmánynövénynyel. Termelőszövetkezetünkben egyébként a rozsot és az őszi árpát 500—500, a búzát 1200. a tavaszi árpát pedig 100 holdon kell betakarítanunk. Az összes nyári munkákhoz a következő erővel rendelkezünk: 330 fő a növénytermelésben; 40 erőgép, hat SZK 4-es kombájn, két MMT magtisztító-berendezés, egy Farmer szárítóberendezés — s a szükség szerinti összes munkagép, valamint 38 lófogat. AZ ERŐK SZÉTOSZTÁSA A kézi munkaerőt a következőképp osztottuk szét: 75 fő az aratómunkás-csapatban, 76 kiszolgáló, kisegítő munkaerőként, 179 pedig az ültetvényeken és az egyéb növényápolási munkákban dolgozik. Gépi erő-szükségletünk: 6 SZK 4-es kombájn aratásra, cséplésre; 1 cséplőgép cséplésre; 6 Zetor-Super a gabona szállítására; 4 erőgép a kombájnszalma le- takarítására, 10 a tarlóhántásra, 7 a talaj előkészítésre, 5 a növényápolásra. 8 a növényvédelmi munkák elvégzésére; 2 MMT 2-es berendezés a gabona tisztítására, 1 Farmer a vizes gabona szárítására. Fogaterő-szükségletünk: 5 fogat <9 kombájnszalma tetakarítására, 10 a keresztek szállítására. 10 a növényápolásra, s 13 fogat a permetlé szállítására. A távprognózist figyelembe véve. a napi várható teljesítményeket a normához viszonyítva 30 százalékkal csökkentettük. Ily módon a betakarítás 32 munkanapot igényel. Az ismertetett üzemszervezés módot nyújt «rra, hogy a lekerült gabona tarlói 72 órán belül bevetésre kerüljenek, s a kombájnszalmát ezzel egy időben be- kazlazzuk. Reméljük, hogy a vezetés következetes irányítása és a tagság megértő támogatása hozzásegít bennünket a nagy munkák sikeres befejezéséhez.. Muity Sándor, a mélykúti Alkotmány Tsz elnöke
