Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-17 / 141. szám

2. oldal 1965. június 17, csütörtök Pártkonferenciák Romániában Újabb amerikai támadás a VDK ellen BUKAREST (MTI) Romániában folytatódnak az RMP IV. kongresszusát előké­szítő pártkonferenciák. Június 14— I5-én zajlott le a fegyveres erők aktívagyűlése. amelyen megjelent és felszólalt Nicolae Ceausescu, a párt Központi Bi­zottságának első titkára is. Ceausescu beszédében hang­súlyozta, hogy a párt és az ál­lam különleges figyelmet for­dít az ország védelmi kapaci­tásának szüntelen fejlesztésére. „Évről évre jelentős összeget fordítottunk arra — mondotta —, hogy fegyveres erőinket modern fegyverzettel lássuk el. Elmondhatjuk, hogy hadsere­günk ma olyan harci techni­kai felszereléssel rendelkezik, amely képessé teszi, hogy bár­mikor, bármilyen megbízatás teljesítésére készen álljon.” „Elmondhatjuk azt is — tette hozzá később —, hogy a Ro­mán Népköztársaság hadserege, amelyet a párt teremtett és ne­velt, megbízható védőpajzsa né­pünk forradalmi vívmányai­nak, nemzeti függetlenségünk­nek és szuverenitásunknak.” Ceausescu hangsúlyozta, hogy a hadseregben folyó politikai Szolidaritás Kubával MONTEVIDEO (MTI) Június 1-e és 20-a között ül össze Montevideóban a Kubá­val való szolidaritás kongresz- szusa. A kongresszust előké­szítő koordinációs bizottság fel­hívást intézett azokhoz a la­tin-amerikai mozgalmakhoz, amelyek szolidárisak Kubával, kérve, hogy képviseltessék ma­gukat a kongresszuson. A felhívás hangsúlyozza, hogy minden népnek joga van megválasztani sorsát, megszer­vezni közösségét. A kubai nép ezt tette. Az az elhatározás, hogy Kuba a nagy társadalmi elhatározások útjára lép, nem fenyegeti sem a világ, sem a nyugati félteke egyetlen orszá­gát sem. Ennek ellenére van­nak külföldi erők, amelyek mindent elkövetnek azért, hogy visszaszerezzék kubai előjogai­kat, s e cél érdekében nem ri­adnak vissza az erőszaktól sem, gazdasági blokádot alkalmaznak Kuba ellen és agresszív kaland­jaikkal veszélyeztetik a világ békéjét. Ezért annak ellenére, hogy sok területen nézeteink nem azonosak Kuba nézeteivel, egységesen fel kell lépnünk az agresszorok ellen — hangoz­tatja a koordinációs bizottság felhívása. Francia-amerikai ellentétek WASHINGTON. Az Egyesült Államok és Fran­ciaország között elkerülhetetlen a leszámolás — írja William White a Washington Post szer­dai számában. A cikk annak az elégedetlenségnek ad kifejezést, amely Washingtonban mind éle­sebben nyilvánul meg de Gaul­le politikájával szemben. Ame­rikai kormánykörök főként há­rom kérdésben sérelmezik a francia magatartást: Vietnam, Dominika és a NATO problé­májával kapcsolatban, és azt hangoztatják, hogy Franciaor­szág az Egyesült Államok ve­zető szerepének aláaknázására törekszik. Ugyancsak felháboro­dást keltett Washingtonban de Gaulle-nak a dollár ellen inté­zett támadása is. White cikkében azt írja, hogy de Gaulle „az Egyesült Államok legkérlelhetetlenebb ellenfele”. munka érdekében létrehozták a politikai tanácsokat, maid kijelentette: „Szüntelenül emel­ve a katonai kiképzés színvona- ! lát, önöknek készen kell áll- niok, hogy — a testvéri szo­cialista országok hadseregeinek oldalán — hozzájáruljanak a béke. a szocializmus megvédé­séhez. bármely agresszor meg­semmisítéséhez.” A szónok erélyesen elítélte az Egyesült Államok vietnami intervencióját. „Országunk — mondotta — segíti és továbbra is segíteni fogja a Vietnami Demokratikus Köztársaságot igazságos harcában.” Hangsú­lyozta, hogy Románia békepo­litikát folytat, majd kijelentet­te: „Határozottan ellene va­gyunk annak, hogy valamely állam bármely formában is be­avatkozzék más állam belügyei- be, úgy véljük, minden népnek meg kell engedni, hogy maga egyedül határozzon belső fej­lődéséről.” Santo Domingóban kedden szabályos ütközet zajlott le az „Amerika-közi” erők és Caama- no alkotmányos elnök katonái között. Mint a felkelők közöl­ték, a támadást a fővárosban tartózkodó amerikai egységek indították el, később pedig be­kapcsolódtak a küzdelembe az AÁSZ égisze alatt Santo Do- mingóba érkezett brazil csapa­tok is. A megszálló egységek tüzérségét is bevetették az al­kotmányos erők ellen, amelyek végül kénytelenek voltak fel­adni mintegy 35—40 háztöm­böt. A tűzszünet nyolcórás szüntelen csatározás után este fél kilenckor állt helyre, May­í)e Gaulle beszéde PÁRIZS (TASZSZ) De Gaulle elnök, aki ismét országjárásra indult, szerdán Saint Germaine-en-Laye-ben megismételte a katonai erőn alapuló nemzeti politikáról val­lott elgondolásait. Egyebek kö­zött azt mondotta, hogy a mo­dern tudomány és technika sza­kadatlan fejlődése beleviszi Franciaországot „azon mélyre­ható átalakulások nagy áramla­tába”. amelyek elengedhetetle­nül szükségesek Franciaország ipara és mezőgazdasága számá­ra. „Közigazgatásunk — az országos vagy a helyi kormány­zás — állandóan új problémák­kal találja magát szemben. Hadseregünket szüntelenül el kell látnunk az egyre korsze­rűbb fegyverekkel, ha azt akar­juk, hogy meg tudjon védeni bennünket” — jelentette ki de Gaulle. Nemzetközi kérdésekről szól­va de Gaulle a nyugat-európai államok egyesítésére hívott fel. obre ENSZ-megbízott közvetí­tése nyomán. Az első jelentések szerint az alkotmányos erők vesztesége öt halott és negyven sebesült, míg az „Amerika-közi” csapatok soraiban három tiszt (két ame­rikai és egy brazil), továbbá 22 amerikai közkatona megsebe­sült. A megszálló erők támadása következtében a keddre terve­zett politikai tárgyalások el­maradtak. A Caamano hívei­nek kezében levő városrész északi és keleti részén egyaránt három-három utcát foglaltak el az amerikai és a brazil csa­patok. Amerikai repülőgépek szerdán újabb terrortámadásokat intéz­tek a VDK területe ellen. Egy amerikai katonai szóvivő sze­rint a Midway anyahajéról fel­szállt nyolc gép öt napon belül hatodszor bombázta a Hanoi­tól 180 mérfölddel délre fekvő Ven Phu települést. Más ame­rikai repülőgépek hidak, or­szágúti és vízi járművek ellen intéztek támadásokat. A dél-vietnami szabadsághar­cosok nagyobb köteléke szerdán Saigontól 24 kilométerre dél­nyugatra rajtaütött a kormány­csapatok egyik menetoszlopán, s foglyul ejtettek egy amerikai tanácsadót. A kormánycsapatok segítségére kiküldött egyik ame­rikai helikoptert a szabadság- harcosok lövedékei eltaláltak, s az a levegőben felrobbant, majd lezuhant. A szabadságharcosok Saigon­tól mintegy 340 mérfölddel északkeletre megtámadták a kormánycsapatok egyik egysé­gét, két katonát megöltek, né­gyet megsebesítettek. A saigoni rezsim 19 katonája eltűnt. A saigoni polgári repülőtéren szerdán bomba robbant, amely romba döntötte a központi épü­let egy részét. A robbanás ak­kor következett be, amikor egy amerikai szállító-repülőgép fel­szállni készült. A robbanást kö­vetően amerikai katonai rend­őrök a repülőteret és környé­két kordonnal vették körül, hogy az „illetékteleneket” tá­vol tartsák. így az újságírók csak a repülőtérről a saigoni kórházak irányába elszáguldó mentőautókat figyelhették meg. Ezért a robbanás áldozatairól kiadott jelentések igen külön­böző adatokat tartalmaznak. Az AFP például úgy értesült, hogy a robbanásnak 17 sebesültje volt, köztük 10 amerikai. Az AP szerint azonban 46 személy sérült meg, közülük 34 ameri­kai. Az AP szerint a sebesültek közt van 9 vietnami, egy fran­cia légiforgalmi tisztviselő, to­vábbá a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság két indiai tagja. Egyik hírügynökség sem említi, hogy a robbanásnak ha­lálos áldozatai is lettek voir -s. A saigoni amerikai nagykövet­ség ellen a partizánok által márciusban végrehajtott bom­batámadás óta a szerda reggeli repülőtéri robbanásnak volt a legtöbb amerikai sebesültje a dél-vietnami fővárosban. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő bizottságának üzenete Mint már jelentettük, az ame­rikai légierő egyre gyakrabban bombázza a 20. szélességi kör­től északra fekvő területeket. Míg azelőtt a 20. szélességi kör­től délre fekvő területek ellen követték el támadásaikat, most mind gyakrabban bombázzák a Hanoival egy vonalban levő, vagyis a 21. szélességi körtől északra fekvő területeket. A vietnami néphadsereg főpa­rancsnokságának összekötő bi­zottsága szerdán üzenetet inté­zett a vietnami semleges fel­ügyelő bizottsághoz és abban felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az amerikai légi­erő egyre mélyebben hatol be a Vietnami Demokratikus Köz­társaság területe fölé. Az ame­rikai légierő kalózakciói — hangzik az üzenet — a legdur­vábban megsértik a Vietnamra vonatkozó genfi megállapodáso­kat és a nemzetközi jog elemi szabályait. Londoni kérdőjel A brit miniszterelnök hangot változtatott a vietnami kérdés­ben és ezzel elhárította a kor­mánypárton belüli lázadás nyílt kirobbanását — ebben foglal­ható össze mértékadó politikai megfigyelők véleménye Wilson keddi parlamenti nyilatkozatá­ról. Rámutatnak, hogy a „fo­lyamatban levő konzultációra” való hivatkozás, s egy angol bé­kekezdeményezés reményének megcsillogtatása mellett, Wilson azzal vezette le a munkáspárti padsorokban uralkodó „túlfe­szültséget”, hogy kormányának „mély nyugtalanságát” fejezte ki a legutóbbi vietnami fejle­ményekkel kapcsolatban, utalva az amerikai szárazföldi had­erők támadó bevetéséről hozott washingtoni döntésre. Ugyan­akkor csillapítólag hatott a ke­délyekre, hogy a békés rende­zéshez fűzött reményeit, ezút­tal először, Wilson nem kap­csolta össze az amerikai poli­tika kifejezett támogatásával, sőt, még arra is célzott, hogy az angol—amerikai bizalmas diplomácia kulisszái mögött hajlandó szorgalmazni a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadító Front tárgyaló partnerként va­ló elfogadtatását és Észak-Viet- nam bombázásának beszünteté­sét. Wilsont erősen aggasztja, hogy a nemzetközösség afro­ázsiai tagállamai egyáltalán nem titkolják mélységes csaló­dásukat az Egyesült Államokkal szemben túlságosan engedelmes munkáspárti kormány iránt. Ezért Wilson „közös kezdemé­nyezéssel” akar elébevágni an­nak, hogy a csütörtökön kezdő­dő kormányfői értekezleten nyíltan kifejezésre jussanak a bírálatok, ami még inkább el­mélyítené a munkáspárt belső 'bizalmi válságát is. (MTI) Ülést tartott a Biztonsági Tanács Veszélyben a demokratikus jogok az NSZK-ban Megegyezés Algériában EGYHANGÚLAG el­fogadta az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa kedden _____________________ az Elefántcsontpart, Uru­guay, Bolívia, Hollandia és Malaysia közös ha­tározati javaslatát arról, hogy 1965. december 26-ig hosszabbítsák meg az ENSZ békefenntartó erőinek ciprusi tartózkodását. Ezt megelőzőleg U Thant főtitkár jelentését vitatták meg, mely szerint a szigetországban jelenleg megfigyelhető nyugalom nem látszik szilárd jellegűnek cs fel­tehető, hogy az ENSZ-csapatok kivonása a har­cok megújulását vonná maga után. Ugyancsak kedden ülésezett az ENSZ leszerelési bizottsága, s elfogadta 29 ország határozati javaslatát, amely indítványozza, hogy a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottság újra lásson munkához. A javaslat mellett 83 küldöttség szavazott. Egy küldöttség — Albánia — a javaslat ellen adta le szavazatát, 18 küldöttség pedig — köztük a szocialista országok — valamint Guinea, Mali, Pakisztán és Kambodzsa — tartózkodott a sza­vazástól. Carapkin szovjet megbízott álláspont­jának indoklásában rámutatott arra, hogy a ha­tározati javaslat az összes nukleáris fegyverkí­sérletek eltiltásának kérdésével kapcsolatban nyolc el nem kötelezett ország 1964. szeptember 14-i emlékiratának alapján kívánja a tárgyalá­sok folytatását. Ez az emlékirat azonban — amelyről most szó van — voltaképpen technikai jellegű megbeszélésektől várja a kérdés megol­dását, ami csak összezavarná a problémát és el­odázná a kísérletek eltiltására vonatkozó átfogó szerződés megkötését. E kérdést pedig politikai síkon kell megoldani nem pedig technikai jel­legű vitákkal. A szovjet küldöttség a leszerelési bizottság jelenlegi ülésszakán nem ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottság haladéktalanul szavaz­zon a külföldi katonai támasztpontok felszámo­lására, külföldi csapatok kivonására, továbbá a nukleáris fegyverek eltiltását kimondó egyez­mény mielőbbi megkötésére vonatkozó szovjet javaslatokról. Az amerikai küldöttség visszavon­ta azt a javaslatát, amely szerint a tizennyolc­hatalmi leszerelési bizottságban kell folytatni a probléma megvitatását. SZERDÁN összeült a nyugatnémet szövetségi gyűlés, hogy második olvasásban foglalkozzék a beterjesztett szükségállapot-törvénnyel. Ennek a diktatórikus törvénynek az elfogadásához két­harmados parlamenti többség szükséges, mivel mó­EGY NAP A KULPOLi TI KÁBÁN dosítani kell a nyugatné­met alkotmányt. A tör­vénytervezet értelmében a szövetségi elnök a kancellárral együtt „védelmi esetben” vagy ab­ban az esetben, ha „feszültség” keletkezik el­rendelheti a szükségállapotot. Elegendő hivat- kozniok arra, hogy az NSZK-t „veszély” fenye­geti. Veszély okául elegendő megjelölniük bár­milyen hírügynökséget, vagy hivatkozniok vala­milyen „titkos forrásra”. A szükségállapot elren­delésével hatályon kívül helyezhetik az alkot­mányban rögzített demokratikus jogokat, a sztrájkjogot, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság jogát. A parlamentben Barzel, a CDU —CSU-csoport elnöke sürgette a törvényjavaslat második olvasásban való elfogadását. A vitát Ernst Benda kereszténydemokrata képviselő nyi­totta meg. Fejtegetései megerősítették a nyugat­német szakszervezeteknek és egyetemi tanárok­nak azt az aggodalmát, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a bonni kormány lehetőséget kap a demokratikus jogok bármikor történő megsemmisítésére. A szövetségi gyűlés a szük­ségállapot-törvényen túlmenően foglalkozik egy másik törvényjavaslattal is, amit a bonni kor­mány már szentesített. Ez a törvényjavaslat le­galizálná a már régóta gyakorolt telefonlehall­gatást és levélcenzúrát. A FRANCIA fővárosban kedden este a Szo­cialista Erők Frontja (FFS) elnevezésű fő algé­riai ellenzéki csoport bejelentette, hogy meg­egyezett az FLN-nel. A Párizsban kiadott köz­lemény szerint a két szervezet a nemzeti egy­ség biztosításának céljából az algériai forrada­lom győzelmeinek megszilárdítása végett tárgya­lásokat folytatott, hogy véget vessen a megosz­tottságnak és tömörítsen minden algériait. A két szervezet megállapodása június 16-i hatállyal befejezettnek nyilvánítja a fegyveres harcot. A Szocialista Erők Frontját Ait Ahmed alapította és irányította. Április 1-én Ait Ahmedet Algír­ban halálra ítélték, de a halálos ítéletet Ben Bella elnök börtönbüntetésre változtatta. Az FFS-szervezet csaknem két esztendeje, 1963 — őszén Kabíliában indított fegyveres harcot a kormány ellen. A lázadás leverése után a szer­vezetet hivatalosan betiltották, de az ország északkeleti részén illegálisan továbbra is műkö­dött a Szocialista Erők Frontja. Harcok Dominikában

Next

/
Thumbnails
Contents