Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-17 / 141. szám
2. oldal 1965. június 17, csütörtök Pártkonferenciák Romániában Újabb amerikai támadás a VDK ellen BUKAREST (MTI) Romániában folytatódnak az RMP IV. kongresszusát előkészítő pártkonferenciák. Június 14— I5-én zajlott le a fegyveres erők aktívagyűlése. amelyen megjelent és felszólalt Nicolae Ceausescu, a párt Központi Bizottságának első titkára is. Ceausescu beszédében hangsúlyozta, hogy a párt és az állam különleges figyelmet fordít az ország védelmi kapacitásának szüntelen fejlesztésére. „Évről évre jelentős összeget fordítottunk arra — mondotta —, hogy fegyveres erőinket modern fegyverzettel lássuk el. Elmondhatjuk, hogy hadseregünk ma olyan harci technikai felszereléssel rendelkezik, amely képessé teszi, hogy bármikor, bármilyen megbízatás teljesítésére készen álljon.” „Elmondhatjuk azt is — tette hozzá később —, hogy a Román Népköztársaság hadserege, amelyet a párt teremtett és nevelt, megbízható védőpajzsa népünk forradalmi vívmányainak, nemzeti függetlenségünknek és szuverenitásunknak.” Ceausescu hangsúlyozta, hogy a hadseregben folyó politikai Szolidaritás Kubával MONTEVIDEO (MTI) Június 1-e és 20-a között ül össze Montevideóban a Kubával való szolidaritás kongresz- szusa. A kongresszust előkészítő koordinációs bizottság felhívást intézett azokhoz a latin-amerikai mozgalmakhoz, amelyek szolidárisak Kubával, kérve, hogy képviseltessék magukat a kongresszuson. A felhívás hangsúlyozza, hogy minden népnek joga van megválasztani sorsát, megszervezni közösségét. A kubai nép ezt tette. Az az elhatározás, hogy Kuba a nagy társadalmi elhatározások útjára lép, nem fenyegeti sem a világ, sem a nyugati félteke egyetlen országát sem. Ennek ellenére vannak külföldi erők, amelyek mindent elkövetnek azért, hogy visszaszerezzék kubai előjogaikat, s e cél érdekében nem riadnak vissza az erőszaktól sem, gazdasági blokádot alkalmaznak Kuba ellen és agresszív kalandjaikkal veszélyeztetik a világ békéjét. Ezért annak ellenére, hogy sok területen nézeteink nem azonosak Kuba nézeteivel, egységesen fel kell lépnünk az agresszorok ellen — hangoztatja a koordinációs bizottság felhívása. Francia-amerikai ellentétek WASHINGTON. Az Egyesült Államok és Franciaország között elkerülhetetlen a leszámolás — írja William White a Washington Post szerdai számában. A cikk annak az elégedetlenségnek ad kifejezést, amely Washingtonban mind élesebben nyilvánul meg de Gaulle politikájával szemben. Amerikai kormánykörök főként három kérdésben sérelmezik a francia magatartást: Vietnam, Dominika és a NATO problémájával kapcsolatban, és azt hangoztatják, hogy Franciaország az Egyesült Államok vezető szerepének aláaknázására törekszik. Ugyancsak felháborodást keltett Washingtonban de Gaulle-nak a dollár ellen intézett támadása is. White cikkében azt írja, hogy de Gaulle „az Egyesült Államok legkérlelhetetlenebb ellenfele”. munka érdekében létrehozták a politikai tanácsokat, maid kijelentette: „Szüntelenül emelve a katonai kiképzés színvona- ! lát, önöknek készen kell áll- niok, hogy — a testvéri szocialista országok hadseregeinek oldalán — hozzájáruljanak a béke. a szocializmus megvédéséhez. bármely agresszor megsemmisítéséhez.” A szónok erélyesen elítélte az Egyesült Államok vietnami intervencióját. „Országunk — mondotta — segíti és továbbra is segíteni fogja a Vietnami Demokratikus Köztársaságot igazságos harcában.” Hangsúlyozta, hogy Románia békepolitikát folytat, majd kijelentette: „Határozottan ellene vagyunk annak, hogy valamely állam bármely formában is beavatkozzék más állam belügyei- be, úgy véljük, minden népnek meg kell engedni, hogy maga egyedül határozzon belső fejlődéséről.” Santo Domingóban kedden szabályos ütközet zajlott le az „Amerika-közi” erők és Caama- no alkotmányos elnök katonái között. Mint a felkelők közölték, a támadást a fővárosban tartózkodó amerikai egységek indították el, később pedig bekapcsolódtak a küzdelembe az AÁSZ égisze alatt Santo Do- mingóba érkezett brazil csapatok is. A megszálló egységek tüzérségét is bevetették az alkotmányos erők ellen, amelyek végül kénytelenek voltak feladni mintegy 35—40 háztömböt. A tűzszünet nyolcórás szüntelen csatározás után este fél kilenckor állt helyre, Mayí)e Gaulle beszéde PÁRIZS (TASZSZ) De Gaulle elnök, aki ismét országjárásra indult, szerdán Saint Germaine-en-Laye-ben megismételte a katonai erőn alapuló nemzeti politikáról vallott elgondolásait. Egyebek között azt mondotta, hogy a modern tudomány és technika szakadatlan fejlődése beleviszi Franciaországot „azon mélyreható átalakulások nagy áramlatába”. amelyek elengedhetetlenül szükségesek Franciaország ipara és mezőgazdasága számára. „Közigazgatásunk — az országos vagy a helyi kormányzás — állandóan új problémákkal találja magát szemben. Hadseregünket szüntelenül el kell látnunk az egyre korszerűbb fegyverekkel, ha azt akarjuk, hogy meg tudjon védeni bennünket” — jelentette ki de Gaulle. Nemzetközi kérdésekről szólva de Gaulle a nyugat-európai államok egyesítésére hívott fel. obre ENSZ-megbízott közvetítése nyomán. Az első jelentések szerint az alkotmányos erők vesztesége öt halott és negyven sebesült, míg az „Amerika-közi” csapatok soraiban három tiszt (két amerikai és egy brazil), továbbá 22 amerikai közkatona megsebesült. A megszálló erők támadása következtében a keddre tervezett politikai tárgyalások elmaradtak. A Caamano híveinek kezében levő városrész északi és keleti részén egyaránt három-három utcát foglaltak el az amerikai és a brazil csapatok. Amerikai repülőgépek szerdán újabb terrortámadásokat intéztek a VDK területe ellen. Egy amerikai katonai szóvivő szerint a Midway anyahajéról felszállt nyolc gép öt napon belül hatodszor bombázta a Hanoitól 180 mérfölddel délre fekvő Ven Phu települést. Más amerikai repülőgépek hidak, országúti és vízi járművek ellen intéztek támadásokat. A dél-vietnami szabadságharcosok nagyobb köteléke szerdán Saigontól 24 kilométerre délnyugatra rajtaütött a kormánycsapatok egyik menetoszlopán, s foglyul ejtettek egy amerikai tanácsadót. A kormánycsapatok segítségére kiküldött egyik amerikai helikoptert a szabadság- harcosok lövedékei eltaláltak, s az a levegőben felrobbant, majd lezuhant. A szabadságharcosok Saigontól mintegy 340 mérfölddel északkeletre megtámadták a kormánycsapatok egyik egységét, két katonát megöltek, négyet megsebesítettek. A saigoni rezsim 19 katonája eltűnt. A saigoni polgári repülőtéren szerdán bomba robbant, amely romba döntötte a központi épület egy részét. A robbanás akkor következett be, amikor egy amerikai szállító-repülőgép felszállni készült. A robbanást követően amerikai katonai rendőrök a repülőteret és környékét kordonnal vették körül, hogy az „illetékteleneket” távol tartsák. így az újságírók csak a repülőtérről a saigoni kórházak irányába elszáguldó mentőautókat figyelhették meg. Ezért a robbanás áldozatairól kiadott jelentések igen különböző adatokat tartalmaznak. Az AFP például úgy értesült, hogy a robbanásnak 17 sebesültje volt, köztük 10 amerikai. Az AP szerint azonban 46 személy sérült meg, közülük 34 amerikai. Az AP szerint a sebesültek közt van 9 vietnami, egy francia légiforgalmi tisztviselő, továbbá a vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság két indiai tagja. Egyik hírügynökség sem említi, hogy a robbanásnak halálos áldozatai is lettek voir -s. A saigoni amerikai nagykövetség ellen a partizánok által márciusban végrehajtott bombatámadás óta a szerda reggeli repülőtéri robbanásnak volt a legtöbb amerikai sebesültje a dél-vietnami fővárosban. A vietnami néphadsereg főparancsnoksága összekötő bizottságának üzenete Mint már jelentettük, az amerikai légierő egyre gyakrabban bombázza a 20. szélességi körtől északra fekvő területeket. Míg azelőtt a 20. szélességi körtől délre fekvő területek ellen követték el támadásaikat, most mind gyakrabban bombázzák a Hanoival egy vonalban levő, vagyis a 21. szélességi körtől északra fekvő területeket. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának összekötő bizottsága szerdán üzenetet intézett a vietnami semleges felügyelő bizottsághoz és abban felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az amerikai légierő egyre mélyebben hatol be a Vietnami Demokratikus Köztársaság területe fölé. Az amerikai légierő kalózakciói — hangzik az üzenet — a legdurvábban megsértik a Vietnamra vonatkozó genfi megállapodásokat és a nemzetközi jog elemi szabályait. Londoni kérdőjel A brit miniszterelnök hangot változtatott a vietnami kérdésben és ezzel elhárította a kormánypárton belüli lázadás nyílt kirobbanását — ebben foglalható össze mértékadó politikai megfigyelők véleménye Wilson keddi parlamenti nyilatkozatáról. Rámutatnak, hogy a „folyamatban levő konzultációra” való hivatkozás, s egy angol békekezdeményezés reményének megcsillogtatása mellett, Wilson azzal vezette le a munkáspárti padsorokban uralkodó „túlfeszültséget”, hogy kormányának „mély nyugtalanságát” fejezte ki a legutóbbi vietnami fejleményekkel kapcsolatban, utalva az amerikai szárazföldi haderők támadó bevetéséről hozott washingtoni döntésre. Ugyanakkor csillapítólag hatott a kedélyekre, hogy a békés rendezéshez fűzött reményeit, ezúttal először, Wilson nem kapcsolta össze az amerikai politika kifejezett támogatásával, sőt, még arra is célzott, hogy az angol—amerikai bizalmas diplomácia kulisszái mögött hajlandó szorgalmazni a Délvietnami Nemzeti Felszabadító Front tárgyaló partnerként való elfogadtatását és Észak-Viet- nam bombázásának beszüntetését. Wilsont erősen aggasztja, hogy a nemzetközösség afroázsiai tagállamai egyáltalán nem titkolják mélységes csalódásukat az Egyesült Államokkal szemben túlságosan engedelmes munkáspárti kormány iránt. Ezért Wilson „közös kezdeményezéssel” akar elébevágni annak, hogy a csütörtökön kezdődő kormányfői értekezleten nyíltan kifejezésre jussanak a bírálatok, ami még inkább elmélyítené a munkáspárt belső 'bizalmi válságát is. (MTI) Ülést tartott a Biztonsági Tanács Veszélyben a demokratikus jogok az NSZK-ban Megegyezés Algériában EGYHANGÚLAG elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden _____________________ az Elefántcsontpart, Uruguay, Bolívia, Hollandia és Malaysia közös határozati javaslatát arról, hogy 1965. december 26-ig hosszabbítsák meg az ENSZ békefenntartó erőinek ciprusi tartózkodását. Ezt megelőzőleg U Thant főtitkár jelentését vitatták meg, mely szerint a szigetországban jelenleg megfigyelhető nyugalom nem látszik szilárd jellegűnek cs feltehető, hogy az ENSZ-csapatok kivonása a harcok megújulását vonná maga után. Ugyancsak kedden ülésezett az ENSZ leszerelési bizottsága, s elfogadta 29 ország határozati javaslatát, amely indítványozza, hogy a genfi tizennyolchatalmi leszerelési bizottság újra lásson munkához. A javaslat mellett 83 küldöttség szavazott. Egy küldöttség — Albánia — a javaslat ellen adta le szavazatát, 18 küldöttség pedig — köztük a szocialista országok — valamint Guinea, Mali, Pakisztán és Kambodzsa — tartózkodott a szavazástól. Carapkin szovjet megbízott álláspontjának indoklásában rámutatott arra, hogy a határozati javaslat az összes nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának kérdésével kapcsolatban nyolc el nem kötelezett ország 1964. szeptember 14-i emlékiratának alapján kívánja a tárgyalások folytatását. Ez az emlékirat azonban — amelyről most szó van — voltaképpen technikai jellegű megbeszélésektől várja a kérdés megoldását, ami csak összezavarná a problémát és elodázná a kísérletek eltiltására vonatkozó átfogó szerződés megkötését. E kérdést pedig politikai síkon kell megoldani nem pedig technikai jellegű vitákkal. A szovjet küldöttség a leszerelési bizottság jelenlegi ülésszakán nem ragaszkodott ahhoz, hogy a bizottság haladéktalanul szavazzon a külföldi katonai támasztpontok felszámolására, külföldi csapatok kivonására, továbbá a nukleáris fegyverek eltiltását kimondó egyezmény mielőbbi megkötésére vonatkozó szovjet javaslatokról. Az amerikai küldöttség visszavonta azt a javaslatát, amely szerint a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságban kell folytatni a probléma megvitatását. SZERDÁN összeült a nyugatnémet szövetségi gyűlés, hogy második olvasásban foglalkozzék a beterjesztett szükségállapot-törvénnyel. Ennek a diktatórikus törvénynek az elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges, mivel móEGY NAP A KULPOLi TI KÁBÁN dosítani kell a nyugatnémet alkotmányt. A törvénytervezet értelmében a szövetségi elnök a kancellárral együtt „védelmi esetben” vagy abban az esetben, ha „feszültség” keletkezik elrendelheti a szükségállapotot. Elegendő hivat- kozniok arra, hogy az NSZK-t „veszély” fenyegeti. Veszély okául elegendő megjelölniük bármilyen hírügynökséget, vagy hivatkozniok valamilyen „titkos forrásra”. A szükségállapot elrendelésével hatályon kívül helyezhetik az alkotmányban rögzített demokratikus jogokat, a sztrájkjogot, a szólásszabadság és a gyülekezési szabadság jogát. A parlamentben Barzel, a CDU —CSU-csoport elnöke sürgette a törvényjavaslat második olvasásban való elfogadását. A vitát Ernst Benda kereszténydemokrata képviselő nyitotta meg. Fejtegetései megerősítették a nyugatnémet szakszervezeteknek és egyetemi tanároknak azt az aggodalmát, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén a bonni kormány lehetőséget kap a demokratikus jogok bármikor történő megsemmisítésére. A szövetségi gyűlés a szükségállapot-törvényen túlmenően foglalkozik egy másik törvényjavaslattal is, amit a bonni kormány már szentesített. Ez a törvényjavaslat legalizálná a már régóta gyakorolt telefonlehallgatást és levélcenzúrát. A FRANCIA fővárosban kedden este a Szocialista Erők Frontja (FFS) elnevezésű fő algériai ellenzéki csoport bejelentette, hogy megegyezett az FLN-nel. A Párizsban kiadott közlemény szerint a két szervezet a nemzeti egység biztosításának céljából az algériai forradalom győzelmeinek megszilárdítása végett tárgyalásokat folytatott, hogy véget vessen a megosztottságnak és tömörítsen minden algériait. A két szervezet megállapodása június 16-i hatállyal befejezettnek nyilvánítja a fegyveres harcot. A Szocialista Erők Frontját Ait Ahmed alapította és irányította. Április 1-én Ait Ahmedet Algírban halálra ítélték, de a halálos ítéletet Ben Bella elnök börtönbüntetésre változtatta. Az FFS-szervezet csaknem két esztendeje, 1963 — őszén Kabíliában indított fegyveres harcot a kormány ellen. A lázadás leverése után a szervezetet hivatalosan betiltották, de az ország északkeleti részén illegálisan továbbra is működött a Szocialista Erők Frontja. Harcok Dominikában
