Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

Kimozdult a kátyúból a röplahdasport szekere Edzés hideg vízben Nehéz viszonyok között készülnek a bajai úszók az idényre Kecskemét város röplabda­sportja eddig nem dicsekedhe­tett kimagasló eredményekkel. Hosszú évekig a szakember- hiány, a meg nem értés és a szakosztályok közötti egészség­telen rivalizálás jellemezte a sportágat. Ennek közvetlen ve­lejárója volt, hogy nem tudtak elmozdulni a holtpontról. Az utánpótlással sem sokat törőd­tek, hiszen úgyis hiába. „Nincs jövője a röplabdának” mond­ták. Az utóbbi időben azonban történt valami. Pontosan talán nehéz is lenne meghatározni, hogy mi okozta, tény, hogy a röplabdasportban is megindult az élet. Egy évvel ezelőtt új edző került a városba és ezzel együtt — talán kissé korábban is, mint kellett volna — a Szál­lítók csapata az NB II-be ju­tott. Mindezt G. Marton Sándor, a városi röplabdaszövetség elnöke mondta el nekünk. Mert már a városi szövetség is működik. Nem is akárhogyan. Erről Lem- berger Jenő, a szövetség titkára számolt be a legutóbbi elnök­ségi ülésen. Az idén, sok évi stagnálás után, beindították a városi baj­nokságot. Kilenc férfi és négy női csapat vesz ezen részt és eddig már túljutottak a har­madik fordulón. Közben újabb csapatok is jelentkeztek, és úgy látszik, rövidesen másik csopor­tot is kell indítani a növekvő igények kielégítésére. — Mik a szövetség további tervei? — kérdeztük az elnök­től. — Szeretnénk az eddig elért eredményeinket nemcsak meg­tartani, hanem tovább is nö­velni. Az idén két újabb röp­labdaszakos testnevelő tanár végez a TF-en és jön Kecske­métre. Ezzel egy csapásra meg­szűnik a sokat emlegetett szak- emberhiány. Reméljük, ők is olyan lelkesedéssel dolgoznak majd, mint a Szállítók fiatal edzője, Dunszt Ferenc, és ak­kor nem féltjük a város röp­labdasportját. Hogy állunk a pályák­kal? Szabadtéri pálya most már van elegendő. Rövidesen épül is még egynéhány. Persze, ta­lálkozunk olyan jelenséggel is, mint a Fémmunkásoknál, ahol gyönyörű pálya épült, még vi- .........1 lá gítása is volt, azután egyik napról a másikra egyszerűen megszüntették. Szerencsére az ilyen egyre ritkább. A télen arról írtunk, hogy nincs megfelelő terem a röp­labdasport számára. Van-e re­mény itt javulásra? — Ha megoldódik a kosara­sok és a kézilabdázók csarno­kának kérdése, mint ahogy er­ről már hallottunk, akkor a röplabda is előbbre léphet, hi­szen a felszabaduló Piarista te­remben szabályos röplabdapá­lya állítható fel. Itt már rend­szeresen edzhetnek és versenye­ket is lehet rendezni. Beszélgetésünk végén az üze­mekről, vállalatokról is szó esett. Panaszkodtak a röplabda­sport vezetői, hogy ezek vezetői bizony nem sokat tesznek a sportért. Pedig a fiatalok sok helyen szívesen röplabdázná- nak. Nemrég a Konzervgyárból jött négy fiú a szövetséghez. Jó kis csapatuk van, de az üzem­ben nem szeretik a röplabdát és nem engedik őket játszani. Lenne csapat a Finommechani­kánál is, de a Reszelőgyár, Par­kettagyár, a BRG és még né­hány üzem is alkalmas talaja lenne a sportágnak — ha tö­rődne vele valaki. A fejlődés már megindult. A szövetség vezetői meg fog­ják találni a helyes utat az üzemek, hivatalok, ktsz-ek és az iskolák fiataljaihoz és akkor rövidesen még sokkal szebb eredményekről adhatnak majd számot a sportág lelkes képvi­selői. Sz. Z. A Megyei Testnevelési és Sportszövetség járások közötti atlétikai versenyt rendezett Du­na vecsén. A versenyen a megye négy északi járása vett részt és meglepetésre biztos fölénnyel nyertek a dunavecsei járás atlé­tái. A kecskeméti járás az utol­só helyre szorult. Részletes eredmények: Fér­fiak: 100 m: 1. Kiss G. (Kiskő­rös) 11,7. 400 m: 1. Fekete S. (Dunavecse) 56,9, 1500 m: 1. Kiss J. (Dunavecse) 4:38,6 4X100 m váltó: 1. Dunavecse 49,8. II hetek óta tartó eső után ” végre néhány órára kisü­tött a nap. Ezt a verőfényes szép időt használtuk fel arra, hogy megkeressük a bajai úszó­kat és vízilabdázókat Petőfi-szi- geti tanyájukon. A szigetre vezető hídon azon­ban siralmas látvány fogad. Víz, tengernyi víz mindenütt! A ma­gasabb részeken emelt nyúlgá- tak is csak ideig-óráig tartóz­tatják az ár további betörését a szigetre. Ahova a Duna még nem ért el. ott a feltörő talaj­víz csillog a napfényben. De a vízen, nyugvó úszópá­lyán meglepően élénk az élet, annak ellenére, hogy metsző szél fúj. Evetovics Iván edző hangja harsog a pólya széléről. Odalenn kavarog az úszósapkás fejek kö­rül a víz. Az edzőnek minden­kihez van szava, tanácsa, min­den hibát észrevesz. Amikor hosszabb távba kez- denek odalenn, gyorsan érdeklődöm. Mik a szakosztály tervei és milyen volt a téli fel­készülés az elkövetkezendő, bi­zonytalan nyári úszó- és vízilab­daidényre? A telet jól használták ki. Ke­mény edzéseket tartottak, há­romszor egy héten két-két órát. Márciustól hasonló edzéseket folytattak a szabadban — tehát még mindig nem a vízben, hi­szen arra semmiféle lehetősé­gük nincs. A vízi időjárási vi­szonyok és a magas vízállás miatt az idén még ez az idő is megnyirbálódott. Az úszó- és vízilabdaedzése­ken a téli hónapokban mintegy Súly lökés: 1. Nagy F. (Dunave­cse) 13,11. Távolugrás: 1. Módi (Dunavecse) 612, Magasugrás: 1. Mádi 165. — Nők: 160 m: 1. Kalocsai (Dunavecse) 14,2. 400 m: 1—2. Markella (Kalocsa) 71,5 és Rettiger (Dunavecse) 71,5. Tá­volugrás: 1. Kalocsai 471. Ma­gasugrás: 1. Ferenczi (Dunave­cse) 140. Súlylökés: 1. Kovács M. (Kalocsa) 10,87. Az összesített pontversenyben: 1. Dunavecsei járás 189, 2. Kis­kőrösi járás 120, 3. Kalocsai já­rás 116, 4. Kecskeméti járás 81. európaiak, ázsiaiak a hibásak, mivel figyel­men kívül hagyták Berczikék színvonalát. Más időket élünk, Andersen meghalt. Valamivel azonban helyt kell állnunk a vereségek viharában, így kapott lábra az új sporteszmei áramlat, amely azzal kér elné­zést a vereségekért, hogy hiszen a mi fia­ink csupa fiatalok még’. Majd ha meg­öregszenek, akkor néz­zük meg őket! Addig csak rövidlátó ember ütközik meg azon, ha kikapnak. Iff ért ugye azt a bolond is tudja, hogy más ügyesebb, sikeresebb nemzeti vá­logatottak azért győz­nek, mivel reumás, őszbe csavarodott hajú, negyven dioptriás, hal­lókészülékes aggas­tyánjaikat küldik a versenyporondra. To­lókocsikban. Tóth István TJ gye, már meg se lepődsz, miért bőgünk le egyes sport­ágakban a különböző nemzetközi versenye­ken? Itt van például az asztalitenisz, a ko­sárlabda, a futballab- da, a boksz, hogy csak őket említsem. Kezdetben ravasz- kodtunk, Rákacsintot­tunk a sajtóra és az csapott olyan VMK-t, magyarul Vereség Megelőző Karbantar­tást, hogy már ennek során szurkoltunk: Jaj, csak ne maradnánk már hazugságban! Ha egyszer bezengtük a nagyvilágba, hogy pél­dául ez az angol—ma­gyar futballviadal ab­szolúte hidegen hagy bennünket, nem fon­tos, jelentéktelen, ha­ntám majd Lipcse! — akkor tehát mi ér­telme van annak, hogy kihajtsák pejslijüket a fiúk? Nem igaz? Pró­bamérkőzés ez csupán, s különben se járassák Miért kapunk ki? szájukat az angolok! örüljenek, hogy tőlük kaptunk ki. Mert azt csak a bolond nem fogja fel, hogy ugyan­ezt megtehettük volna idehaza az Albertirsai Torna Clubbal szem­ben is. Az olcsóbb is lett volna. De mi nem vagyunk azok a szőrös markú fajták, mint amilyenek a piszkos kapitalisták. Ha egy­szer megígértük, hogy az angoloktól kapunk ki, akkor az adott szótól nem tántorít el bennimket még a ta­karékossági mozga­lom se. A ztán kihasznál- tűk az ékes ma­gyar nyelv kifejezés­gazdagságát. Nem szá­mít nekünk egy öl­tést sem a vereség, ér­jen az bennünket ring- ben, zöld gyepen vagy kosár alatt. Ügy bebi­zonyítjuk másnap, ahogy nekünk tetszik, miszerint a vereség olyan szép volt, hogy felér egy közepes győ­zelemmel. A szurkolótábor azonban sokkal raffi- náltabb annál, mint­sem hogy hosszabb időn át bedőljön a de­rűs pesszimista propa­gandának. apjainkban már az * istennek nem ve­szik be a szurkolók, hogy azért mert Ang­lia megvert bennün­ket, mégis csak mi vagyunk a győztesek; hogy azért mert Izráel. az NDK, meg Olasz­ország ellátta kosara­saink baját, tulajdon­képpen ők a sportsze­rűtlenek, mert nem engedtek bennünket diadalmaskodni; hogy mert Berczikék lejjebb csúsztak a béka pers­pektívájánál, azért végeredményben az Járások közötti atlétikai verseny Dunavecsén ötven versenyző vett részt rend­szeresen. A rossz körülmények azonban nagyon megnehezítik az utánpótlás nevelését, s a gya­korlás nagyon hiányzik a vízi­labdázóknak is. Még így is felfigyeltek a Ma­gyar Üsző Szövetségben a ba- jaiakra. Se szabályos medencé­jük, se melegvizes strandjuk, mégis a megye legjobbjai. M emrégiben járt itt Bakó ** Jenő, a magyar úszóvá­logatott edzője, hogy a helyszí­nen mérje fel a bajai úszósport helyzetét. A siralmas állapotok mellett elért eredményeket ki­elégítőnek tartotta. Rados Zsu­zsa újonc 100 méteres mellúszót pedig meghívta a válogatott ke­ret edzéseire. Feltűnt tehát az úszósport pesti vezetőinek a bajaink szí­vós kitartása és természetesen az eredményeik is, hiszen úgy­szólván minden megyei csúcsot ők tartanak. Amit tehetnek, meg is teszik az érdekükben, de több helyi támogatásra is szükségük volna. És mégis optimisták a bajai úszósport vezetői. Sokat várnak a nyári programtól. Jú­lius 11-én kezdik a verseny- idényt, amikor a Bp. Postás úszó- és vízilabdacsapatát lát­ják vendégül. Ezután a felnőtt megyebajnokság, majd a megye négy városának versenye kö­vetkezik a bajai fordulóval. És végül augusztus 20-ra országos úszóversenyt vettek tervbe. M íg elmondta mindezt Eve- * ■ tovics Iván, a fiúk és lá­nyok buzgón rótták a százméte­reket. Az embernek végigfut a há­tán a hideg ettől a látványtól. Bátorság és fegyelmezettség kell hozzá, hogy ilyen időben a víz­be merészkedjen valaki. Ezt csak azoktól várhatjuk, akik ra­jongói az úszósportnak. Aki elvégezte az edzésadag­ját, gyorsan kiugrik a vízből és Győzött: 1500 méteren „Az 1500 méteres síkfutás megyei középiskolás bajnoka Babinyecz Jó­zsef, Kecskeméti Katona József Gimnázium, eredménye 4:10,2 — megyei ifjúsági csúcs!” — hangzott az eredményhirdetés a múlt vasár­nap a széktói pályán megtartott városok közötti atlétikai versenyen. A szakvezetők véleménye szerint az ifjú középiskolás bajnok az utóbbi évek legtehetségesebb közép­távfutó atlétája. Mindössze két esz­tendeje versenyez, de már számos szép eredmény fűződik nevéhez. A vasárnap felállított csúcson kívül például néhány alkalommal igen biztató időket futott a 800 méteres távon. Babinyecz József most érettségizik, s azután a szegedi tanárképző fő­iskola földrajz-testnevelő szakát szeretné elvégezni. Nevével bizonyá­ra találkozunk még az országos él­vonalban is. ; köpenyébe burkolózva rohan az öltözőbe. Itt aztán egymást dő­zsölik és forró teát szürcsölne. míg fel nem melegszenek vala­mennyire. l/érdeztem tőlük, hogy ér- demes-e? Nem megy el a többségnek a kedve? Moso­lyogva rázták a fejüket: jövőra már valamivel könnyebb lesz' Az újonnan megnyíló tisztasági fürdőben készült egy 4X8 mé­teres medence, ahol úszóedzés* is tudnak majd tartani!. .. Boldog gyerekek, akik ennyi­vel is beérik. Nagyszerű gyere­kek, ha ennyire szeretik a spor­tot. Fazekas István A sportolók ideális felkészülését segíti a Népstadion Szálló A vidéki sportolók, akik egy- egy sportrendezvényre, nemzet­közi versenyre, értekezletre, vagy konferenciára érkeznek Budapestre, örömmel veszik tu­domásul, ha az új sportszálló­ban, a modern, kényelmes Nép­stadion Szállóban helyezik el őket. Az új szálló épülete nem új, az ország legnagyobb sport- létesítménye a Népstadion to­ronyépülete vált minden igényt kielégíttő hajlékká ’— egy jó Öt­let alapján — alig fél év alatt. Néhány hete készült el a Nép­stadion és intézményei mérnök­kollektívájának tervei alapján az új létesítmény a régi épület­rész hasznosításával, és ma már 26 három- és négyágyas szobá­jában 101 sportoló pihenhet. A szobák szépek, modemek, és nagyon kényelmesek. Habszi­vacs fekhelyein a legíáradtab- bak is jól kipihenhetik magu­kat. A szálló különlegessége a frissítő finn szauna fürdő, és a kisméretű, de néhány tempó úszására azért alkalmas zárt fürdőmedence. Szerencsés az a sportoló, akit itt szállásolnak el, mert hely­ben végezheti el az edzéseket. A Népstadion, illetve az új sportszálló környékén minden sportág edzését biztosították. Sokféle pálya van itt: labdarú­gó-, atlétikai-, kosárlabda-, röp­labda-, kerékpár- és teniszpá­lyák, vívó-, ökölvívó-, torna- és birkózóterem, a vízisportokhoz pedig evezőstrand, medencék, sőt a téli sportokhoz fedett kis jégpálya is várja a versenyző­ket. A 134 személyes étterem is közel épült, a Sportcsarnok épü­letében. Valamennyi sportoló orvosi felügyelet mellett él a Népstadion hatalmas területén. A kapunyitás óta nagy a for­galom a Népstadion Szállóban Az első vendégek a Londonb készülő magyar labdarúgók vo' tak, majd francia, kubai spor­tolók, vietnami asztalitenisz' zők, nemzetközi tekeversen szereplői, dr. Török Ferenc ö tusa-világbaj nők, a nemzetköz röplabdabajnokság részvevő laktak itt. Az év nagy sportese­ményére az augusztus 20-án kezdődő Universiadera, az egye­temisták és főiskolások világ­játékára is több vendéget fogad a Népstadion Szálló, és edző- pályáin tartják majd az TJn!- versiade versenyzőinek edz“« is,

Next

/
Thumbnails
Contents