Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-20 / 117. szám
Tanácsi munka — és a lélektan Hárman a negyvenötből Beszélgetés egy díjnyertes dolgozat szerzőjével Hónapokkal ezelőtt a Tanácsok Lapja országos pályázatán dr. Király István, a kiskőrösi Járási Tanács V. B. titkára kissé szokatlan, de annál figyelemreméltóbb tanulmánnyal jelentkezett. S elnyerte a pályázat második díját. Dolgozatának címe: „Tanácsüléseink néhány sége minden munkaterületen. Sajnos, a tanácsok vonatkozásában általában nagyon keveset foglalkozunk lélektani kérdésekkel. Pedig a tanácstagok emberi adottságaiknál, felkészültségüknél, gondolkozásuknál fogva igen különbözőek. Annak tanulmányozása, hogy e különböző ma- gatartású emberek egy testületen belül hogyan tevékenykedhetnek a legeredményesebben, igen hasznosan befolyásolhatja a munkát. A mi végrehajtó bizottságunk vezetői megpróbáltak ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, s én a tanulmányomban a közösen szerzett tapasztalatokat rögzítettem. — Hallhatnánk néhányat a pályamunkában felvetett gondolatok közül? munkalélektani problémája.” A tanulmányban kifejtett gondolatokról, s egyben a járási tanács vb néhány példaadó munka- módszeréről ezúttal a szerzővel beszélgettünk. — Miért választotta éppen ezt a témát Király elvtárs, s mióta foglalkozik a tanácsi munkával kapcsolatos lélektani kérdésekkel? — A tanácsok megalakulása óta dolgozom az apparátusban. A járási tanácsban azóta változatlanul Fülöpszállást képviselem, a vb-titkári tisztet pedig 1956. eleje óta töltöm be. Élethivatásomnak tekintem ezt a munkát, s mindig nagyon érdekeltek az emberek. A lélektani kérdések iránt azonban a jogi tanulmányaim keltették fel az érdeklődésemet. Azóta sok ilyen tárgyú könyvet olvastam — mondja dr. Király István. — Sokszor gondolkoztam azon, hogy az emberek alapos ismeretének milyen nagy a jelentő•• „Öszvér66 less a divat Nők halászhálóban A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat raktáraiban az idei strandidényre félmillió női és négyszázezer férfi fürdőruhát tárolnak. A nyáron forgalomba kerülő női fürdőruhák közül 150 ezer bikini, 200 ezer zártabb kétrészes és 150 ezer az egybeszabott. Mivel az egybeszabott és a kétrészes fürdőruha egy időben, egyszerre „futott”, valami egészen eredeti megoldást, fürdő- ruhaformát keresnek a divat- kreátorok. A topless t elvetették — még mielőtt divat lett volna, megbukott. A magyar divattervezőknek az az ötletük támadt, hogy ugyanaz a fürdőruha egyszerre egyrészes és kétrészes is lehet. így megtervezték az „öszvér” fürdőruhát, 9 a mintadarab nagy sikert aratott Budapesten, a Gellért-fürdőben megrendezett divatparádén. Az újdonság tulajdonképpen karton, vagy lasztex bikini, amelyet halászhálóhoz hasonló necckötésű kelmével építettek össze. A háló szabadon hagyja a test nagy részét, jól lehet benne napozni, mozogni. A divatszakértők az „öszvért” 1965 nyári slágerének tartják. — Például: közel kerülni a tanácsi testület minden tagjához, s megfigyelni, hogyan érzi tanácstagi voltát ő maga. Milyen gondolatokkal megy el a tanácsülésre: csak azért-e, mert megválasztották, egyszerűen népszerűségből, vagy pedig úgy érzi, hogy választói képviseletében ott szükség van rá. Ilyen megfigyeléseket a járási tanács vb vezetői gyakran végeznek. Az ötvenkilenc tanácstag közül néhánynak mindig személyesen viszik el a ta- nácsülési meghívót. Nagyszerű alkalom ez arra, hogy közelebbről megismerjék egymást. — Nagyon érdekes a meghívó átadásának pillanata is — folytatja Király elvtárs. — Az ember szinte látja, mi fut át ilyenkor a tanácstag agyán. Tegyük fel, hogy csütörtökre szól a meghívó, s arra a napra éppen a kukorica vetését, vagy más munkát iktatott tervbe magának. És a saját munkaprogramjának gondolatban való gyors átrendezése után, máris felelősségteljesen kijelenti: Ott leszek! Jó érzés tudomásul venni, hogy tanácstagjaink nagy többsége ilyen. Egy cigarettára való rágyúj- tásnyi szünet következik, s a vb-titkár máris újabb problémánál időzik. Azt fejtegeti, milyen jelentős annak figyelemmel kísérése, hogy a tanácstagok tudatosan, vagy anélkül fo- gadják-e el a tanácsülés beszámolóit. Meggyőződtek-e az előterjesztés realitásáról, jól ismerik-e a hozott határozatok célkitűzéseit, megvalósításuk lehetőségeit és megfelelően átér- zik-e ezek szükségességét. Azért fontos ez, mert a tudatos munkának feltétlenül nagyobbak az eredményei. A végrehajtó bizottság vezetői ezért fordítanak nagy gondot erre a tudatformáló munkára. Egyik jól bevált, eredményesen ható módja ennek a járásban a helyszínen szervezett tanácsülések rendszere. Eleinte azokban a községekben hívták össze a tanácsülést, ahol a tárgyalt témákkal kapcsolatban a legjobbak voltak az eredmények. E gyakorlat sikere láttán az a vélemény alakult ki a vb vezetőiben: el kell jutni minden községbe, hogy a tanács tagjai a választási körzetükön túl jól megismerjék az egész járást. S a haszna? Sok új ismerettel gazdagodva, kitáguló látókörrel egyre tudatosabb, célratörőbb munkát végeznek, ami legfőképpen a hozott határozatok végrehajtásában mérhető le. — Nem közömbös továbbá — fejtegeti dr. Király István —, hogyan tudjuk felkelteni a tanácstagok érdeklődését az ülés elé kerülő napirendi pontok iránt, mert ez kihatással van a tanácstagok álláspontjának alakulására. Ezért fordítunk nagy gondot a tartalmas, jó beszámolók készítésére, és azok hatásos előterjesztésére is. Érezzék a tanácstagok, hogy az előadó a célkitűzések alapos ismeretében, meggyőződéssel beszél a tárgyról. * A beszámolót rendszerint vita követi. S érdekes az ezzel kapcsolatban felvetődő lélektani probléma: Ki legyen az első? — Kizárólag a hozzászólásokat megelőző kínos, néma perc rendkívül sokat foglalkoztat — fejtegeti Király elvtárs — kényelmetlen ilyenkor az elnökségben ülni, de ugyanilyen érzések hullámzanak az ülés valamennyi résztvevőjében. Hogyan lehetne ezt áthidalni? Szerintem az olyan tréfásnak szánt kiszólások az ülést levezető elnök részéről, hogy „Szólaljon fel mindjárt a második”, vagy: „Nono, ne olyan sokan' egyszerre!” — nem méltóak a tanácsülés komolyságához. Dr. Bo- dicsi Erzsébettel, a jogi- és államigazgatási állandó bizottságunk elnökével együtt most azon töprengünk, hogy lehetne ezt az első percet feloldani. Úgy tervezzük, hogy a legközelebbi tanácsülési meghívóval kiküldünk egy néhány kérdést tartalmazó „felszólalási lapot”. Ilyenféle kérdéseket tervezünk: Melyik napirendi ponthoz kíván felszólalni? Van-e a tárgyhoz kapcsolódó kérdése? A tanácsülés kezdetén leadott lapok birtokában az ülést levezető elnök dolga is megkönnyebbül, mert módja lesz egy-két áthidaló gondolattal átadni a szót az első, és a többi felszólalónak is. A tanácsi munkával kapcsolatos számos lélektani probléma szóba került még beszélgetésünk során. S megannyi bizonyítéka az elmélyült, kulturált vezetésnek. — Mi tovább folytatjuk ezt a „búvárkodó” munkát — mondja Király elvtárs. — Jómagámat most például „A közvéle- lemény hatása a tanácsi munkára és viszont” című témakör foglalkoztat, amihez a Jog című folyóirat adta az ötletet. Már gyűjtöm a tapasztalatokat és biztos vagyok benne, hogy a további munkánkban ez is kamatozik. CSÍPŐS szél fúj még a határban, de az asszonyokat mintha ez egyáltalán nem zavarná. — Itt dolgoztunk mi már januárban is — magyarázza a kiskunfélegyházi Lenin Termelőszövetkezet negyvenöt tagú munkacsapatának vezetője, Rekedt Nagy Györgyné. Amint elmondta: az idén különösen nagy munka várt rájuk. A gyár melletti területről új helyre telepítették át az egész kertészetet. 2750 ablak alá ástak, készítettek új melegágyat, kötötték a melegágyi takarókat. Zömmel nők végezték mindezt a munkát, mert a brigádnak csak egyharmada férfi. Most is itt dolgoznak valamennyien. Asszonyok tarkaruhás csoportja virít a feketén csillogó nagy földtábla másik végéből, de itt a melegágyak körül is szorgoskodnak vagy tízen. Beszélgetünk, de közben Rekedt Nagyné és két társa: Horváth Sándorné és Horváth Rozália percre sem hagyja abba a munkát. Gyorsan telnek a hollandi ágyakban nevelt paradicsompalántákkal a ládák, s amint egy megtelik, már indítják is a tábla másik felére, ahol végleges helyére ültetik az asszonyok. SZORGALMAS, gyors munkájuk arra int, hogy ne háborgassam őket —, de szíves szavuk, közben marasztal’ És van is miről beszélni, mert mindhármuk nemcsak érdeklődő — de tájékozott is. Nemcsak azt tudják, mit végeztek tegnap, meddig kell ma eljutni... Rekedt Nagyné például töprengés nélkül sorolta el, hogy az idei évre 2 és fél millió forint bevételt tervezett a közös a kertészetre, s az ö munkacsapatuk 55 hold paprika, 65 hold paradicsom, három hold vegyes zöldségfélére termeli meg a palántát. Tehát a 2 és fél millió forint „kulcsa” az ő kezükben van, mert — Horváth néni megjegyzése szerint — már csak a nyári betakarításhoz várnak külső segítségre, 200 szerződött diák személyében. — Látja, ezért minden napot meg kell dolgoznunk — mondja Horváth néni, s mikor azt kezdem firtatni mit jelent ez pontosan, elmondják, hogy most már naponta tíz órát dolgoznak a kertészetben. Reggel héttől este ötig tart a munkaidő. És a család, a gyerekek? — kérdem. — REGGEL KORAN kelünk, megfőzünk, mire munkába indulunk. Mosogatás, mosás, vasalás, takarítás estére marad. Az biztos, hogy jól be kell osztani az időt — de látja nem lehetetlen — mondja ismét Rekedt Nagyné. » — S mit kamatozik az itteni munka? — Naponta eléri a másfél munkaegységet, tavaly meg az egész évi 330 volt... Legalább ennyit az idén is szeretnénk elérni — mondják búcsúzóul. E. É. Lehűlés közeledik A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy a keddi maximumok országosan 25—30 fokig emelkedtek, szerdán 14 órakor az ország nagy részén 24—28, a keleti országrészen több helyütt 30 fokig emelkedett a hőmérők higanya, a maximumok néhány helyen elérték a 31 fokot is. A ciklonok hidegfrontjai az ittle- vőnél alacsonyabb páratartalmú levegőt hoztak, s valószínűnek látszik, hogy a következő 36 órában néhány fokkal csökken a felmelegedés. Elsősorban a Dunántúlon kell számítanunk a változásra. Nagyobb arányú esőzés valószínűleg nem lesz, de szórványos záporokra, esetleg zivatarokra számítanunk kell. (MTI) A kis libapásztor s PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 23-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér í /a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dii i hőnapra 13 forint (Tóth Sándor felvétele.) Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. index: 25 065«
