Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-11 / 109. szám
1965. május M, kedd 3. oldal HATODSZOR Éui harmincezer vagon Él i ÍJ^ K]M[ „fekete arany“ a Bács-Kiskun megyei Tözegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat Ha a Bácska felé futó országutat követve az utazó maga mögött hagyja Kecelt, feltétlenül szemébe tűnnek a simára gyalult, barna földű lapályon dolgozó emberek, gépek. Sokszor rohant el már velem is itt a gépkocsi, de az ablak mögött elsuhanó képhez csak eny- nyi kapcsolódott a fejemben:-— lám a megyében tőzeget is bányásznak. Tegnapig — mondtam —, mert tegnap Szőnyi Pál igazgató segítségével alaposabban megismerkedtem a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat munkájával. Megtanultam egy szépen hangze nevet: „fekete arany” és megtanultam más szemmel nézni a keceli lapályt. Az ország tőzegtermelésének 40 százaléka Az igazgató, úgy látszik, érti a módját, hogyan lehet felcsigázni a vendég érdeklődését, mert így kezdte a beszélgetést: — Tudja-e, hogy az ország tőzegtermelésének 40 százalékát mi adjuk, annak ellenére, hogy a hazai tőzeg vagyonnak mindössze 5—6 százalékát őrzi a megye földje? Ügy látszik, arcomra volt írva a tagadó válasz, mert azonnal magyarázni kezdte, hogy a tőzeg az egyik legértékesebb szerves talajerőpótló anyag, kitűnően alkalmas a homokos talajok megjavítására. És me1 az ország legnagyobb arányú szőlő- és gyümölcstelepítése a megyében folyik, indokoltan fejlesztették fokozott ütemben a vállalatot. Az utóbbi tíz évben ötszörö- s ' növekedett a tőzegtermelé- 5s tavaly már 30 ezer va- g „fekete aranyat” nyertek a keceli, kiskőrösi és a sükösdi Mnyákból. Ennek a mennyiL.gnek a 70 százalékát a megye mezőgazdasága kapta, a többit Szolnok, Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyébe szállították. Az említett tőzegtelepek közül a keceli a legnagyobb, itt dolgozik a vállalat 40 millió forint értékű gépparkjának a java — többek között két szovjet gyártmányú tőzegkitermelő gépsor. Jó munkaszervezés Hosszan sorolhatnám a vállalat kitűnő műszaki ellátottságát bizonyító adatokat, de inkább dolgozóiról beszélek, akik nélkül mit sem érnének a korszerű gépsorok, talajgyaluk, Diesel-mozdonyok. Jelenleg ötszázan dolgoznak a vállalat megyei telepein. És tegyük hozzá: jól dolgoznak, hiszen ezen a tavaszon hatodszor nyerték el az élüzem címet. Néhány szám a múlt évi mérleg- beszámolókból: 25 százalékkal teljesítették túl termelési tervüket és 5,2 százalékos költségmegtakarítást értek el. A termelékenységi mutató kedvező alakulásában a körültekintő munkaszervezés és a gépek jó kihasználása játszotta a legfontosabb szerepet. Már a téli időszakban elkészítették a keceli tőzegtelep vízlevezető csatornáit és biliárdasztal simaságúra egyengették a talajt. Ennek köszönhető, hogy tavasszal már teljes gőzzel indulhatott a termelés. Erős törzsgárda A munkaversenyben álló brigádok újítóinak összesen 39 ezer forint újítási díjat fizettek ki tavaly. ötszázezer forinttal csökkentette az elmúlt évben a vállalat termelési költségét Radics András újítása. A sükösdi üzemvezető olyan gépet tervezett, amely nemcsak a tőzeg kitermelését, hanem a kazalba rakását is elvégzi és így minimálisra csökkenti a fizikai munkát. A megyében rajtuk kívül talán egyetlen ipari üzem sem dicsekedhet azzal, hogy dolgozóinak mindössze 8 százaléka cserélődött ki tavaly. Szőnyi Pál igazgató így beszélt erről: — A fizetésre nem panaszkodhatnak dolgozóink, hiszen a fizikaiak keresete átlagosan 1600—2000 forint között ingadozik. De ez önmagában még kevés lenne. Törődni kell az emberekkel, meg kell adni nekik mindig, ami jár, akár védőruháról, akár emberséges bánásmódról van szó. Pillanatig sem lehet kétséges, hogy meg is adják, hiszen a vállalat munkásgárdájának a fele több mint tíz éve, 20 százaléka pedig legalább öt éve dolgozik itt hűségesen. B. D. Olcsó és hasznos A vasúti fűtőházakban eddig fából készü' zerelőbakokra helyezték a javításra szoruló mozdonyalkatrészeket. A fabakok hátránya, az volt, hogy nem lehetett jól elhelyezni rajtuk az alkatrészeket, hamar tönkrementek, és a rajtuk való szerelési munka is igen balesetveszélyes volt. Szelei István, a Kecskeméti Fűtőház lakatosa nemrég egy csővázból összeállított szerelőbakot készítétt. Újításának előnye, hogy a szétszerelt mozdony mindkét dugaty- tyúját, tolattyúját, valamint a hajtó csatlórudakat rá lehet helyezni, sokkal tartósabb, mint a fából készült' bak és a balesetveszélyt teljesen kiküszöböli. A csővázas bak előállítási költsége mindösz- sze háromszáz forintba kerül. A MÁV az újítást elfogadta és országos bevezetésére is megtette az intézkedéseket. Képünkön Szelei István újítását Rédei Béla, a Kecskeméti Fűtőház vezetője vizsgálja. Százezreket érő csibék A dombháton, mint jókora dobozok, fehér épületek sokablakos hasábjai sorakoznak. Bármelyikre ajtót nyitva, nyárias meleg és éles, zsivajgó csipogás fogadja a látogatót. A császártöltési Űj Barázda Tsz újonnan létesített csibetelepén Jónás Dániel, a közös gazdaság elnöke kalauzol bennünket. Együtt működés a bábolnaiakkal — A Bábolnai Állami Gazdasággal létrejött megállapodásunk eredménye ez a „farm”. Szaktanácsadóik a múlt év őszén itt járva, terepszemlét tartottak, s megállapították, hogy rendelkezünk a neveléshez szükséges adottságokkal. Decemberben már megszületett a „kooperáció”. Meglevő óljainkat rendbe tettük, a padozatot lebetonoztuk, s ahol szükség volt rá, belső átépítést is végeztünk. A fafűtéses helyiségeket, a fekvőkéményes „műSzocialista brlgádvezefök tanácskozása Kecskeméten Kiskunfélegyházáról. Dunave- cséről és Kiskőrösről is érkeztek meghívottak a helyiiparban dolgozó szocialista brigádvezetők tegnap délelőtti kecskeméti tanácskozására. Palsovics József, a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára bevezetőjében utalt az MSZMP Központi Bizottságának múlt év decemberi határozatára, amely a szocialista brigádok legfontosabb feladatául a termelékenység növelését, a munka minőségének javítását, a termelési költség csökkentését és a munkafegyelem megszilárdítását jelölte meg. Majd arról szólt, hogy a helyiiparban a versenyben álló brigádok . munkájának minőségi javításán túlmenően fontos feladat ma még a mozgalom to- vábbszélesítése is. Benke János, a megyebizottság termelési felelőse vitaindító beszámolójában néhány adattal szemléltette a szocialista bri gádmozgalom fejlődését. Elmondta, hogy 1963-ban 26, 1964 decemberében pedig már 81 munkacsapat küzdött a kitüntető cím elnyeréséért. Idén, a fel- szabadulási munkaverseny hatására, további munkacsapatok kapcsolódtak be a mozgalomba és jelenleg már csaknem száz brigád tevékenykedik a helyiiparban — tagságuk ezer dolgozót számlál. Figyelembe véve azonban azt, hogy 8 ezer munkást foglalkoztat a megye helyiipara, megállapíthatjuk, hogy tovább lehet és kell is fejleszteni a versenyző kollektívák számát. A beszámolót követő vitában felszólalt Bozsó Nándor, a Du- navecsei Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat lakatosbrigádjának a vezetője. Elmondta, hogy brigádja bevezette az ön- meózást. Az utolsó munkafolyamatot végző dolgozó egyben minőségi ellenőr is. Jórészt ennek köszönhető, hogy az exportra gyártott termékeik minősége kifogástalan. — Nehezíti munkánkat, hogy igen kicsi helyiségben dolgozunk. Sokszor alig férünk a félkész terméktől. Ezért brigádunk vállalta, hogy társadalmi munkában kibővíti a műhelyt, ha mellénk adnak egy kőműves szakmunkást — mondta Vin- decker József, a Kiskőrösi Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalat soltvadkerti lakatosrészlegének brigádvezetője. Kiss János, a Dunavecsei Javító és Szolgáltató Vállalat csiszolórészlegében dolgozik. Ö arról szólt, hogy még mindig nem elég körültekintően gazdálkodunk a drága anyaggal. Vállalatuknál például körülbelül 10 évre elegendő csiszolószemcsét halmoztak fel korábban. Most — a brigád javaslatára — értékesítik a felesleges anyagmennyiséget. Veroszta Sándor, a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat brigádvezetője hangsúlyozta, hogy a szocialista címért küzdő kollektívákra igen nagy felelősség hárul a normakarbantartással kapcsolatban is. Sokat tehetnek azért, hogy a dolgozók megértsék: a normák rendezése indokolt esetben szükséges és fejlődésünk irányában hat. Nagy tetszést aratott Papp Lajos autójavító hozzászólása, aki elmondta, hogy hattagú brigádjuk célul tűzte ki néhány hónappal ezelőtt az egyik dolgozó jó útra térítését. A vállalást teljesítették, mert a korábban rendszeresen italozó munkás ma már messze elkerüli a kocsmát. A tanácskozás befejezéséül Palsovics József közölte: a megyebizottság elhatározta, hogy a jövőben egy-egy vállalatnál is rendeznek hasonló tanácskozást, mert így a brigádvezetők közvetlenül a legilletékesebbeknek mondhatják el a termelés fejlesztését szolgáló javaslataikat. anyákat” koksz-, illetve olajfű- téses kályhák, valamint villanyfűtésű parabolatükrös műanyák váltották fel. Minden ólba korszerű önitatókat és rácsos etető- vályúkat helyeztünk. A legterjedelmesebb — 10 ezer és egy néhány férőhelyes — ólban Weitz József né gondozó és Petz Teréz mezőgazdasági tanuló eteti az aprójószágokat. Tulajdonképpen nem is meghatározott időpontban történő etetésről, hanem az elfogyasztott takarmány folyamatos pótlásáról beszélhetünk.1' A telepen összesen hét gondozó dolgozik. Weitzné egyike a legrégibb baromfinevelőknek. Több-kevesebb szakképzettséggel valamennyien rendelkeznek, Schindler Péterné pedig -r- aki rövid szakmai megbeszélésre a szomszédos, kétezres helyiségből látogatott át — mezőgazdasági technikumban is tanult. Júliustól kezdve, amikor a most végző három szakmunkástanuló is munkába áll a telepen, új. friss erőkkel egészül ki a „szakgárda”. — Az öt épületben 17 600 csibe nevelkedik — tájékoztat Schindlemé. A húshibridek gyorsabban fejlődnek — Milyenek a húshibrid fajtájú csibék nevelésének négyhetes tapasztalatai? — Jóval gyorsabb a fejlődésük, mint az eddig nevelt Hampshire-eké. A takarmányértékesítő képességük is jobb: azonos fejlődési időszakban „tömörebbek”, kövérebbek, mint amazok voltak. Jelenleg 45 dekagramm körül van az átlag- súlyuk. A kilenc hétig tartó nevelésük során igyekszünk egy kilogramm baromfihús előállításához három kilogrammnál kevesebb takarmányt felhasználni. A Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalatnak június első hetében ezt a falkát legalább 1,30 kilogramm átlagsúlyban akarjuk átadni. Amikor az elhullás mértéke felől érdeklődtünk, az elnök elmondja, hogy — hibrid fajtáról lévén szó — ezt az állományt két százalék biztonsági többlettel kapták: minden száz csibe után „ráadásként” még két darabot adott a Bábolnai Állami Gazdaság. Az elhullás olyan kis mennyiségű, hogy a „tartalék” sem ment rá. Nagyon jó arány ez, hiszen a nehezén már túl vannak — az elhullások zöme a tapasztalat szerint a szállítást követő hétre esik —, s így bizonyos, hogy a 2,5 százalékot nem lépik túl. Ez év december közepéig négy falkát — mintegy 70 ezer hibrid csirkét — nevelnek fel. Az ólak fertőtlenítése, rendbe tétele után azonnal folytatják a jövő évi állomány nevelését. Ösztönző prémium — 700 ezer forint jövedelem Jónás Dániel elnök még két érdekes „csemegével” szolgál. Az egyik a gondozók körültekintően kidolgozott, jól ösztönző prémiumfeltételei. Ha például az állomány elhullásának aránya nem éri el a 2 százalékot, a különbözeiként megmaradó csibéket — falkánként legfeljebb 10 kilogrammig — a gondozó kapja. Amennyiben egy kilogramm baromfihús előállítására három kilogramnál kevesebb takarmányt használ fel, a megtakarítás felének az értéke is az övé. Ugyancsak a többletérték 15 százaléka jár a csibenevelőnek, ha a „kész” csirkét 1,30 kilogrammnál magasabb átlagsúlyban adja át. A csibenevelés jövedelmezőségének a megállapítása végett az Új Barázda vezetői gazdaságossági számvetést végeztek. Ebből kitűnik, hogy — 3 kilogramm abraktakarmány felhasználását véve alapul — 1 kilogramm súlyú csirke felnevelésének a költsége — beleértve a naposcsibe árát, a takarmányt, a gondozók jövedelmét, az üzemi és az egyéb általános költségeket — 19 forintra rúg. Az átvételi ár kilogrammonként -22 forint. A tiszta jövedelem tehát 3 forint. Ugyanakkor az 1,40 kilogramm súlyúra történő hizlalás 23 forintos költségével szemben az eladási ár már 38,40 forint. Kézenfekvő tehát, hogy minél nagyL..jb súlyban kerül sor a csibék átadására annál kifizetődőbb a nevelésük s nagyobb a tiszta jövedelem Az idei négy falka után hozzávetőleg 700 ezer forint jövedelemre számítanak Jóba Tibor
