Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-09 / 108. szám
. Mérlegen megyénk birkózésportfa számát. Ez elsősorban nem is annyira munka, mint anyagi kérdés, mert lelkes fiatal akad bőven, de birkózószőnyeg nélkül szakosztályt alakítani hiábavaló fáradság lenne. Az 50— 60 ezer forintos szőnyeget pedig csak igen kevés sportkör tudja beszerezni. Fontos kérdés a meglevő szakosztályok fejlesztése is. Szinte mindenütt ugyanazok a nehézségek jelentkeznek. Kevés az edzésidő, nincs megfelelő terem és az edzők egyedül a jelenlegi létszámmal sem tudnak kellően foglalkozni. Mindezen nehézségek nemcsak a megyei birkózóélet vezetőit, hanem a megyei TS elnökségének tagjait is foglalkoztatják. Reméljük, hamarosan orvosolják is a bajokat, és akkor megyénk birkózósportja ismét a régi fényében ragyog majd. Drámai küzdelem Csütörtökön NB II-s férfi kosárlabda bajnoki mérkőzést játszottak Félegyházán. Pécsi Tanárképző Főiskola— Kiskunfélegyházi Reménység 86:82 (39:48) NB XI. férfi Kiskunfélegyháza, 150 néző, v.: Velkey, Szamosi. KRVSC: Kerék (37), Szolnoky (6) — Bettiik (15), — Görög (16), Rádi dr. (8). Csere: Borda. Hatalmas iramban kezdődött a játék. A Vasutas az első félidőben végig 10 pont körül vezet. A II. félidőben is folytatóÜj rendszerű versenyek a céllövó'sportban A% \IHS bajai járási küldöttértekezlete után Pénteken Baján a Fegyvereserők Klubjában ült össze az MHS bajai járási küldöttértekezlete, ahol számot adtak a bajai járási elnökség nevében az elmúlt két év alatt kifejtett munkáról és egyben megszabták az alapszervezetek előtt álló feladatokat. További utat mutatott a küldöttértekezlet a feladatok megoldásához, a fiatalok katonai elő- és utóképzéséhez, a szervező propaganda- munka szélesítéséhez. Baja város és járásban eredményekben gazdagon zárultak le az alapszervek vezetőségválasztó taggyűlései. Az MHS-ve- zetőségek mindenütt megerősödtek, képeseknek látszanak az előttük álló feladatok megoldására! A taggyűlésen hallatták szavukat a szövetség tagjai és sok helyen a leányok is dott a nagy iram. A Vasutas tartotta a vezetést, de már látszott, hogy fáradnak a játékosok. A 15. percben szerezte meg először a vezetést a Pécs, 74:73 állásnál. Utána drámai küzdelem folyt, felváltva 1 ponttal vezettek a csapatok. A hajrát a vendégek jobban bírták erővel és idegekkel és négy ponttal győztek. A játékvezetők kitűnően bíráskodtak. Jók: Kerék, Görög, Szolnoky. A Pécs legjobb dobói: Mado- csay 37, Verbőczi 20, Zsigárdi 14. Nagy hagyományai vannak _ Bács-Kiskun megyében a birkózásnak. Olyan neves versenyzők kerültek ki innen, mint Bóbis Gyula olimpiai bajnok, vagy Pintér I., Hullai, Garaczi, akik többször nyertek magyar bajnokságot, de innen jutottak az élvonalba Kerekes, Keller- man, Zsibrita és még jó néhány neves birkózó, nem is beszélve Pólyák Imre olimpiai bajnokról, aki a lajosmizsei szalmazsákon ismerkedett meg a birkózás alapjaival és indult el a világhírnevet jelentő olimpiai dobogó felé. Ennyi siker szép hagyomány birtokában hogyan fejlődik a megye birkózósportja. Erről adott számot a napokban a megyei TS elnöksége előtt a szövetség vezetősége. A beszámolót Dobó Sándor elnök tartotta. Elmondta, hogy a szövetség vezetése komoly gondot okoz, mert az elnökség tagjai bizony nem veszik komolyan megbízatásukat. Alig egy-kettő akad közöttük, aki kitartó, következetes munkát végez. A többiek. .. legfeljebb néha tanácsot adnak. Hogy a sok nehézség ellenére mégis sikerült a legtöbb problémát megoldani, az elsősorban a kevés számú aktíva lelkes munkájának érdeme. És ami a fő, bár az egyes szakosztályok munkájában mutatkozott némi visszaesés, összességében mégis emelkedett a sportolók Félegyházi sporthírek Kiskunfélegyházán befejeződött a városi sakkbajnokság. A bajnoki címet meglepetésre Hevér Miklós, a Petőfi Gimnázium 15 éves tanulója szerezte meg 10 ponttal. A fiatal bajnok játéka megfontolt, szükség esetén pedig bátor, kezdeményező is volt és a verseny alatt a szerencse sem pártolt el tőle. A bajnokság során több érdekes, színvonalas játszma akadt. Feltűnő volt, hogy a két I. o. versenyző, Huszár Ferenc és Farkas Károly milyen mérsékelten szerepelt. Kitűnő teljesítményt nyújtott Hegedűs Gábor, a Fáklya versenyzője, aki csak fél ponttal maradt el az első helytől. Harmadik helyet Tóth Ákos, a Műanyaggyár versenyzője szerezte meg 9,5 ponttal. Negyedik az ugyancsak 15 éves Berger Zoltán, ötödik Huszár Ferenc, hatodik pedig Farkas Károly lett. * A május 1-i ünnepség keretén belül fiú és leány ifjúsági kosárlabdatornát is rendeztek Félegyházán. Leányoknál a Közgazdasági Technikum csapata lett az első, a fiúk versenyét a Petőfi Gimnázium nyerte a Móra Gimnázium előtt. * Kiskunmajsán az általános iskola úttörőelnöksége kézilab- da-villámtornát rendezett, melyen három leány és három fiúcsapat vett részt. Eredmények: Leányok: II. sz. Iskola— I. sz. Iskola 6:1, I. sz. Iskola— II. sz. Iskola B 4:2, II. sz. Iskola A—II. sz. Iskola B 7:4. Fiúk: I. sz. Iskola—II. sz. - Iskola 9:1, II. sz. Iskola—I. sz, Iskola B 5:5, I. sz. Iskola A— I. sz. Iskola B 20:5. * A járási asztalitenisz szövetség 12 csapat részvételével üzemi asztalitenisz-csapatversenyt rendezett. Első helyet a Vasutasok csapata szerezte meg. 2. Műanyaggyár, 3. ITSK. Az egyéni versenyt Rigó Imre (Vasutas) nyerte Rádi (Szegedi Spartacus) és Hegedűs (Műanyaggyár) előtt. létszáma és minőségileg is előbbre jutott megyénk birkózósportja. A szakosztályok munkája nem mindenütt fejlődött egyenletesen. Ma 10 sportkörnek van itt birkózószakosztálya, amelyből négy már régebben is működött, míg hat szakosztály 1960 óta alakult. Vegyük sorra őket. Legrégebbi hagyományai a Kecskeméti TE szakosztályának vannak. Mostanában nem szerepelnek valami fényesen. Felnőtt versenyzőjük alig van. Az NB II-ből is kiestek, de az ifjúsági csapatuk eredménye sem volt elegendő az országos bajnokságon való induláshoz. Pedig nagyon sok gyerekkel foglalkoznak. A bajok forrása inkább a vezetők közötti meg nem értés és a KTE sportkör elnökségének teljes közömbösségében lelhető fel. Hírnevükhöz méltóan szerepeltek a Félegyházi Vasas birkózói. Jók a csapateredményeik és évről évre több kiugró tehetségű birkózót nevelnek, A másik régi szakosztályban a Kalocsai Kinizsiben is visszaesés mutatkozik, főleg amióta a Honvédnél is működik birkózószakosztály. Kár, hogy a Kinizsi vezetői a hibák leküzdése helyett a Honvéd szakosztályát próbálják okolni, bár kétségtelen, hogy a Honvéd edzője is „ludas” a nézeteltérésekben. A nemrég alakult Kalocsai Honvéd igen jó erőt képvisel. Mindkét kalocsai sportkör elhanyagolja azonban az utánpótlás nevelését és ez nem vezethet jóra. Az új szakosztályok közül a Tiszakécskei Tsz. sportkör ért el legjobb eredményeket, de több kitűnő versenyzőt nevel a kiskőrösi, bajai és kunszetmiklósi szakosztály is. Ez utóbbi alig kétéves múltra tekint vissza és máris szép fejlődést mutatott fel. A megyei birkózószövetség a kevés számú társadalmi munkásával is komoly célokat tűzött maga elé. Tovább szeretnék növelni a szakosztályok A Megyei sportlövő Szakszövetség május 30-án Kecskeméten rendezi meg a megyei tízek céllövő versenyét. A versenyben minden fegyverrel és versenyszámban a megye tíz legjobb sportlövője küzd a győzelemért. Cél a minőségi céllövősport fejlesztése. Ez az első eset, hogy a színvonal emelésére a szak- szövetség Ilyen irányú megmozdulásokat is tesz. — A versenyzők részéről igen nagy az érdeklődés, de csak azok indulhatnak, akik legalább május 20-ig a II. o. szintet elérik. A sportlövő szakszövetség a megyei céllövő bajnokságot június hő 12-én és 13-án rendezi ugyancsak Kecskeméten, mely szintén új módon történik. Itt is csak azok a versenyzők indulhatnak, akik a járási bajnokságon legalább a II. o. szintet elérték. A csapatversenyben pedig csak az az egyesület, amelyik a járási bajnokságon csapatátlagban a II. o. eredményt ért el. Emeli a bajnokság értékét, hogy a gyorstüzelő pisztolyosok is rajthoz állnak. elmondták véleményüket. Buja városban és járásában az elmúlt két év alatt igen eredményesen dolgoztak az MHS alapszervezetei. A jó munka nyomán megnőtt a tömegbefolyásunk, és ezáltal óriásit emelkedett a Magyar Honvé; delmi Sportszövetség tekintélye. A lelkes munkánknak meg lett az eredménye. Büszkén jelentjük, hogy a megyénkben a bajai járás honvédelmi munkáját értékelte a legjobbnak, a legeredményesebbnek a megyei elnökség és ezért részükre az MHS „Kiváló munkáért” vándorzászlót és oklevelet adományozta. A küldöttértekezleten örömmel számolhatott be a járási elnökség az eddig végzett munkákról és arról, hogy a további feladatokat úgy akarja megoldani, hogy ezután is Baján maradjon a megyei elnökségünk vándorzászlaja. A küldöttértekezlet alkalmával köszöntjük mindazokat a vezetőket, társadalmi aktívákat, akik fáradságot nem ismerve igyekeztek, hogy a fiatalokat a hazaszeretetre neveljék. Megismertessék okét a fejlett haditechnikával, hogy bevonulásuk előtt így felkészítve lépjenek be az élet legnagyobb iskolájába. Mindezt a tudástaz MHS-en belül a különböző sport- és szakágakban játszva elsajátítják a fiatalok. Nincs nagyobb tisztesség és öröm, mint a fiatalokat bátorságra, állhatatosságra, hazaszeretetre, pártunk és népünk iránti hűségre nevelni. Ennek jegyében ülésezett az MHS bajai járási küldöttértekezlete. Pechtler Ferenc Középiskolás kézilabda-döntő Kiskunhalason Színvonalas sporteseménynek lehettek tanúi pénteken egész napon keresztül a kézilabdasport rajongói Kiskunhalason. A Szilády Áron Gimnázium remek pályáján rendezték meg Bács-Kiskun megye 1965. évi középiskolás férfi és női kézilabda-bajnokságának a döntőit. A négyes döntők résztvevői — férfiak: Kecskeméti Bányai Gimnázium, Kecskeméti Piarista Gimnázium, Bajai ITSK és a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium. Nők: Kecskeméti Katona Gimnázium, Kiskőrösi Petőfi Gimnázium, Kiskunmaj- sai Dózsa Gimnázium és a Kiskunhalasi Szilády Áron Gimnázium. A pályára felvonuló csapatokat Asztalos András, a véndó látó gimnázium igazgatója és Mészáros Tibor megyei szakfelügyelő köszöntötte. Végeredményben mindké csoportban megérdemelt halasi győzelem született. A Szilád” Áron Gimnázium férfi és nő együttese veretlenül szerzet bajnokságot. A döntő eredménye: férfiak: 1. Szilády Gimnázium 5, 2. Bányai Gimnázium 4, 3. Bajai ITSK 3, 4. K. Piár. — Nők: 1. Szilády Gimnázium KiskŐ- ös 4. ■>. Kiskunmaj- '!• K. KM oh-, f niázium. Szalui László Erkölcsi Zsebrenc aránylag kis község. Van kocsmája, vegyeskereskedése, autóbuszmegállója, külön postája és — futballcsapata. Tizenkét lelkes sportoló. A tizenegy játékos és a tizenkettedik az egy személyben intéző — edző — elnök — gondnok — gyúró „fömufti”. Ő volt a leglelkesebb valamennyi között. Ha hiányzott valaki a csapatból — tartalék híján — ő állt be helyette. És ő követelte a leghangosabban, hogy építtessen végre a tanács futballpályát lelátóval, öltözővel, kivilágítással. Egy indulatos kijelentése szállóigévé is vc.lt: „A libalegelőn nem lehet bekerülni a megyei I. osztályba!” A tanácsülés végeztével — ahol pályaépítés elkészítése volt az egyetlen napirendi pont — a tanácselnök meginvitálta otthonába az intéző — edző — elnök — gondnok — gyúrót. — Látod komám, hogy a KÖFA nem bírja el. De van egy javaslatom. Forduljatok a lakossághoz. A munkásokhoz, az úttörőkhöz, az egyházközséghez és a KISZ-istákhoz. Majd ők segítenek. Társadalmi munkában megcsinálhatjátok. Zsebrencén mint a futótűz, úgy terjedt el a hír, hogy focipályát építenek. Egymás sarkát taposták az emberek, hogy jelentkezzenek az intézőnél: „Kedves komám, írj csak fel a listára, ott leszek én, ha kell a legény a gátra ... Csakhogy ... No, igen! Az a bizonyos — csakhogy! Az emberek vállalták a munkát. De — mint az egyik mondta —, ne Zsibóki mellett épüljön a pálya, hanem a Gerendásban. A másik kötötte az ebet a karóhoz, hogy a futballpályát a Nagyszénásra építsék. Különben el se jön. Még meccsre se. Szegény edzőnek bizony főtt a feje. Számtalan vélemény, elképzelés, elgondolás. Nem beszélve Szűcsi nyilatkozatáról. Azt mondta Szűcsi, hogyha nem a templomkert mögé építik a pályát, közvetlenül a háza szomszédságába, akkor nem játszik többé a csapatban. Már pedig Szűcsi, az aranylábú összekötő nagy kincse az együttesnek, a szomszédos Maszatosi Torna Klub már felajánlott neki kétszáz négyszögöl háztájit, ha átmegy hozzájuk. Az elnök egyszerűen nem tudott eligazodni a sok vélemény között. S a helyzetet még csak nehezítette, hogy neki is volt elképzelése a pálya elhelyezéséről. — Ide építjük a pályát a főtérre ... — jelentette ki határozottan az egyik csapatértekezleten. S másnap megkezdték a munkát. De csak tizenegyen dolgoztak. Hiányzott a sértődött Szűcsi. És nem jöttek el a lelkes sportbarátok sem, akik pedig az egykori tanácsülés után oly nagy hévvel jelentkeztek társadalmi munkára. „Inkább ne is legyen pálya ha az ő elképzelésüket figyelmen kívül hagyják” — volt a vélemény. Még a kölyökcsapat centercsatára sem jött dolgozni —, nem engedte a papája, a tanácselnök. A tizenegy szorgos ember feltúrta a főteret. De egy nap valamin összevesztek, és félbeszakadt az építkezés. Hónapokig állt feltúrva a zsebrenci községközpont. Addig, míg a járástól egy funkcionárius arra nem vetődött. (Elromlott a kocsija.) — Mi ez a szörnyűség? — kérdezte a tanácselnöktől. S az elmondta. Zsebrencen végül is csak lett futballpálya^ úgy, hogy a tanácsülés háromszázezer forintot szavazott meg az építkezésre. Két év alatt el is készült — de azóta nincs aki használja. A csapat ugyanis széthullott —,' a gondnokot az ülésen erkölcsi halottnak nyílvánították, hiszen miatta érté szó a községet. Miatta bírálták meg a tanácselnököt. A gyúró azóta átszerződött a Maszatosi TK-hoz. És mikor véletlenül Zsebrencre viszi a dolga, elmélázva szemlélgeti a pályát —, ahol libák legelnek, pipik túrják a homokot s néha egy-egy 7 ' koca is arra v~'ő k. u: í
