Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-08 / 107. szám
1965. május 8, szombat 3. oldal Egy felmondó határozat és ami mögötte van Népi ellenőrök Az imrehegyi Üj Élet Tszcs 1965. március 20-án megtartott vezetőségi ülésén határozat született: Czékus Lajosnak, a közös gazdaság szőlész agronómu- sának, miután felgyógyult, mondjon fel a vezetőség. Az agronómus betegen fekszik keceli lakásán. Fáradt, meghajszolt ember benyomását kelti. A diagnózis: idegkimerültség. Érdemes kissé közelebbről megnézni a felmondó határozatot, amelynek így hangzik az indokolása: „Szakmailag megállta a helyét, de a dolgozók között állandó elégedetlenséget szított, s rontotta a munkafegyelmet. A dolgozókat jogtalanul béremelésre biztatta és megszegte, a kartársi kötelességet, és ellentétet szított kartársa, Kosztka Ferenc és a dolgozók között.” „Szívét adta a munkába .. Az indokolás is elismeri, hogy Czékus Lajos, mint szakember, megállta a helyét. Jónás József, a csoport ellenőrző bizottságának egyik tagja, így jellemzi őt: — Kérem, az az ember a szívét adta a munkába. Nem tudtam olyan korán felkelni, hogy ne előzött volna meg a területen. Hatvanhárom nyarán, azután, hogy idejött, méteres gazból szabadította ki az új szőlőt. Megszervezte a munkacsapatokat, gépekért szaladgált, s rendbe tette az ültetvényt. Azóta is rendben tartotta, holott az már majdnem 300 holdra növekedett. Lényegében ugyanezt mondja a csoport többi gazdája is: Magyar János, Flaisz Illés, Kovács Miklós, valamint az ültetvény munkásai: Szőke Magdolna, Doszpod Ágnes, Lukács Sándor- né, Kovács Pálné, Fuszenekker Péterné és Berta Antalné. ,A határban pz; el vadult - homokdombok, nyurga facsoportok között lélekkápráztatóan éles átmenettel tűnik elő a telep: egyenesre gyalult síkság, mértani betonvillogás, huzalokra kapaszkodó sövényszerű barackos. Amott meg a szőlő. V Néhány hónappal ezelőtt Her- cegh István, az elnök is büszkén mutogatta a vendégkönyvet. Szovjet, keletnémet, lengyel vendégek jártak itt már, s a fejlődő nagyüzemet dicsérő soraikat otthagyták a papíron. Ügyszintén a megye, illetve a járás más helységeiből érkezett látogatók: tsz-gazdák, munkások, katonák. Mindehhez Czékus . Lajosnak is van valamelyes köze. Amit tavaly február 4-i keltezéssel maga a földművelésügyi miniszter, Losonczi Pál is elismert: oklevél és jutalom adományozásával. HÉTEZERKÉTSZÁZ anyajuhot és 1900 bárányt legeltetnek jelenleg a kunszentmiklósi Kiskunsági Tsz irdatlan szikes legelőin. Nincs a megyében még másik közös gazdaság, amelynek ekkora juhászata volna. A Kiskunsági Tsz is alig néhány év alatt fejlesztette ki ezt az állományt. A csaknem tízezer juh takarmányozása nem könnyű feladat elé állítja a gazdaságot. Közismert, hogy a szikes legelők fűhozama viszonylag csekély, s ez is nagyban függ az időjárás alakulásától. A TAKARMÁNYBÁZIS megteremtése végett a szövetkezet a legelő nagyszabású javításához fogott nemrégiben. Kétszáz holdnyi területre — a gazdaság saját műhelyében készített szerkezettel — holdanként öt mázsa vegyes műtrágyát szórtak ki. Ezt a területet a közeli csatornából a szükségnek megfelelően öntözik majd, s meg isEzzel szemben Tósaki Mihály főkönyvelő így vélekedik: Más vélemény — Nem állítanám, hogy Czékus Lajos kifogástalanul dolgozott. — És bizonyításként előveszi az ültetvénytervező emberének tavalyi jegyőkönyvét. — Kérem, nézze meg, a barackos kapálásában például késlekedtek ... Megkérdem, mennyi volt az ültetvény tavalyi területe, hány szerződött munkást foglalkoztattak. — A 278 holdhoz huszonötnegyven embert. — Tehát a létszám erősen ingadozó volt. És az idén? — A terület 83 holddal növekszik. Hetvenöt munkást szerződtettünk. — Nem érez aránytalanságot a kétféle növekedés között? A válasz bizonytalankodó: — De igen... Valójában a mostani létszám is kevés. Figyelemre méltó a főkönyvelő logikailag eléggé kikezdhető álláspontja Czékussal kapcsolatban. S méghozzá azért érdemel figyelmet, mert teljesen azonos a csoport elnökének, és Bélák Katalinnak, a községi tanács vb-elnöknőjének a véleményével. A vezetők Czékus-el- leni felhangoltságának gyökere különböző személyes jellegű, nézeteltérésekben keresendő. Kiesorbuit következetesség Mégis, miért lett a telep ag- ronómusa „nem kívánatos személy” a csoportban? — A telep munkásai kérték, hogy órabérüket hatról hét forintra emeljék fel — tájékoztat Ivanics Lajos, a járási pártbizottság mezőgazdasági munkatársa —, mint a keceli szakszövetkezetben. Az elnök hallani sem akart róla, s rossz szemmel riezte, hogy Czékus Lajos kiállt a dolgozók mellett. A következetesség ott szenved csorbát, hogy a dolgozók bérét mégis felemelték, azon a vezetőségi ülésen, amelyen a felmondó határozat született. A vezetőségi ülés, amely néhány ' sorral odébb „jogtalan béremelést” emleget, emitt már megszavazza a magasabb bért? És senkinek sem tűnt fel, hogy a „munkafegyelem rontására” élp cáfolat maga a telep, a miniszteri kitüntetés, sőt, a felmondó határozat első fél mondata: „Szakmailag megállta a helyét.”? A határozaton belül is ellentmondás van! A döntéshez egyebek között azért is szó férhet, mert olyan vezetőség hozta, melynek munkáját csaknem másfél év óta nem vizsgálta felül közgyűlés. Ugyanis az elnök megválasztása kaszálják. Holdanként húsz mázsa szénát várnak róla. Ily módon gyarapítják a juhállomány téli takarmánykészletét. AZ ÖNTÖZÖTT legelőn — egyébként sziki mészpázsitot és perjét termesztenek. E két fűféleség — a Dél-alföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet itteni kutatásai alapján — nagy hozammal kecsegtet. A JUHÁSZAT révén csaknem két és fél millió forint bevételre számítanak az idén. Különösen jó hasznuk származik a pecsenyebárányök Görög- és Franciaországba történő exportálásából. Nemsokára sor kerül erre, mivel a bárányok legtöbbjének az átlagsúlya mát megközelíti a húsz kilót. A nagyüzemi juhtartás, egyebek között a különböző munkafolyamatok gépesítésével, megköveteli és lehetővé is teszi a ráfordítások csökkentését. Nemrégiben a trágyának a hodá- lyókból történő kihordását is óta nem került sor a gazdaság legilletékesebb fórumának ösz- szehívására. De arra igen, hogy másik szőlész agronómust is alkalmazzanak, Kosztka Ferenc személyében. Tavaly nyáron került ide, de nem a szakmájában foglalkoztatták, hanem a szántóföldi termesztést és a közös állattenyésztést bízták rá. Nem csoda, hogy több hibát követett el — a könyvelés szerint tavaly veszteséges volt a kukorica és az évelő pillangósok termesztése, a juhászaira pedig éppenséggel 82 ezer forintot fizetett rá a gazdaság. Az ügy nincs lezárva És itt már nemcsak az elnök, de a járási szakigazgatás felelősségérzete is szóvá tehető, hiszen Kosztka — éppúgy mint Czékus — ugyancsak járási támogatással került Imrehegyre. De miért nem az ottani szükségletnek megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező mezőgazdász után kutattak? Hogy Kosztka, és nem Czékus maradt meg a vezetőség „kegyeiben”, annak egyszerűen az az oka, hogy Kosztka a bérezési vitában Hercegh István mellé állt. Nyilvánvaló ezek után, hogy a határozathozatallal nem tekinthetjük lezártnak az ügyet — és egyetértünk a járási párt- bizottságnak azzal az álláspontjával, hogy Czékus Lajost, fel- gyógyulása után, feltétlenül alkalmazni kell Kiskőrös vagy Soltvadkert valamelyik szakszövetkezetében. Ebben az ügyben az igazság mérlegének nyelve erősen Czékus Lajos felé billen — még akkor is, ha az ő emberi magatartása sem volt teljes mértékben kifogástalan. Ennek ellenére is sokkal több megbecsülést érdemelt volna, mint amilyenben Imrehegyen része volt. A járási illetékesek pedig akkor cselekszenek helyesen, ha ennek a megbecsülésnek a továbbiakban — és Czékus Lajos tevékenységének arányában — érvényt szereznek. Hatvani Dániel Tizenötezer Kétszáznyolcvanötezer hold a Baján székelő Bácskai Vízgazdálkodási Társulat működési területe. Erre az évre a társulat fő feladataként elvállalta a megye déli része belvizeinek rendezését. gépesítették: az MTZ-traktor hátsó hidraulikájára — szintén a saját műhelyükben — emelővillás szerkezetet szereltek. A gép nemcsak kihordja, de fel is szedi a trágyát, s így nehéz, fáradságos munkától szabadítja meg az állattenyésztő telepen dolgozókat. Harmincholdas szőlőiskola Eltelepítették a városföldi Dózsa Tsz határában a 30 holdas szőlőgyökereztető iskolát, amely az effajta létesítmények között az idén a legnagyobb a kecskeméti járásban. A vesszők részére géppel húzatták ki az árkot, s a földbe rakott vesszőket a gép után kapcsolt tartály vizével be is iszapolták. Az ültetvényből mintegy másfél millió forint bevételt várnak az idén. MÉG EGY HÖNAP sem telt el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, amikor Lenin 1917. november 16-án a Pravdában közzétette a munkásellenőrzésről szóló dekrétum tervezetét. Azt jelenti ez, hogy az első szocialista állam megalkotója igen nagy jelentőséget tulajdonított a munkásellenőrzésnek, s a megoldásra váró legfontosabb feladatok egyikének tekintette az erről való gondoskodást, intézkedést. Az általa szövegezett tervezetben többek között a következőket olvashatjuk: „Akiket azért választottak, hogy a munkásellenőrzést megvalósítsák, felelősséggel tartoznak az államnak a legszigorúbb rendért, fegyelemért és a vagyon megőrzéséért.” Az akkori munkásellenőrzést természetesen, a forradalom utáni helyzet szükségszerűsége hozta létre, de a társadalmi ellenőrzésnek ma is nagy szerepe van a Szovjetunióban. A náluk jelenleg működő népi ellenőrök is tulajdonképpen a Lenin által közel ötven éve megjelölt úton járnak. Alig van az életnek, a munkának olyan területe, ahol ne volnának jelen, s magatartásukkal, ha kell egy- egy intézkedésükkel, ne ösztönöznének a közös vagyon, a társadalmi tulajdon védelmére, az azzal való takarékoskodásra. EZ TERMÉSZETESEN, nem jelenti azt, hogy kizárólag a népi ellenőrök feladata a nép- vagyon feletti őrködés, mert az a gyárak, üzemek, hivatalok minden dolgozójának kötelessége. Ilyen értelemben, a felelősség szempontjából nem lehet különbséget tenni a munkáját szerető, lelkiismeretes, a hibák ellen szenvedélyesen küzdő munkás és népi ellenőr között. Minden becsületes ember, saját munkaterületén egyúttal ellenőr is legyen! Általában az emberék, ha népi ellenőrzésről hallanak, nagy leleplezésekre, visszaélések felderítésére gondolnak. Nem azt akarjuk mondani, hogy a NEB vizsgálatai során nem tár fel ilyeneket is, azonban elsőrendű célja, feladata nem ez. A népi ellenőrök működése a megelőa bajai járásban A munkát egyszerre több községben is végzik. Madarason és Jánoshalmán felújítják a régi vízelvezető csatornákat, s a közeljövőben hasonló munkához fognak hozzá Vaskúton, Felsőszentivánon, Érsekcsaná- don, Sükösdön, Hercegszántón, Katymáron, Bácsalmáson és Csikérián is. Érsekcsanádon a „görbe” Vajas-csatorna vár kiigazításra. A vize majdnem minden évben megárad, tavaly például csaknem száz holdnyi területet öntött el. Az idén már jóval kisebb kárt okozott, s a rendezése után minden bizonynyal nem veszélyezteti a partjain elterülő földeket. Aránylag nagyobb munkát kíván még a vaskúti 36-os számú és a hercegszántói Határ-csatorna. Az utóbbi község határában egyidejűleg 15 holdas halastavat is épít a társulat. A belvízrendezésben már az elmúlt évben is hatékony munkát végzett a társulat, s ennek köszönhető, hogy működési területén az idei tavaszon nem volt számottevő vízkár. Ebben az évben pedig csaknem kétzés érdekében történik. Feladatuk, hogy egy-egy gazdasági egység, szerv, intézmény, hivatal munkáját ellenőrizve rámutassanak azokra a még esetleg jelentéktelennek látszó hibákra, fogyatékosságokra, helytelen eljárásokra, amelyek később elharapózva már komoly károk okozóivá válhatnak. Igen nagy politikai felkészültséget, szakmai tudást igényel ez a munka. Megköveteli, hogy a népi ellenőr világosan lássa a gazdasági ágak, termelőegységek és irányító szervek munkájának ösz- szefüggését, illeszkedésüket a megye, az ország gazdasági terveinek rendszerébe, a népgazdaság egészébe. MEGYÉNKBEN a népi ellenőrök munkáját figyelve megállapíthatjuk, hogy a vizsgálatok alaposak, egy-egy témakörben kimerítőek, teljességre törők. Elég itt utalni a gabonatárolás helyzetének, a szőlő-, gyümölcs- termelés, -feldolgozás és tárolás kérdésének, valamint a gyermek- és if j úságvédelem problémáinak feltárására. Ez egyben megkönnyíti, előmozdítja a megoldást azzal, hogy ösz- szefogottan mutatja meg a munka, az élet egy-egy területének képét. A népi ellenőrök — mint ahogy az elnevezés is mutatja a mi társadalmunk megbízottjai. Az ellenőrzésnek olyan aktivistái ezek az emberek, akik maguk is részesei a termelő- munkának. Naponként találkoznak az élet által felvetett kérdésekkel, tapasztalják az egy- egy intézkedés végrehajtása során adódó nehézségeket, akadályokat. A népi ellenőrzés szervezete szinte kizárólag társadalmi munkásokból áll, s ez az ellenőri hálózat áttekinti megyénk egész életét, tevékenységét. Munkájukkal lényegesen hozzájárulnak a termelés színvonalának, eredményességének fokozásához, a szocialista erkölcs kialakításához, az életszínvonal emeléséhez. HA RÓLUK esik szó, erre gondoljunk, s nyújtsunk nekik a magunk területén minél nagyobb támogatást feladataik elvégzéséhez. millió forintot költ az említett munkálatokra. A Vaskút és Gara térségében húzódó Igali-csatorna öntözés céljára történő fel- használását illetően nagyszabású elképzelései vannak a társulatnak. E szerint Baján a Ferenc-csatornából — közvetlenül a Deák Ferenc-zsilip mellől — emelnék át a vizet, s egy csaknem két- kilométeres zárt vezetéken keresztül juttatnák az Igali-csa- tornába. Ily módon mintegy 15 ezer hold válna öntözhetővé: Vaskút, Gara és Báesszent- györgy határa teljes egészében, továbbá kisebb-nagyobb mértékben Baja, Bátmonostor, Csát- alja, Dávod és Hercegszántó határa is. Ezenkívül Gara határában — egy jelenleg szikes, szántóföldi művelésre alkalmatlan területen — 500 holdas halastavat is lehetne létesíteni. Mindezekre vonatkozóan a társulat már elkészítette a tanulmánytervet, amely szerint a csatornarendszer kiépítése 60 millió forintba kerülne. A tervet most bírálják el az Országos Vízügyi Főigazgatóságon. Juhászaiból két és fél millió forint Csaknem kétmillió forint belvíxrendesésre hold öntözésének terve