Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

1965. május 8, szombat 3. oldal Egy felmondó határozat és ami mögötte van Népi ellenőrök Az imrehegyi Üj Élet Tszcs 1965. március 20-án megtartott vezetőségi ülésén határozat szü­letett: Czékus Lajosnak, a kö­zös gazdaság szőlész agronómu- sának, miután felgyógyult, mondjon fel a vezetőség. Az agronómus betegen fekszik keceli lakásán. Fáradt, meghaj­szolt ember benyomását kelti. A diagnózis: idegkimerültség. Érdemes kissé közelebbről megnézni a felmondó határoza­tot, amelynek így hangzik az indokolása: „Szakmailag megáll­ta a helyét, de a dolgozók kö­zött állandó elégedetlenséget szított, s rontotta a munkafe­gyelmet. A dolgozókat jogtala­nul béremelésre biztatta és megszegte, a kartársi kötelessé­get, és ellentétet szított kartár­sa, Kosztka Ferenc és a dolgo­zók között.” „Szívét adta a munkába .. Az indokolás is elismeri, hogy Czékus Lajos, mint szakember, megállta a helyét. Jónás József, a csoport ellenőrző bizottságá­nak egyik tagja, így jellemzi őt: — Kérem, az az ember a szí­vét adta a munkába. Nem tud­tam olyan korán felkelni, hogy ne előzött volna meg a terüle­ten. Hatvanhárom nyarán, az­után, hogy idejött, méteres gaz­ból szabadította ki az új sző­lőt. Megszervezte a munkacsa­patokat, gépekért szaladgált, s rendbe tette az ültetvényt. Az­óta is rendben tartotta, holott az már majdnem 300 holdra nö­vekedett. Lényegében ugyanezt mondja a csoport többi gazdája is: Ma­gyar János, Flaisz Illés, Kovács Miklós, valamint az ültetvény munkásai: Szőke Magdolna, Doszpod Ágnes, Lukács Sándor- né, Kovács Pálné, Fuszenekker Péterné és Berta Antalné. ,A határban pz; el vadult - ho­mokdombok, nyurga facsopor­tok között lélekkápráztatóan éles átmenettel tűnik elő a te­lep: egyenesre gyalult síkság, mértani betonvillogás, huzalok­ra kapaszkodó sövényszerű ba­rackos. Amott meg a szőlő. V Néhány hónappal ezelőtt Her- cegh István, az elnök is büsz­kén mutogatta a vendégköny­vet. Szovjet, keletnémet, len­gyel vendégek jártak itt már, s a fejlődő nagyüzemet dicsérő soraikat otthagyták a papíron. Ügyszintén a megye, illetve a járás más helységeiből érkezett látogatók: tsz-gazdák, munká­sok, katonák. Mindehhez Czékus . Lajosnak is van valamelyes köze. Amit tavaly február 4-i keltezéssel maga a földművelésügyi mi­niszter, Losonczi Pál is elis­mert: oklevél és jutalom ado­mányozásával. HÉTEZERKÉTSZÁZ anyaju­hot és 1900 bárányt legeltetnek jelenleg a kunszentmiklósi Kis­kunsági Tsz irdatlan szikes le­gelőin. Nincs a megyében még másik közös gazdaság, amely­nek ekkora juhászata volna. A Kiskunsági Tsz is alig néhány év alatt fejlesztette ki ezt az állományt. A csaknem tízezer juh takar­mányozása nem könnyű feladat elé állítja a gazdaságot. Közis­mert, hogy a szikes legelők fű­hozama viszonylag csekély, s ez is nagyban függ az időjárás alakulásától. A TAKARMÁNYBÁZIS meg­teremtése végett a szövetkezet a legelő nagyszabású javításá­hoz fogott nemrégiben. Kétszáz holdnyi területre — a gazdaság saját műhelyében készített szer­kezettel — holdanként öt má­zsa vegyes műtrágyát szórtak ki. Ezt a területet a közeli csa­tornából a szükségnek megfele­lően öntözik majd, s meg is­Ezzel szemben Tósaki Mihály főkönyvelő így vélekedik: Más vélemény — Nem állítanám, hogy Czé­kus Lajos kifogástalanul dolgo­zott. — És bizonyításként előve­szi az ültetvénytervező emberé­nek tavalyi jegyőkönyvét. — Kérem, nézze meg, a barackos kapálásában például késleked­tek ... Megkérdem, mennyi volt az ültetvény tavalyi területe, hány szerződött munkást foglalkoz­tattak. — A 278 holdhoz huszonöt­negyven embert. — Tehát a létszám erősen in­gadozó volt. És az idén? — A terület 83 holddal nö­vekszik. Hetvenöt munkást szerződtettünk. — Nem érez aránytalanságot a kétféle növekedés között? A válasz bizonytalankodó: — De igen... Valójában a mostani létszám is kevés. Figyelemre méltó a főköny­velő logikailag eléggé kikezd­hető álláspontja Czékussal kap­csolatban. S méghozzá azért ér­demel figyelmet, mert teljesen azonos a csoport elnökének, és Bélák Katalinnak, a községi ta­nács vb-elnöknőjének a véle­ményével. A vezetők Czékus-el- leni felhangoltságának gyökere különböző személyes jellegű, nézeteltérésekben keresendő. Kiesorbuit következetesség Mégis, miért lett a telep ag- ronómusa „nem kívánatos sze­mély” a csoportban? — A telep munkásai kérték, hogy órabérüket hatról hét fo­rintra emeljék fel — tájékoztat Ivanics Lajos, a járási pártbi­zottság mezőgazdasági munka­társa —, mint a keceli szakszö­vetkezetben. Az elnök hallani sem akart róla, s rossz szemmel riezte, hogy Czékus Lajos kiállt a dolgozók mellett. A következetesség ott szen­ved csorbát, hogy a dolgozók bérét mégis felemelték, azon a vezetőségi ülésen, amelyen a felmondó határozat született. A vezetőségi ülés, amely néhány ' sorral odébb „jogtalan béreme­lést” emleget, emitt már meg­szavazza a magasabb bért? És senkinek sem tűnt fel, hogy a „munkafegyelem rontására” élp cáfolat maga a telep, a minisz­teri kitüntetés, sőt, a felmondó határozat első fél mondata: „Szakmailag megállta a he­lyét.”? A határozaton belül is ellentmondás van! A döntéshez egyebek között azért is szó férhet, mert olyan vezetőség hozta, melynek mun­káját csaknem másfél év óta nem vizsgálta felül közgyűlés. Ugyanis az elnök megválasztása kaszálják. Holdanként húsz má­zsa szénát várnak róla. Ily mó­don gyarapítják a juhállomány téli takarmánykészletét. AZ ÖNTÖZÖTT legelőn — egyébként sziki mészpázsitot és perjét termesztenek. E két fű­féleség — a Dél-alföldi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet itte­ni kutatásai alapján — nagy hozammal kecsegtet. A JUHÁSZAT révén csak­nem két és fél millió forint be­vételre számítanak az idén. Kü­lönösen jó hasznuk származik a pecsenyebárányök Görög- és Franciaországba történő expor­tálásából. Nemsokára sor kerül erre, mivel a bárányok legtöbb­jének az átlagsúlya mát meg­közelíti a húsz kilót. A nagyüzemi juhtartás, egye­bek között a különböző munka­folyamatok gépesítésével, meg­követeli és lehetővé is teszi a ráfordítások csökkentését. Nem­régiben a trágyának a hodá- lyókból történő kihordását is óta nem került sor a gazdaság legilletékesebb fórumának ösz- szehívására. De arra igen, hogy másik szőlész agronómust is alkalmaz­zanak, Kosztka Ferenc szemé­lyében. Tavaly nyáron került ide, de nem a szakmájában fog­lalkoztatták, hanem a szántó­földi termesztést és a közös ál­lattenyésztést bízták rá. Nem csoda, hogy több hibát követett el — a könyvelés szerint ta­valy veszteséges volt a kukori­ca és az évelő pillangósok ter­mesztése, a juhászaira pedig ép­penséggel 82 ezer forintot fize­tett rá a gazdaság. Az ügy nincs lezárva És itt már nemcsak az elnök, de a járási szakigazgatás fele­lősségérzete is szóvá tehető, hi­szen Kosztka — éppúgy mint Czékus — ugyancsak járási tá­mogatással került Imrehegyre. De miért nem az ottani szük­ségletnek megfelelő képzettség­gel és gyakorlattal rendelkező mezőgazdász után kutattak? Hogy Kosztka, és nem Czékus maradt meg a vezetőség „ke­gyeiben”, annak egyszerűen az az oka, hogy Kosztka a bérezési vitában Hercegh István mellé állt. Nyilvánvaló ezek után, hogy a határozathozatallal nem te­kinthetjük lezártnak az ügyet — és egyetértünk a járási párt- bizottságnak azzal az álláspont­jával, hogy Czékus Lajost, fel- gyógyulása után, feltétlenül al­kalmazni kell Kiskőrös vagy Soltvadkert valamelyik szakszö­vetkezetében. Ebben az ügyben az igazság mérlegének nyelve erősen Czé­kus Lajos felé billen — még akkor is, ha az ő emberi ma­gatartása sem volt teljes mér­tékben kifogástalan. Ennek elle­nére is sokkal több megbecsü­lést érdemelt volna, mint ami­lyenben Imrehegyen része volt. A járási illetékesek pedig akkor cselekszenek helyesen, ha ennek a megbecsülésnek a továbbiak­ban — és Czékus Lajos tevé­kenységének arányában — ér­vényt szereznek. Hatvani Dániel Tizenötezer Kétszáznyolcvanötezer hold a Baján székelő Bácskai Vízgaz­dálkodási Társulat működési területe. Erre az évre a társu­lat fő feladataként elvállalta a megye déli része belvizeinek rendezését. gépesítették: az MTZ-traktor hátsó hidraulikájára — szintén a saját műhelyükben — emelő­villás szerkezetet szereltek. A gép nemcsak kihordja, de fel is szedi a trágyát, s így nehéz, fáradságos munkától szabadítja meg az állattenyésztő telepen dolgozókat. Harmincholdas szőlőiskola Eltelepítették a városföldi Dó­zsa Tsz határában a 30 holdas szőlőgyökereztető iskolát, amely az effajta létesítmények között az idén a legnagyobb a kecskemé­ti járásban. A vesszők részére géppel húzatták ki az árkot, s a földbe rakott vesszőket a gép után kapcsolt tartály vizével be is iszapolták. Az ültetvényből mintegy másfél millió forint be­vételt várnak az idén. MÉG EGY HÖNAP sem telt el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után, amikor Lenin 1917. november 16-án a Pravdában közzétette a munkásellenőrzésről szóló dekrétum tervezetét. Azt jelenti ez, hogy az első szocialista ál­lam megalkotója igen nagy je­lentőséget tulajdonított a mun­kásellenőrzésnek, s a megoldás­ra váró legfontosabb feladatok egyikének tekintette az erről való gondoskodást, intézkedést. Az általa szövegezett tervezet­ben többek között a következő­ket olvashatjuk: „Akiket azért választottak, hogy a munkásel­lenőrzést megvalósítsák, felelős­séggel tartoznak az államnak a legszigorúbb rendért, fegyele­mért és a vagyon megőrzéséért.” Az akkori munkásellenőrzést természetesen, a forradalom utáni helyzet szükségszerűsége hozta létre, de a társadalmi el­lenőrzésnek ma is nagy szere­pe van a Szovjetunióban. A náluk jelenleg működő népi el­lenőrök is tulajdonképpen a Le­nin által közel ötven éve meg­jelölt úton járnak. Alig van az életnek, a munkának olyan te­rülete, ahol ne volnának jelen, s magatartásukkal, ha kell egy- egy intézkedésükkel, ne ösztö­nöznének a közös vagyon, a társadalmi tulajdon védelmére, az azzal való takarékoskodásra. EZ TERMÉSZETESEN, nem jelenti azt, hogy kizárólag a népi ellenőrök feladata a nép- vagyon feletti őrködés, mert az a gyárak, üzemek, hivatalok minden dolgozójának kötelessé­ge. Ilyen értelemben, a felelős­ség szempontjából nem lehet különbséget tenni a munkáját szerető, lelkiismeretes, a hibák ellen szenvedélyesen küzdő munkás és népi ellenőr között. Minden becsületes ember, saját munkaterületén egyúttal ellenőr is legyen! Általában az emberék, ha né­pi ellenőrzésről hallanak, nagy leleplezésekre, visszaélések fel­derítésére gondolnak. Nem azt akarjuk mondani, hogy a NEB vizsgálatai során nem tár fel ilyeneket is, azonban elsőrendű célja, feladata nem ez. A népi ellenőrök működése a megelő­a bajai járásban A munkát egyszerre több községben is végzik. Madarason és Jánoshalmán felújítják a régi vízelvezető csatornákat, s a közeljövőben hasonló mun­kához fognak hozzá Vaskúton, Felsőszentivánon, Érsekcsaná- don, Sükösdön, Hercegszántón, Katymáron, Bácsalmáson és Csikérián is. Érsekcsanádon a „görbe” Vajas-csatorna vár ki­igazításra. A vize majdnem minden évben megárad, tavaly például csaknem száz holdnyi területet öntött el. Az idén már jóval kisebb kárt okozott, s a rendezése után minden bizony­nyal nem veszélyezteti a part­jain elterülő földeket. Aránylag nagyobb munkát kíván még a vaskúti 36-os számú és a hercegszántói Határ-csatorna. Az utóbbi község határában egyidejűleg 15 holdas halasta­vat is épít a társulat. A belvízrendezésben már az elmúlt évben is hatékony mun­kát végzett a társulat, s ennek köszönhető, hogy működési te­rületén az idei tavaszon nem volt számottevő vízkár. Ebben az évben pedig csaknem két­zés érdekében történik. Felada­tuk, hogy egy-egy gazdasági egység, szerv, intézmény, hiva­tal munkáját ellenőrizve rámu­tassanak azokra a még esetleg jelentéktelennek látszó hibákra, fogyatékosságokra, helytelen el­járásokra, amelyek később el­harapózva már komoly károk okozóivá válhatnak. Igen nagy politikai felkészültséget, szak­mai tudást igényel ez a munka. Megköveteli, hogy a népi ellen­őr világosan lássa a gazdasági ágak, termelőegységek és irá­nyító szervek munkájának ösz- szefüggését, illeszkedésüket a megye, az ország gazdasági ter­veinek rendszerébe, a népgaz­daság egészébe. MEGYÉNKBEN a népi ellen­őrök munkáját figyelve megál­lapíthatjuk, hogy a vizsgálatok alaposak, egy-egy témakörben kimerítőek, teljességre törők. Elég itt utalni a gabonatárolás helyzetének, a szőlő-, gyümölcs- termelés, -feldolgozás és táro­lás kérdésének, valamint a gyermek- és if j úságvédelem problémáinak feltárására. Ez egyben megkönnyíti, előmozdít­ja a megoldást azzal, hogy ösz- szefogottan mutatja meg a munka, az élet egy-egy területé­nek képét. A népi ellenőrök — mint ahogy az elnevezés is mutatja a mi társadalmunk megbízott­jai. Az ellenőrzésnek olyan ak­tivistái ezek az emberek, akik maguk is részesei a termelő- munkának. Naponként találkoz­nak az élet által felvetett kér­désekkel, tapasztalják az egy- egy intézkedés végrehajtása so­rán adódó nehézségeket, akadá­lyokat. A népi ellenőrzés szer­vezete szinte kizárólag társadal­mi munkásokból áll, s ez az ellenőri hálózat áttekinti me­gyénk egész életét, tevékenysé­gét. Munkájukkal lényegesen hozzájárulnak a termelés szín­vonalának, eredményességének fokozásához, a szocialista er­kölcs kialakításához, az életszín­vonal emeléséhez. HA RÓLUK esik szó, erre gondoljunk, s nyújtsunk nekik a magunk területén minél na­gyobb támogatást feladataik el­végzéséhez. millió forintot költ az említett munkálatokra. A Vaskút és Gara térségé­ben húzódó Igali-csatorna öntözés céljára történő fel- használását illetően nagy­szabású elképzelései vannak a társulatnak. E szerint Baján a Ferenc-csa­tornából — közvetlenül a Deák Ferenc-zsilip mellől — emelnék át a vizet, s egy csaknem két- kilométeres zárt vezetéken ke­resztül juttatnák az Igali-csa- tornába. Ily módon mintegy 15 ezer hold válna öntözhetővé: Vaskút, Gara és Báesszent- györgy határa teljes egészében, továbbá kisebb-nagyobb mér­tékben Baja, Bátmonostor, Csát- alja, Dávod és Hercegszántó határa is. Ezenkívül Gara határában — egy je­lenleg szikes, szántóföldi művelésre alkalmatlan te­rületen — 500 holdas halas­tavat is lehetne létesíteni. Mindezekre vonatkozóan a társulat már elkészítette a ta­nulmánytervet, amely szerint a csatornarendszer kiépítése 60 millió forintba kerülne. A ter­vet most bírálják el az Orszá­gos Vízügyi Főigazgatóságon. Juhászaiból két és fél millió forint Csaknem kétmillió forint belvíxrendesésre hold öntözésének terve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents