Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-07 / 106. szám
Bulgária új kincsei Primőrök repülőflottán — Tíxexer tonnás tengerjárók építői A szocializmust építő Bulgária a régebbi elmaradott országból fejlett ipari-mezőgazdasági országgá vált. A bolgár nép teljesen új iparágakat teremtett, feltárta a föld kincseit, és óriásit lió tonna volt, az 1939-es kétmillió tonnával szemben. Nagy mennyiségben bányásznak ólmot, cinket, rezet, s hatalmas kohászati kombinátok épültek. A vas- és színesfémkohászat lehetőséget adott a gépgyártás gyors ütemű fejlesztésére. Ma már Bulgáriában több százféle modern gépet gyártanak. Gépgyártásuk egyharmada exportra kerül, és jó hírnevük van a külföldi piacokon. Nehézvegyiparuk fontos ipaalatt a mezőgazdaság szintén sokat fejlődött, s ez rendkívül fontos, mert Bulgáriában nem volt nagybirtok. A kisparcellás gazdálkodás pedig műtrágya és kiterjedt öntözőrendszerek nélkül alacsony termékhozamú volt. Ma már több mint egymillió hektáron folyik öntözéses gazdálkodás, nagy mennyiségű műtrágyát használnak fel a teljesen szövetkezeti útra tért bolgár mezőgazdaságban. Megnőtt a hektáronkénti terfejlődött a bányászat. Főleg a szén- és ércbányászat. Erre alapozták a modem fém- és vaskohászatot. Üj ipari üzemek százai létesültek, szocialista városok épültek, vízi- és hőerőmű-rendszerük harmincszoros mennyiségű energiát szolgáltat a felszabadulás előtti időkhöz mérten. Parasztságuk a világon másodikA Kremikovci Fémkombinát. ri alapanyagokat készít: műtrágyát a mezőgazdaságnak, olaj vegyészeti termékeket, anilinfesté- ket, kénsavat, gyógyszeralapanyagokat stb. Növekvő mennyiségben gyártanak mosógépeket, hűtőszekrényeket, rádiót, televíziót. Több A KGST-egyezmény alapján nagyszériába» készülnek az elektromos targoncák. méshozam gabonából, gyapotból, burgonyából. Zöldség- és gyümölcstermelésük nemcsak bőségesen kielégíti a hazai igényeket, hanem egyre nagyobb mennyiségben kerül exportra is. Bulgária európai viszonylatban az elsők között foglal helyet a híres keleti dohányok, zöldségfélék, gyümölcsök exportjában. Paradicsomtermelésük tizen- négyszeresére növekedett, több mint 220 000 tonnát exportálnak évente. Rózsaolajuk változatlanul nagyon keresett cikk. egyik legnagyobb vevőjük Franciaország. Primőrtermékeiket egész repülőflotta szállítja, szerte Európába. Ezek a számok és adatok bőségesen bizonyítják, milyen hatalmas utat tett meg két évtized alatt a baráti Bulgária. És mindehhez szorosan hozzátartozik a testvéri bolgár nép nagymértékű kulturális, szociális fel- emelkedése, amely lépést tart a gazdasági fejlődés ütemével. M. B. AZ ÜGTÉSZ TOXLÁBÓL: A tss-ek gazdasági melléktevékenységéről Mezőgazdaságunk szocialista átszervezését követő időkben egyre gyakrabban lehetett tapasztalni, hogy egyes termelő- szövetkezetek saját, vagy mások igényeinek kielégítése céljából különféle gazdasági melléktevékenységbe kezdtek, és sokszor nem tartották be az erre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A vállalkozási kedv, ha gazdaságilag megalapozott, jogilag megengedett tevékenységre irányul, feltétlenül dicsérendő. Amikor azonban már a mező- gazdasági termelés fő feladatainak megvalósítását gátolja, szükséges, hogy ennek határt szabjunk. Nemrégiben, a fenti kérdés ellenőrzése során — megtartják-e megyénk termelőszövetkezetei a törvényes előírásokat — olyan eseteket is feltártak, amelyek sem gazdaságilag, sem jogilag nem voltak megalapozottak és komoly visszaélések lehetőségét, veszélyét rejtették magukban. Fokozta ezt, hogy felelőtlen emberek a szabályellenes tevékenység mellett kihasználták a bizonylati fegyelem hiányát, s olyan zűrzavaros állapotot teremtették, amelyben már szinte lehetetlen volt nyomon követni üzérkedéseiket. Céljaik elérésére nem egy esetben a tsz-t használták fel. Maguknak százalékos, vagy egyéb formában aránytalanul nagy jövedelmet biztosítottak, kihasználva, hogy egyes tsz-vezetők nem értettek az ilyen „vállalkozásokhoz”. Ügy gondoljuk, hogy helyesebb lesz, ha a feltárt egyes konkrét esetek ismertetése, elemzése helyett ismertetjük azokat a lehetőségeket, amelyeken belül bármely közös gazdaság folytathat melléktevékenységet. Mint látni fogjuk ezek a lehetőségek bő választékot nyújtanak a törvényes működéshez. Kívánatos ugyanis, hogy a tsz-ek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés és az ezzel összefüggő beszerzés, értékesítés mellett olyan melléktevékenységet is folytassanak —, ha erre megvannak a lehetőségek —, amely fokozza a gazdálkodás eredményességét, biztosítja a tagok egyenletes foglalkoztatottságát. Ezen felül ként teremtette meg a nagyüzemi, szocialista mezőgazdaságot, melynek primőrtermékeit Euró- pa-szerte ismerik. Az ipar és mezőgazdaság fejlesztésének az energia az alapja. Bulgáriában 1964-re az 1939- ben termelt 266 millió kilowattról 9000 millióra emelkedett az energiatermelés. Széntermelésük 1961-ben több mint 25,5 miitucat új textilüzem épült, üj üveg- és porcelángyárak, mecha- nizált cipőüzemek, asztalosáru- gyárak. Hajóiparuk ma már tízezer tonnás tengerjáró hajókat is épít. 1939-ben az ország egész termelésében az ipar . részaránya alig 25 százalék volt, ma már több mint nyolcvan százalék, tizenhétszerese az 1939-esnek. EzNaponta 300 vásárló Megbüntették, mert elmulasztotta az ellenőrzést Molnár László, Kecskemét, Kalap u. 1. sz. alatti lakos társadalmi tulajdont károsító sikkasztásért, Lantos Ferenc, Kiskunfélegyháza. Wesselényi utca 45. sz. alatti lakos társadalmi tulajdont károsító hanyag kezelés miatt állt a kiskunfélegyházi járásbíróság büntető tanácsa előtt. A büntetett előéletű Molnár László, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat kocsikísérője azt a feladatot kapta, hogy a műanyaggyár építkezésénél szükséges bitument és 100 db szigetelő lemezt a központi raktárból vételezzen ki és a vállalat gépkocsiján szállítsák Kiskunfélegyházára. A gépkocsi a két város közötti félúton elromlott, a kijavítás után csak este 21—22 óra között értek az építkezés színhelyére, ahol Lantos Ferenc éjjehór watté át a szállított építőanyagot. Az átvétel abból állott, hogy a portásfülkében aláírta az anyag- szállítási jegyet. Csak azután rakták le a gépkocsiról a szállítmányt. A következő nap számolták meg a szigetelő lemezeket, amiből 17 darab hiányzott. Öt darabot a lerakásnál hagyott a kocsin Molnár László, 12 darabot pedig be sem szállított a telepre. Egy-egy szigetelő lemeznek az ára 150 forint. A bíróság Molnár Lászlót hathónapi szabadságvesztésre és 750 forint kártérítés megfizetésére, Lantos Ferencet kéthónapi szabadságvesztésre és 1800 forint kártérítésre kötelezte. Molnár Lászlóra kiszabott büntetés jogerős, Lantos Ferenc enyhítésért fellebbezett. *. M. Rekordforgalmat bonyolított le a múlt évben a Tiszakécskei Fmsz műszaki boltja. Az éves tervet 117 százalékra teljesítették, s összesen több mint hétmillió forint értékű árut adtak el. 1964- ben a többi között 150 televíziókészüléket, 250 mosógépet, 250 motorkerékpárt és 800 kerékpárt vásároltak ebben az üzletben a helybeliek. A modernül berendezett, tágas helyiségben — ahol a zseblámpaizzótól a tranzisztoros rádióig valamennyi műszaki cikk megtalálható — naponta átlag háromszáz vevő fordul meg. S a bolt árukészlete pedig, az igényekhez mérten 1.5 millió forintos érték körül van. Képünkön egy „csendes” délutánt örökítettünk meg. hasznos, ha a tsz olyan ter- melvényeket is előállít, vagy olyan szolgáltatásokat is végez, amelyek a helyi szükségletek kielégítésére irányulnak. Ennek a tevékenységnek a körét a 11/1961. számú földművelésügyi miniszteri rendelet határozza meg. Eszerint a következők között lehet választani: melléküzemág, segédüzem, feldolgozóüzem, háziipar, közérdekű helyi feladatok ellátása, és bérfuvarozás. A következőkben beszéljünk ezekről kicsit részletesen. A háziipart, a bérfuvarozást, a segédüzemet, de a feldolgozó üzemet sem kell kommentálni, hiszen már a kifejezésben benne van, hogy mit értünk alatta. A segédüzemekről mégis annyit, hogy két típusa van: a gazdasági műhelyek, valamint az építési alapanyag kitermelése, előállítása stb. Melléküzemágnak számít viszont a gombatermesztés, méhészet, halászat, szaporítóanyag-termesztés, gyógynövénygyűjtés, selyemhernyó-tenyésztés — vagyis mindaz, ami nem növénytermesztés illetve állat- tenyésztés, vagyis nem fő üzemág. A közös gazdaságból és a tagok háztáji gazdaságából származó termények, termékek hasznosítására a tsz feldolgozó üzemet létesíthet. E tevékenység keretébe tartozik például gyümölcsök, zöldségfélék aszalása, szárítása, savanyítása, a tej feldolgozása, borok palackozása, darálás, hán- tolás. A közérdekű, helyi feladatok ellátása keretén belül lehetőség nyílik arra, hogy a tsz-megállapodás alapján erdő- és tőzegkitermelést végezzen, nádat vágjon, útépítéssel kapcsolatos földmunkát vállaljon stb. A bérfuvarozással kapcsolatban nem árt annyit megjegyezni, hogy ezt olyan helyeken végezheti a termelőszövetkezet, ahol nincs közhasználatú fuvarozási vállalat, vagy ha van is, de ehhez az hozzájárult. Amint látjuk tehát bőven van lehetőség a melléktevékenység gyakorlására. Az érdekelt tsz azt a formát választhatja, amely neki legalkalmasabb, adottságainak és a szükségleteknek leginkább megfelel. — Szükséges még kiemelni, hogy a melléktevékenységnél a munkát elsősorban a saját tagjaival végeztetheti a tsz, s csak akkor vehet igénybe idegen munkaerőt, ha a szükséges szakmai ismeretekkel tsz-tag nem rendelkezik. A melléktevékenységek közül egyesek csak engedély alapján, mások csak előzetes bejelentés után folytathatók, de vannak, amelyek gyakorlásához egyik sem kell. E vonatkozásban pontos felvilágosítást az illetékes tanácsok mezőgazdasági osztályai adnak. Az elmondottakon kívül arra is szükség van, hogy a hatóságok és különböző szervek támogassák a termelőszövetkezeteknek a törvényes keretek között folytatott ilyen melléktevékenységét. Br. Kolozsi Gyula megyei főügyész-helyettes PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér i la Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díi I hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 35 065.
