Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
HßSi/iink az országban Tallózás a Központi Statisztikai Hivatal területi zsebkönyvében Megkezdődtek a jelentkezések a dolgozók iskoláiba A dolgozók általános és középiskoláiba már megkezdődtek a jelentkezések az 1965—66-os oktatási évre. A felvételeket két ütemben bonyolítják le: az első szakasz június végéig tart, a második augusztus 25-től Szeptember 5-ig. A tapasztalatok szerint különösen nagy az érdeklődés a ftöagazdasági technikumok iránt. Amint a Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, az ide jelentkezők közül elsősorban azokat veszik fel, akiknek munkaköre olyan, hogy annak betöltéséhez szükséges a technikumi végzettség. Az általános és a középiskolák esti, illetve levelező hallgatói részére megjelent a felnőttoktatási tájékoztató. Részletes felvilágosítást nyújt a beiratkozással. a tanulással, a vizsgákkal kapcsolatban és ismerteti a tanulmányi szabadságra, valamint egyéb kedvezményekre vonatkozó tudnivalókat. Tudja mi a Tpaffip ax? A közlekedésrendészet új eszközt szerzett be a közlekedés kihágóinak megfékezésére. A Német Szövetségi Köztársaságból vásárolt készülék éjjei-nap- pal dokumentumszerűen lefényképezheti a szabálytalanul közlekedő gépkocsikat. A két felvevőgéppel készült képen látható majd a gépkocsi rendszáma, a szabálytalanság pontos ideje, valamint gyorshajtáskor a kilométer is. Egyhónapi kísérletezés során megállapítják, mennyire alkalmazható, és a szakemberek eldöntik, hány ilyen elmés készüléket állítsanak munkába. Hogy a nevét miként ejtjük majd. ezt egyelőre nem tudni. Esetleg pályázatot hirdetnek a magyar elnevezésre? „Területi statisztikai zsebkönyv 1965.” címmel érdekes kiadványt jelentetett meg a Központi Statisztikai Hivatal. Közel ötszáz oldalon számoszlopok, táblázatok erdeje egyetlen kommentáló szó nélkül mutatja a megyék és megyei, járási jogú városok területi, népmozgalmi, beruházási, termelési, felvásárlási, kereskedelmi, közlekedési, kommunális és művelődési adatait. Mégis ritkán akad érdekfeszitöbb „olvasmány” azok számára, akiket az érdekel, hogy szűkebb hazájuk — megyéjük, vagy városuk — fejlődése, eddig elért eredményei hogyan aránylanak a nagy egészhez; az országhoz, vagy más megyékhez, városokhoz. Kíváncsian és izgalommal kerestem én is — kicsit a patrióta szemével — a táblázatokban gondosan összeválogatott adatokban Bács-Kiskun megye helyét. számít. Ebből a pénzből élelemre csak három megye lakói költenek nálunk kevesebbet, viszont egy lakosra jutó 3587 forintos iparcikkforgalmunkkal a negyedik helyet vívtuk ki, Győr-Sopron, Komárom és Tolna megye után. Ennek eredménye lehet többek között az is, hogy a mi megyénkben a legmagasabb — 1869 — a százezer lakosra jutó motorkerékpárok száma, s az ugyancsak százezer lakosra jutó 587 személygépkocsival országosan az ötödik helyen vagyunk. Közlekedési viszonyaink — a száz négyzetkilométerre jutó közutak és vasútvonal hossza tekintetében — nem a legelőnyösebbek voltak a vizsgált időszakban, hiszen ezek alapján az értékelésnek csak a 16., illetve 15. helyére kerültünk, viszont helybeli vasútállomással, megállóhellyel a községek 56,5 százaléka, autóbusz-megállóhellyel a községek 99,1 százaléka rendelkezik, s ezek alapján már a harmadik, illetve a második helyen állunk az országban. S ha már a tízezreket érintő adatoknál tartunk, hadd mondjuk el, hogy megyénkben éves átlagban a legmagasabb — 320 forint — volt a községfejlesztési alap egy lakosra jutó fejlesztésre fordított kiadása. Már nem népbetegség, de, ■ • Nem „fenyeget“ a túlnépesedés... Az már, gondolom, szűkebb szülőföldünk lakóinak többsége előtt ismeretes, hogy Bács-Kiskun területileg az ország legnagyobb megyéje, s hogy lakói számát tekintve a harmadik helyen áll az ország tizenkilenc megyéje közül. A népességi és népmozgalmi statisztikában azonban nemcsak első helyeket „szereztünk”. Az ezer lakosra jutó 2,7 fős természetes szaporodással például a 14. helyre kerültünk, ami nem csoda, hisz a sorrendben első Szabolcs-Szat- már megyében ez az arányszám 10,2! Rajtunk kívül csupán négy megyében magasabb az ezer élve születettre jutó, egy éven alul meghalt csecsemők száma. Bizony, ez már nem valami örvendetes jelenség. Figyelemreméltó fejlődésről árulkodik az az adat is, mely szerint a szocialista iparban foglalkoztatottak 2,8 százalékát adja megyénk, illetve foglalkoztatja fejlődő iparunk, s ezzel az aránnyal tizenkilenc megye kö- közül a hetedik helyet „sajátítottuk ki”. Ami mezőgazdaságunkat illeti, a főbb mezőgazdasági termékekből — s ebben közrejátszottak természeti adottságaink is — helyenként még a közepes átlagterméseket sem értük el, s gépi ellátottságunk a vizsgált időszakban a leghiányosabb volt. Viszont részesedésünk az összes állami felvásárlásból — főleg termelőterületünk nagyságából fakadóan — 9,9 százalék, azaz a legmagasabb. Mire költünk többet ? A termelési, beruházási kérdések mellett a számok arra is választ adnak, hogyan él megyénk lakossága a többi megyék lakóihoz viszonyítva. Erre utal a kereskedelmi ellátottság, forgalom jó néhány adata is. Bolthálózatunkat tekintve például a tizenkettesük helyen vagyunk. miután a tízezer lakosra jutó állami és szövetkezeti boltok száma 29, nyolccal keve sebb, mint a sorrendben első Veszprém megyéé. Az egy lakosra jutó kereskedelmi forgalmunk éves átlaga 6154 forint, ez országosan jó közepesnek rője az is, hogy hányán olvasnak könyvet, újságot, milyen látogatottságnak örvendenek a színházak, mozik. Az újságolvasók arányait tekintve például 16 megye előz meg bennünket, jóllehet már nálunk is minden tizedik lakos vásárol napilapot. A rádió- és televízió-előfizetők számát tekintve országosan a 16., illetve 15. helyen vagyunk. Nálunk ugyanis tízezer lakosra 2024 rádió- és 226 televízió-előfizető jut. Megyénk egy lakosa éves átlagban kilencszer megy moziba, kettővel kevesebbszer, mint az e tekintetben első Komárom megyében. Amíg a mozilátogatás egy főre jutó gyakoriságában tizenkét megye lakói előznek meg bennünket, addig nálunk országosan is kiemelkedő számban látogatja a lakosság a színházi előadásokat. Az ezer lakosra jutó 376 színházlátogatással ugyanis harmadik helyen állunk. Azt hiszem, mindezek az adatok, arányok nemcsak a gyakorlott közgazdászok számára érdekesek, nemcsak nekik nyújtanak alkalmat tettekre serkentő következtetésekre. Önvizsgálódásra késztethet sok-sok megyéjét szerető embert — bármilyen munkaterületen dolgozik is. Mert az, hogy milyen helyet, rangot vívunk ki termelésben, egészségügyi kultúrában, művelődésben az országban — az végső soron valamennyi itt lakó, itt élő emberen áll. Az ő eredménye is az elsőség, s az ő feladata is az esetleges elmaradottságok felszámolása. Eszik Éva Megígérték Másfél évvel ezelőtt, 1963. októberében kezdődött a kalocsai szálloda, étterem és eszpresszó felújítása, korszerűsítése. A megyei vendéglátóipari vállalat az elmúlt években sokszor szorgalmazta ezt a munkát, mert a régi, korszerűtlen szálló alkalmatlan volt a város növekvő idegenforgalmának kielégítésére. A kivitelezést a Kecskeméti Építési- és Szerelőipari Vállalat dolgozói végzik. Am sem szakembernek, sem jóstehetségnek nem kell lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk: a jelenlegi lassú munkatempó kétségessé teszi a munkálatok határidőre való befejezését. Alig több mint egy hónap van hátra június 30-ig, a műszaki átadás határidejéig, és alig néhányan dolgoznak az építkezésen. Sürgősen emelni kellene a fűtésszerelők, a kőművesek és a szakipari munkát végzők létszámát, amivel a kivitelező vállalat főmérnöke, Korsós Ferenc elvtárs is egyetért. „Gyorsítjuk a munkát, és az egyik kalocsai ktsz- szel szerződést kötünk a határidő betartása érdekében. A tárgyalások nemsokára befejeződnek ebben az ügyben” — mondotta a főmérnök. Reméljük, mire e sorok napvilágot látnak, létrejön az egyezség, és az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben folytatódik a munka. Mert sürget az idő, egryre több turista látogat Kalocsára is az ország különböző részeiből, s részükre elfogadható szállást, kielégítő ellátást kell biztosítani. Az építők ígérik: június 30-án megtörténhet a kifogástalan műszaki átadás. Rövidesen eldől: valóra válik-e az ígéret, ami egyébként másfél év után nagyon is időszerű lenne... B. Gy. Hajósi változások Érdekesek, tanulságosak az egészségügyi ellátottságot jelző arányok is. örvendetes, hogy a kiterjedt tanyavilág ellenére az újszülöttek 97 százaléka kórházakban, szakavatott segítség mellett lát napvilágot. Ennél egy-két százalékkal magasabb eredményt nálunk kívül csak öt megyében értek el. Gyógyszertári hálózatunk a megyében levő települések 57 százalékára terjed ki. A tbc-nek, mint népbetegségnek a felszámolásában, mint az korábban is ismeretes volt, az elmúlt években hatalmas eredményeket értünk el. Az azonban, hogy egészségügyi szerveink, orvosaink továbbra is fontos feladatuknak tartják a tbc elleni küzdelmet — teljesen indokolt és nem „vaklárma”. Ebből a szempontból ugyanis az átlagosnál még ma is magasabb a tbc-sek száma megyénkben. Végezetül idézzünk néhány számot a művelődésügy területéről. A vizsgált időszakban felsőtagozatos, általános iskolás diákjaink 78,9 százaléka részesült szakrendszerű oktatásban, s ebben akkor csak két megyét hagytunk magunk mögött. Azóta, nyilván a felmérések, a lehetőségek és a sürgető igények hatására is sokat javult ez az arány. Az egy pedagógusra jutó általános iskolások száma 23,2 volt — ami viszont jobb az átlagosnál. Általános iskolásaink 8,5 százaléka részesült napközis ellátásban, s ez majdnem három százalékkal kevesebb, mint az országos átlag. Amiben 16 megye megelőz bennünket Természetesen a művelődéshez nemcsak az iskolák helyzetét, ellátottságát jelző adatok tartoznak. Ma már a kulturáltság, az igények fontos fokmé-: A TÖBB MINT ötezer lakost számláló Hajóson az elmúlt évben, KÖFA-keretből 700 ezer forintot költöttek a község fejlesztésére. így többi között 1600 folyóméterrel növekedett a villanyhálózat — bekapcsolták az Árpád és a Toldi utcai házakat — 400 méter hosszúságú maka- dámutat, 110 ezer folyóméter járdát építettek. A falu belterületén kétezer négyzetméter területet parkosítottak. Ebben az évben 747 ezer forint felhasználását irányozták elő községfejlesztésre. Mint a tanács vb elnöke elmondta, az idén újabb 850 folyóméter villanyvezetéket építenek, s ezzel befejeződik a belterület villamosítása. Folytatják a járdaépítési program végrehajtását — ezer folyóméter hosszúságban helyeznek él betonlapokat a manapság még sáros utcákon. A KÖZSÉG FEJLESZTÉSI terv jelentős szerepet kapott a falu parkosítása is. A helyi református lelkész — a tanács segítségével — házi palántanevelőt hozott létre, s vállalta, hogy díjtalanul ellátja a parkokat dísznövényekkel. így további 1500 négyzetméter területet változtatnak kulturált zöldövezetté. A pedagógusok „megkötését” segítik elő azzal, hogy a tavaly vásárolt két lakást már átadták a helyi iskola tanítóinak. Ez évben újabb házat vesznek, s alakítanak ki abban pedagóguslakásokat. ÉVTIZEDEK ÓTA hiányzik a községből a jól felszerelt orvosi rendelő. Ezt a gondot oldja meg a most épülő egészségház, ahol a védőnő részére lakást is kialakítanak. Az átadást őszre tervezik. A tanács vb elnöke végezetül arról beszélt, hogy jövőre már a KÖFA-alap tekintélyes részét a közvilágítás javítására fordítják. A tanácsüléseken ugyanis számos hozzászólás sürgette a főútvonalak esti gyér világításának megjavítását. A DÁV-val kötött szerződés alapján — a tervek szerint — a községközpontban 60 higanygőzlámpát állítanak fel, a peremrészeken pedig közel 100 izzós lámpatestet helyeznek el. K. M. Tízezer csirke naponta Naponta 10—11 ezer rántani való csirke kerül- a kopasztóba az Országos Baromfiipari Vállalat Kecskeméti Feldolgozótelepén. Az ebben az évben feldolgozott 800 ezer aprójószág jelentős részét exportálják, s a tervek szerint év végéig hárommillió csirke kerül „kés alá”. A szakemberek a mennyiség növekedése mellett a minőség további javulására is számítanak. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda v. Kecskemét. — Telefon: 11-85. Index: 35 065,
