Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
1965. május 26, szerda 3. oldal A szocialista műhely címért A Zománcipari Művek Kecskeméti (gyáregysége egy évvel ezelőtt vált a hazai zománcgyártás profilgázdájává. Azt a megbízást kapta, hogy saját szükségletén kívül elégítse ki az ország edénygyárainak, valamint az ELEKTERMAX, a Hajdúsági Ipar Művek, az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának és még több üzemnek zománcigényét. A gyáregység az eltelt egy év alatt eleget tett ennek a megbízatásnak, s ily módon a népgazdaság 530 tonna zománcimportot takarított meg. A zománcgyártó kollektíva — amely az elmúlt évben a vállalat legjobb önelszámoló egysége volt, s nem kis részük van abban, hogy a ZIM elnyerte a megyei pártbizottság vándorzászlaját — a felszabadulási verseny keretében a Szocialista műhely cím elnyerését tűzte célul. Képünkön: a zománcgyártó műhely forgókemencéi egyikének csapolása látható. (Pásztor Zoltán felvétele.) Ä juhtenyésztés „őrhelyén BB Legutóbbi látogatásunk óta új épületeket emeltek itt; szépül csinosodik a központi telep környéke is; a hosszú szín mellett pedig Maulwurfok és Máh- laderek — traktorok és betakarítógépek — tanúskodnak arról, hogy a „kosbirodalomban” egyre több gép könnyíti a munkát. Szalkszentmártónban vagyunk, az ország egyetlen állami juh- utód-ellenőrző állomásán. A töbMagyar-német barátsági nap Ilartán A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége fennállásának tizedik évfordulója alkalmából tegnap magyar —német barátsági napot rendezett Hartán a Hazafias Népfront községi bizottsága. Az ünnep alkalmából a községbe látogatott dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a szövetség főtitkára, aki baráti beszélgetést folytatott a helyi vezetőkkel, majd a termelőszövetkezetekbe látogatott el. Este fél nyolckor a Petőfi művelődési otthonban békegyűlést tartottak, amelyen megnyitót a községi tanács vb-el- nöke mondott, majd dr. Wild Frigyes ünnepi beszéde következett. A barátsági nap a község magyar és német nyelvű általános ' iskolai tanulóinak nagy sikerű műsorával zárult. Huszonötezer rafia divattáska A Kunszentmiklósi Népművészeti, Háziipari Szövetkezet ízléses kivitelű rafiatáskákat készít a haza és a külföldi kereskedelem részére. Legnagyobb sikere az olasz fazonú „Velence” és „Itália” táskáknak van. A tervek szerint az év végéig mintegy 25 ezer rafia divattáska készül a háziipari szövetkezetben. Rsszonya közéletben Két évtized a nő mozgalomban egyhónapos pártiskolára mentem, maid hazatérve az MNDSZ várisi titkára lettem, s ebben a tisztségben tevékenykedtem egészen 1956. július 1-ig, amikor a Hazafias Népfront városi titkárává választottak. Közben mi asszonyok is derekasan kivettük részünket az ötvenhatos tavasai árvíz elleni hatalmas küzdelemből. Ezért a helytállásomért — több asszonytársammal együtt — kormánykitüntetést kaptam. Közben bekövetkezett az ellenforradalom. A Bükki Józsefné köré tömörült asszonyok, bajai munkásnők és családanyák hamarosan felismerték az események igazi arculatát. Nem véletlen tehát, hogy az ellenforradalom leverése után, amikor Bükkiné már a ruhazüemben dolgozott, öt társával — három asszony és két férfi volt közöttük — megalakították az üzemi pártszervezetet. Ezt követte a nőtanács megszervezése, amelyre Baján 1957. május 8-án, a nemzetközi nőnapon került sor. Újra együtt voltak a mozgalmi munkában, a mindennapok küzdelmeiben, örömeiben összeszokott asszonyok, lányok. Bükki Józsefnének oroszlánrésze volt ebben. Érdemed elismeréséül a forradalmi munkás-paraszt kormány 1959. március 8-án a Szocialista Munkáért Érdemérem bronz fokozatával tüntette ki. Ekkor már ismét ő volt a nőtanács bajai városi titkára. — Nagy élmény volt számomra — meséli —, amikor 1960-ban kijuthattam a Szovjetunióba. Azután tevékenységének egyéb területeire terelődik a beszélgetés. Több mint tíz éve, 1954 óta városi tanácstag, ebből hosszabb ideig mint végrehajtóbizottsági tag működött, többek között tagja volt a szociális és művelődési állandó bizottságnak is. Jelenleg az igazgatási állandó bizottság feladataiból veszi ki a részét. Élete, munkája szervesen belenőtt már a város hétköznapjaiba, sorsa egy azoknak az asszonyoknak a sorsával, akikért eddigi életében dolgozott, s eljegyezte magát a mozgalommal, az eszmével. Gál Sándor bd hat hasonló jellegű intézmény ugyanis a megyei kostelep „rangját” viseli. Horváth József, az állomás vezetője, épp most fejezte be a megbeszélést a gépszínek körül dolgozókkal a napi tennivalókról. , 430 importált kos — Állomásunk mintegy másfél éve került a Földművelés- ügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá — tájékoztat. — Feladatunk a köztenyésztés számára a kosok szakszerű nevelése. Importált kosállományunk 430 — szovjet és francia fajtájú — egyedből áll. Az előbbiek — groznij, aszkániai, kaukázusi stb. — a nagyobb gyapjú hozamot, a francia précoce fajta pedig a gyors fejlődést és a különösen exportszempontból lényeges hústermelő képességet szolgálják a tenyésztésben. A szaporítás idejére valamennyi kos a mesterséges termékenyítő állomásokra kerül. Kívülük még 1800, az említett fajták és a fésűs merinó keresztezéséből származó juhot tartunk a termelőszövetkezetek állományának fejlesztésére. A megye úgynevezett „súlyponti” juhtenyésztő körzeteit is — elsősorban a dunavecsei járásban — ők látják el apaállatokkal. Az anyák jelenlegi száma 349, az ezektől született bárányoké pedig 328. A mérsékeltebb bá- rányozási arány azzal magyarázható, hogy az évente változó mennyiségben a telepre kerülő külföldi fajtáknak a meghonosodáshoz, akklimatizálódáshoz bizonyos átmeneti időre van szükségük. Negyven kilós bárányok A szakszerű nevelésnek, tartásnak, továbbá a koncentrált táp etetésének eredményéként az idei 4 hónapos bárányok közül nem egynek a súlya a 40 kilogrammot is meghaladja, s az átlagsúly is felül van a 30 kilón. A tápot az öthónapos szoptatási időszakban a bárányok növekvő adagolásban kapják. Jelenleg kilenc, jól képzett juhász gondozza az állományt. Ez a vidék a megye legtősgyö- keresebb juhászkörzete, a gondozóknak vérében van a szakma minden esínja-bínja. Kétségkívül ez is közrejátszik abban, hogy a közelmúltban lefolyt állatbetegség nem okozott számottevő károsodást az állományban. Az idei nyírás egyébként nemrégiben befejeződött. Ennek az eredménynek néhány adatát érdemes megismernünk. Az áprilisban a telepre került fiatal sztavropoli kosok 11,4 kilogrammos átlagából is „kiemelkedik” a K 3218-as kos 14,1 kilogramm gyapjú hozama. De nem rossz a kaukázusi jerke-toklyók hat, vagy az aszkániai anyacsoport 7 és fél kilós átlaga sem. — Másfél ezer hold ingatlanunk csaknem fele-fele arányban szántó-, illetve legelőterületből áll — folytatja az állomás vezetője. — A takarmány- és alomszükséglet túlnyomó részét önellátó termesztéssel elégítjük ki. A pillangósok és a kapásnövények egy részét öntözzük is. Nagy gondot fordítunk a talajerőpótlásra. A szakszerűen kezelt istállótrágya felhasznállása mellett nagyarányú műtrágyázás is szükséges az itteni szikeseken. Rendszeres törzskönyvezés Az elkövetkező három évben a telepen több mint négy és fél millió forintot költenek elsősorban útépítésre, továbbá három, összesen 1200 férőhelyes hodály, valamint szolgálati lakások létesítésére. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség rendszeresen végez itt törzskönyvezést is, ami a tenyésztés elsőrendű értékmérője. Ennek során nem csupán a hozamok kerülnek felmérésre, hanem azt is nyilvántartják, hogy az állatok milyen mértékben válnak be a tenyésztésben. Az az utód, amelyik nem „viszi tovább” a törzskönyvezett juhok legkiválóbb, a tenyésztési célnak leginkább megfelelő tulajdonságait, szelektálásra kerül. — A tenyésztésben egyaránt érvényesül a gyapjúhozam növelésére, és — a már említett exportigények miatt is — a hústermelés fokozására irányuló törekvés — összegezi feladataikat Horváth elvtárs. — E követelményeknek az eddigiek során a szervezett apaállat-ellátás jól tett eleget. Jóba Tibor Mikor hozta a gólya a felelőst? Nézzük a járási tanácsnál az egyik jelentés mellékletét. A növényvédelmi megbízottak névsora. Több mint egy oldalas a lista, s már első rápillan- tásra kitűnik, hogy általában vagy az elnök vagy a főagro- mónus viseli ezt a tisztséget a szövetkezetekben. Vannak helyek, ahol brigádvezető vagy valamelyik mezőgazdász. De mint említettük, általában az elnök vagy a „második” ember a növényvédelmi megbízott. Nem hinnénk, hogy akár a járásnál, akár a megyénél ebből a kimutatásból ismernék meg a szóban forgó vezetőket, hiszen nem új emberek ők, hanem csak az eddigieken túl még egy munkaterületért felelősek. Viszont köztudott, hogy nemcsak futball-, nagyevő-, borivónemzet vagyunk, hanem dús hagyományokra tekint nálunk vissza a kimutatáskészítés is. Ezt sugározza a növényvédelmi megbízottak névsora ... Mert a tsz-ek jelentik a járásnak, a járás a megyének, a megye vedig— talán — összesítve tovább, feljebb, hogy X vagy Y tsz-ben, tszcs-ben, hogy hívják a növényvédelmi megbízottat, mi neki a beosztása, hogyan áll iskolai végzettség dolgában — és ami a koronát jelenti a fejen! — mikor született ez a felelős? Mert milyen hallatlan új felfedezések, termékeny gondolatok születnek majd abból, ha valahol odafent a növényvédelmi felelősök, felelőseinek a felelőse előveszi a szép haza 19 megyéjéből beküldött 400—500, mindösszesen tehát mintegy 8000 nevet. Nézi, nézi, egyik-másik névnél elábrándozik, hogy lám- lám, ki gondolta volna: Tösér Gyulának hívják a kukutyini Kankalin Tsz elnökét, aki ráadásul növényvédelmi megbízott is! De ez hagyján ... Amellett 1918-ban született. Fantasztikus! !! Nem is merünk belemerülni, mennyi — eddig nem ismert titka tárul fel az életnek csupáncsak ennél az egy embernél. Hát még a 8000-nél! Maga az is milyen rejtelmes, hogy a születési évek a XX. század el ső évtizedétől kezdve a felszabadulás utáni időkig tarka változatosságot mutatnak. Amikor pedig majdan a születési év és a növényvédelem közötti misz tikus összefüggések tudományom általánosítássá érnek, így járják szakembereink a határt. — Nézzétek, de gyönyörű tz a lucerna. Nem hiába, hogy a növényvédelmi felelős 1935-ben született. Mennyivel különb ebben a tsz-ben, mint a szomszédosban, ahol a növényvédeii megbízott 1936-beli. th —a tartott előadásokat. Élénk, pezsgő mozgalmi életet sikerült teremteni. Nagy ünnepeken a nők mindig ott voltak a felvonulásokon, az asszonyokra mindig lehetett számítani. Rövidesen a város nyolcadik körzetének lettem a nőszövetségi titkára. Beszélgetés közben, a „régi” időket emlegetve, sűrűn vet fel az emlékezés érdekes, színes epizódokat, történeteket, S Bükki Józsefné lelkes beszédétől szinte fölmelegszik a parányi iroda, ahol a díványon a kimosott, megszáradt kötények várnak vasalásra, s ahová időnként benyit egy-egy idős néni, bácsi. Az igazgatónő any- nyi szeretettel, tisztelettel bánik velük, mintha szülei lenének a munkában megfáradt, az élet súlyától meghajolt emberek. Asszonylányáról beszél, aztán katonafiáról ejt néhány szót az édesanya érthető büszkeségével. — Aztán, 1951-bon Akik régebb óta aktívan részt vesznek megyénk nőmozgalmában, bizonyára jól ismerik Bükki Józsefnét. Annak a sokrétű és eredményes munkának köszönhető a tisztelet és szeretet, amely városában, Baján és a megyében is övezd, amit közel két évtizede a közélet különböző tereletén végez. Kezdetben mint édesanya, a szülői munka- közösségben tevékenykedett, majd hamarosan az MNDSZ városi oktatási felelőse lett. — Nagyon sok és szép feladatot vállaltam el abban az időben — emlékezik visz- sza Bükki Józsefné, aki most a bajai II. számú szociális otthon igazgatója. — Első dolgom az volt, hogy szervezzem az asszonykört, s mert oktatási felelős voltam, politikai tanfolyamot indítottam a város asz- szonyainak, lányainak. Ezekre az előadásokra sokan eljöttek, és szívesen hallgatták az időszerű kérdésekről
