Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-22 / 119. szám
1965. május 22, szombat 3. oldal Hogy könnyebb legyen a második műszak... Közös érdek Azon nincs már vita, hogy a mi társadalmunkban a nők egyenrangúak a férfiakkal. Azt sem tagadhatjuk azonban, hogy a társadalmi termelésben is részt vevő nők közül az asz- szonyok, mindenekelőtt a családanyák a mindennapi munka- terhelés dolgában hátrányosabb helyzetben vannak a férjeknél. Nem szükséges részletezni a második műszak gondjait, — hiszen nincs jóérzésü férfi, aki el ne ismerné az édesanyák, hitvestársak áldozatvállalását. Tudjuk, hogy mai adottságaink hiányait mennyi szeretettel, lemondással és megértéssel pótolják ki asszonyaink, az édesanyák. Természetesnek vesszük, hogy szép legyen a lakás, mindig legyen a szekrényben vasalt ing, ne virítson sarkunk a zokniból, tiszta, nett legyen a gyerek, jólnevelt ... Hogy virág díszíti a vasárnapi ebédnél az asztalt, mert akkor együtt vagyunk mindnyájan ... Aztán örülünk annak, hogy asszonyunk tanul, szereti a könyveket, érdekli a színház is, mert nem akar lemaradni férjuramtól, a gyerekektől ... Csak ... csak néha bizony félünk önmagunktól is megkérdezni: Honnan legyen, mikor van erre ezeknek az édesanyáknak ideje, ereje? Milyen erős, korrekt, kitartó is tud lenni az asszony, az anya, aki úgy adja a család melegét, mint a Nap. Mindezek elismerése mellett, a bőven osztott szép szavakon túl azonban megte- szünk-e mindent — jelenlegi lehetőségeinkhez képest is —, hogy mindenekelőtt a termelő- munkában, az állásban dolgozó családanyák második műszakját minél jobban könnyítsük? Illetékesebb helyen nem érdeklődhetünk ezekről, minta Kecskeméti Konzervgyárban, ahol a munkások, alkalmazottak mintegy 70 százaléka nő, — az átlag kétezres létszámból. Sós Pál elvtárssal, az 1. sz. alapszervezet párttitkárával vesszük sorba, mit tett eddig az üzem ennek érdekében, illetA NAGYÜZEMI gazdálkodás fontos velejárója a termelést szolgáló adminisztráció, a korszerű bizonylati rendszer. A termelőszövetkezeti ügyvitel egyik igen lényeges, sajátos, bár a jelentőségéhez mérten még kevéssé alkalmazott alapbizonylata a táblatörzskönyv. A legalább hetenként — és feltétlenül ugyanazon szakember (fő- agronómus, vagy üzemgazdász) által — vezetett törzskönyv a nagyüzemi termőterület valóságos „életrajza”. A szántóföldek talajelőkészítésétől a betakarításig a táblák valamennyi adatát, minden elvégzett munka folyamatának részletes leírását, rövid, de jellemző mennyiségi és minőségi mutatókban tartalmazza. ROVATAIBAN szerepel továbbá a szerves és szervetlen talajerőpótló holdanként! mennyisége, sőt, a nitrogéntartalmú műtrágyák a hatóanyagtartalmuk szerint (péti vagy linzi só, am- monnitrát); úgyszintén a vetéshez felhasznált mag mennyiségét, annak egyéb jellemzőit, a fajtát, a fajsúlyt, a csíraképességet, általában a vetőmag „használati értékére” utaló minden adatot is fel kell tüntetni. Sokatmondó része a tábla- törzskönyvnek az, amely a sorra kerülő munkáknak nemcsak az időpontját, de időtartamát is rögzíti. Ez az adat „elárulja”: a gazdák megfelelő időben tettek-e eleget szántóföldi feladataiknak. Mindenkori időszerűsége mellett napjainkban fokozott jelentőséget ad a táblatörzskönyv vezetésének a vegyszerek, külöve hogy mire van még lehetőség ezután. Mennyi családanya dolgozik a konzervgyárban? — A nőknek 40—45 százaléka, legalább öt—hatszáz a családanya — végez egy kis fejszámolást Sós elvtárs. — Tudom, hogy van a gyárnak több mosógépe — tér rá a témára —, azokat kölcsönvehetik az asszonyok. Volt tervünk egy közös mosodára, de elakadt. .. Kazán kellene hozzá. — Lehetőségeket adtunk arra is, hogy az üzemi konyháról ki-ki hozzátartozói számára is vihet haza ebédet, olcsón. Sokan igénybe is veszik ezt a segítséget ... — Sok időt, energiát vesz el az asszonyoktól, hogy műszak előtt vagy után rohanni kell bevásárolni. E téren nem kezdeményezhetne az üzém? — Van egy megoldás. Az új irodaház elkészült. Felszabadult a felvonulási épület. Kitűnően alkalmas arra, hogy abban élelmiszerüzletet nyittassunk. A kisker. igen készségesnek mutatkozik erre. Nagy gondot venne le az asszonyok válláról, ba üzembe jövet leadnák rendelésüket, s mire hazamennének, összecsomagolva várná őket az áru. — Lehetne ennek olyan részlege is, mint a tejbüfé a városban. Többszázan járnak vidékről. Milyen jólesne az éjszar kai műszakról távozóknak, s azoknak, akik őket váltják, ha kora reggel egy-egy kávét, teát megihatnának. Felfrissítené azokat, akik fáradtan sietnek az állomásra, hogy vonatra várjanak. — Nehéz a kisgyermekes anyák helyzete. Milyen a gyár bölcsődéje, napközije? — A hólesődé általában kielégíti az igényeket. A napközi otthon azonban bővítésre szorulna. Szezonon kívüli időben nincs olyan nagy probléma, de mikor ezer—ezerkétszáz a létszámnövekedés — munkacsúcsban — fő a fejünk... Hány asszony mondta már: nősképpen a szuperszelektív gyomirtószerek használata. Hiszen egyre több, a hatóanyagtartalmában eltérő vegyszer van forgalomban, s ezek alkalmazása döntő hatással van a későbbi évek agrotechnikájára is. A szuperszelektív vegyszerek felhasználása például a kukoricaföldön legalább három éven keresztül kizárja más növényfélék — a kalászosok, vagy a pillangósok — termesztését. A TÄBLATÖRZSKÖNYVBEN rendkívül fontos a betakarítással kapcsolatos valamennyi művelet, a gépi és a kéri munkaerő mennyiségének, a munkák időtartamának, az esetleges súlyosabb elemi károknak a megjelölése. Mind az egyes táblák össztermése, mind pedig a holdankénti átlagtermés mennyiségének a rögzítése is elengedhetetlen követelmény. Mindezek mellett utalni kell a jelentős értéket képviselő melléktermékek — a kukoricaszár, a szalma, a répafej stb. — mennyiségére is. Megyénk mezőgazdasági vezető szervei a hatásosnak és célravezetőnek bieonyult tábla- törzskönyvek alkalmazását az idén fokozottan javasolják, szorgalmazzák. Több termelőszövetkezetünkben már évek óta jó eredménnyel vezetik a termelés és a könyvelés összhangját szolgáló fontos bizonylatot. KÉTSÉGTELEN előnyeit tanácsos mielőbb megszívlelni azokban a közös gazdaságokban is, amelyek hézagpótló, hovatovább nélkülözhetetlen szerepét mindeddig nem ismerték fel. J. T. „Szívesen mennék dolgozni a konzervgyárba, de ha nincs hely a gyereknek a napköziben . .. Ha odaadom addig valakinek, 300—600 forintot kérnek egy hónapra. Mi marad akkor a keresetemből?” Ez, sajnos, így van, és meg lehet érteni az anyákat... Pedig milyen munkaerőhiánnyal küzdünk évről évre szezonban. Ha elég lenne a napközink befogadóképessége, nyugodtan jönnének dolgozni helybeli családanyák ... Tavaly is Dunaújvárosról hordtuk a munkásokat, munkásnőket. — Még „gazdasági” szempontból is kifizetőbb lenne, ha megfelelő napközi otthonnal adnánk lehetőséget az anyáknak, hogy munkába álljanak. — Mikor illetékes fórumon, megfelelő alkalommal ezt többször hangoztattam, ilyen választ is hallhattam: „Sós elvtárs csak ezt a problémát látja ...” Olyankor szoktam megjegyzem: Csak pár napon keresztül jönne az elvtárs busz- szal, mikor a reggeli műszak váltja az éjszakait. Látná, mit kell kiállni az anyáknak, akik a kisgyerekekkel jönnek. Hát még akiknek előbb máshová kell elvinni a kicsit, mert nálunk nincs hely... x — Több gyár van a közelben. Azoknál milyenek a lehetőségek? — Annyit tudok, hogy a Rádiótechnikától jöttek hozzánk munkásanyák, nem tudnánk-e helyet adni a mi napközinkben a gyereküknek? . .. Hirtelen megáll a beszéddel a párttitkár. Arca felderül, mikor folytatja. — Nem is volna „bolondság”, ha tárgyalni kezdenénk egymással. Kooperációról. Nem tudnánk-e közösen egy szép napközi otthont tető alá hozni — Konzervgyár, Rádiótechnika, Reszelőgyár? Be lehetne illeszteni ennek kimunkálását a városi tanács vb városfejlesztési tervébe. . Hiszen egész új városrész épült már errefelé ... KISZ-házak, a fasor. Nekünk is van már legalább 10 dolgozónk, aki oda épített, vagy ott kapott. Ha jól tudom, a 65-ös házszámnál tartanak ... Az üzemek a tanácsi osztály mellett — lévén családanyákról szó — egyik igen szép és fontos feladat lenne a Nőtanács számára is. Nem köny- nyű, de annál felemelőbb. Minél előbb, annál jobb. Jö TIZENÖT esztendeje, hogy Budavári Kurt, az Országos Vízügyi Főigazgatóság osztály- vezetője — akkor még a budapesti vízügyi körzet szakasz- mérnöke — az 1941. évi nagy belvízi elöntésekről készült légi- felvételeket tanulmányozva különös dolgokra figyelt fel. A fényképen világosan látszott, hogy a soroksári Duna-ágból ki- ágazóan két csatornaszerű mélyedés húzódik végig a Duna—Tisza köze kiskunsági részén. A helyszíni szemléknél azután kiderült, hogy ezek a Duna régi, kiszáradt holtágai, amelyeket még a folyamszabályozás előtt a nagy árvizek idején mélyített ki és töltött fel a folyó megáradt vize. A holtágak egyes (T. I.) Az elmúlt hetek esőzései nagymértékben akadályozták a növényvédelem munkáját, de az illetékes szervek ellenőrzése során kiderült, hogy a közös gazdaságok és az egyéni termelők többsége az időjárás javulását sem használta ki annak elvégzésére. Emiatt a termés nagymértékű csökkenésének, illetve minősége nagyfokú romlásának a veszélye fenyeget, amelynek elhárítása nélkül milliós károkkal kell megyénk mezőgazdaságának számolnia. Elég csak arra utalnunk, hogy a tervekben 5500 vagon gyümölcsféle — ebből kétezer vagon barack — felvásárlása szerepel, s e mennyiségnek a 60 százalékát kellene exportálnunk. Meggyből például az országból kiszállított mennyiségnek a 70 százaléka megyénkben terém. Külföldön azonban egyetlen dekát sem vesznek át abból a gyümölcsféléből, amely a legparányibb mértékben is fertőzött. Sajnos, a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai eddig alig tettek eleget kötelességüknek, hogy a növényvédelem megszervezését segítsék, s annak elvégzését ellenőrizzék. Most azonban már percnyi ideig sem halogatható a feladat megoldása! A gyümölcsösökben például a cseresznyelégy rajzáMegérkezett Bajára, a járási tanácsnál szervezett gépesített adatfeldolgozó központba a Német Demokratikus Köztársaságban vásárolt két darab Optimatic 9000 típusú könyvelő automata. A gépek beszerzéséről a Földművelésügyi Minisztérium gondoskodott, az adatfeldolgozó állomás szakmai irányítását pedig a Pénzügyminisztérium Ügyvitelszervezési Intézete látja majd el. A gépesített adatfeldolgozó központ szervezését megelőző időszakban a járási tanács mezőgazdasági osztályának könyvelési csoportja megvizsgálta, hogy a bajai járás termelőszövetkezeteiben milyen arányú segítséget fog majd nyújtani az ügyvitel gépesítése. A féléves munka során meglepő adatok kerültek nyilvánosságra. A bajai járás' negyvenhét közös gazdaságában hat hónap alatt 184 353 főkönyvi tételszámot jegyeztek be. A tsz-ekben napi nyolc óra munkaidőt letölszakaszait egyébként addig is ismerték, Bakér, Kígyósér, Nagyér néven számon is tartották, de mivel az idők során néhány helyen elmocsarasodtak, feltöltődtek, csak a légifelvételről lehetett megállapítani, hogy tulajdonképpen összefüggő, több mint száz kilométeres hosszmederről van szó. EZ A TÉNY az 1950-es évek elején gyakorlatilag még nem volt különösebben jelentős, de rögtön azzá vált, mihelyt napirendre került a Kiskunság öntözéses gazdálkodásának fejlesztése. Ehhez ugyanis elsősorban csatornára volt szükség — s ezt majdnem teljes egészében készen adta a természet. Ami munka még az emberek számára maradt — s azért ez is elég sa csaknem egy hete megkezdődött, ellene tehát általános védekezés végrehajtására, és annak nyolc-tíz naponként még két alkalommal történő megismétlésére van szükség. Úgyszintén az FM által már korábban veszélyes kártevőnek nyilvánított barackmoly mind a három nemzedéke elleni kötelező védekezés sem hanyagolható el. — Egyébként kormányrendelet előírja, hogy azokat a gyümölcsösöket, ahol kellő módon nem védekeztek a barackmoly ellen, növényegészségügyi zárlat alá kell helyezni! A növényvédelem további feladatai közé tartozik szőlőinkben — különös tekintettel a csapadékos időjárásra — a pe- ronoszpóra, a lisztharmat és a szőlőmoly, a szántóföldeken pedig az előrejelzések szerint nagy tömegben várható burgonyabogár, s egyéb kártevők elleni védekezés. A növényvédelem tennivalói közt szerepel az is, hogy a kukoricaszárat május 31-ig mindenütt használják fel, illetve semmisítsék meg. Nem kevés tehát az időszerű növényvédő munka, aminek torlódásához az eddigi mulasztások is hozzájárultak — de jottányit sem lehet engedni a feladatokból, mert szépen fejlődő mezőgazdaságunk, maguk a termelőüzemek, s népgazdaságunk egésze vallják kárát a hanyagságnak. Tóth István Éltető öntözővíz — a kiszáradt holtmederben Gépesített adatfeldolgozás Csökken a tsz-ekben az adminisztráció tő 300 adminisztratív dolgozó számáVa ennek a közel 190 000 főkönyvi tételszámnak a rögzítése 380 000 óla elfoglaltságot jelentett fél esztendő alatt. Jól képzett kezelő személyzettel a most vásárolt gépek 920 munkaóra alatt lebonyolítják ezt a munkál. A járás közös gazdaságaiban működő adminisztratív dolgozóknak több idejük lesz majd a gazdálkodás további fejlesztését szolgáló elemző munkára, amelyet eddig sokrétű elfoglaltságuk miatt nem tudtak elvégezni. A bajai járásban egyelőre 22 közös gazdaság vállalta, hogy a gépi adatfeldolgozás segítségévei könnyíti meg könyvelését. A tsz-főkönyvelők számára Baján, az adatfeldolgozó gépek kezelőinek pedig a Pénzügyminisztériumban indítanak tanfolyamot. K. A. sok volt — 1963-ban megkezdődött és most áll befejezés előtt. Rövidesen elkészül a Kiskunsági Öntözőcsatorna keleti ága, amelyből mindössze hét kilométert kellett újonnan megépíteni. A további 50 kilométeres szakasz csak rend behozást, tisztítást igényelt — és 3,8 millió köbméter földmunkától mentesítette az építőket. Hasonló arányú, szintén több mint 100 millió forint értékű megtakarítás várható a Kiskunsági Öntözőcsatorna nyugati ágának építésénél, amelyre néhány év múlva kerül sor. A KELETI ÁGAT nemsokára részlegesen üzembe helyezik, f a meder, amely hajdan az ele’’-’' csapást jelentő árvizet fogadt; be, az idei nyáron már a földeket, növényeket felfrissítő öntözővizet szállítja. A nagyüzemi táblák „életrajza"
