Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-21 / 118. szám

Ismerhette» a húsával í* n nagyvilággal Különvonat a Lipcsei Nemzetközi Vásárra Az IBUSZ-utazások ez évi eredményei és tervei A szerkesztőség kérdez — a megyei gyámügyi főelőadó válaszol Közeleg a nyár, a nagy kirán­dulások, utazások szezonja. Az IBUSZ kecskeméti irodájában azonban már év elejétől tart a bet- és külföldi utazások szerve­zése. Az eddigi belföldi társas- utazások során az ország leg­szebb tájait ismerhették meg a résztvevők: Sopront, Szombat­autóbusztúrát. Nyolcvanan vet­tek részt 11 és ötnapos erdélyi körutazásokon, de a tavaszi Lipcsei Vásárra is ellátogattak a turisták, néhányan pedig egyiptomi, hollandiai, svájci, gö­rög-, olasz- és franciaországi ki­rándulást tettek. Lássuk azonban, mit ígér eb­ben az évben a további IBUSZ- program? Május 23-án Egerbe indul Kecskemétről egy külön­vonat, ezenkívül egy-négy napig tartó zempléni, siófoki, aggtele­ki, pécsi, soproni, debreceni tú­rákra, a Duna-kanyarba és a Szegedi Szabadtéri Játékokra is lehet utazni majd az iroda szer­vezésében., Emellett az IBUSZ-irodában Is besze­rezhető a Budapesti Nem­zetközi Vásár megtekintésé­hez a 33 százalékos utazási kedvezményt biztosító iga­zolvány. Máris nagy az érdeklődés az öt napig tartó Kolozsvár—Tor- da—Temesvá r—Belgrád—N o vi- szádi körutazás, továbbá a szep­temberben Lipcsébe, a nemzet­közi vásárra Kecskemétről in­duló különvonat iFánt. Ezenkí­vül hatnapos cseh—lengyel kör­utazásra és 13 napos Moszkva— Szocsi irányú szovjetunióbeli út­ra van lehetőség, valamint szász—svájci, több NDK-beli, Kijev—Krasznodar—Moszkva körutazás és hatnapos moszkvai repülőút is szerepel a program­ban. Az IBUSZ társasutazást szer­vez továbbá Eforiába (román tengerpart), 3—4—5 napos szlo­vákiai utakra, és sor kerül négynapos kolozs­vári—tordai, 11 napos erdé­lyi turnéra is. Részt lehet venni Abbáziában 10 napos üdülésen is. Említsük meg végül a Constanza—Istan­bul—Athén—Rijeka irányú vo­nat—hajóutat, valamint a Rije­ka—Palermo—Tunisz—Algír— Rotterdam—Warnemünde-i • tár­sasutazásokat, melyek iránt minden várakozást felülmúlóan nagy az érdeklődés... helyt, Nógrád megyét, Keszt­helyt, Dunaújvárost, Martonvá- sárt, Esztergomot. Aggteleket, s egy budapesti „operavonat” is szerepelt a programban. Az idén eddig több száz turista utazott a kecskeméti járásból hazánk szép vidékeire, de a kül­földre utazók létszáma ennél sokkal nagyobb volt. Legtöbben Jugoszláviába vet­ték útjukat, csaknem hatezer személy ré­szére adtak ki Kecskemé­ten jugoszláviai egyéni uta­zásra szolgáló útlevelet. Csoportos jugoszláviai utat is szervezett az IBUSZ Abbáziába, a Zágráb—Abbázia—Rijeka és a plitvicei tavak útvonalra pedig Kígyóbor Kimondhatalan örömmel ol­vastam sajtónkban, hogy egy japán cég forgalomba hozta — címünkben szereplő néven a rizlinggel, esetleg kadar­kával kevert kígyóvért, mely oájital megszünteti a fáradt­ságot, egyúttal pedig étvágy- gerjesztő, s erősíti a szerveze­tet. Lelki ízlelő szemölcseimmel már kóstolgatom a jövő ha­sonló jellegű italait: a dús gyermekáldást biztosító gólya­bort, az utcai átkelést játszi könnyűvé tevő zebrabort, és társaikat. Erről jut eszembe, hogy ke­nyeres pajtásom, Sisera Bódog, ez a felebarátai egészségét pél­damutatóan a szívén viselő férfiú, kenterben veri a japá­nokat. Készítménye, a sisera- bor — óvakodjunk a hamisít­ványoktól ! — nélkülöz minden alkoholtartalmat. A Mária- hegy levét ő — hogy milyen arányban, ez féltve őrzött szak­mai titka — üdítő kútvízzel keveri. A sisera márkájú ve- gyület rendszeres fogyasztása felér egy elvonókúrával. Ez a folyadék kiküszöböli a hason­ló italok káros hatását, acélos- iá teszi a szívet, fennköltté a tekintetet és emelkedett gon­dolatokat kölcsönöz. A lelkes kutató jelenleg egy újításon töri a fejét: gyógyita­lából teljesen ki akarja vonni a bort. Az eredményt érdeklő­déssel várjuk! J. T. Hárommillió 100 ezer forintos összegből folyik a kecskeméti megyei kórház Nagykőrösi úti tbc-osztályának felújítása. Az át­alakítások megkezdése előtt, a korszerűtlen épületben ötven be­teget tudtak egyszerre gyógyítani. Az év végére elkészülő fel­újítás után viszont száztíz beteget fogadhat az osztály, a követel­ményeknek megfelelő, korszerű körülmények között. Képünkön: A kőművesek — Hevér Antal, Agárdi József — és segítségük, Fekete János, a modern ebédlő tartozékát, a tálalóhelyiséget va­kolják, az épület Kerkápoly utcai oldalán. AZZAL a kéréssel kerestük fel dr. Bánó Magda elvtársnőt, a megyei tanács vb gyámügyi főelőadóját, tájékoztassa lapunk olvasóit a gyermek- és ifjúság- védelem területén jelentkező legfontosabb feladatokról és az azok megoldását elősegítő, biz­tosító módszerekről, intézkedé­sekről. — A gyámügyi munkának sok, szerteágazó része van — kezdte nyilatkozatát dr. Bánó Magda. — Ezek között is a leg­fontosabbként kezeljük az ál­lami gondozásba vételt és az ezt megelőző, illetve szükségessé tevő jelenségek elleni fokozot­tabb küzdelmet. Az elmúlt esz­tendőben 1659 kiskorút kellett anyagilag és erkölcsileg is biz­tonságos környezetbe helyezni. Ez a szám ötvennel több, mint az előző évi. Tagadhatatlan, hogy ehhez köze van az alkoho­lizmusnak, sőt legtöbb köze an­nak van. Nemrégiben Kecske­méten volt egy ezt bizonyító példa. B. J. többszörösen bün­tetett előéletű, részeges apa hat gyermekét kellett állami gondo­zásba venni, mert az illető nem adta haza keresetét, a kisko­rúak gyengén táplálkoztak, ru­hájuk sem volt megfelelő. Kis­kunfélegyházán P. J.-né hét gyermekét kellett elvinni a zül­lött, a kicsikkel egyáltalán nem törődő asszonytól. Mikor ki­mentünk a gyerekekért, az „anya” akkor is ittas volt. Sajnos, az állami gondozásba vételek hetven százalékát a szü­lők alkoholizmusa indokolja. Nem ritka, hogy ilyen esetek ben ifjúság elleni bűntett miatt eljárás indul a szülök ellen. A gyámügyi munka másik fontos területe és komoly fel­adata a kiskorúak házasságkö­tésével kapcsolatos. Évenként töbh száz kérelem fut be hoz­zánk, mert az ilyen korban kötendő házassághoz a gyám­hatóság előzetes engedélye szük­séges. Mi természetesen csak abban az esetben járulunk hoz­zá, ha ezzel a kiskorú jól fel­fogott érdekét szolgáljuk. Leg­több kérelmet azonban el kell utasítanunk. Például Baján egy 32 éves, három gyermekes csa­ládapa feleségül akarta venni lánya barátnőjét, egy 16 éves kislányt. Ehhez nyilván nem járultunk hozzá. De előfordul, hogy mindkét házasulandó fél kiskorú, a fiú a katonai szol­gálat előtt áll. Volt arra is pél­da, hogy a 17 éves gyerek egy nála nyolc évvel idősebb, elvált asszonyt akart feleségül venni. Ebből nyilván nem lett volna jó házasság. A HARMADIK kérdés, ami­vel igen sokat kell foglalkoz­nunk, az úgynevezett „láthatás” problémája. Ez abban az eset­ben jelentkezik, ha a szülők el­válnak, a bíróság valamelyiknél elhelyezi a közös gyermeket, s Somjai néni, a törzsgárdista a másik hozzánk fordul, hogy tegyük lehetővé a kiskorúval való találkozást. Az elvált szü­lők között sok vita, veszekedés származik ebből, s csak végső esetben fordulnak már hozzánk. Mi természetesen alaposan meg­fontoljuk a kérést és előfordul, hogy nem járulunk hozzá a lát­hatáshoz. Főleg akkor nem, ha ez a kiskorúra nézve hátrányos, vagy kifejezetten káros. Nem­egyszer ugyanis a szülők ezeket a látogatásokat arra használ­ják, hogy a másik ellen „han­golják” a kiskorút, aki végül már nem tudja, kinek higyjen, mi az igazság. A KÉRDÉS további részével kapcsolatban el kell monda­nunk, hogy munkánk csak ak­kor lesz eredményes, ha felada­taink megoldásában segítsé­günkre lesznek a különböző társadalmi szervek. A probléma természetéből adódik, hogy csak hivatali utón nem lehet kielé­gítő eredményt elérni. Ami a fiatalkorúak házasságkötését il­leti, itt elsősorban az erkölcsi felelősségre hivatkoznék a gye­rekek és a szülők vonatkozásá­ban. A gyámhatóság sokrétű feladatai között a gyermek és ifjúságvédelem mindig a munka legfontosabb oldalát jelenti. Különösen hangsúlyozom itt a pedagógusok szex-epét, akik sok­szor több időt töltenek a gyere­kekkel, mint a szülők. Az ered­ményes megelőzés érdekében te­hát a KISZ és a társadalmi szervek mellett főleg a peda­gógusokra kell támaszkodnunk — fejezte be nyilatkozatát dr. Bánó Magda. G. S. Június 5-e utón ingyen kaszálható az árokpartok, töltések, utak fűtermése Az érvényes rendelkezések szerint az útmenti árkok, a vas­úti és árvédelmi töltések, víz­levezető csatornák fűtermésé­nek betakarításáról a fenntartó intézmények, illetve a kezelők kötelesek gondoskodni. Mivel a fűtermés megfelelő időben tör­ténő betakarítása közös érdek, a földművelésügyi miniszter el­rendelte, hogy j únius 5-ig az említett területek fűtermését mindenütt le kell kaszálni. En­nek értelmében a tanácsi szer­vek elrendelhetik, hogy június 5-e után az útmenti árkokban, vasúti és árvédelmi töltéseken, csatornák partján lábon hagyott fűtermést bárki térítési köte­lezettség nélkül lekaszálhatja, a szénát betakaríthatja és szaba­don felhasználhatja. (MTI) PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István tgazgav- Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-IC. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér lta. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyal Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dii i hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index; 35 065. vistája. Véradó- és tisztaságfe­lelősként járja Borostyánnéval, Simonnéval, Bende Júliával, és másokkal a házakat. Segít, ta­nácsot ad, ellenőriz, s ezt min­denütt jónéven veszik. Becsülik, tisztelik, szeretik az idős asz- szonyt fáradozásáért. Pedig már 67 éves. Bizony, sokszor jobban esne otthon pi­henni, hiszen nemegyszer sajog­nak a reumás lábak, de azért havonta Kecskemétre utazik a megyei kórházba, véradásra. — Csak ebben a tisztasági versenyben kerüljünk feljebb. Tavaly a megyei mezőny köze­pe táján végeztünk. Higgye el, ha előbbre jutnánk, ennek ta­lán még jobban örülnék, mint a tizenötéves tagságért kapott vö­röskeresztes törzsgárda-tag jel­vénynek, mondja. S ahogy megismertem Som­jai nénit, elhiszem neki. . . B. Gy. Gyurin Istvánná, a dunave- csei járási Vöröskereszt egyik társadalmi titkára ezt mondta: — Mindig ilyen szerény volt. Valósággal irtózik a dicsérettől, az elismeréstől. De nem a mun­kától. .. Most is ellenőrző kör­úton volt, ugye, Somjai néni? — Igen. — És merre járt? — A tiszta udvar, rendes ház mozgalom eredményeit vizs­gáltuk. Érdemes volt. Takácsék- nál és a többi családnál a Fel­szegi részen, mindenütt rendet, tisztaságot találtunk. És részletesen felsorolta, hogj néztek ki a szobák, az udvar, í mellékhelyiségek, a kertek. Ele­mében volt. Ez érthető, hiszer Somjai néni Dunavecsén, tizen­öt év óíta a Vöröskereszt akti­- „Vöröskercsztes törzsgárdajel- vényt kapnak a szervezet öt, tíz, tizenöt éve dolgozó legjobb aktívái, munkájuk elismeréséül. A jelvényeket folyamatosan ad­ják át a törasgárdistáknak éhben az évben.” (Üjsághír.) Somjai néni soha életében nem látott újságírót. Részben ez okozta zavarát, amikor megtud­ta, hogy róla kívánunk írni így mentegetőzött: — Mennem kell az uramhoz, megbeszélem vele ezt a dolgot de visszajövök... Jött is nemsokára, be a du- navecseá járási Vöröskereszt iro­dájába, és hozta a hírt: „Az1 mondta az uram; ugyan, mii is tudnának terólad írni abba a; újságba, hiszen te nem csináltá semmi különöset.” S már fogta is a kilincset hogy távozzék, de nagy rábeszé- ! lésre mégiscsak maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents