Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-20 / 117. szám
1965. május 20, csötörttk 3. oldal Vándorzászlós üzem Múlt évi munkájukkal elnyerték a megyei pártbizottság vándorzászlaját a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat dolgozói. A „Vándorzászlós üzem” címre nemcsak azzal szolgáltak rá, hogy jelentősen túlteljesítették termelési és nyereségtervüket, hanem azzal is, hogy a vásárlók elégedettek voltak a náluk sült kenyér minőségével. Termelésük zömét pedig — napi 120 mázsát — a teljesen gépesített központi üzem adta. Meggyőző érv ez azok számára, akik aggodalmaskodva fogadták a kenyérgyártás gépesítését, azt állították, hogy ez a minőség rovására megy majd. Kétségtelenül lehetne rossz kenyeret sütni az ügyes gépekkel is, ha nem tartanák be szigorúan a technológiai utasításokat a halasiak. így azonban olyan szép, ropogós veknik születnek a központi üzemben is, mint a hagyományos módszerrel dolgozó pékségekben — csak persze lényegesen kisebb költséggel. Képünkön Farkas Lászlóné és Jónás Györgyné a szalagon érkező friss cipókat rakja a szállítókocsikra. (Pásztor Zoltán felvétele.) Egy elnök, két tsz — ezernyi feladat Nem mindennapi közgyűlés zajlott le a közelmúltban a szabadszállási Kossuth Tsz-ben. Gazdái — miután az elnök leköszönt — Farkas Ignácot, a Mathiász Tsz elnökét választották meg vezetőjüknek. Sőt, kérésükre, az utóbbi gazdaság főmezőgazdásza, Füredi Imre és főkönyvelője, Judák János, ugyancsak vállalta a Kossuth Tsz patronálását. Minderre azért került sor, mert a közös gazdaság lassan haladt előre — a Mathiász Tsz- ben viszont tavaly is ötven forintot ért egy munkaegység, s az átlagos évi jövedelem 18 és fél ezer forintra rúgott. Csupán a vetés van rendben A kettős vezetést — legalább is technikailag — megkönnyítendő, a Kossuth Tsz irodája beköltözött a Mathiász székházába. — Milyen alapokról indulnak? Mit lehet tenni a Kossuthban? — Az őszi és a tavaszi vetések rendben vannak — válaszolja Füredi Imre. — Ennél több pozitívumot azonban nem mondhatok. Az 1600 holdas összterülethez mindössze három traktorral rendelkezik a tsz, és hiányoznak az alapvető fontosságú munkagépek is. Természetes, hogy a Mathiász Tsz segítséget nyújt, de igénybe vesszük a Kunszentmiklósi Gépállomás támogatását is. Kiderül, hogy a Kossuth Tsz közös állatállománya is elenyészően kicsi, csupán 30 anyakocából és 350 juhból áll. Elgondolkoztató, hogy a gazdaság korábbi vezetése meg sem kísérelte a szarvasmarha tartását, holott a szövetkezetnek jók a takarmánytermő területei. Ám, ha termett is elegendő takarmány, azt nem a közös állatállomány fejlesztésére használták fel. Még inkább bosszantó fej- csóválásra készteti az embert az a tény, hogy a néhány tucatnyi állat részére is a határ négy(!) különböző részén kezdték el a férőhelyek építését. Sürgős tennivalók — Ez a körülmény roppant nehéz feladat elé állít bennünket — véli a Mathiász főkönyvelője. — Kétségtelenül szűkElektromos kotlók, láncos önetetők Korszerűsítik a tataházi Petőfi Tsz baromfitelepét Valóságos baromfihúsgyár! — Alacsony, hosszú épületek sora. A tataházi Petőfi Tsz baromfitelepéről egyetlen alkalommal több tízezer pecsenyecsibét adnak át a felvásárlóknak. A ki- lenchetes szárnyasok átlagos súlya egy kiló 30 deka. — Ezt csak a Broyler-féle csibékkel tudjuk elérni — jelenti ki Juhász Márton telepvezető. — A Bábolnai Állami Gazdaságból kapjuk őket. Egy kiló hús előállítására két kiló 80 deka tápot használunk fel. Parabolaliikrös melegítők Olyan eredmény ez, amiért érdemes ide ellátogatni. De akad más látnivaló is: szerelik a parabolatükrös melegítőket. Egyelőre tíz épületet látnak el ilyen berendezéssel, nyolcat pedig láncos önetetővel és önita- tóval. Egy-egy épület korszerűsítésére 30 ezer forintot költenek. Kérdés: mit nyernek általa? Sokat! A parabolatükrökkel egyenletesebb hőmérsékletet lehet elérni, mint a fekvőkémé- nyes „műanyákkal”. Amellett ily módon sokkal olcsóbb is a megfelelő temperatúra „előállítása”, mert töméntelen meny- nyiségű tüzelőt megtakaríthatnak, s nem kell a fűtéssel, a szén odaszállításával is bajlód- niok. S végeredményben csökken az elhullás, gyorsabb a csibék növekedése is. Az önetetőkkel pedig teljesen kiküszöbölik a takarmány kiszóródását, pocsékolását. Megtakarítás mutatkozik a munkaerőben is. Kétmillió forint haszon A felsorolt előnyök eredményeképp egy kiló csibehús előállítása nem haladja meg a 14 forintot. Ilyen eredményességgel kapcsolatban már nagyzolás nélkül emlegethetjük a világ- színvonalat. Annál is inkább, mert az idén 27 vagon baromfihúst kívánnak értékesíteni a telepről. A tiszta haszon eléri a kétmillió forintot, amely csaknem kétszerese a múlt évinek. Év végéig az egész telepet felszerelik a parabolamelegítőkkel és az önetetőkkel. Így jövőre csak csibéből 28 vagonnyl súlyban több mint 210 ezret nevelnek fel — az eddigi négy helyett öt turnusban. A korszerűsítés természetesen igényli a módszerek további tökéletesítését is. E tekintetben a jövőben is hasznos tanácsokkal segítenek a bábolnai szakemberek. ilj módszerrel nevelik a libát és a pulykát is A libanevelés és -hizlalás módszerét ugyancsak a bábolnai tapasztalatok alapján refor-* múlják meg az idén. Eddig ugyanis hagyományos módon történt a ludak nevelése; 12 hetes korukig bent, majd októberig a szabadban tartották őket, s csak aztán kerültek meghizlalásra. Most ezt a hosszú átfutási időt nagyban lerövidítik: tízhetes korukig napozó kifutóval ellátott épületben nevelik a hidakat, majd hízásra fogják és 14—15 hetes korukban 7,5—8 kiló súlyban adják át őket. Három szakaszban 3000 libát hizlalnak meg így. Az öthetes korban levők átlagsúlya megközelíti a három kilót, s ez már sikerrel bíztat. Arról nem is szólva, hogy az elhullás aránya szinte minimális, mindössze 0,7 százalékos. És hogy teljes légyen a baromfitenyésztés összképe: 15 ezer pulykát is nevelnek az idén. Az előnevelés már a parabolatükrök alatt történik. H. D. ség van az állattenyésztés gyors fejlesztésére. Ehhez azonban központi majort kell kialakítani. Ott viszont még egy tégla sincs letéve! Arról nem is szólva, hogy lóistálló egyáltalán nincs. Az igavonó állatok egy része szükség-férőhelyeken szorong. Ilyen és ehhez hasonló gondok nehezednek a tsz régi vezetőségének tagjaira, s új elnökére, illetve patronálóira. Korábban azzal sem törődtek a Kossuthban, hogy az a néhány traktor és munkagép fedél alá kerüljön. Sőt, még az alkatrészek is szanaszét hevernek! Most ezt az állapotot is mihamarabb fel kell számolniok. Már mozgósították is a szövetkezet építő brigádját, amelynek tagjai egyébként szorgalmas, tevékeny és hozzáértő szakemberek. Korábban e készségüket, rátermettségüket nem használták ki megfelelően. S bármerre nézünk, mindenütt sürgős megoldásra váró feladatokat látunk. Több holdas területen például vastagon szétszórva a szalma; a vetőmag és a műtrágya felhasználásáról nincsenek bizonylatok. Az utóbbiból négy-öt vagon — jórészt már a hatóanyagától megfosz- tottan — évek óta egy csomóban hever. A boldogulás titka: együttes erőfeszítés Hogy már az első lépéseket sikerrel tehessék meg, a korábbi hanyagságnak az említett és rikító jeleit kell elsősorban eltüntetni. Ez nem megoldhatatlan feladat, hiszen a Kossuth Tsz gazdáinak a többsége támogatja az új elnököt, a két patronáló szakembert, s mellettük állnak a vezetőség régi tagjai is. Így is kell tenniök, mert csakis a közös gazdálkodás megszilárdításával járhatják boldogulásuk útját. Egyébként eddig a munkaegységnek sem volt úgyszólván semmi értéke a Kossuthban, s négy év óta földjáradékot sem fizettek. Az utóbbit ebben az évben rendezni kívánják, s a munkaegység értékét első lépésként a felfelé vezető úton 20 forintra tervezik. Mindezt el is lehet érni. A kapásokat családi és százalékos műveléssel termesztik. Ez érdekeltté teszi a gazdákat, hogy összesen legalább száz családtagot vonjanak be a közös munkába; ily módon a munkaképes tagok száma mintegy megkétszereződik. Erre azért is szükségük van, mert rendbe kell tenniök a most még rossz állapotban levő több mint száz hold újtelepítésű szőlőt és gyümölcsöst is. Jövőjük jó megalapozásához tartozik ez is. H. D. Újabb ruházati vásár 30 — 50 százalékos árengedménnyel Az állami és a szövetkezeti kereskedelem május 20-a és június 5-e között kiárusítás jellegű ruházati vásárt rendez, 30— 50 százalékos árengedménnyel. A készletrendezést szolgáló vásáron elsősorban idénycikkek, nagy mennyiségű pamut, len- és műszál ruhaanyagok, készruhák és cipők vásárolhatók. Az akció legnagyobb választékát több mint egymillió méter selyemáru nyújtja. A vásár idején több százezer bébi, lányka és bak- fis ruha, női kompié, pongyola és karton ruha, férfi-, női- és gyermek fehérnemű, szandálok, félcipők, nylon kesztyű, fürdőruha és egyéb strandcikkek vásárolhatók olcsóbban az erre kijelölt szaküzletekben, áruházakban. Csak átmeneti a Duna apadása Az osztrák Duna-szakaszon folytatódott a lassú áradás. Budapestnél megszűnt az apadás, szerda reggeltől kora délutánig változatlanul 660 centimétert mutatott a vízmérce. Budapest és a déli országhatár között az előző árhullám levonulása után bekövetkezett lassú apadás csak átmeneti. Az újabb — április elejétől már az ötödik — árhullám előreláthatólag az előbbinél magasabb vízállással tetőzik. A Duna menti árvízvédelmi vonalakon a győri, a budapesti, a székesfehérvári, a bajai és a pécsi vízügyi igazgatóság — a fővárosi, a győri és az esztergomi tanács árvédelmi szolgálatával együtt — mintegy 1500 dolgozóval és megfelelő gépi eszközökkel folytatja a védekezési munkákat. (MTI) Tv-ballonok a Szovjetunióból A nagyképernyős tv-készülé- kek gyártása ma még jelentős anyagi áldozatokat kíván az országtól, mert a képcsövekhez szükséges ballonokat dollárért nyugatról vásároljuk. Nagykanizsán hazánkban is gyártanak ugyan képcsőüveget, de csupán a kisképernyős készülékekhez. A probléma mégis megoldódik, mégpedig a Szovjetunió segítségével. A magyar külkereskedelmi szervek jelentős mennyiségű alkatrészt kötöttek le több évre előre, s ezúttal első ízben tv- ballonok vásárlásáról is megállapodtunk a Szovjetunióval. Jövőre 160 000 huszonegy collos ballont kapunk, 1967-ben pedig már az eddigi legnagyobb, 23 collos képcsőüvegeket is a Szovjetuniótól vásároljuk. A ballonokból a képcsövet az Egyesült Izzó Váci Gyáregysége készíti. A VIT tiszteletére Májusi karneválra kés sül a bajai ifjáság A bajai üzemek, intézmények és iskolák KISZ-fiataljai május 29-én este színes karnevált és fáklyás felvonulást rendeznek a Világifjúsági Találkozó tiszteletére. A tervek szerint a felvonulók a férfifehérneműgyártói indulnak el. A menet élén az MHS motorosai haladnak majd a baráti országok zászlóival. Az utánuk következő teherautón életkép szimbolizálja a világ ifjúságának összefogását. A bajai helyőrség zenekarának indulóira vonulnak az üzemek, intézmények jelmezes és népviseletbe öltözött fiataljai. Kedves színfoltja lesz a menetnek a József Attila kultúrház ifjúsági pengetés zenekara. Végül a középiskolások lampionos, fáklyás csoportja zárja a májusi karneváli menetet. A felvonulók a városon keresztülhaladva a fegyveres erők klubjába^ mennek, ahol a férfifehérne- műgyár KISZ-szervezete hajnalig tartó bált rendez. Több Baja környéki község fiataljai r bejelentették, hogy xészt vesznek algériai VIT tiszteletére rendezett karneválon. Tari Sándor
