Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-18 / 115. szám
1963. május 18. kedd 3. oldal i,Megkötikff az elillanó anyagot Követésre méltó a csávolyi példa Közös gazdaságaink a szervestrágya kezelésére általában nem fordítanak különösebb gondot. Többnyire kihordják a táblák szélére, ahol sokszor, évekig szikkasztja a fagy, a nap heve, mossa az eső, — s a szervesanyagból már el is illant az, ami a legértékesebb: a nitrogéntartalmú vegyületek egész sora. A számítások szerint évente olyan érték megy így veszendőbe, amelynek megőrzése esetén egyáltalán nem szorulÚj foglalkozási ág — és a nitrifikácitó A szövetkezet — Mészáros István és Báder György tsz- gazdák személyében — két „trágyamestert” foglalkoztat. Ök felelnek azért, hogy az istállókból a közelben levő telepre csilléken, kocsikon, illetve targoncákon kihordott trágyát szakaszosan rakják le; majd műtrágyát kevernek közé, kazlazzák, miközben traktorral tapostatják. A taposással a levegő kiszorul az anyagból, s ily módon — a Vágják a takarmánykeveréket Az őszi takarmánykeverék betakarítását megkezdték a Kiskunhalasi Állami Gazdaság központi üzemegységében. A kasza, lva-rakodó géppel naponta 150—180 mázsa mennyiséget vágnak le a zöldtakarmányból, amelyet még aznap feletetnek az állatállománnyal. Ankét a műnk aközben rendszeresített pihenőkről Kedden a Technika Házában különböző üzemek igazgatói, főmérnökei és közgazdászai találkoznak a munkaélettan, a munkalélektan és az üzemi szociológia szakembereivel a MTESZ ipargazdasági bizottságának és Hétfőn reggelre 12 centiméterrel apadt a víz Budapestnél Mintegy 2500 homokzsákkal erősítették a gátakat Vasárnap estére Budapestnél 703 centiméteres vízállással tetőzött a Duna árhulláma, de hétfő reggel 9 órára már 12 centiméterrel apadt a víz. Az árvédelmi szolgálat intézkedésére hétfő reggelig mintegy 2500 homokzsákkal erősítették meg a víztől veszélyeztetett szakaszokat. A főváros alatti Duna-sza- kaszon tovább árad a folyó. Mohácsnál már 10 centiméterrel meghaladta a másodfokú készültség elrendelésére meghatározott 800 centiméteres szintet, így hétfő reggeltől a Mohács és a déli országhatár közötti szakaszon másodfokú készültség őrzi a töltéseket. A Duna a magyar szakaszon Budapestig apad, s a fővárosnál keddre még további néhány centiméterrel süllyed a víz szintje. Az ausztriai területen azonban a hóolvadás és a csapadék hatására újabb árhullám indult el, de valószínűleg nem éri el az előző áradás szintjét. (MTI) a SZOT munkavédelmi osztályának ankétjén. A munkaközi pihenőnek a termelésre, de főképpen a dolgozó emberre gyakorolt hatásait tárgyalják meg. Az ankét témájáról és jelentőségéről hétfőn délelőtt tájékoztatták a sajtó képviselőit a megbeszélés rendezői. Amint elmondották, az ankéton részben az elméleti kutatások eredményeit, részben azokat a hazai és külföldi tapasztalatokat vitatják majd meg, amelyeket a munka közben rendszeresített pihenőkkel szereztek eddig. A legfőbb munkaterületen ugyanis — természetesen a munka jellegét illetően — ezek a rövid, néhány perces, legfeljebb negyedórás közbeiktatott pihenők az elfáradás megakadályozásával nemcsak a dolgozók közérzetét, valamint fizikai-lelki állapotát javítják meg, hanem növelik a munka termelékenységét is és — ami a legfontosabb — nagymértékben csökkentik az üzemi balesetek veszélyét. különböző baktériumok segítségével — „megkötődik” a/benne levő nitrogén. Vagyis az (ammónia nem tud elillanni. Ezt a folyamatot szaknyelven nitrifi- kációnak nevezik. Az így gondozott trágya nem ereszt levet, az az anyagon belül marad, s ennek kettős haszna van: értéke nem vész kárba, s egyúttal a bomlást is meggyorsítjaMűtrágyával keverve Említettük: a „trágyamesterek” műtrágyát kevernek a szerves anyagba. Ez is új eljárás. Babies Antal, a tsz elnöke e módszer alkalmazásának szükségességét így indokolja: — Holdanként egy-másfél mázsa foszfor és 60—80 kiló kálitartalmú műtrágya áll nendel- kezésükre. Ez nem nagy meny- nyiség. Felvetődik: érdemes-e évente kiszórni e talajerőpótlókat a földre. Elképzelésünk szerint jobb eredményt érünk el, ha belekeverjük az istállótrágyába, s e keverékkel 4—5 évenként pótoljuk a talaj táperejét. Holdanként 100 mázsát használunk fel, ebből azonban három mázsa a szuperfoszfát és két mázsa a kálisó. Így ugyanazt a hatást érjük el, mintha a műtrágya nélküli szer- vesanyagból holdanként 150 mázsát juttatnánk a talajba. Ezenkívül számos előnye van még e módszernek. Nevezetesen: „szerves kötésben” jobban hat a műtrágya; megtakarítható a szervetlen anyag kiszórásának költsége. Az utóbbi különösen ott számottevő, ahol nincs szórógép, és lapátolással kell elvégezni a munkát. Másrészt a gazdasági év kezdete előtt, A sörkertben elegendő ,ma már tenni: tudni kell, ha Amerika versenyben akar maradni. Vadnyugat megszállottái utálták a Kennedy-kormányza- tot, mert a „tojásfejek” — értsd: a művelt, gondolkodni szerető emberek „uralmát” honosította meg a Fehér Házban. Hans Habe, a Svájcban élő, németül publikáló, amerikai honos — és magyar származású író 1963. őszén több mint két hónapot utazott az Egyesült Államokban. Sokfelé megfordult, s Halál Texasban című útirajzában rendkívül érdekesen írja meg élményeit, melyek valamiképpen mindig összefüggenek Kennedy politikájával, személyével — és előrevetítik a katasztrófa árnyékát. Egyik beszélgetéséből idézünk, amelyet egy „egghead”-el, „tojásfejjel” folytatott, akit Kennedy akkor egy meghatározott feladat elvégzésére hívott Washingtonba. A professzor többek között ezt mondotta a „tojásfejek” uralmáról: „Két dologgal kell tisztában lennünk. Először: a két nagyhatalom, mi és a Szovjetunió. nemcsak nem akarja a háborút, de nincs is oka arra, hogy kirobbantsa. A nukleáris háborút csak az ostobaság robbanthatja ki, ebben tökéletesen egyetértünk a Szovjetunióval. Az elnök nem tűrheti az ostobaságot, mert ma az ostobaság nemcsak veszélyes, hanem éppenséggel életveszélyes is. Másodszor: minél bizonyosabb, hogy a háborút intelligenciával el lehet kerülni, annál magasabbra csapnak — a tekintetben ne legyenek illúziói — a két világnézet között a „békés háború” hullámai. A Szovjet minden i'ésbe behatol, amelyet védtelenül hagyunk és mi is mindegyikbe, amit a Szovjetunió nyitva hagy. A fegyverkezés vége — ha eljutunk idáig — az értelem mezőin való háború kezdetét jelenti: az ,,egghead”-ek — nevetett — a mi titkos fegyvereink .. Ki ölte meg Kennedyt? — ha így teszik fel a kérdést, húzódoznék a választól, még ha tudnám is” — írja Habe, majd így folytatja — ......egy hangula tot nem lehet letartóztatni.” Vadnyugat politikai atmoszférája, az ököljog eszményesí- tése, a fajgyűlölők, agresszorok, hódítók — reméljük — átmeneti felülkerekedése idézte elő a tragédiát, lett légyen bárki a gyilkos. A dallasi puskalövés, a „csípőből coltozó” fiúk, a puszta erőt fitogtató legények indították el azt a folyamatot, amelynek a vietnami háború éppúgy része, mint a dominikai népgyilkolás. A texasi kalap és rövid szárú csizma, a colt bajnokai azonban — és qinkosaik világszerte — a szocialista tábor, a hitleri háború óta felszabadult s a függetlenségükért harcoló népek, a kapitalista országok jó érzésű tömegeinek erejével találják szemben magukat. Az Októberi Forradalom, amely első dekrétumát a békéről adta, megtanította a népeket, hogy az igazi, az állandó békét az osztállyá szervezett, tudatos forradalmárok megbonthatatlan összefogása hozhatja el az emberiségnek. A munkásosztály győztes forradalmából tanulták meg a nemzetek is, mit jelent a jóakaratú emberek egysége, szolidaritása. Tudjuk, hogy a béke védelmében az öntudatos tömegek falanxára van szükség. Ez tudja félrelökni a fegyvert emelő agresszor kezét. A munkásosztály“ és pártja vezette társadalmak teremtették riTSg a békeszerető emberiség számára azt a történelmi helyzetet, amelyben nemcsak az a lehetőség áll előttünk, hogy könyörögjünk a békéért, lobogtassuk a megadás fehér zászlaját, vagy lengessük az olajágat. Van lebírhatatlan ereje, technikai védőserege a béketábornak, amely alkalmas a pax humana, az igazságos béke biztosítására. Mindaddig, míg az időszaki „kis-békék” után a világbékét is kivívjuk. Mert harc ez is. Ebben a küzdelemben minden egyes emberre szükség van. Egy ember hiánya is rés a nagy falanxon. Hogyan? Egy ember is számít? — halljuk vissza-vissza- térően. Nagyon is számít! Mint ahogy nincs ember, akit — bármilyen tetszetős „érvekkel12 igar zolja kívülállását, félrehúzódá sát — el ne söpörne magányos védőbástyájával együtt egy mai háború. De a múlt évszázadokban sem menekülhetett sosem és senki a pusztítás elől a maga parányi egyéni békéjével. Hiába vonult el a maga kis kertjébe, szőlőjébe a Duna—Tisza közi ember, a föld alól is felkutatta — tatár, török — és elbánt vele. A második világháború bombája a legsemlegesebb embert is válogatás nélkül agyoncsapta. Egymagában erőtlen az ember a háborúval szemben. Az összefogásban van a népek ereje. Ha csak a rakétafegyverekre építenénk a béke megvédésében, hitetlenség lenne az ember erejében. Azzal, hogy fokozott felelősségérzettel végezzük mindennapi munkánkat, nemcsak saját népünkkel vagyunk szolidárisak, hanem növeljük a testvéri szocialista országok, a Varsói Szerződés Szervezetét vezető Szovjetunió erejét, a függetlenségükért harcoló népek harci készségét. Ugyanígy azoknak a becsületes és hatalmas erőknek a befolyását is, amelyek tüntető menetben tiltakoznak a vérengzés ellen Japánban úgy, mint az amerikai Alabamában. így vau erőnk arra, hogy kicsavarjuk a fegyvereket a gyilkosok kezéből. Hogy a béke ne csak óhaj legyen, hanem az emberiség garantált, állandó biztonsága. Tóth István Vasárnap végre igazi májú- napsütés köszöntött reánk. Zsú folásig megtelt ez alkalomma' Kecskeméten a Nagykőrösi utca elején levő sörkert is, ahol mintegy ezer vendég kb. más fél ezer üveg sört fogyasztót* ezenkívül jelentős mennyiségű hűsítő ital és borocska is hozzájárult a kellemes hangulathoz. augusztusban és szeptemberben kerül, földbe a talaj „zsírozója”A professzorok elismerése A korszerű eljárásnak tehát olyan előnyei vannak, amelyek .nagyon is kifizetővé teszik a „trágyamesterek” alkalmazását. A módszer hasznosságát a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzorai, tudományos kutatói is elismerték. Hogy a csávolyi Egyesülés Tsz számára mit jelent a szakszerű trágyakezelés, jól példázza: minden kilenc hold szántóhoz csupán egy számosállattal rendelkeznek, ami elég kevés. Az állatsűrűség növelése végett a takarmánynövények átlagtermését kell íokozniok. Ehhez azonban több szervesanyagra van szükségük. E bűvös körből csak úgy törhetnek ki, ha növelik a meglevő talajjavító anyag hatásfokát. Ezt a célt szolgálja a kukorica sortrágyázása is; holdanként 50 mázsa — műtrágyával dúsított — szervesanyag fel- használásával megfelelő talajjavítást végeznek, mégpedig évente ezer holdon. A csávolyi Egyesülés Tsz-ben tehát nemcsak „megtermelik” a szervesanyagot, hanem azt példamutató ésszerűséggel haszná- ják is fel. nánk nitrogéntartalmú műtrágyák behozatalára. A tét tehát meglehetősen nagy. S éppen ezért érdemel különös figyelmet a csávolyi Egyesülés Tsz kezdeményezése, ahol a gazdálkodás elsőrendű, feladatai között jelölték meg a* szervestrágya tárolása és fel- használása korszerű módjának^ alkalmazását.
