Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-16 / 114. szám
1965. május 16, vasárnap 3. oldal Uj vonásokká! gazdagodott a szocialista iVémedi Sándor SZMT-titkár műn ka verse ny nyilatkozta Javul három kecskeméti peremkerület ABc-ámháx ^ ^ a toronyháx aruellatasa tövében A munka ünnepén, május elsején adták át a megyei párt- bizottság vándorzászlait, elismerő okleveleit a munkaversenyben legjobb eredményt elért vállalatoknak, üzemeknek, gazdaságoknak. A munkaverseny gazdái a szakszervezetek. Felkerestük Némedi Sándort, az SZMT titkárát, s megkértük tájékoztassa lapunkat a megyében folyó szocialista munkaverseny helyzetéről. I Hogyan fejlődött megyénkben a munkaverseny? — Ismeretes, hogy a megye 1964. évi termelési, termelékenységi és exportterveit teljesítette. Az éves munkaverseny keretében az iparban, a közlekedésben, a kereskedelemben és a mezőgazdasági üzemekben dolgozók becsülettel teljesítették versenyvállalásaikat. Az egyéni, a kollektív versenyformák, a brigád, az üzemrészek közötti verseny eredményesen járult hozzá a feladatok sikeres végrehajtásához. Külön figyelmet érdemel, hogy a megyei pártbizottság által adományozott vándorzászló és oklevél elnyeréséért nagy versengés bontakozott ki az üzemek, vállalatok és gazdaságok dolgozói között. Ezenkívül kimagasló eredményéért több üzem és gazdaság nyerte el a büszke „élüzem” címet. A vállalásaikat legjobban teljesítő dolgozók közül 776-an kapták meg a Kiváló dolgozó oklevelet, 412-en a Kiváló dolgozó jelvényt. Tavaly 139 brigád nyerte el a szocialista címet, s év végén a megyében levő szocialista brigádok száma elérte az 500-at, tagjainak száma pedig a nyolcezret. Ezenkívül 97 brigád 1654 tagja tűzte célul a szocialista cím megszerzését. I Mi jellemzi a szocialista brigádmozgalmat? A szocialista brigádmozgalom a megyében is — mint szerte az országban — tömegméretűvé vált, hiszen a munkabrigádok mintegy 60 százaléka vesz részt benne. A fizikai munkások mellett azonban egyre nagyobb számban válnak részeseivé a mozgalomnak a műszaki és adminisztratív dolgozók is. A szocialista brigádmozgalom terebé- lyesedése és tartalmasabbá válása, azt mutatja, hogy már nem egyszerű termelési, hanem az ember sokoldalú fejlesztésének mozgalma lett. A szocialista brigádok hármas jelszava, amit zászlajukra tűztek „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” egyre jobban érvényesül mindennapi életükben. A szocialista brigádokban tettekben valósul meg a munkához, az egymáshoz való szocialista viszony, öntudatosan, áldozatkészen dolgoznak, jó minőségű terméket állítanak elő, élenjárnak a tanulásban, a szak" mai tudás gyarapításában, politikai ismereteik feljesztésé- ben, a közügyek intézésében. Sok példát lehetne felsorolni a szocialista brigádok vállalásainak színes gazdagságára. A termelési vállalás a legtöbb brigádnál összhangban van az évi termelési feladatokkal, a minőségi mutatók teljesítésére való törekvéssel. Nagy súlyt helyeznek a megyei pártbizottság januári határozata alapján a minőségi színvonal emelésére, a termelékenység fokozására, az anyaggal és egyéb eszközökkel való takarékosságra. Tapasztalni részvételüket a műszaki-fejlesztési és gyártmányfejlesztési feladatok megoldásában, s az újítómozgalombar* A megye vasiparban pélc«iul 10 és fél millió forintot jelentettek tavaly az újítások a népgazdaságnak. A Kecskeméti Konzervgyárban jól segítették az 1964. évi műszaki fejlesztési tervek megvalósítását. A Kecskeméti Lakatosipari Vállalatnál jelenítő® eredményekeit értek el a hulladékanyagok hasznosításában. — Ám lehetne sorolni példákat a mezőgazdasági üzemekből, a kereskedelemből, a közlekedésből is, ahol hasonló módon segítették a munka eredményességét. A szocialista tudat kialakításának egészséges folyamatát tükrözik a művelődéssel és a szocialista életmóddal kapcsolatos felajánlások. Számtalan szocialista brigádnál tapasztaljuk, hogy nemcsak a kiváló dolgozókat tömörítik egy kollektívába, hanem a gyengébb teljesítményűeket, sőt esetenként még a fegyelmezetlen dolgozókat is, és ezeket a kollektíva példamutatásával nevelik. A szakszervezeti politikai oktatásban résztvevők mintegy 80—85 százaléka szocialista brigádtag. Igen sokan továbbtanulnak az állami oktatás keretében, tagjai a könyvolvasó mozgalomnak, — szakmai ismereteiket a munkás- akadémiákon, ismeretterjesztő előadásokon gyarapítják. I Mit eredményezett a felszabadulási verseny a mozgalom számára? Az idén újabb lendületet adott a szocialista brigádmozgalomnak az MSZMP Központi Bizottsága december 10-i és a megyei pártbizottság január 21-i határozata, a SZOT felszabadulási versenyfelhívása, valamint a szocialista brigádvezetők országos tanácskozása. Az elmúlt négy hónap alatt 220 új munka- brigád jelentette be csatlakozását a szocialista címért folyó mozgalomhoz és tett vállalást az 1965. évi tervek sikeres végrehajtására. Különösen nagy a fejlődés a mezőgazdasági üzemekben, ahol 61 brigád ezer taggal, a vasipari üzemeknél, ahol 43 brigád mintegy 300 taggal nevezett be a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenybe. A szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom nagy segítséget nyújt a párthatározatok végrehajtásához. A bennük részt vevő dolgozókat illeti a dicséret azért, hogy első negyedéves tervét a megye minisztériumi ipara 106,6 százalékra, a tanácsi ipar pedig 101,8 százalékra teljesítette, s exportkötelezettségeinek is eleget tett. A szocialista iparban az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 10,6 százalékkal emelkedett a termelékenység. I Milyen feladatok állnak most a szakszervezetek előtt? Szakszervezeteink legfontosabb feladata: minden segítséget adjanak meg a szocialista munkaversenyben részt vevőknek Javítani kell általában a versenyt értékelő és az eredményeket tudatosító munkát. Az értékelés elég lassú, ezért helyes lenne, ha a gazdasági vezetők a szakszervezeti bizottságokkal közösen igyekeznének azt meggyorsítani, s az eredményeket a dolgozók tudomására hozni, hiszen a nyilvánosság igen nagy erkölcsi ösztönző erő. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a szocialista brigádokkal való foglalkozást — amellett, hogy vállalati szinten sem elhanyagolható — a nagyobb üzemeknél, vállalatoknál és gazdaságokban áttegyék a munkahelyi bizottságok, a bizalmiak és a munkahelyi műszaki vezetés hatáskörébe. Szükségesnek tartjuk, hogy a munikaverseny-vállalások minden termelőegységnél a vállalati tervek teljesítését segítsék elő. Ezért ahol szükség van rá, a szakszervezeti bizottságok végezzék el az indokolt kiigazításokat, módosítsák a vállalásokat. Nagyon fontos a szocialista brigádokban a tudatformáló és kulturális vállalások tartalmának további javítása, különösen a szakismeret és az általános műveltség céltudatos emelése. Helyes lenne, ha a szocialista brigádokban egy személyt megbíznának a művelődési ügyek intézésével. Sémát adni, természetesen, nem lehet és helytelen is lenne. Az élet adja a legjobb ötleteket. A dolgozók kezdeményezésének igen gazdag tárházát aknázzák jól ki a szakszervezetek. S a többi tömegszerveze- tekikel, a gazdasági vezetéssel, a pártszervezet irányításával összefogva dolgozzanak a jövőben is. Ez bizonyosan eredményekre vezet. Az elmúlt évek során sok millió forintot költöttek a me- gyénkbedi élelmiszerboltok, ve- gyesáru-kereskedések felújítására, karbantartására, illetve új üzletek létesítésére. Valamennyi község rendelkezik már megfelelő üzlethálózattal. S mi a helyzet a városokban? Erről tájékoztatta munkatársunkat Sohajda Ferenc, a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. Bács-Kiskun megye városaiban 195 élelmiszer-, hús, fűszer- és vegyesboltot tart nyitva a vállalat. Megfelelő a bolthálózat Baján, Kalocsán és Kiskunhalason. Kiskunfélegyházán a közelmúltban épített, illetve más üzletekből élelmiszerkereskedéssé alakított boltok is nagyjából1 kielégítik a helybeli lakosok igényeit. Kecskeméten viszont a meglevő 85 üzlethelyiségnek több mint ötven százaléka felújításra szorul. Mint a vállalat igazgatója elmondta, a megyeszékhelyen a legfontosabb tennivalójuk a peremkerületek bolthálózatának fejlesztése. Jelenleg a Muszájban, az iskola mellett, és a Matkói úton építenek új élelmiszerboltot. Átadásukra az ősz folyamán kerül sor. Javul a Csilléry-telep élelmiszerellátása is. A most épülő kisáruház fűszer- és csemegecikkeket is árusít majd. Tavasszal kezdődött a lenin- városi ABC-áruház építése. A toronyházak szomszédságában modern, nagyvárosi áruházát, korszerű berendezésű üzletkombinátot hoznak létre. Az idei kecskeméti fejlesztési tervek között szerepel a Bajcsy- Zsilinszky úti élelmiszerbolt építése is — az ősz folyamán kezdődő átalakítás után megnagyobbított vásárlótérben, önki- szolgáló rendszerű üzlet várja majd a vásárlókat. Az iskola és az üzenek barátkoznak — Várjatok egy percig, felugrok a köpenyemért — kiált vissza futtából egy hosszú, vékony fiú. Hármasával veszi a lépcsőfokokat, de társait úgy látszik még ez a sebesség sem elégíti ki. — Siess már! — nógatják és közben el is indulnak a hátsó épületek felé. Vajon miért ilyen sürgős nekik a dolog, hiszen a következő óra kezdetéig még legalább tíz perc van hátra? — csodálkozik bennem az egykori diák, aki bizony nem igyekezett ennyire vissza a padok közé. Lecke: a sxersxámos tepsi Nyomába eredek a kis csapatnak és néhány perc múlva mindent megértek. A tanműhely ajtaján lépnek be a fiúk. Ide, a gépek közé pedig örömmel jön a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum minden hallgatója. A nagyablakos, világos csarnok felszerelését megirigyelhetné akármelyik nagyüzem. Szerszámköszörű, bordázó-, élhajlí- tógép, hidraulikus lemezolló, mágneses előrajzoló asztal — van itt minden, ami a lakatos munkához kell. A fal melletti üvegszekrényben pedig a legmodernebb mérőműszerek. Csak a munkapadok mögött feketedő tábla figyelmeztet, hogy tanintézetben járok és a fiatalember, aki mosolyogva elém siet nem művezető, hanem oktató. — Mi a mai lecke? — kérdem Mészáros Jánostól. A táblára mutat: — Ez egy szerszámos tepsi rajza. Saját maguknak készítik a gyerekek és közben megtanulják a kézi lemezolló kezelését, a bordázógép működését is. Gyorsan benépesül a terem. Búgni kezd egy villanymotor és a fűrészgép acélfogai belemarnak a síró lemezbe. Tyra és a resxelő Az első asztal mellett csinos kék kötényruhában Lengyel Tyra dolgozik. Számomra kissé furcsán hat itt a sok fiú között, kezében reszelővei. Kérdésem is ebből az érzésből fakad: — Nem volt túl szokatlan a gimnázium után a műhely? Mosolyogva tiltakozik és így válaszol: a műszaki ismeretek mindig érdekeltek. Nem bántam meg, hogy a technikumot Varga Béla oktató és a hallgatók a modern esztergagép előtt. választottam. Sok új dologgal találkoztam itt, de lassan megszokom a gépeket is, a tananyag pedig az előzetes várakozásomat felülmúlóan érdekes. Nyíri Sándor fülének nem volt új a gépek zaja. Több évig elektroműszerészként dolgozott ceglédi munkahelyén. Ő is jól érzi itt magát, de azért visszakívánkozik a régi munkatársak közé. Azzal a gondolattal foglalkozik, hogy jövő évtől kezdve a levelező tagozaton folytatja a technikumot. Ax ösxtöndíjas A forgácsoló műhelyben már teljes gőzzel megy a munka. A második esztergapad mellett Já- radi József figyeli az acélkés leheletfinom munkáját. Minden mozdulata elárulja, hogy neki is régi jó barátja a gép. — Két évig dolgoztam műszerészként a Jászberényi Hűtőgépgyárban. Társadalmi ösztöndíjjal kerültem ide a felsőfokú technikumba — mondja és aztán indítja is újra a masinát. Ügy látszik már a vérében van, hogy percig sem szabad állnia a drága termelőeszköznek. A zömök Varga Béla, a forgácsolóműhely oktatója szinte eltűnik a jól megtermett fiúk koszorújában. A programvezérlésű esztergapad működését magyarázza, olyan érdekesen, színesen, hogy szinte sajnálom megszakítani az előadást. — Most a 9-es számú Autó- közlekedési Vállalat részére, készítünk tartalék alkatrészeket a gépkocsi kilométerórájához — válaszol kérdésemre, aztán hozzáfűzi: — Több kecskeméti üzemmel állunk hasonló kapcsolatban. Kölcsönös segítség Ha anyagot kapnak, szívesen készítik el a vállalatok részére a kért alkatrészeket, mert így egyrészt jelentős költségmegtakarítást ér el a technikum, másrészt a tanulók is nagyobb odaadással dolgoznak, ha tudják, hogy nemcsak gyakorolnak, hanem termelnek is. De nem járnak rosszul a partnernek jelentkező üzemek sem, mert az anyagért cserébe készterméket kapnak és megspórolják a munkabért. A tanműhelyből jövet bekopogtatok Kovács Ervin igazgató- helyettes ajtaján. Mintha Varga Béla gondolatait folytatná, ő is arról beszél, hogy igen örvendetesen fejlődik a kecskeméti üzemekkel kötött barátságuk. Az Autóközlekedési Vállalaton kívül készítenek egyszerűbb alkatrészeket a Budapesti Rádiótechnikai Gyár itteni üzemének is, a ZIM Gyáregysége pedig nemrégiben nagyobb mennyiségű hulladékanyagot adott a tanműhelynek. Ügy tervezik, hogy a jövő héten el is látogátnak a tanulókkal néhány vállalathoz. A termelőüzemekben szerzett tapasztalatok ugyanis jól kiegészítik majd a technikumban folyó gyakorlati oktatást. Békés Dezső
