Petőfi Népe, 1965. május (20. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
A félegyházi elfolyó arany Becsapott egy gyerek „Kevés, nagyon kevés azon kutak száma a Duna—Tisza közén, melyekből jó minőségű, az egészségügyi követelményeknek megfelelő ivóvizet kaphatnak az emberek. S talán még az aranynál is többet ér, ha valahol a „homoksivatagban” természetes melegvízre bukkannak...” — állapította meg egy vízgondokkal foglalkozó cikkíró a Kecskemét és Vidéke című újság egyik 1933-ban megjelenő számában. Ez az írás ötlött föl emlékezetemben, amikor hozzákezdtem a Kiskunfélegyházán talált melegvíz-forrás jövendőbeli sorsának „kinyomozásához”. Olaj helyett gyógyvíz A hatvanas évek elején a Kőolajipari Tröszt egyik kutató- csoportja kísérleti fúrást végzett a kiskunfélegyházi strandfürdő szomszédságában. A föld egyik „szelvényében” olajmező helyett melegvíz-rétegre bukkantak ,s minthogy a kutatómunkát elvégezték, a véletlen „szülöttjét”, mármint a kutat — némi költségtérítés ellenében — felajánlották a Kiskunfélegyházi Városi Tanácsnak. Az átadásátvétel annak rendje-módja szerint megtörtént, s a vb nagyobb összeget szavazott meg a strand melegvizű fürdővé való átépítésére. A fürdő akkori gazdája, a kiskunhalasi központból irányított Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, elvégezte a melegvíz hasznosítását célzó építkezés egy részét, bevezette a vizet a tisztasági fürdőbe, s a szabadban levő egyik strandmedencét is melegvízzel töltötte meg. Több százezer forintos beruházással szivattyúházat is építettek, gondolva arra, hogy a kút természetes vízhozama — kb. 400 liter/óra — kevés, s gépi kitermeléssel azt többszörösére lehet növelni. A város lakói előre örültek — hiszen természetes, gyógyító hatású melegvízzel nem büszkélkedhetnek a környékbeli települések. de még a megyeszékhely sem. A „rejtélyes“ kút A Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalatot — a megyei tanács rendelkezése alapján — 1965. január 1-én átszervezték, s a megye északi részének vízügyi tennivalóit most már — kecskeméti székhellyel — az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat látja el. A sok egyéb létesítmény mellett megtörtént a kiskunfélegyházi strandfürdő átadása, illetve átvétele is, csupán ... a melegvizű kutat és a szivattyúházat nem volt, aki átadja. 1965. január elején, s azóta több alkalommal, a vállalat levélben kérte a városi tanács vb építési-közlekedési és vízügyi osztályát, hogy küldje el az átvételhez szükséges iratokat — elsősorban a melegvizű kút hidrogeológiai „térképét”. Azokat a szakértői felméréseket, amelyek a kút vízkészletére, a víz összetételére stb. vonatkoznak, s amelyek alapján készült (?) a hidrofórház is. A tanács április végéig még nem is válaszolt a kérésre, nemhogy elküldte volna a kért adatokat. Mint a tanács vb elnöke érdeklődésünkre elmondta, nem küldhették el a kívánt felmérést, mert ilyen nincs is birtokukban. Irodaház, vagy szálloda? A vízművállalat vezetőivel beszélgetve, az újságíró ceruzája csupán a távlati elképzeléseket tudja rögzíteni. Azt, hogy amennyiben hosszabb időre elegendő vízkészlettel rendelkezik a kút — a kiskunfélegyházi tanács elképzelésével találkozva —, elsősorban a reumás megbetegedések gyógyítására fordítják majd a melegvizet. Amellett bővítik a tisztasági fürdőt is — amely a megye tisztasági fürdői között a legnagyobb forgalmat Dunai táj bonyolítja le. Nyár elején pedig a strand nagymedencéjének vizét is egy-két fokkal melegebbé teszik. A melegvíz nagyobb mérvű hasznosítását akadályozza az is, hogy az egykori strandszálló épületét jelenleg a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat központi irodája foglalja el. Márpedig — s ezt a tanács vezetői is elmondták — addig szóba sem kerülhet a strand- és tisztasági fürdő felújítása, a melegvíz-szolgáltatás további növelése, ameddig az irodákat ki nem költöztetik a szálló emeleti szobáiból. Az új irodaház távlati terve ugyan elkészült, de megvalósításához további támogatás is szükséges. Évenként 100 ezer forint A városi tanács egyik felméréséből kitűnik, hogy a strand- és tisztasági fürdő belső berendezése, gépi felszerelése már elavult, korszerűtlen, s nehezen képes az évi százezer látogatónak biztosítani a vizet. A tisztasági fürdő külső felújítását időben elvégezték, s a belső renoválás terveit is elkészítették még 1961-ben. Az üzemeltető vállalat azonban mindeddig nem kapott hitelt a felújításra. A belső berendezések értékcsökkenése azonban a becslések szerint évi 100 ezer forint — vagyis minden várakozási esztendő ennyivel növeli a rekonstrukció költségét. Hathatós intézkedésre lenne szükség, hogy ha átmenetileg is, de valamilyen formában megoldják a kiskunfélegyházi fürdő gondját, s ezzel együtt a melegvíz célszerűbb, fokozottabb hasznosítását. A melegvíz nagy érték itt a Kiskunságban, s hogy mennyire nélkülözhetetlenné vált a gyógyászati célokra való hasznosítása, példázza a helyi kórház igazgató főorvosának egészség- ügyi monográfiájából egy tömör adat: Havonta átlag száz félegyházi és környéki lakos kér orvoslást különböző reumatikus eredetű fájdalmakra. Az Egészségügyi Minisztérium és a megyei tanács vb illetékeseinek szoros együttműködése minden bizonnyal jelentős eredményeket hoz a félegyházi melegvíz-ügyben. Szakmai és anyagi támogatásukkal elérhető lenne, hogy Félegyháza természet adta kincsét a legmegfelelőbben hasznosítsák, s hogy az aranyat érő melegvíz teljes mértékben a gyógyítás szolgálatába álljon. Kovácsi Miklós VALAMELYIK este Kecskeméten a Rákóczi úton becsapott egy ökölnyi gyerek. Sétáltam a kirakatok előtt, amikor egy szurtos, erősen elhanyagolt, bozontos fejű kisfiú szerénykedett mellém és mintha ő is az új holmikat nézné, tekintetét egy darabig a kirakatra függesztette, majd időnként sanda pislantásokat vetett rám. Bizonyára azt vizsgálta, hogy elutasításra, vagy megértésre szá- míthat-e. Ügy látszik, bizalom ébredt benne irántam, mert halk hangon megszólított: — Bácsi, tessék adni egy forintot — mondta és piszkos kis kezét felém nyújtotta. — Minek neked a forint, öcsi — kérdeztem, de már a zsebemben kotorásztam s mire a gyerek bizonytalanul válaszolt, már a markába is nyomtam a pénzt. — Egy kiló kenyeret akarok venni! — mondta futva, meg sem köszönve a szerény adományt. ELHATÁROZTAM, hogy meglesem a kis kéregetőt. Eszében sem volt, hogy a kenyérbolt felé menjen. Egy villany alatt megállva mélyen a zseA parkok védelmében A helyi tanácsok évente tekintélyes pénzösszegeket fordítanak a városok, községek szépítésére, virágosítására. S e költségek mellett a parkosításban számos ember fáradságos munkája is benne fekszik. Ezért ítéli el a közvélemény és sújtja a szabálysértési hatóság is azokat, akik szándékosan, vagy gondatlanságból rongálják a mindannyiunk gyönyörűségére 'szolgáló parkokat. Radios Lászlóné, Kecskemét, Szilágyi Erzsébet u. 33. szám alatti lakos azzal okozott 199,50 forintos kárt, hogy gondatlanságból őrizetlenül hagyta legelni a lovát. Az állat eközben a Szilágyi Erzsébet utca környékén és az új köztemetőben 19 rózsatövet összetaposott. A városi tanács vb igazgatási osztálya szabálysértési eljárást indított emiatt Radics Lászlóné ellen, aki a kiszabott bírság miatt a megyei tanács vb illetékes osztályához fellebbezett. A másodfokú hatóság — tekintettel az elkövető szociális körülményeire — az eredeti 200 forint bírságot 100 forintra mérsékelte és kötelezte Radics- nét az okozott kár megtérítésére. Szerkesztői üzenetek K. D., Kecskemét: Panaszát a házkezelőséghez továbbítottuk, vála- . szukát levélben közöljük. Csapiár I., Fülöpszállás: Szíveskedjék megírni, melyik termelőszövetkezetről van szó. Enélkül nem intézkedhetünk. 30 aláíró, Kecskemét, külterületiek: Kérésüket az illetékes postaügyi szervekhez elküldtük. ' Leg- t alább egy pontos címet kérünk,: hogy levélben válaszolhassunk. S. D., Kecskemét: Sürgős intézkedést kértünk az illetékesektől, és mi is figyelemmel kísérjük majd az eredményt. Sz. Pál, Kecskemét: Kérésüket szívügyünknek tekintettük, s a padok — „megjelentek’! a parkokban! Kellemes pihenést, jó szórakozást, s ha az időjárás is végre megembereli majd magát, sok egészséges napozást kívánunk minden kedves nyugdíjas olvasónknak, •barátunknak. Nagy Ferenc, Baja: A Petőfi Népe április 23-1 számának 8. oldalán „Miért nincs bukósisak” című cikkünkben részletesen foglalkoztunk a problémával. Ha közölte volna pontos lakcímét, úgy szívesen elküldtük Volna az említett újságcikket is. „Gyors- és gépíró” jeligére, Kiskunfélegyháza: Panaszával az illetékes felügyeleti szervekhez fordultunk. ígéretet kaptunk arra, hogy az ügyben rövidesen vizsgálatot indítanak. Ha megírja pontos lakcímét, úgy személyesen is felkeressük bővebb tájékozódás Vjtjágö. ^ bébe kotort és egy marék fillérest, forintost vett elő, s boldogan számolni kezdte. Arca felderült, mert a pénz elegendőnek mutatkozott arra, amire eredetileg kéregetni kezdett. Sarkon fordult és elinalt a mozi felé. Megvette a jegyet, majd a büfénél ellátta magát elegendő csokoládéval és cukorkával s a legelégedettebb arccal várta a csengetést. Rajta kívül még sok hasonló kinézetű, határozatlan céllal ott ácsorgó nyolc-tíz éves gyereket láttam az előcsarnokban. Nem tudom, hogy ők honnan vették a pénzt, de gyanítom, hogy egy részük valószínűleg hasonló úton jutott hozzá. Ugyanis nem ő volt az első, aki az utcán leszólított. Akadt olyan is, aki édesanyja betegségére hivatkozott szájával a sírás görbületeit utánozva. NEM A FORINTOT sajnálom, csupán az ötlött az eszembe — vajon a szülők odahaza sejtik-e, hogy gyerekük movtra kéregét? S hogy apró hazugságokon elindulva esetleg most tanulja a későbbi nagyobb megtévesztések módszerét... (G-r.) Több mint öt és tél ezer hold zárt kajszibarackos Megyénk szőlő- és gyümölcstermesztésének öteves programjában jelentős helyet kapott a világhírű kajszibarack termesztésének továbbfejlesztése is. A szőlőkben és gyümölcsösökben eddig leginkább szórványosan telepített kajszibarackot most „önállósították”. Összefüggő területeken alakították ki az új nagyüzemi, zárt barackosokat. Hagyományos termőkörzetén, Kecskemét környékén kívül a megye déli részén is kajszival telepítették be a homoknyúlványokat. Az állami és szövetkezeti gazdaságok az elmúlt négy év alatt — az idei tavaszi telepítésekkel együtt — 5600 holdon hoztak létre új barackosokat. Az ültetvények mindenütt szépen fejlődnek, s egy részük az idén már termést ad. Az új kajszisok faállományával együtt 1 millió 800 ezer barackfát tartanak nyilván a megyében. Válaszolt a DÁV, intézkedik az építőipari vállalat Levelet kaptunk a DÁV kecskeméti üzemvezetőségétől. Így kezdődik: „A Petőfi Népe április 26-i számában megjelent „Földtorlaszok a Halasi úton” című cikk téves információn alapul. Közöíjük, hogy az oszlopcserét az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat villany- szerelő részlege végezte ... és a földrakás elszállítása is a vállalat feladata . . .” Valóban tévedett levélírónk. Ezért megkerestük telefonon Szabó Ernőt, az építőipari vállalat részlegvezetőjét, aki közölte: „Napokon belül eltakarítjuk a forgalmat akadályozó, cipőt rongáló földkupacot.” A DÁV üzemvezetősége. Majoros Károly elvtárs, tehát jogosan kérte a tévedésből nekik címzett bírálat helyreigazítását. Reméljük azonban, hogy az építőipari vállalat, ígéretéhez híven, a bírálatot kiváltó Halasi úti földtorlaszt rövid időn belül, ugyancsak „helyreigazítja” .,. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér í/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-35, 1. indpx; 25 065«
