Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-11 / 86. szám
Mi van a belsejében ? A technikai játékokról A játékokat a gyermek fejlődésének szempontjából három kategóriába sorolhatjuk. Az elsőbe tartoznak azok, amelyek a gyermek testi ügyességét, erejét fejlesztik; a labdajátékok, a sportjátékok. A második csoportba, amelyek a gyermek szellemi tevékenységét foglalkoztatják; társas- és technikai játékok. A harmadik csoportba pedig amelyek testi és szellemi erejét, képességeit egyszerre veszik igénybe. Ez utóbbinak a nyaranta épített „saját tervezésű” búvóhelyek felelnek njeg a legjobban. Pedagógiailag kétségkívül a technikai játékok a leghasznosabbak, s ezeket szeretik általában a gyermekek is. Az úgynevezett Markiin rendszerű játékok: fa, fém, elektromos építőszekrények, életkori sajátosságoknak megfelelően, két-há- rom méretben kaphatók. Ezek a gyermek alkotásvágyát elégítik ki különböző fokon. A hozzájuk mellékelt tervrajzok alapján készített játékok a gyermek megfigyelő képességét növelik. Ezekkel a játékokkal szemben állnak — látszólag — a felhúzható, a lendkerekes vagy éppen a hálózati áramra vagy elemmel működő játékok. Eleinte a puszta mozgásukkal szórakoztatnak... Majd miután mozgás rendszerét teljesen megismeri a gyermek, fellép a kíváncsiság: mi van a belsejében? Ha meghibásodik a játék, szinte természetes, hogy szétszedi — s az is érthető, hogy a legritkább esetben tudja összerakni. S mi következik ezután? Szidás, néha megtorlás! Ahelyett, hogy együtt szemlélnénk a szétszedett óraműves kisvasút szerkezetét, megmagyaráznánk a „működési elvét”, s próbálnánk együtt, közös erővel összerakni. Persze, akadnak olyan gyerekek, akik nem is kíváncsiak magára a játékra, csak a belsejére. Szerencsére kevesen vannak ilyen „rontópálok” — velük szemben viszont sajátos módszereket kell alkalmazni! De az egészséges gyermek kíváncsiságát semmiképpen ne törjük le. Mert játékos ember ő, akiből nemsokára — az elrontott játékok tapasztalatain is nevelkedett — teremtő, alkotó ember lesz. K. Gy.. Akik öltözködni tanítják az asszonyokat A tanácsadó Rangja, tekintélye van a-2 ízléses öltözködés hívei között. Levelet írnak hozzá diáklányok, egyszerű munkásnők kérik tanácsait. Erélyes, mint propagandista, és egyszerű, meggyőzően kedves, amikor tanácsadó. Egyszer a filmmúzeumban találkoztunk, s akkor is egy vidéki divatbemutató rendezésén törte a fejét. Szervez, vidékre, üzemekbe jár előadásokat tartani, cikke két, sőt könyvet ír. A gyermek és ruhája című könyvéi tavaly adták ki. Lapunk otthon rovatában ez év elejétől egymás után jelennek meg hasznos öltözködési tanácsai, így, bár katedrája nincs, szinte országos szinten a kulturált öltözködés tanítómesterének ismerik Schiffer Klárát, a Budapesti Ruházati Mintatervező Vállalat propagandistáját. — Eredetileg textiltervezőnek készültem az Iparművészeti Főiskolán ■— mondja önmagáról. — Azután sok minden közbejött és textiltervezés helyett a divattal kezdtem foglalkozni. Rövidesen felfedeztem, hogy milyen szép feladat ízléses, kulturált öltözködésre tanítani az embereket, s ez is vált életcélommá. Egyébként mindaz, amit a főiskolán tanultam művészetről. színekről, kiválóan felhasználható a munkámban. Cikkeinek, közérdeklődésre számot tartó előadásainak témája mindig más és más. Honnan meríti őket? —i Az életből. Az utcán, villamoson, szórakozóhelyen, mindenütt figyelem, hogyan öltözködnek az emberek? Mi az, amit szóvá lehetne és kell is tenni a jó ízlés nevében? — Milyen „fehér foltjai” vannak még nálunk az öltözködésnek? — örömmel mondhatom, hogy hazánkban szeretnek és többségükben tudnak is öltözködni az emberek. Azért nemcsak asszonyokat mondtam, mert a kialakult véleményektől eltérően a férfiakat is meglepően érdekli és foglalkoztatja ez a témakör. Legkedvesebb élményem is egy férfihallgatóságnak tartott előadáshoz fűződik. Nők nem faggattak még olyan alaposan, mint az olt összesereglett fiatalemberek, családapák. Nagyon kedvesek számomra még a középiskoláikban tartott előadások. Itt nemcsak a kornak megfelelő ruházkodásra, hanem a megjelenésre, az ápolt- ságra hívom fel a figyelmet, mert ez fontosabb, mint az öltözködés. — Visszatérve a hibákra, mit mondhatnék? Cikkeimben, előadásaimon mindig hangsúlyozom: nincs szebb, vonzóbb, mint az egyszerű viselet. Ne öltözzön senki olyan ruhába, amely nincs összhangban egyéniségével, alkatával. Ez nem pénzkérdés — ízlés és hozzáértés dolga. S mi azért vagyunk, hogy jó tanáccsal, meggyőző szóval és példával ezt a hozzáértést segítsük kifejleszteni. A divattervező Nehéz volttá összeszámolni, hány, ízléssel, finomsággal, sok egyéni ötlettel megkomponált modell született már keze alatt. Karcsú, szép figurái nemcsak jellegtelen hordozói egy-egy divatos viseletnek, hanem korunk nőtípusainak sok megfigyelésből leszűrt ismertetőjegyeit is kifejezik. Bájos kamaszlányainak, egyszerűségükben vonzó dolgozó nőinek, alkalmi ruhába öltöztetett asszonyainak egyéniséget is ad a szép ruha mellé. Nem hivatalnoka, művésze ennek az érdekes, sokszor fárasztó, de nagyon szép mesterségnek. — Mindig nagyon szerettem rajzolni — mondja Dosztig Olga ruhatervező — és amikor felfedeztem, hogy milyen nagy az ellentét a nők egyénisége és öltözködése között, elhatároztam, hogy divattervező leszek. Elvégeztem az Iparművészeti Főiskolát és 1959. óta a Ruházati Minta- tervező Vállalat tervezőosztályán dolgozom. — Az alakot a tervező teremti meg. A ruhák is saját elképzelései? — A lapoknak rajzolt modelleket önállóan tervezem. A vállalaton belül természetesen nemcsak saját elképzeléseinket vetjük papírra, de azért itt is adódik erre alkalom. — Hogyan tart lépést a mindig változó divattal, illetve hogyan tudja megelőzni azt? — A tervezőosztály kol- lekHvája, Nádor Vera vezetésével állandóan figyelemmel kíséri az európai divat alakulását. Ebből szűrjük ki azt, ami hazai viszonylatban is hasznosítható. Célunk és feladatunk, hogy a magyar nők számára, helyzetüknek és alkatuknak legmegfelelőbb formákat alakítsunk ki, amelyek természetesen ízlésben, modernségben semmiben sem maradnak el az európai irányzattól. Szép, ötletes ruhaterveit sok ezer asszony ismeri és hasznosítja nemcsak az országban, de megyénkben is, hiszen az év eleje óta ö is dolgozik lapunk számára. A rajzok készítőjéről azonban keveset tudtunk. Most pótoljuk a mulasztást. Dosztig Olga, a fáradhatatlan, hivatásának élő tervező rendkívül szerény, egyszerű asszony. Szabad idejében fest, grafikákat készít. Elmélyülten foglalkozik mindennel, ami érdekli, ami közel áll munkájához: a művészet formajegyeivel, csakúgy mint a divattal, vagy az emberekkel, akiknek a ruhákat tervezi. Éppen ezért rajzai, tervei nemcsak korunk divatjának, hanem közvetlen egyéniségének is hű tükörképe. Vadas Zsuzsa Háziia» is elkészíthető Vendégségben nemcsak a „főbútorokat” dicsérjük meg, hanem a berendezést kiegészítő, a lakást egyénivé, meghitté varázsoló „ apróságokat” is. Egy érdekes lámpaernyőt, a háziasszony fantáziájából kipattanó és a férj keze munkájával létrehozott dohányzóasztalt, virágállványt. A barkácsolás szép és hasznos szenvedély. Kellemes ki- kapcsolódás és az alkotás elégedett örömével tölt el. Hogyan lehet „semmiből” értéktelennek tűnő vasdarabból vagy olcsón beszerezhető műanyagból tetszetős lakberendezési tárgyat készíteni? Sokféleképpen. Az alábbi képek is ezt példázzák. Nagyon kedvelt és szinte elmaradhatatlan lakberendezési tárgy a folyóirattaríó. Bár, készen is sokféle változatban kapható, ha gömbvasvázát elkészíttetjük, gyerekjáték az üres részt színes ripszszalag- gal, vagy bármilyen anyaggal beszelni. Vékony, színes drótból, vagy bármilyen ruganyos anyagból fonhatunk karimás tálat a hamutartó alá. Mi az öregség és hogyan lehet az öregedés határidejét meghosszabbítani Az öregség problémája az emberek millióit érdekli és korunk egyik legfontosabb kérdése. A társadalmi-gazdasági haladás, a tudományos ismeretek növekedése, fontos orvosi felfedezések (antibiotikumok, oltások stb.) folytán egyre nagyobb a koros emberek száma és egyre többen foglalkoznak az öregedés jelenségével. Öregségen értjük azt a fiziológiai kort, amely az ember életét lezárja. Ez normálisan hatvan évnél áll be, amikor a visszafejlődés folyamata többé-ke- vésbé harmonikusan kiterjed az egész szervezetre. Már az embrionális állapotban meg lehet figyelni az öregedés kezdetét, mely azután fokozatosan továbbfejJődik, anélkül hogy a növekedés periódusában látható lenne. Igen finom morfológiai funkcionális vizsgálat kimutatja, hogy a 15-ik év után az aortában, csigolyaközi korongokon, porcokon kezdődő módosulások jelentkeznek, Megkülönböztethetünk ma normális vagy fiziológikus (élettani) öregedést, ami mellett az ember még jó biológiai állapotban éri el az előrehaladt kort és a patologikus öregedést, amelynél már korábban megmutatkoznak a biológiai hanyatlás korai jelei és ezt az állapotot már szenilitásnak nevezhetjük. A fiziológikus öregedésnél a visszafejlődés lassan következik be és többé-kevésbé összhangban áll a 60. év után az egész szervezettel. Ha az öregedési folyamat igen nyomatékos zavarokkal és betegségekkel jár, a szerkezeti és funkcionális átalakulás sokkal kirívóbb, mint az öregedés normális kialakulásánál, akkor gyorsult, illetve patologikus öregedéssel van dolgunk. A patologikus öregedés lehet örökölt (genetikus) tényezők, biológiai, társadalmi körülmények és betegségek következménye. Az ismeretes kedvezőtlen tényezők legyőzése, mint amilyenek: a helytelen életmód, túlfeszített munka, balesetek, valamint a betegségek megelőzése, meggátolhatják a patologikus öregedést, az élet megrövidülését és meghosszabbíthatják az életet 120—125 évig is. Nem mindig van ösz- szefüggés a naptári életkór között. Olykor a naptári életkor elmarad a biológiai életkor mögött és ezzel korai öregedés áll be, olykor viszont késői, lassú öregedéssel találkozunk. Világos, hogy a szervezet öregedésének üteme nem egyforma minden egyénnél. Gyakorlati szempontból az egyéneket négy nagy gerontológiai szakaszra oszthatjuk fel: az átmenet kora 40—60 év, az idősök kora 30—70 év, az öregek kora 70—90 év és hosszú élet 90 vagy ennél több év. Az a feltevés illuzórikus, hogy egyszer az idők pergése megáll, vagy visszafordul, de az embernek az a reménye nem, hogy az öregedés üteme lassul olyképpen, hogy minden ember eléri a lehető legmagasabb életkort. A legszebbek? Két német maneken bemutatta a legújabb női frizurák „legszebbjét” tavaszra és nyárra. A baloldali frizurát Pillangó, a jobb oldalit Tavaszi álom néven anyakönyvezték a divat történetében.
