Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
1965. április 10, szombat 1. «Ms! Hetven asszony visszatért... BEVÁLTOTT ÍGÉRETEK Üres gépszínek alatt járkál a tavaszi szél a Kerekegyházi Gépállomás udvarán. — Év végéig mi is átalakulunk javítóállomássá — tájékoztat Mészáros István főagronó- mus. — Már csak huszonöt traktor van a birtokunkban. Az ekék kivételével a munkagépeket átadtuk a környező szövetkezeti gazdaságoknak. A negyedszáz erőgép közül immár több hét óta egy ssm található bent. Szántanak, vetnek. Az elmúlt év őszén a körzetben 500 hold maradt megforgatatla- nul. Nem nagy baj ez, mivel megvan az előnye, hogy a télen felgyülemlett trágyát kihordhatták rá a gazdaságok. S éltek is a lehetőséggel. Mindenesetre most kissé szorítja a gépállomás dolgozóit az idő. Határidő: május 10. Ám a felszabadulás huszadik évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy május 10-ig mindenképpen befejezik a tavaszi munkákat. Ebben legfeljebb a talajvíz itt-ott még megmaradó foltjai akadályozhatják őket. Az itteni munkaverseny korántsem csak ennyiből áll.' Kelemen István, a lajosmizsei szocialista brigád vezetője — részt vett a nemrég lezajlott országos tanácskozáson is — a következőket mondja brigádja vállalásairól: — Éves tervünk, tizenkét erőgépünkre , számolva, összesen 17 200 normálhold. Ezt 110 százalékra akarjuk teljesíteni. Ugyanakkor az üzemanyag felhasználásiban öt százalékos megtakarítást kívánunk elérni. Alkatrészből is kevesebbet használunk fel a tervezett mennyiségnél. A brigád tagjainak hibájából nem szabad balesetnek előfordulnia. A munkákat úgy akáfjúk elvégezni, Hogy azokat ne érje minőségi kifogás. Vállaltuk Lajosmizse tsz-einek a patronálását is, ami azt jelenti, hogy szükség esetén szerződésen kívül is a segítségükre sietünk. Vállalásaik sora ezzel sem ér véget. Külön tavaszi kampánytervük van, amely 4280 normálhold teljesítését írja elő — s ebből március 20-ig ezer normálholdat már elvégeztek. A gépeknek nem szabad ádniok Kelemen István 12 éve brigádvezető, s brigádja az utóbbi három év mindegyikében elnyerte a szocialista címet. Nem csoda, hogy a pár nappal ezelőtt megtartott termelési tanácskozáson a brigád több tagja — Durucz László, Késmárki Ferenc, Hidegh János — és maga a brigádvezető is kitüntetésben részesült. — Nem ismernek fáradtságot — mondja róluk dicsérően a főmezőgazdász. — Ha valamelyiküknek elfogy a munkája, a brigádvezető egy órán belül szerez neki. A gépeknek nem szabad állniok, ez az elvük. Volt már úgy is, hogy a solti Szikra Tsz-ben vállaltak munkát. Természetesen jócskán akad a környéken is tennivalójuk. Kelemen István még jóval a kitavaszodás előtt végigjárta a tsz-eket, tszcs-ket, hogy sürgesse azok vezetőit: mielőbb kezdjék el a munkát. Ilyen körülmények között természetes, hogy a brigád tagjai összekovácsolód- nak, nemcsak a munkában, azon kívül is. Húsz órával kevesebb idő alatt A háromszoros szocialista brigád igyekezete azonban hiábavaló lenne, ha a javítóműhely nem állna hivatása magaslatán. Feladata pedig néhány év alatt a többszörösére növekedett. A műhely szerelőinek korábban évente 20—25 gép nagyjavítását kellett elvégezniük — az idén már 120 traktor szorul teljes karbantartásra. A szerelők azonban vállalták, hogy további 30-cal növelik a nagyjavítások számát. Vállalásuknak biztosan eleget tesznek, hiszen terven felül már 20 traktort részesítettek nagyjavításban. — Az alkatrész beszerzésének a gondját is igyekszünk a minimálisra csökkenteni — sorolja Rőfi Géza főmérnök. — Amit szerszámgépeinkkel elő tudunk állítani, azt el is készítjük, méghozzá szériában. így mindig van tartalékalkatrészünk. Az újítási mozgalom is gyorsítja a szerelés munkáját. A motorcserés főjavítást például a normában meghatározott 320 helyett már is 300 óra alatt sikerül elvégeznünk. Ugyancsak 20 órával csökkentettük a folyójavításos motorcsere „átfutási" idejét is. A versenyvállalások a Kerekegyházi Gépállomáson nem maradnak papíron. Hiszen már most beváltott ígéreteknek nevezhetők. Hatvani Dániel Fogassal a lucernásban A Városföldi Állami Gazdaság kiskunfélegyházi tangazdaságának tábláin is szorgalmasan doldoznak. Felvételünkön Zsigó Antal traktoros fogasolja a lucernást, hogy gyorsabb növekedésre serkentse a pillangós növényt. Naponta 35—40 holdon végzi el a munkát. — Közös gazdaságunk kertészeti dolgozóinak létszáma nemrégiben hetven asszonnyal növekedett — újságolja Szegedi József, az alpári Búzakalász Tsz elnöke. — Eddig valamennyien hasonló munkakörben ugyan, de a környező községek gazdaságaiban keresték megélhetésüket. Hogy ez a tömeges — s annál inkább örvendetes — „hazatérés” mivel magyarázható, erről az elnök a következőket mondja: — Mindenképp gazdálkodásunk fokozatos megszilárdulása az, ami a gazdák sorait is erősíti. Mélyről indultunk, sok nehézséggel kellett megküzde- nünk, de mindinkább egyenesbe jövünk. Ennek a Tisza menti községnek a határát több éven át árvíz sújtotta. A bajokat mégis átvészelték, és 1963-ban például félmillió forint mérleghiányuk megszüntetése mellett már volt értéke a munkaegységnek is. Tavaly az árvíz mintegy ötmillió. forint értékű termést pusztított el, a zárszámadáskor Nem csökkent a keresetük Költészet napja az iskolákban A költészet napjának ünnepére készülnek a középiskolákban is: József Attila születésének 60. születésnapja alkalmából egy-egy irodalmi órát szentelnek klasszikus verselőink és mai költőink életművének szemelvényszerű áttekintésére. Hasonló megemlékezéseket tartanak az általános iskolák VII.— VIII. osztályos tanulói is. (MTI) Elkészült az első magyar elektronhegesztő A Központi Fizikai Kutatóintézetben elkészült az első magyar elektronhegesztő berendezés. Ez az eddig szinte lehetetlennek vélt feladatok megoldására is alkalmas készülék úttörő szerephez juthat a jövőben egy egészen újszerű, számos területen alkalmazható technológia meghonosításában is. Az elektronsugaras technológia, amelynek mintegy előhírnöke nálunk a KFKI-nek ez a berendezése, igen sokoldalú segítője az embernek. Lehet vele vágni, marni, fúrni, mégpedig nemcsak a legkeményebb fémeket, hanem még a rideg üveget is. Segítségével százbilliomod grammnyi anyagdarabkák vegyi összetételét lehet egyszázalékos pontossággal megállapítani. Kitűnő eszköz arra is, hogy a megöm- lesztett anyagból leheletvékony rétegeket, „gőzölhessenek” vele valamilyen felületre. 120 milliós árukészlet iiúsvét előtt Felkészült a kereskedelem a tavaszi-nyári játékvásárra, mintegy 120 milliós árukészlet, ebből 30—40 millió forint értékű kizárólag tavaszi, húsvéti játék várja az üzletekben a vásárlókat. Húsvétra rendkívül gazdag választékkal, elegendő mennyiségű játékkal látták el az üzleteket. Többek között négyszázezer műanyag pirostojás, mintegy ötvenezer plüss- és teddy-nyuszi örvendeztetheti meg a gyermekeket. „Falusi fiatalok” a tv-ben A Magyar Televízió ifjúsági osztálya rövidesen új sorozatot indít „Falusi fiatalok” címmel. A sorozat riportfilmjei azoknak az ifjaknak a helyzetét vizsgálják, akik a mezőgazdaságot választották hivatásuknak, mesterségüknek. Bemutatják, milyen eredményeik és lehetőségeik vannak a fiataloknak a mezőgazdasági munkában, érdemes-e elvégezniük a szakiskolát, hogyan fogadják őket a termelőszövetkezetekben. Ilyen és hasonló kérdésekre keres majd választ a műsor helyszíni köz ve ti lésekben, kerekasztal-be- szélgetésekben és a televízió n /.ai körében népszerű „nyílt tárgyalások”-on. A „Falusi fiatalok” című sorozat kéthetenként jelentkezik. A szerelőcsarnok az emeleten van. Itt állítja össze a kiállításokról is jól ismert fűrészgépeket a Kiskőrösi Vegyes Ktsz „Táncsics” szocialista brigádja. Nagy Sándor elvtárs, az alapszervezet párttitkára olyan nagy százalékszámot mondott, amellyel a szerelők a termelékenységet növelték, hogy közelebbről is szemügyre vettük a munkát. Ungvári Ferenc brigádvezető néhány mondata, s a látottak után megértjük, mi történt itt. Aki például másfél évvel ezelőtt megfordult a műhelyben, egész más elhelyezésben látta a gépeket, mint most. Nem volt meg az a keskeny körsínpálya sem, amelyen most apró kerekű kocsikon munkástól munkásig „vonulnak” a szürkészöld gépek; egyik szerelési fázisról a másikra. — Régen egy-egy munkás nem ment le a gépről, míg a szerelést el nem végezte. Ma a sín mellett várja, hogy a fázisokra bontott munka ráeső mozzanatát elvégezze, mikor a gép mellé ér. — Magyarázza Ungvári Ferenc. — Mennyivel termelékenyebb így a munka? — A régi módszerrel — 20— 20 túlórát is számítva fejenként — havonta 40 gépet tudtunk adni. A szalagrendszerű gyártással, ugyanazzal a létszámmal, túlóra nélkül 75-öt. Harmincszázalékos termelékenység-növekedést hozott a szalag már kezdetben is. — Kinek volt ez az ötlete? — Az én Újításom. Szeretem törni a fejem, hogyan lehet mindig jobban, többet. Sok újításom van már. Most is van bent egy, amivel ismét 30%-os időmegtakarítást érhetünk el. A bevezetése attól függ, mikor kötjük meg a szerződést. — Hogyan történik egy ilyen újítás elfogadása? Mit szóltak például a szaktársai, a brigádtagok? — Eleinte idegenkedtek. Akkor, pillanatnyilag úgy látszott, hogy a keresetük alaposan megsínyli. Mikor aztán együttesen hozzáláttunk a szalag kiépítéséhez, már közben vitattuk a módját, hogyan lehet majd az újszerű munkával, a természetesen következő normarendezés után is jól keresni. Úgy is lett. A rendezés után is 130—135 százalékig tudnak feljutni. Azóta ismét 10, tehát összesen 40%-ot emelkedett a termelékenység. Az 1800 forintos átlaga mindenkinek megvan. — A legfrissebb újítás mire vonatkozik? Éppen a fűrészrészek mellett térdeplő, guggoló munkásoknál mégis 22,50 forint jutott munkaegységenként, s ezen felül másfélmillió forintot még tartalékoltak is. — Nagy gondot fordítunk a.?, állattenyésztésre is — sorolja Szegedi József. — A szántóföld és a szőlő-gyümölcs kultúrák talajerőpótlásának ugyanis egyaránt lényeges előfeltétele az állattartás. Az anyakocák számát ezért az előző évinek a kétszeresére, a tehénállományét pedig hetvenről százra növeltük. Tavaly csaknem kétszerannyi hízott marha átadására kötöttünk szerződést, mint 1963-ban, az idén pedig hetvenkettőt hizlalunk. A meglevő 450-en kívül terven felül még száz sertést is h>" óba állítunk. A közös gyarapodását az is szolgálja, hogy a kertészetben nemcsak a hozamok növelésével, hanem ezzel párhuzamosan a termés minőségének a javításával is törődnek. A 30 hold fűszerpaprika átlagtermése — egyébként tavaly 38 mázsa volt, a zöldpaprika pedig 10 holdon átlagosan 160 mázsa terméssel fizetett. Jó eredmények születtek a 40 hold dohánykertészetben is: az ipari növény holdan- kénti átlagban 30 mázsa zöldtermést adott. A kertészeti dolgozók az értékesített áru 40 százalékának megfelelő összegű készpénz juttatás ban részesülnek. Hosszan és szívesen beszél az elnök a legfőbb gazdálkodási ág, a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztéséről. A közösben levő termő szőlők területe több mint félezer hold. Ezenfelül 82 hold az újabb telepítés. A 160 hold zárt gyümölcsösükben vegyes fajtájú alma- és őszibarack-csemeték fejlődnek. Ez utóbbi gyümölcsből az idén 20 hold már termőre fordul. A talajerő jelentős mértékű fokozásán kívül a növényápolást és a kártevők elleni védekezést az eddiginél is hatékonyabban hajtják végre idén az alpári Búzakalász gazdái. Ezekből a munkákból derekasan kiveszi részét a hetven asszony is, akiket a közös gazdálkodás javulása „kényszerí- tett” visszatérésre. J. T. járunk. Vésőszerű szerszámmal — már ahogy laikus szemmel látjuk— a kemény fém felületét a lehető legsimábbra hántolják, hajszálvékony forgácsokat választva le az alkatrészről. Erőteljes törzs-, váll- és karmunkájukról látszik, alaposan próbára tevő feladat. — Ez a legnehezebb, igaz-e Laci? — kérdi egyiküket a brigádvezető. A munkás felegyenesedik, megpihen egy kicsit. Bólint. Egy másik mondja. — Egész nap bökdösi az ember. Éppen eléggé kikészül. A „Táncsics szerelőbrigád — Jesztli Károly, Fellegvár! Pál, Lovász László, Kiss Sándor, Göngl Béla, Katona Kiss János és a brigád vezető — kezdeményezője volt a szocialista brigádmozgalomnak. Példájukra már 10-re nőtt ezeknek a száma. Leleményes brigádvezetőjükkel az élen mindig kirukkolnak valami újjal. Ha az előbb jelzett fáradságos kézi hántolást — Ungvári újítása révén — gépi munkára változtatják át, nemcsak kiiktatják ezt: a manuális műveletet. Egyben az eddig 750 perces hántolásí időt körülbelül 200 percre rövidítik. Az így felszabadul' munkaerő beállhat a szerelésbe, amivel ott is hatékonyabb lesz a munka. Tóth István
