Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-10 / 85. szám
Világ «rclejáriái, egyesüljetek ! A MAGVA RL SZ O CIA LtS TA KI&KUN r LAPJA MUNKÁSPÁRT BACS Ara 60 fillér XX. ÉVFOLYAM. 85. SZÁM 1965. ÁPRILIS 10. SZOMBAT Közel négymillió forint nyereségrészesedés ° me?ye „Egyezmények sora, amelyek országaink embereit szolgálj ák...” Péter János bécsi látogatása ÁPRILIS 3-án osztották ki a megye tanácsi vállalatainak nagy részénél az elmúlt évi nyereségrészesedést. A megye tanácsi iparában 3 millió 836 ezer forintot fizettek ki az üzemek dolgozói között, s ez mintegy 100 ezer forinttal több az előző évinél. . KÜ LÖN ÖSEN kiemelkedő eredményt ért el a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerőgazdálkodási Vállalat, amely egy havi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést oszthatott szét. Egyébként jól gazdálkodott a vállalatok többsége, közöttük Baján a Bács-Kiskun megyei Fatömegcikkipari Vállalat 25, a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat 26, a Bács-Kiskun megyei Finommechanikai Vállalat 16, a megye négy sütőipari vállalata 11—15 napi átlagfizetéssel egyenlő összeggel jutalmazhatta üzeme dolgozóinak elmúlt évben végzett jó munkáját. * VANNAK AZONBAN olyan üzemek is, amelyek nem teljesítették 1964. évi termelési előirányzataik mennyiségi és minőségi mutatóit. Nem oszthatott nyereségrészesedést például a Tiszakécskei Permetezőgépgyár, a Bajai Bútor- és Faipari Vállalat, Kalocsán a Bács-Kiskun megyei Textilfeldolgozó Vállalat. A szervezetlenség és laza munkafegyelem mellett egyéb okok is akadályozták néhány üzemben a gazdaságos termelést. A hibák felszámolására a vállalatok és irányító szervek vezetői megtették a szükséges intézkedéseket. * A JAVÍTÓ-SZOLGÁLTATÓ vállalatok közül a kecskeméti és kiskunfélegyházi ért el olyan gazdasági eredményt, amelynek alapján néhány nap nyereség- részesedést oszthatott. A kalocsai, kiskunhalasi és dunave- csei vállalat gyengén gazdálkodott. Ahhoz, hogy legköze/porában lebb már dolgozóik is kaphassanak nyereségrészesedést, a munka minőségének és a termelés jövedelmezőségének megjavítására nagy erőfeszítéseket kell tenniük. . AZ IDEI termelési tervek végrehajtása nem könnyű, de megvalósítható. Teljesítésükkel az ideinél még nagyobb nyereségrészesedés érhető el. A megyei tanács végrehajtó bizottsága azt a célt tűzte a vállalatok elé, hogy helyes létszám- és béralapgazdálkodással, a termelés jó megszervezésével, a takarékossági intézkedések betartásával az eddigieknél is jövedelmezőbben gazdálkodjanak. N. O. Péter János külügyminiszter Piti termáim alkancellárral tárgyal. Péter János külügyminisztert és a kíséretében levő személyiségeket pénteken délelőtt foFei ül vizsgálták a berendezések kihasználtságát Megyénk állami és termelőszövetkezeti gazdaságaiban az idén már több mint 50 ezer holdon pótolják mesterségesen a csapadékot. A vizet majdnem mindenütt esőztető berendezéssel szórják a szántóföldi, s a kertészeti növényekre. 100 tsz-ben öntöznek Megérkeztek a kislibák Megérkeztek a kislibák a kiskunfélegyházi tsz-közi lúdte- n vésztő vállalkozás telepére. A több mint 1100 apró szárnyas a Kecskeméti Keltetőállomáson látta meg a napvilágot, s háromhetes korukig a telep korszerű ólaiban nevelik őket. Az első öt napban 30—32 fok a hőmérséklet, majd ezt, 25 fokig, fokozatosan csökkentik. Kukoricadara és főtt libatojás keverékével táplálják az aprójószágot. Három hét után átadják őket a Lenin Tsz-nek, ahol közös telepen nevelkednek, s ősszel — hizlalás céljából — visszakerülnek a vállalkozás telepére. Felvételünkön Tóth Erzsébet gondozónő a pihés jószágokkal. Egymillió forint költséggel elkészült a telepen az ötezer férőhelyes tojóház is. A telepen ugyanis tyúktenyósztéssel és csibenevelésse] is foglalkoznak, hogy az épületeket egész éven át folyamatosan kihasználják. (Lenti kép.) A termelőszövetkezetek közül jelenleg százban folytatnak öntözéses növénytermesztést. 1961 óta — a kalocsai öntözőfürt létrehozásával együtt — több mint 130 millió forintot költötték az öntöző egységek kialakítására; a közös gazdaságok 330 gépegységgel rendelkeznek, összesen 600 kilométer hosszú csőhálózat vezeti az éltető vizet a földekre. Az illetékes szervek megállapították, hogy a milliós értékű gépeket — amelyeket a szárító tavaszi szelek miatt pár nap múlva már üzemeltetnek — eddig nem mindenütt használták ki jól. Tavaly például átlagosan 68,2 százalékos volt megyénkben az öntöző egységek kapacitásának az igénybevétele. Ezért a megyei pártbizottság kezdeményezésére az elmúlt hetekben bizottságok vizsgálták felül az öntöző felszereléseket, s ezek üzemi kihasználtságát. Megállapítást nyert, hogy több helyen — a gyakori esőzések ellenére is — 100 százalékos volt az öntöző egységek igény- bevétele. Legtöbbet a kiskunfélegyházi járásban üzemeltek a gépek. A kiskőrösi járásban azonban — ahol hasonló adott300 gépegység, 600 kilométer csőhálózat Ságokkal rendelkeznek — a legkevésbé használták ki az öntöző felszereléseket. Kitűnt az is, kogy helyenként azért nem tudták teljes kapacitással üzemeltetni a gépeket, mert nem rendelkeztek megfelelő felszereléssel, nem volt elegendő cső, szórófej. Huszonöt termelőszövetkezetben üzembe sem helyezték, vagy csak részlegesen használták a nagy értékű gépeket. Azoktól a szövetkezeti gazdaságoktól, amelyek továbbra sem tudják biztosítani a gépek teljes kihasználtságát, visszaveszik az öntöző felszereléseket, s olyan közös gazdaságoknak adják át, amelyek gazdaságosan üzemeltetik azokat. Az idén 2,2 millió forintot költenek megyénkben az öntözőrendszer bővítésére, korszerűsítésére. Ebből az összegből pótolják a hiányzó felszereléseket, csöveket, szórófejeket is. gadta Josef Klaus kancellár, aki ideiglenesen az államfői funkciókat is betölti. Ezt követően a Hofburgban ünnepélyes keretek között aláírtak több, a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között kötött egyezményt, illetve megállapodást. Ezek között vannak.a bíróságok és közjegyzők kapcsolatát, illetve a hagyatéki kérdéseket szabályozó jogsegélyegyezmények, az útlevél- és vámkezelés egyszerűsítésére vonatkozó egyezmény, valamint a két ország közötti menetrend- szerű autóbuszközlekedésről szóló megállapodás. Az okmányokat magyar részről Péter János külügyminiszter, osztrák részről Bruno Kreisky külügyminiszter, valamint Christian Broda igazságügyminiszter és Otto Probst közlekedésügyi miniszter írta alá. A két külügyminiszter egyúttal kicserélte a múlt év októberében Budapesten aláírt határügyi egyezmények ratifikációs okmányait. Az okmányok aláírása után Kreisky külügyminiszter kijelentette: „Szeretném felhasználni az alkalmat arra, hogy megállapítsam: az utóbbi hónapban ismét sok fontos kérdést készítettünk elő megoldásra. Ezúttal is, mint öt hónappal ezelőtt Budapesten, olyan egyezmények sorát kötöttük meg, amelyek a két ország közötti jobb megértést, mindenekelőtt pedig országaink embereit szolgálják. Ügy gondolom, elégedettek lehetünk az elért eredményekkel.” Péter János többek között hangoztatta: „Valóban így van, minden kérdésben, amelyet Budapesten megtárgyaltunk, előrehaladást sikerült elérni. Örvendetesen alakult a két ország viszonya mind a gazdaság és a kultúra területén, mind az emberek közötti kapcsolatokban.” Ezután Hofburgban folytatódtak a tárgyalások a két ország államférfiai között. Délben Klaus kancellár villásreggelit adott Péter János és kísérete tiszteletére. Péter János külügyminiszter pénteken délután „A Magyar Népköztársaság külpolitikája és az európai együttműködés időszerű kérdései” címmel előadást tartott az Osztrák Kül- , politikai Társaságban.
