Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
1965. április 8, csütörtök Mit ígér a „szántóföldek királynője”' Felkészültek a kukorica fészkes és sortrágyás vetésére Legfontosabb takarmánynövényünket, a kukoricát, az idén is több mint 200 ezer holdon termesztik a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok. Az állat- állomány gyarapodása, a tenyésztés korszerűsítése változatlanul megköveteli a termésátlag növelését. Ez egyébként évről évre magasabb; májusi mor- zsoltban számítva tavaly a közös gazdaságokban meghaladta a 18 mázsát. (A megyei átlag ennél két mázsával volt kisebb.) A bajai járás termelő- szövetkezeteiben, ahol a közös szántóterületnek csaknem az egyharmadán termesztik a tengerit, átlag 21,7 mázsa termést takarítottak be egy-egy holdról. A hozamok növelésében — a természeti adottságokon túl — mind nagyobb szerephez jutnak a korszerű termesztési eljárások: a vegyszerezés, a fészkes és a gépi sortrágyázás. E módszerek alkalmazásának mértékéről, s a felkészülésről érdeklődtünk a bajai járás három közös gazdaságában. A háztájiban is Az éi'sekcsanádi Búzakalász Tsz központjának udvarán már felsorakoztak a sortrágyázásra átalakított kukoricavetőgépek. — Mintegy nyolcszáz holdon termesztjük a tengerit — tájékoztat Párniczky Zoltán főmezőgazdász. — Valamennyit sortrágyázó gépekkel vetjük. Holdanként 25 mázsa lápföldet szórunk a sorokba, két mázsa műtrágyával és a HCH nevű rovarirtó szerrel keverve. Nemcsak a közös, hanem a háztáji területen is hasonlóképpen vetik a kukoricát. A módszert tavaly kisebb mértékben alkalmazták, mint az idén. A homokon is — szintén májusi morzsoltban számítva — nyolc mázsával volt nagyobb az átlagtermés. Csakis így érhettek el Szigorúbb büntetésre van szükség! Újabb tiltott pálinkafőzőket lepleztek le A Megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal tiltott pálinkafőzésért 300 forint pénzbírság kifizetésére kötelezte Majoros László, Hetényegyháza 36. szám alatti lakost, mert január 20-án a pénzügyőrök tetten érték. Bármennyire is szegényes körülmények között él Majoros László, a 300 forintos büntetés nem tartotta vissza attól, hogy újból ne próbálkozzon tiltott pálinkafőzéssel. Március 25-én ismét akkor jártak nála a pénzügyőrök, amikor az 50 literes üstjét .készítette elő, hogy a 200 liter gyümölcscefréjét kifőzze. Ez az eset nagyszerűen példázza: a csekély összegű büntetés kiszabása nem elrettentő, de szinte ösztönző a szabálysértések elkövetésére. „Biztonsági” tartalék a padló alatt ■ A pénzügyőrség kecskeméti szakaszának beosztottai többször ellenőrizték Farkas János Táborfalva, Újosztás 30. szám alatti lakost, mert tudomásukra jutott, hogy Lajosmizsére szállítja a pálinkát. A vizsgálatok nem jártak eredménnyel, s Farkas nemegyszer gúnyolta emiatt a pénzügyőröket. Szombaton este lefeküdt pihenni, amikor zörgettek az ablakon. Gyanús volt a késői látogatás, de nem tudott mit tenni. A kamrában ■„üzemelt” a vörösréz üst, s a pénzügyőrök előtt éppen akkor nyitotta meg a kamraajtót, amikor a hűtő csövéből csöpögni kezdett a pálinka. Az üst megkerült, de hol a cefre? A tagadás már nem vezetett volna eredményre. Az istálló padlója alól előkerült a biztonsági tartalék, két 200 literes hordó, no meg a 16 liter „fekete” pálinka. Árulkodó pálinkaillat Notórius pálinkafőző Oláh József, Lajosmizse, Közös 153. sz. alatti gazda. Robosztus, erős ember, s ha ittas, képes a rendőrt is megtámadni. Ezen a szombaton csendes volt, figyelte az est minden zaját, s mikor motorzúgást hallott, eloltotta a lámpát. A tanyára sötétség borult, de a levegőben ott úszott árulkodóan a gyümölcspálinka illata. A zörgetésre húzódozva jött ki a házból, s még megpróbálkozott azzal, hogy félrevezesse az ellenőrzést. Eredménytelen volt a kísérlet, mert a nyári konyhában egy zománcos üstben Totyogott a cefre, folyt a oálinka. sőt újabb 150 liter anyag volt előkészítve főzéshez, s a már kész 16 liter pálinka is ott hivalkodott egy üvegben a sarokban. Amíg a demissont Jőnta ... Ladánybene 27. szám alatti házban vendégek voltak, de a váratlan látogatókra Madácsi Ferenc nem számított. Nyugodtan tüzelt az üst alatt, s amíg nem folyt a pálinka, egy hasas üveget éppen fűzfavesszővel font be, a szesz számára. Kissé meglepődött a pénzügyőrök megjelenésén, s zavarában csak eny- nyit tudott mondani: „Most az egyszer szerencséjük van.” S mintegy végszóra csöpögni kezdett a hűtőből a pálinka. A nyersanyagért és a lefőzött pálinkáért még a szomszéd helyiségbe sem kellett átmenni, mert minden ott volt a kamrában. A pénzügyőrség állandó ellenőrzése előbb vagy utóbb tetten- éri a zugpálinkafőzőket, elkobozza az üstöket, a nyersanyagot, az ott talált pálinkát, sőt szabálysértésért meg is büntetik őket. A bírság kiszabásánál azonban fokozottabban figyelembe kellene venni: egyénenként mennyi az az összeg, amely ezeket a sokszor megrögzött embereket visszatartsa, elrettentse a tiltott pálinkafőzéstől. Gémes Gábor 4—5 aranykoronát érő területeken 21 mázsás átlagot. A hol- dankénti többlettermés hozzávetőleg két sertés meghizlalásá- hoz elegendő. A sortrágyázás jóvoltából tehát az idén 1600- zal több sertés meghizlalására lesz lehetőség. Csak felényi a ráfordítás A csávolyi Egyesülés Tsz saját műhelyében négy vetőgépet alakítottak át, s a célnak megfelelően módosított burgonyavetőgépet is „bevetik” a sortrágyázásra. A tsz vezetői elhatározták, hogy a kukorica összes vetésterületén, 1300 holdon szórják a sorokba a jól előkészített, műtrágyával kevert, megőrölt szerves anyagot. — Már az is előny, hogy a műtrágyát nem külön kell a talajba juttatni — fejtegeti Babies Antal, a közös gazdaság elnöke. — Nem beszélve arról, hogy a szervetlen anyag hatása a „szerves kötésben” fokozódik. Ami a módszer termésnövelő hatását illeti: nálunk 6—8 mázsa csövesben számított többlettermést érünk el általa. A többletráfordítás összege viszont a terméstöbblet értékének csak a fele. Tehát: nagyon is megéri. Az önköltség hét és félszerese Dr. Zalántai Jenő, a tataházi Petőfi Tsz főkönyvelője a következőket mondja: — Ötszáz holdon saját gyártmányú sortrágyázó géppel, 400 holdon pedig kézi fészkes vetéssel juttatjuk földbe a kukoricát. Az előbbi területet vegyszerezzük is. Átlagtermésünk, több évre visszamenően, májusi morzsoltban számítva 27 mázsa. A kukorica gazdaságos termesztéséhez tartozik az is, hogy a vegyszerezett 500 holdon adapteres SZK—kombájnokkal takarítják be a termést. Így egy mázsa — májusi morzsolt termesztésének költsége, beleszámítva a talajelokészítést is, 44 forint. (A következő két évben ennél is kevesebb, mivel nem lesz majd szükség vegyszerre.) Ugyanakkor a tsz-ben öt kiló kukorica értékének megfelelő tápot használnak fel egy kiló sertéshús előállításához. Ha a sertéshús 16,80 forint átvételi árát számítjuk, akkor egy mázsa kukorica — húsban történő hasznosítással — 336 forint bevételt eredményez. Ez az összeg hét és félszerese a 44 forintos ráfordításnak. H. D. Az első párttitkár A falu azóta átalakult Ezer földi tárgy kering az űrben Amióta 1957. október 4-én megkezdődött az űrrepülések korszaka, több mint ezer földi eredetű tárgy került pályájára: műholdak, rakéták, űrhajók és azokról levált különféle alkatrészek; utóbbiak közül 337 ma is kering. Jelenleg 103 amerikai és 94 szovjet műhold kering az űrben. Másrészt 140 amerikai és 78 szovjet műhold hullott vissza a Földre. Jó néhány szétesett az űrben — szándékosan, vagy véletlenül —, s különböző roncsokat indított útjára. Ide kell számítanunk a mintegy 400 fémtűt, amelyeket az amerikaiak 1962. májusában lőttek fel rövidhullámú távközlési kísérleteikhez, s amelyek azóta is a világűrben lebegnek. A Nap körül kering még hét amerikai műhold (Pionnier—4 és 5, Ranger—3 és 5, Mariner— 2. 2 és 4), valamint hat üres rali amelyeket űrhajók kilö- v 'z használtak. Szovjet részről még hat rakéta kering a Nap körül: Lunyik—1 és 4, egyegy Vénusz- és Mars-kutató rakéta, valamint a Zond—1 és 2. A Szovjetunió a mai napig öt lakott űrhajót indított útjára, az USA négyet. Az oroszok kétszer találták el a Holdat, az amerikaiak háromszor. Aki először találkozik Mák Andrással, a kisszállási pártszervezet egyik alapító tagjával és első párttitkárával, nem gondolná, hogy az alig deresedé hajú, élénk tekintétű ember ezekben a napokban a felszabadulással együtt, születésének 75. évfordulóját is ünnepelte. A falu közelében kicsi tanyán lakik, ott találtuk a veteményes kertben, hagymaültetés közben. Meleg vendégszeretettel a házába invitált, hogy ott beszélgessünk a felszabadulás óta eltelt 20 esztendő emlékeiről, a párt helyi szervezetének létrehozásáról. Közéleti szereplését Mák András 1919-ben kezdte. A magyarkanizsai születésű kőművessegéd, az első világháború után Pesten keresett munkát. Ott ismerkedett meg a fellendülő forradalmi mozgalommal és az elsők között állt be nemzetőrnek, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után Rákosszentmd- hályon ő lett a vörös őrség parancsnoka. Amikor a Tanácsköztársaságot a külföldi beavatkozók túlereje megdöntötte, rövid időre szülőfalujában, Jugoszláviában telepedett le. 1920- ban tért vissza Magyarországra. — A Horthy-rendszerben sokáig voltam munka nélkül, végül egyik ismerősöm ajánlatára Boncompagni olasz herceg gazdaságába szegődtem kommen- ciós cselédnek. így kerültem Kisszállásra. A gondolatok sora itt megszakad. Cigarettát vesz elő, rágyújt, és mély szippantás után folytatja. — Talán furcsa, hogy ilyen nagy kitérővel kezdtem az emlékezést, de a dolgok összefüggenek. Kisszállás egész határa az urasógé volt, s a cselédek nehezen ocsúdtak. Az első napokban nem tudták mit kezdjenek az ajándékba kapott szabadsággal. Itt minden megkésett egy kicsit más községekhez viszonyítva. Későbben alakult meg a pártszervezet és későbben láttak hozzá a földosztáshoz. — Ebben az időben jelentős segítséget kaptunk a budapesti munkásoktól — folytatja az emlékezést. Az egyik este egy Saller nevű kőműves érkezett hozzánk a fővárosból. Engem keresett, s úgy vettem ki a szavaiból, hogy ismeri a mi helyzetünket. Azt kérdezte mire várunk, miért nem alakítjuk meg a pártot. Javasolta, hogy ne várjunk tovább, hozzuk létre a kommunista párt helyi szervezetét és lássunk munkához, kezdjük meg a földosztást. — Hősi időszak volt ez. Szavai valósággal felvillanyoztak bennünket. Személyesen kerestem fel azokat, akik leginkább akarták a változást, és akkor már kezdtek érdeklődni a párt iránt. Május elseje fordulópontot jelentett a község életében. Gyűlést hívtunk össze a földosztás jelentőségének ismertetésére, majd annak befejezése után ott a mozihelyiségben hat taggal megalakult az MK.P helyi szervezete. A taggyűlés jegyzőkönyvébe a saját nevem után, Miksz Pálé, Balogh K. Józsefé, Rab Gizelláé, majd Brecska Józsefé került. A szervezet titkárává engem választottak meg. — Soha nem felejtem el ezt a napot. Amíg a párt meg nem alakult, egy kicsit magunkra voltunk hagyva. A párt létrehozása megsokszorozta erőnket. Húsz év alatt sok minden történt az országban és Kisszálláson is. A földet kiosztották, majd pedig néhány évi egyéni próbálkozás után a hajdani cselédek rátértek a szövetkezés útjára. Az első termelőszövetkezetet immár fél emberöltővel ezelőtt Mák András alapította tizenhatod magával. Jelenleg három közös gazdaság működik Kisszálláson. Ezek közül a Búzakalász kimagasló terméseredményeivel több kitüntetést szerzett az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A fejlődés olyan iramos, hogy alig lehet nyomon követni. A falu lakossága megduplázódott, a régi urasági majorok, cselédházak eltűntek és gomba módjára nőttek ki az új, egyszerű de egészséges, csinos, tiszta lakóházak. Mák András most tsz-nyug- díjas. A párttitkárságot régen átadta a fiatalabbaknak. Napjai azonban ennek ellenére most is mozgalmasak, szinte minden órában akad elfoglaltsága. A háztájiban szorgoskodik és példamutatóan látogatja a pártszervezet rendezvényeit, azonkívül ő a falu üvegese. Kizárólag szórakozásból és segíteni akarásból rendezkedett be erre. Éppen most fejezte be kétezerötszáz üvegtábla bevágását a Szabadság Tsz kertészete számára. Társadalmi munkában végzi, munkaegységet, pénzt, vagy jutalmat a világért sem fogadna el ezért. Nagy József » Hadjárat” — a pocok ellen Katonásdi a szántóföldön? Nem egészen. Jóllehet, harc folyik itt is, méghozzá nemcsak képzelt, de — sajnos, — valóságos ellenség: a mezei pocok ellen. A „rajvonal” a kiskunfélegyházi Dózsa Tsz földjeit fésüli át. A pocoklyukakat a sarkukkal betapossák. Ott, ahol tanyázik a veszedelmes rágcsáló, másnap ismét megjelenik a földtúrás. Ezekbe a lyukakba elhelyezik az Árváimnál kevert kukoricadarát. A védekezés bizonyára meghozza eredményét, — vélekednek a „harcosok”, akik „civilben” a Kiskunfélegyházi Petőfi Gimnázium harmadikos diákjai. Bár elfáradnak az egész napos járká- lásban, jól érzik magukat a friss tavaszi levegőn.
