Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-08 / 83. szám

1965. április 8, csütörtök Mit ígér a „szántóföldek királynője”' Felkészültek a kukorica fészkes és sortrágyás vetésére Legfontosabb takarmánynö­vényünket, a kukoricát, az idén is több mint 200 ezer holdon termesztik a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok. Az állat- állomány gyarapodása, a te­nyésztés korszerűsítése változat­lanul megköveteli a termésát­lag növelését. Ez egyébként év­ről évre magasabb; májusi mor- zsoltban számítva tavaly a kö­zös gazdaságokban meghaladta a 18 mázsát. (A megyei átlag ennél két mázsával volt ki­sebb.) A bajai járás termelő- szövetkezeteiben, ahol a közös szántóterületnek csaknem az egyharmadán termesztik a ten­gerit, átlag 21,7 mázsa termést takarítottak be egy-egy holdról. A hozamok növelésében — a természeti adottságokon túl — mind nagyobb szerephez jutnak a korszerű termesztési eljárá­sok: a vegyszerezés, a fészkes és a gépi sortrágyázás. E mód­szerek alkalmazásának mérté­kéről, s a felkészülésről érdek­lődtünk a bajai járás három közös gazdaságában. A háztájiban is Az éi'sekcsanádi Búzakalász Tsz központjának udvarán már fel­sorakoztak a sortrágyázásra át­alakított kukoricavetőgépek. — Mintegy nyolcszáz holdon termesztjük a tengerit — tá­jékoztat Párniczky Zoltán fő­mezőgazdász. — Valamennyit sortrágyázó gépekkel vetjük. Holdanként 25 mázsa lápföldet szórunk a sorokba, két mázsa műtrágyával és a HCH nevű rovarirtó szerrel keverve. Nemcsak a közös, hanem a háztáji területen is hasonlókép­pen vetik a kukoricát. A mód­szert tavaly kisebb mértékben alkalmazták, mint az idén. A homokon is — szintén májusi morzsoltban számítva — nyolc mázsával volt nagyobb az átlag­termés. Csakis így érhettek el Szigorúbb büntetésre van szükség! Újabb tiltott pálinkafőzőket lepleztek le A Megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal tiltott pá­linkafőzésért 300 forint pénz­bírság kifizetésére kötelezte Ma­joros László, Hetényegyháza 36. szám alatti lakost, mert január 20-án a pénzügyőrök tetten ér­ték. Bármennyire is szegényes körülmények között él Majoros László, a 300 forintos büntetés nem tartotta vissza attól, hogy újból ne próbálkozzon tiltott pálinkafőzéssel. Március 25-én ismét akkor jártak nála a pénz­ügyőrök, amikor az 50 literes üstjét .készítette elő, hogy a 200 liter gyümölcscefréjét ki­főzze. Ez az eset nagyszerűen példázza: a csekély összegű büntetés kiszabása nem elret­tentő, de szinte ösztönző a sza­bálysértések elkövetésére. „Biztonsági” tartalék a padló alatt ■ A pénzügyőrség kecskeméti szakaszának beosztottai több­ször ellenőrizték Farkas János Táborfalva, Újosztás 30. szám alatti lakost, mert tudomásukra jutott, hogy Lajosmizsére szál­lítja a pálinkát. A vizsgálatok nem jártak eredménnyel, s Far­kas nemegyszer gúnyolta emiatt a pénzügyőröket. Szombaton este lefeküdt pihenni, amikor zörgettek az ablakon. Gyanús volt a késői látogatás, de nem tudott mit tenni. A kamrában ■„üzemelt” a vörösréz üst, s a pénzügyőrök előtt éppen akkor nyitotta meg a kamraajtót, ami­kor a hűtő csövéből csöpögni kezdett a pálinka. Az üst megkerült, de hol a cefre? A tagadás már nem ve­zetett volna eredményre. Az is­tálló padlója alól előkerült a biztonsági tartalék, két 200 li­teres hordó, no meg a 16 liter „fekete” pálinka. Árulkodó pálinkaillat Notórius pálinkafőző Oláh Jó­zsef, Lajosmizse, Közös 153. sz. alatti gazda. Robosztus, erős ember, s ha ittas, képes a rend­őrt is megtámadni. Ezen a szombaton csendes volt, figyelte az est minden zaját, s mikor motorzúgást hallott, eloltotta a lámpát. A tanyára sötétség bo­rult, de a levegőben ott úszott árulkodóan a gyümölcspálinka illata. A zörgetésre húzódozva jött ki a házból, s még megpróbál­kozott azzal, hogy félrevezesse az ellenőrzést. Eredménytelen volt a kísérlet, mert a nyári konyhában egy zománcos üst­ben Totyogott a cefre, folyt a oálinka. sőt újabb 150 liter anyag volt előkészítve főzéshez, s a már kész 16 liter pálinka is ott hivalkodott egy üvegben a sarokban. Amíg a demissont Jőnta ... Ladánybene 27. szám alatti házban vendégek voltak, de a váratlan látogatókra Madácsi Ferenc nem számított. Nyugod­tan tüzelt az üst alatt, s amíg nem folyt a pálinka, egy hasas üveget éppen fűzfavesszővel font be, a szesz számára. Kissé meglepődött a pénzügyőrök meg­jelenésén, s zavarában csak eny- nyit tudott mondani: „Most az egyszer szerencséjük van.” S mintegy végszóra csöpögni kez­dett a hűtőből a pálinka. A nyersanyagért és a lefőzött pá­linkáért még a szomszéd helyi­ségbe sem kellett átmenni, mert minden ott volt a kamrá­ban. A pénzügyőrség állandó ellen­őrzése előbb vagy utóbb tetten- éri a zugpálinkafőzőket, elko­bozza az üstöket, a nyersanya­got, az ott talált pálinkát, sőt szabálysértésért meg is büntetik őket. A bírság kiszabásánál azonban fokozottabban figye­lembe kellene venni: egyénen­ként mennyi az az összeg, amely ezeket a sokszor megrögzött embereket visszatartsa, elret­tentse a tiltott pálinkafőzéstől. Gémes Gábor 4—5 aranykoronát érő területe­ken 21 mázsás átlagot. A hol- dankénti többlettermés hozzá­vetőleg két sertés meghizlalásá- hoz elegendő. A sortrágyázás jóvoltából tehát az idén 1600- zal több sertés meghizlalására lesz lehetőség. Csak felényi a ráfordítás A csávolyi Egyesülés Tsz sa­ját műhelyében négy vetőgé­pet alakítottak át, s a célnak megfelelően módosított burgo­nyavetőgépet is „bevetik” a sortrágyázásra. A tsz vezetői elhatározták, hogy a kukorica összes vetésterületén, 1300 hol­don szórják a sorokba a jól előkészített, műtrágyával ke­vert, megőrölt szerves anyagot. — Már az is előny, hogy a műtrágyát nem külön kell a talajba juttatni — fejtegeti Ba­bies Antal, a közös gazdaság elnöke. — Nem beszélve arról, hogy a szervetlen anyag hatása a „szerves kötésben” fokozó­dik. Ami a módszer termés­növelő hatását illeti: nálunk 6—8 mázsa csövesben számított többlettermést érünk el általa. A többletráfordítás összege vi­szont a terméstöbblet értékének csak a fele. Tehát: nagyon is megéri. Az önköltség hét és félszerese Dr. Zalántai Jenő, a tataházi Petőfi Tsz főkönyvelője a kö­vetkezőket mondja: — Ötszáz holdon saját gyárt­mányú sortrágyázó géppel, 400 holdon pedig kézi fészkes ve­téssel juttatjuk földbe a ku­koricát. Az előbbi területet vegyszerezzük is. Átlagtermé­sünk, több évre visszamenően, májusi morzsoltban számítva 27 mázsa. A kukorica gazdaságos ter­mesztéséhez tartozik az is, hogy a vegyszerezett 500 holdon adapteres SZK—kombájnokkal takarítják be a termést. Így egy mázsa — májusi morzsolt termesztésének költsége, be­leszámítva a talajelokészítést is, 44 forint. (A következő két év­ben ennél is kevesebb, mivel nem lesz majd szükség vegy­szerre.) Ugyanakkor a tsz-ben öt kiló kukorica értékének meg­felelő tápot használnak fel egy kiló sertéshús előállításához. Ha a sertéshús 16,80 forint átvételi árát számítjuk, akkor egy mázsa kukorica — húsban történő hasznosítással — 336 forint bevételt eredményez. Ez az összeg hét és félszerese a 44 forintos ráfordításnak. H. D. Az első párttitkár A falu azóta átalakult Ezer földi tárgy kering az űrben Amióta 1957. október 4-én megkezdődött az űrrepülések korszaka, több mint ezer földi eredetű tárgy került pályájára: műholdak, rakéták, űrhajók és azokról levált különféle alkat­részek; utóbbiak közül 337 ma is kering. Jelenleg 103 amerikai és 94 szovjet műhold kering az űrben. Másrészt 140 ameri­kai és 78 szovjet műhold hullott vissza a Földre. Jó néhány szét­esett az űrben — szándékosan, vagy véletlenül —, s különböző roncsokat indított útjára. Ide kell számítanunk a mintegy 400 fémtűt, amelyeket az ame­rikaiak 1962. májusában lőttek fel rövidhullámú távközlési kí­sérleteikhez, s amelyek azóta is a világűrben lebegnek. A Nap körül kering még hét amerikai műhold (Pionnier—4 és 5, Ranger—3 és 5, Mariner— 2. 2 és 4), valamint hat üres ra­li amelyeket űrhajók kilö- v 'z használtak. Szovjet rész­ről még hat rakéta kering a Nap körül: Lunyik—1 és 4, egy­egy Vénusz- és Mars-kutató ra­kéta, valamint a Zond—1 és 2. A Szovjetunió a mai napig öt lakott űrhajót indított útjára, az USA négyet. Az oroszok két­szer találták el a Holdat, az amerikaiak háromszor. Aki először találkozik Mák Andrással, a kisszállási párt­szervezet egyik alapító tagjával és első párttitkárával, nem gon­dolná, hogy az alig deresedé hajú, élénk tekintétű ember ezekben a napokban a felszaba­dulással együtt, születésének 75. évfordulóját is ünnepelte. A falu közelében kicsi tanyán lakik, ott találtuk a veteményes kertben, hagymaültetés közben. Meleg vendégszeretettel a há­zába invitált, hogy ott beszél­gessünk a felszabadulás óta el­telt 20 esztendő emlékeiről, a párt helyi szervezetének létre­hozásáról. Közéleti szereplését Mák András 1919-ben kezdte. A ma­gyarkanizsai születésű kőműves­segéd, az első világháború után Pesten keresett munkát. Ott is­merkedett meg a fellendülő forradalmi mozgalommal és az elsők között állt be nemzetőr­nek, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után Rákosszentmd- hályon ő lett a vörös őrség pa­rancsnoka. Amikor a Tanács­köztársaságot a külföldi beavat­kozók túlereje megdöntötte, rö­vid időre szülőfalujában, Ju­goszláviában telepedett le. 1920- ban tért vissza Magyarországra. — A Horthy-rendszerben so­káig voltam munka nélkül, vé­gül egyik ismerősöm ajánlatára Boncompagni olasz herceg gaz­daságába szegődtem kommen- ciós cselédnek. így kerültem Kisszállásra. A gondolatok sora itt meg­szakad. Cigarettát vesz elő, rá­gyújt, és mély szippantás után folytatja. — Talán furcsa, hogy ilyen nagy kitérővel kezdtem az em­lékezést, de a dolgok összefüg­genek. Kisszállás egész határa az urasógé volt, s a cselédek nehezen ocsúdtak. Az első na­pokban nem tudták mit kezd­jenek az ajándékba kapott sza­badsággal. Itt minden megké­sett egy kicsit más községekhez viszonyítva. Későbben alakult meg a pártszervezet és későb­ben láttak hozzá a földosztás­hoz. — Ebben az időben jelentős segítséget kaptunk a budapesti munkásoktól — folytatja az em­lékezést. Az egyik este egy Sal­ler nevű kőműves érkezett hoz­zánk a fővárosból. Engem ke­resett, s úgy vettem ki a sza­vaiból, hogy ismeri a mi hely­zetünket. Azt kérdezte mire vá­runk, miért nem alakítjuk meg a pártot. Javasolta, hogy ne várjunk tovább, hozzuk létre a kommunista párt helyi szerve­zetét és lássunk munkához, kezdjük meg a földosztást. — Hősi időszak volt ez. Sza­vai valósággal felvillanyoztak bennünket. Személyesen keres­tem fel azokat, akik leginkább akarták a változást, és akkor már kezdtek érdeklődni a párt iránt. Május elseje fordulópon­tot jelentett a község életében. Gyűlést hívtunk össze a föld­osztás jelentőségének ismerteté­sére, majd annak befejezése után ott a mozihelyiségben hat taggal megalakult az MK.P he­lyi szervezete. A taggyűlés jegy­zőkönyvébe a saját nevem után, Miksz Pálé, Balogh K. Józsefé, Rab Gizelláé, majd Brecska Jó­zsefé került. A szervezet titká­rává engem választottak meg. — Soha nem felejtem el ezt a napot. Amíg a párt meg nem alakult, egy kicsit magunkra voltunk hagyva. A párt létre­hozása megsokszorozta erőnket. Húsz év alatt sok minden történt az országban és Kisszál­láson is. A földet kiosztották, majd pedig néhány évi egyéni próbálkozás után a hajdani cse­lédek rátértek a szövetkezés út­jára. Az első termelőszövetke­zetet immár fél emberöltővel ezelőtt Mák András alapította tizenhatod magával. Jelenleg három közös gazdaság működik Kisszálláson. Ezek közül a Bú­zakalász kimagasló termésered­ményeivel több kitüntetést szer­zett az Országos Mezőgazdasági Kiállításon. A fejlődés olyan iramos, hogy alig lehet nyomon követni. A falu lakossága megduplázódott, a régi urasági majorok, cseléd­házak eltűntek és gomba módjá­ra nőttek ki az új, egyszerű de egészséges, csinos, tiszta lakó­házak. Mák András most tsz-nyug- díjas. A párttitkárságot régen átadta a fiatalabbaknak. Nap­jai azonban ennek ellenére most is mozgalmasak, szinte minden órában akad elfoglalt­sága. A háztájiban szorgosko­dik és példamutatóan látogatja a pártszervezet rendezvényeit, azonkívül ő a falu üvegese. Ki­zárólag szórakozásból és segí­teni akarásból rendezkedett be erre. Éppen most fejezte be kétezerötszáz üvegtábla bevágá­sát a Szabadság Tsz kertészete számára. Társadalmi munkában végzi, munkaegységet, pénzt, vagy jutalmat a világért sem fogadna el ezért. Nagy József » Hadjárat” — a pocok ellen Katonásdi a szántóföldön? Nem egészen. Jóllehet, harc folyik itt is, méghozzá nemcsak képzelt, de — sajnos, — valóságos el­lenség: a mezei pocok ellen. A „rajvonal” a kiskunfélegyházi Dó­zsa Tsz földjeit fésüli át. A pocoklyukakat a sarkukkal betapos­sák. Ott, ahol tanyázik a veszedelmes rágcsáló, másnap ismét megjelenik a földtúrás. Ezekbe a lyukakba elhelyezik az Árvá­imnál kevert kukoricadarát. A védekezés bizonyára meghozza eredményét, — vélekednek a „harcosok”, akik „civilben” a Kiskunfélegyházi Petőfi Gimná­zium harmadikos diákjai. Bár elfáradnak az egész napos járká- lásban, jól érzik magukat a friss tavaszi levegőn.

Next

/
Thumbnails
Contents