Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-07 / 82. szám

1MB. X l. oldal Az üzemágak munkacsapatainak versenye a jánoshalmi Petőfi Tsz-ben a gazdasági terv teljesítése az önköltség csökkentése, a munkafegyelem szilárdítása, A brigádok küldöttei értékelik az eredményeket ságot élvező, s azzal jól is sá­Tanos Istvánnal, a jánoshal­mi Petőfi Termelőszövetkezet elnökével a felszabadulási mun­kaversenyről beszélgetünk, amelyben a közös gazdaság négy üzemágának munkacsapatai és a belőlük alakult brigádok vesznek részt. Elmondja, hogy a verseny so­rán a legfőbb, általános célkitű­zésük a Központi Bizottság de­cember 10-i, s a megyei pártbi­zottság ezt követő határozatá­nak végrehajtása érdekében a gazdasági terv maradéktalan tel­jesítése mellett az önköltség csökkentése és a munkafegye­lem további szilárdítása. Ami az utóbbit illeti, megva­lósításán nem kis mértékben fá­radoznak a mindinkább önálló­A FŐMŰVEZETŐ egy aján­lott levél blankettáját lobogtatta meg előttem, s kérdezte — lát­tam e már ilyet? — Már hogyne láttam volna. — Nézze meg csak közelebb­ről. Valóban különleges blanketta volt, mert a postabélyegző fe­lett két cím is szerepelt. A fő­művezető pedig nyomban me­sélni kezdte a történetet: — A gyár központja nagy összegű részkártérítésre kötele­zett, mert egy felügyeletemtnel- lett készült gyártmányban meg­rozsdásodtak a csavarok. Egyéb­ként a kárt a kereskedelmi vál­lalat raktárában észlelték. A gyártmány műszaki leírása ki­mondja: az alkatrészeket rozs­damentes csavarokkal kell ösz- szeszerelni. A kereskedelem rek­lamációjára a központ küldötte megállapította a rozsdásodás té­nyét, s rögtön megszületett a kártérítési határozat a gyártmá­nyok elkészítéséért felelős vidéki gyár főművezetőjével — vagyis velem — szemben. ÉN AZONBAN a csavarokat közvetlenül a vállalat központ­jától kaptam a gyártmány alkat­részeinek összeszerelésére. Iga­zam tudatában összegyűjtöttem vétlenségem egyéb bizonyítékait is, megírtam fellebbezésemet, majd az egyeztető bizottság ke­resésére indultam. A bizottság­nak azonban nyomát sem talál­tam, mert a tagok megbízatása a múlt év végén lejárt. Ekkor eszembe jutott, hátha megala­kult már a gyárban a döntő- bizottság. Hiába jártam azonban sorra az irodákat, még az újra­választott szakszervezeti bizott­ság tagjai sem tudtak efféle ér­dekvédelmi szervek működésé­ről érdemlegeset mondani. Vé­gül is az SZB egyik régi tagja adott jó tanácsot. — Adja postára fellebbezését ajánlott levélként, mielőtt lejár a határidő. Címzettként pedig jelölje meg a döntőbizottságot és az egyeztető bizottságot is. — Így is cselekedtem, s most már a postai igazolással a zse­bemben nyugodtan várom a tár­gyalást. (T. S.) AZ ÉRDEKES és tanulságos esettel kapcsolatban megkérdez­tük Balogh Györgynét, a területi egyeztető bizottság elnökét: mi az eljárás az ilyen — egyébként nem egyedülálló — ügyekben. A TEB elnöke elmondta, hogy va­lóban naponta kérnek tanácsot tőlük is hasonló esetekkel kap­csolatban, majd igy folytatta: — Ha az illetékes ügyintézők csak egyszer is elolvasták volna a megjelent új rendeleteket, könnyen felvilágosítást tudtak I volna adni a fenti cikkben emlí- > fárkodó brigádok. A növénytermesztők verseny­vállalásában a többi közt az 500 hold közös vetésterület felén trágyázott fészkekbe juttatott kukorica holdanként! tőszámának a szokásos 18 ezerről 20 ezerre való növelése, valamint kétszeri és gazoló ka­pálás szerepel. Az elmúlt évben a betakarítás meglehetősen ké­sőre maradt, most azonban vál­lalták, hogy az idén legkésőbb november 20-ig befejezik ezt a munkát. A kertészetben, miután vál­lalásuk értelmében március 31- ig végeztek a melegágy! vetés­tett, egyáltalán nem „csavaros” ügyben is. A Munka Törvény- könyve XVII. fejezete megvál­tozott. Az erre vonatkozó ren­delkezés részletesen szabályozza azokat a tennivalókat, amelye­ket ez év január 1-től alkalmaz­ni kell. Az átmeneti rendelke­zések között megtalálható az említett törvényen belül az R. 19-es § (3) szakasza, miszerint: „A munkaügyi döntőbizottsá­gok és a területi munkaügyi döntőbizottságok megalakulásáig a munkaügyi vitákban az 1964. évi 29. számú törvényerejű ren­delet és e rendelet szabályai szerint átmenetileg a vállalati egyeztető bizottságok és a terü­leti egyeztető bizottságok jár­nak el.” Vagyis a vállalati egyeztető bi­zottságok és a TEB a régi meg­bízólevelek alapján, régi össze­tételük szerint működnek to­vább, és az új jogszabályokat alkalmazva látják el teendőiket. A vállalatok vezetői és a szak- szervezeti bizottságok hasonló esetek elkerülése érdekében ta­nulmányozzák az Elnöki Ta­nács 1964. 29-es törvényerejű rendeletét, a 33/1964. számú kor­mányrendeletet, a MŰM 9/1964. számú rendeletét, és továbbra is a bennük foglaltak szerint jár­janak el. Részletesen megtalál­ják a végrehajtásukra vonatko­zó tájékoztatót a Munkaügyi Közlöny 1964. évi 25—26. szá­mában. A MUNKAÜGYI döntőbizott­ságok megalakításának előké­szítése egyébként megkezdődött, s az erre vonatkozó rendelkezé­seket a 103/1965. (2) MŰM és SZOT együttes utasítása tartal­mazza, amely a Munkaügyi Köz­löny 1965. 2. számában talál­ható meg — mondotta befejezé­sül Balogh Györgyné, a TEB elnöke. sei, a palántálás időpontját a következőkben határozták meg: a paprika palántáit április 20-ig, a paradicsomét má­jus 10-ig, a fűszerpaprikáét pedig május 20-ig ültetik ki. A vállalásban szerepel az is, 1 hogy a paradicsom tőszáma 20 j ezer, a fűszerpaprikáé pedig 45 j ezer lesz. A második és a gazo- ; ló kapálást legkésőbb június SO-ig elvégzik. A tehenészek — amellett, hogy a szakszerű és gazdaságos ; takarmányozás és a mintaszerű istállórend követelményeinek eleget tesznek — vállalták a tejhozam átlagá­nak 2700-ról 2800 literre, a tej zsírtartalmának pedig Ili­ről 3,8-ra való növelését. A literenkénti önköltséget az eddigi 3,02-ről 2,90 forintra , csökkentik. A termelőszövetkezel vezető­ségének a munkaversenyre vo­natkozó javaslatát egyébként munkacsapatvezetői, illetve bri- gádgyűlésen is megvitatták, és ennek során értékes hozzászó­lásokkal kiegészítve határozták meg a feltételeket. De nem csupán ezek kidol­gozásánál, hanem a majdani értékelésnél is teljes demok­ratizmus érvényesül. Végeredményben a brigádok küldöttei döntik el a helyezési j sorrendet. Hogy ez milyen meggondolá- j sok alapján és mennyire tár-! gyilagosan történik, említsünk két tavalyi példát. Az egyik brigád kiváló munkát végzett, s esélyes volt az első helyre. Termelési eredményeit tekintve túl is szárnyalta a győztest, mégis, a munkafegyelemnek a második fél évben bekövetke­zett romlása miatt csak máso­dik lehetett. Az állattenyésztő munkacsapat jó teljesítményét pedig az egészségügyi követel­mények be nem tartása, illetve a nem megfelelő istállórend rontotta le. — A jó munkateljesítmények plusz, a hibák mínusz pontot kapnak — magyarázza az elnök. A munkaverseny győztesei és helyezettjei között 20 ezer forintot osztanak ki. Mind a munkacsapatok, mind pedig a brigádok közül a há­rom-három legjobb eredményt elérőt jutalmazzuk. Az első díj egyébként 5000 forint és vándor­zászló. Bízunk abban, hogy a jános­halmi Petőfi Tsz gazdái — ha­sonlóan az előző évihez, amikor a járás szövetkezeti gazdaságai közötti munkaversenyben a má­sodik helyet érdemelték ki — az idén, a jubileumi munikaver- senyben is jól megállják helyü­ket J. T. N. O. Köznapi gondok Miéri hiányos Baioiaszállás áruellátása? Balotaszállás lélekszámát semmi­képpen sem mondhatjuk jelentékte­lennek, habár a község területének nagyságából erre következtethet az idegen — tévesen! A lakosság szá­mottevő hányada, igaz, a szétszórt tanyákon él, s így áruval való el­látása eléggé bonyolult. Az igények viszont egyre növekednek. Mind­össze három üzlet áll rendelkezé­sünkre, egy a községben, kettő pe­dig a tanyavilágban, egymástól jó messzire. A községi boltnak, amikor megnyílt — még 1963. augusztus 20-án — nagy jövőt jósoltunk mind­annyian. Jóslatunk, sajnos, nem vált be. Va'jon miért? Az okot talán abban kereshetjük legfőképpen, hogy a Földműves­szövetkezetek Járási Központja nem fordít kellő figyelmet erre az üz­letre ... Azt mondják az embe­rek: ha áru van, forgalom is van, Ez nyilvánvaló! De próbáljon a boltvezető forgalmat csinálni, ha nem kap elegendő árut. Az üzlet nem megy, mire kedvszegetten ott­hagyja. Máshová kéri áthelyezését. Ez történt eddig már két ízben is. Az FJK nemrégiben ráadásul, indo­kolatlanul, csökkentette az árukész­letet: megszüntette a ruhaneműek és a vasáruk árusítását, pedig ke resett cikkek a tanya világban, és húsz kilométerre esik tőlünk a leg­közelebbi város, Kiskunhalas. Kérjük tehát az FJK-t, ilyen szemszögből mérlegelje helyzetün­ket és lássa el ismét a község egyetlen üzletét a keresett árufé­lékkel is. ökrös János tanító Tanmese egy „csavaros1’ ügyről A szovjet küldöttség látogatásai Mint már hírt adtunk róla, a megyénkben tartózkodó szovjet küldöttség hétfőn körutat tett a megyében. Leonyid Petrovics Vah- rusev vezérőrnagy — a delegáció vezetője —, Karp Vasziljevics Szviridov nyugalmazott altábornagy, a Szovjetunió Hőse, Nyikolaj Andrejevics Babanyin ezredes, a Szovjetunió Hőse és Szergej Illa- rionovics Dunajev nyugdíjas ezredes, a Szovjetunió Hőse, Erdősi József, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében elsőnek a Férfifehérnemű Gyár Bajai Gyáregységét látogatták meg. Ké­pünk az üzemi körút egy pillanatát örökítette meg. A küldöttség tagjai nagy elismeréssel nyilatkoznak a vaskúti bor­kombinátról. Felvételünkön a korszerű pincével ismerkednek. I Az utolsó állomás a Hosszúhegyi Állami Gazdaság 2. számú üzemegysége volt. Itt a gazdaság vezetői kalauzolták, a vendégeket.

Next

/
Thumbnails
Contents