Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-30 / 101. szám
1965. április 30, péntek S. oldal Tizenegyezer vagon gabona elhelyezésére lesz mód az idén Júniusban adják át rendeltetésének Kecskeméten a 600 vagonos tárolót Készülnek már az idei gabonatermés átvételére a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat telepei. A közös és az állami gazdaságokból asupán kenyérgabonából több mint kilencezer vagon átadására számítanak. Az elhelyezés, raktározás feltételei megfelelőnek ígérkeznek. Mint már korábban is közöltük, június végére elkészül Kecskeméten a korszerű anyag- mozgatóval és mérlegberendezéssel ellátott t>00 vagonos tároló. Ezenkívül összesen csaknem nyolcezer négyzetméteres területen — a Dunai Vasmű által készített tartószerkezetek fel- használásával — Solton, Kalocsán, Kunszentmiklóson, Mély- kúton és Bácsbokodon ideiglenes színeket is építenek. A tavalyi tapasztalatok alapján ezek a létesítmények jól beváltak a tárolás céljára. Az elmúlt évben egyébként tízezer négyzet- méter került ily módon tető alá. A már eddig felállított vasvázas színek közül kettőt — a ti- szakécskei és a kiskunfélegyházi malom udvarán —• az idén körülfalaznak, s ezzel alkalmassá teszik az állandó tárolásra is. Mindent egybevetve: a tavalyihoz képest a gabona állandó | elhelyezésére alkalmas raktárak befogadóképessége 700, a szükségtárolóké pedig 800 vagonnal vagon kukorica szárítását végezhetik el a vállalat berendezéseivel. Téglából féltégla Ez aztán nem nagy kunszt, még csak szaktudás sem kell hozzá. Elég, ha a kocsiról ledobálja az ember, s a szép, egész téglából máris féltégla, sőt ennél is kisebb tégladarab keletkezik. De akad-e olyan bolond egyén, aki így cselekedne a lakására hazaszállított építőanyaggal? Bizonyára nem létezik ilyen. Egyenként szokták lerakni ezt a téglát, sorba, hogy egyetlen egy se vesszen kárba. No, persze, egészen más a helyzet, amikor nem a „sajátját”, hanem mondjuk az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat lovaskocsijával a kecskeméti lenirivárosi építkezéshez szállítja valaki az ép és egészséges téglát. Ilyenkor már nem érvényes a fenti követelmény. Két munkásember kedden délután a Halasi út mellett épülő kilcncemeletes bérház közelében a kocsi tetejéről dobálta lefelé teljes erővel az említett építőanyagot. Csöppet sem vigyáztak, s nem vettek annyi fáradságot, hogy adogassák egymásnak. Az eredmény: nagy csomó féltégla és törmelék. A járókelők megütközve nézték a látványt, akadta olyan is, aki nem állta meg szó nélkül, hiszen az itt lakók tudják, milyen sokat áldoz az állam ennek a lakótelepnek a felépítésére. A dolgozó emberek munkájának gyümölcse ez, a legkülönböző helyeken megtermelt anyagi értékekből fordít milliókat a népgazdaság a lakáshelyzet megjavítására. A két munkásember tudatlansága, hanyagsága és felelőtlensége, sajnos, még nem egyedülálló jelenség. De vajon a saját portájukra is így szállítják a téglát? Nem valószínű. Hogy esetleg másik embertársuk kárára pazarolnak — ez talán fel sem merült bennük. Kár, hogy nincs ilyen helyeken ellenőr, sem átvevő, s valaki, aki figyelmeztesse a pazarlókat emberi kötelességükre. A milliókból sok ezer forint úszik így el a „láthatatlan csatornán”. Vagy ennyire gazdagok vagyunk? T. P. Nem megtorlás - nevelés Fegyelmi ügyek a városföldi Dózsa Tsz-ben A kecskeméti tárházon már a tetőzet építése folyik. Képünkön három ács: Illés László, Demeter Ferenc és Szőke János 30 méter magasban állványokat készít. bővül. Ez a növekedés lehetővé teszi az átvételre és feldolgozásra kerülő minden fajta gabona elhelyezését, hiszen ily módon a vállalat az aratás megkezdésére csaknem 11 ezer vagonos tárolókapacitással rendelkezik. Az első fél évben a tárólóhelyeken több műszaki korszerűsítésre is sor kerül. A kiskunfélegyházi malmot és a még épülő solti színeket hídmérleggel, három üzemet — a bácsalmási és a bajai malmot, továbbá a kalocsai takarmánykeverő üzemet — gabonabeöntő bunkerrel látják el. Nagymértékben meggyorsítja majd a felvásárlást a tíz átvevőtelepen felszerelésre kerülő anyagmozgató gépegység. Készül a vállalat a kukorica elhelyezésére és szárítására is. A közös gazdaságok góréit is figyelembe véve. ősszel összesen nyolcezer vagon májusi morzsoltban számított tengeri elhelyezésére lesz mód. Az év utólsó negyedében másfél ezer — Mit tárgyaltak? — Egyebek közt három fegyelmi ügyet. — Ilyen széles plénum előtt? — Máskor is így szoktuk, a párt- és tsz-vezetőség kibővített ülésén, amelyen ilyen esetekben mindig részt vesznek a fegyelmi bizottság tagjai is. Török Péter, a városföldi Dózsa Tsz párttitkára, s közöttünk zajlott le jó néhány napja a beszélgetés. Nemrég ért véget az ülés, s a párttitkár nyugodt hangon tájékoztatott bennünket: — A gazdák némelyike, sajnos. elkövet még kisebb-na- gyobb hibákat a közös ellen. A szövetkezeti demokrácia érvényesítése megköveteli, hogy a tagság nevében és érdekében fellépjünk ellenük. A fegyelmi ügyek száma egyébként évről évre csökken, tavaly egy tucatnál nem több eljárást kellett lefolytatnunk. Reméljük, hogy az idén sokkal kevesebb lesz. De nézzük meg a mostani ügyeket. Tehergépkocsival a randevúra Rózsa Vilmos, a tsz tehergépkocsijának vezetője az egyik februári vasárnap a járművel igyekezett menyasszonyához. A dűlőúton bennrekedt a kátyúban, úgy kellett traktorral kivontatni. Kürtösi Károly elnök ismertette az ügyet. Javasolta, hogy a gépkocsivezető munkaegységeinek a számát öttel csökkentsék. A párttitkár vette át a szót: — Az ilyen eset már másodszor fordult elő Rózsa Vilmossal. Ha még egyszer hasonló fegyelemsértést . követ el, javaslom a leváltását. Beke Ferenc, a vezetőség egyik tagja: Ünnepi munkaértekezlet a MESZÖV-nél A földművesszövetkezeti mozgalomban lezárult a felszabadulás huszadik évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny első szakaszának értékelése. A versenyben a Bács- Kiskun megyei MÉSZÖV harmadik helyezést ért el. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt ünnepi termelési tanácskozást tartottak Kecskeméten a MÉSZÖV székházában. Az összejövetelen többek között megjelent és felszólalt dr. Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Molnár Károly, a SZÖVOSZ helyettes elnöke, Magony Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. Brachna Jánosnak, a MÉSZÖV elnökének beszámolója után Molnár Károly elvtárs átadta a jubileumi verseny harmadik helyezettjének járó oklevelet, tolmácsolta a SZÖVOSZ igazgatóságának és a KPVDSZ országos elnökségének elismerését. Az ünnepi munkaértekezleten került sor az egyéb versenyek helyezettjeinek jutalmazására is. Országos Földmü- vesszövetkezeti Tanács jelvényt és Kiváló Földművesszövetkezeti Dolgozó kitüntetést kapott Bercsényi József szövetkezetpolitikai főosztályvezető. Kiváló Dolgozó je'vényt Horváth Imre, Nádas János és Délily András, a MÉSZÖV munkatársai kaptak, további tízen pedig Kiváló Dolgozó oklevelet vettek át. G. É. — Kért-e engedélyt a kocsi saját célra történő igénybevételére? Elnök: — Nem kért. Több kérdés nem volt. Az elnök megszavaztatta javaslatát. A munkaegységek levonását egyhangúlag jóváhagyták, s elhatározták azt is, hogy hasonló cselekmény elkövetése esetén leváltják a gépkocsivezetőt. Bérelszámoló a hordó mellett Kovács Pál bérelszámoló reggelenként ittas állapotban jelent meg a munkahelyén. Tennivalóját elhanyagolta, majd álkulccsal behatolt a szövetkezet raktárába, és a közös tulajdonát képező bort jócskán kóstolgatta. Ekkora fegyelmi vétség indokolttá tette a beosztásából való leváltásának javaslatát. Annál is inkább, mert korábban nemegyszer részesült már — s úgy látszik, hasztalan — szóbeli figyelmeztetésben. Sárfi Róbert főagronómus: — Kovács Pál korábban jól, lelkiismeretesen végezte munkáját. Az italozás azonban aláásta a szorgalmát. Támogatom a javaslatot, Számos gazdával beszélgettem róla, s valamennyi neheztel rá. Hogyan bízzuk a jövedelmünk számfejtését ilyen emberre? — kérdezték. Lényegében ugyanezt hangoztatta a párttitkár is. S a bérszámfejtő leváltását egyhangúlag elhatározták. (Török Péter később elmondotta, hogy Kovács Pál amióta a növénytermesztésben dolgozik, alábbhagyott az italozással. Remélhetőleg okult a történtekből. Amennyiben később véglegesnek tűnik megjavuíása, a vezetőségi ülésen szóba kerülhet eredeti beosztásába történő visz- szahelyezése.) A feledékeny traktoros Az ^ egyik tél végi reggelen Beke Pál traktoros sehogysem tudta elindítani a rábízott UE 28-as erőgépet. Hamarosan rádöbbent: az éjszaka szétfagyott a motorblokk, mert előző este elfelejtette kiengedni a hűtővizet. A kibővített vezetőségi ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy a traktoros fizesse meg a javítási költséget, ami elég tekintélyes összeg. De sokkal kisebb egy új blokk 10 ezer forintos áránál. — Ilyen fegyelmi vétségek fordulnak elő szövetkezetünkben — mondotta a párttitkár, miután eltette a jegyzőkönyvet. — Emberi gyarlóságból, köny- nyelműségből fakadnak. Határozataink, intézkedéseink nem megtorló, hanem nevelő szán- dékúak. H. D. Vígan cincog az egér Egér van a Futrinka utcában. Inci, Finci cin- cog a Foxi Maxiból, Egérfogót játszanak a színházban. Egér szalad szép tavaszi estéken a lányok szoknyája, valamint a fiúk pantallója alá. Egérről dalolnak a srácok, harsogják, hogy Sejhaj pocegér, minden lyukba belefér! Egér van a templomokban, egér vigyorog a képünkbe a baracklekváros üveg mögül, egér robog éjszaka a gyűrött párnánkon. .. Egér, egér mindenütt! Hallottunk tudományos szakvéleményt, hogy azért lengenek ennyire túl e kedves kis jószágok, mert a macskák születésszabályozósa terén átestünk a ló túlsó oldalára. Kevés a macska, mint ahogy erről lapunk is megemlékezett hasábjain. Pedig nem itt van a kutya elásva. A történelem folyamán tudniillik a macskák nem egyma- gukban vívták a létért való küzdelmet a cin- cogók társadalmával. Papírusztekercsek, pergamen-oklevelek, ős- nyomtatványok, hieroglifák tanúsítják, hogy a technika mindig ott volt a cicák oldalán a rágcsálók elleni harcban. Az egyszerű, de furfangos gépezet őrködött Tutenkámen fáraó spáj- zában is, hogy egér ne menjen a hülni kitett rósejbnibe. Caracalla római császár húslevesébe se esett egér, mert a kis szerkezet óvta őt is. Szent Péter egy darabig húzódozott, hogy beszertezze ezt a háztáji kisgépet, de mikor egy alkalommal prédikáció közben kezdett mozgolódni a« egér a szakállábán, ő is megváltozott. Elseje előtt állt, pár nap még volt hátra fizetésig, de utolsó fillérjén is szerzett egérhárító berendezést. Napóleon nyugodt ember volt, de az egér idegesítette őt is. Ezért még a császári koronázás alkalmával is palástja alatt viselte a helyes kis dróthálós izét, nehogy pont akkor csiklandozza meg egy egér, mikor komoly képet kell vágnia. Olyan nagy ember, mint Viktor Emánuel, a megboldogult tálján király is, minden este, ima és lefekvés közt saját kezűleg helyezte el minőségi egérfogóit a királyi palota szép számú lyukainál. Nem érdemes tovább folytatni a sort, eddig is meggyőzően bizonyítja a történelemtudomány, hogy egérfogóval mindig fel volt ruházva az emberi társadalom. Eddig. Mert sajnos, ki kell jelentenünk* hogy napjainkban gépiparrnA figyelméből kifutott az egérfogógyártás. Nincs. Egyszerűen nincs egérfogó. Egér meg egyre több van. Közben keressük az okát, miért szaporodnak romos épületeink. Reggel, öltözködéskor naponta töri ki az embert a nyavalya, mert hol a zakó vádli- jában, hol az inggallér alatt mocorog egy egér. Szóval, ki vagyunk téve mindennek, mert senki nem gondoskodik a dolgozó nép egérfogóellátásáról. Pedig biztos kenyér a gyártása. Egér volt, van és lészen. Mindaddig, míg lyukak fordulna!' elő a földön és a társadalom kebelében. Tóth István
