Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

1965. április 30, péntek S. oldal Tizenegyezer vagon gabona elhelyezésére lesz mód az idén Júniusban adják át rendeltetésének Kecskeméten a 600 vagonos tárolót Készülnek már az idei gabo­natermés átvételére a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Válla­lat telepei. A közös és az álla­mi gazdaságokból asupán ke­nyérgabonából több mint kilenc­ezer vagon átadására számíta­nak. Az elhelyezés, raktározás feltételei megfelelőnek ígérkez­nek. Mint már korábban is kö­zöltük, június végére elkészül Kecskeméten a korszerű anyag- mozgatóval és mérlegberende­zéssel ellátott t>00 vagonos tá­roló. Ezenkívül összesen csak­nem nyolcezer négyzetméteres területen — a Dunai Vasmű ál­tal készített tartószerkezetek fel- használásával — Solton, Kalo­csán, Kunszentmiklóson, Mély- kúton és Bácsbokodon ideigle­nes színeket is építenek. A ta­valyi tapasztalatok alapján ezek a létesítmények jól beváltak a tárolás céljára. Az elmúlt év­ben egyébként tízezer négyzet- méter került ily módon tető alá. A már eddig felállított vasvá­zas színek közül kettőt — a ti- szakécskei és a kiskunfélegyhá­zi malom udvarán —• az idén körülfalaznak, s ezzel alkalmas­sá teszik az állandó tárolásra is. Mindent egybevetve: a tava­lyihoz képest a gabona állandó | elhelyezésére alkalmas raktárak befogadóképessége 700, a szük­ségtárolóké pedig 800 vagonnal vagon kukorica szárítását vé­gezhetik el a vállalat berende­zéseivel. Téglából féltégla Ez aztán nem nagy kunszt, még csak szaktudás sem kell hozzá. Elég, ha a kocsiról ledo­bálja az ember, s a szép, egész téglából máris féltégla, sőt en­nél is kisebb tégladarab kelet­kezik. De akad-e olyan bolond egyén, aki így cselekedne a la­kására hazaszállított építő­anyaggal? Bizonyára nem léte­zik ilyen. Egyenként szokták le­rakni ezt a téglát, sorba, hogy egyetlen egy se vesszen kárba. No, persze, egészen más a helyzet, amikor nem a „saját­ját”, hanem mondjuk az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalat lovaskocsijával a kecs­keméti lenirivárosi építkezéshez szállítja valaki az ép és egész­séges téglát. Ilyenkor már nem érvényes a fenti követelmény. Két munkásember kedden dél­után a Halasi út mellett épülő kilcncemeletes bérház közelé­ben a kocsi tetejéről dobálta lefelé teljes erővel az említett építőanyagot. Csöppet sem vi­gyáztak, s nem vettek annyi fá­radságot, hogy adogassák egy­másnak. Az eredmény: nagy csomó féltégla és törmelék. A járókelők megütközve nézték a látványt, akadta olyan is, aki nem állta meg szó nélkül, hi­szen az itt lakók tudják, milyen sokat áldoz az állam ennek a lakótelepnek a felépítésére. A dolgozó emberek munkájának gyümölcse ez, a legkülönbö­ző helyeken megtermelt anyagi értékekből fordít milliókat a népgazdaság a lakáshelyzet meg­javítására. A két munkásember tudatlan­sága, hanyagsága és felelőtlen­sége, sajnos, még nem egyedül­álló jelenség. De vajon a saját portájukra is így szállítják a téglát? Nem valószínű. Hogy esetleg másik embertársuk ká­rára pazarolnak — ez talán fel sem merült bennük. Kár, hogy nincs ilyen helyeken ellenőr, sem átvevő, s valaki, aki figyel­meztesse a pazarlókat emberi kötelességükre. A milliókból sok ezer forint úszik így el a „láthatatlan csa­tornán”. Vagy ennyire gazda­gok vagyunk? T. P. Nem megtorlás - nevelés Fegyelmi ügyek a városföldi Dózsa Tsz-ben A kecskeméti tárházon már a tetőzet építése folyik. Képün­kön három ács: Illés László, Demeter Ferenc és Szőke János 30 méter magasban állványokat készít. bővül. Ez a növekedés lehető­vé teszi az átvételre és feldolgo­zásra kerülő minden fajta ga­bona elhelyezését, hiszen ily módon a vállalat az aratás meg­kezdésére csaknem 11 ezer va­gonos tárolókapacitással ren­delkezik. Az első fél évben a tárólóhe­lyeken több műszaki korszerűsí­tésre is sor kerül. A kiskunfél­egyházi malmot és a még épülő solti színeket hídmérleggel, há­rom üzemet — a bácsalmási és a bajai malmot, továbbá a ka­locsai takarmánykeverő üzemet — gabonabeöntő bunkerrel lát­ják el. Nagymértékben meggyor­sítja majd a felvásárlást a tíz átvevőtelepen felszerelésre ke­rülő anyagmozgató gépegység. Készül a vállalat a kukorica elhelyezésére és szárítására is. A közös gazdaságok góréit is figyelembe véve. ősszel össze­sen nyolcezer vagon májusi morzsoltban számított tengeri elhelyezésére lesz mód. Az év utólsó negyedében másfél ezer — Mit tárgyaltak? — Egyebek közt három fe­gyelmi ügyet. — Ilyen széles plénum előtt? — Máskor is így szoktuk, a párt- és tsz-vezetőség kibőví­tett ülésén, amelyen ilyen ese­tekben mindig részt vesznek a fegyelmi bizottság tagjai is. Török Péter, a városföldi Dó­zsa Tsz párttitkára, s közöttünk zajlott le jó néhány napja a be­szélgetés. Nemrég ért véget az ülés, s a párttitkár nyugodt hangon tájé­koztatott bennünket: — A gazdák némelyike, saj­nos. elkövet még kisebb-na- gyobb hibákat a közös ellen. A szövetkezeti demokrácia érvé­nyesítése megköveteli, hogy a tagság nevében és érdekében fellépjünk ellenük. A fegyelmi ügyek száma egyébként évről évre csökken, tavaly egy tucat­nál nem több eljárást kellett lefolytatnunk. Reméljük, hogy az idén sokkal kevesebb lesz. De nézzük meg a mostani ügyeket. Tehergépkocsival a randevúra Rózsa Vilmos, a tsz tehergép­kocsijának vezetője az egyik februári vasárnap a járművel igyekezett menyasszonyához. A dűlőúton bennrekedt a kátyú­ban, úgy kellett traktorral ki­vontatni. Kürtösi Károly elnök ismer­tette az ügyet. Javasolta, hogy a gépkocsivezető munkaegysé­geinek a számát öttel csökkent­sék. A párttitkár vette át a szót: — Az ilyen eset már másod­szor fordult elő Rózsa Vilmos­sal. Ha még egyszer hasonló fe­gyelemsértést . követ el, javas­lom a leváltását. Beke Ferenc, a vezetőség egyik tagja: Ünnepi munkaértekezlet a MESZÖV-nél A földművesszövetkezeti moz­galomban lezárult a felszaba­dulás huszadik évfordulójának tiszteletére indult munkaver­seny első szakaszának értéke­lése. A versenyben a Bács- Kiskun megyei MÉSZÖV har­madik helyezést ért el. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt ünnepi termelési tanácskozást tartottak Kecskeméten a MÉ­SZÖV székházában. Az össze­jövetelen többek között megje­lent és felszólalt dr. Glied Ká­roly, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára. Molnár Ká­roly, a SZÖVOSZ helyettes el­nöke, Magony Imre, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. Brachna Jánosnak, a MÉ­SZÖV elnökének beszámolója után Molnár Károly elvtárs át­adta a jubileumi verseny har­madik helyezettjének járó ok­levelet, tolmácsolta a SZÖVOSZ igazgatóságának és a KPVDSZ országos elnökségének elisme­rését. Az ünnepi munkaérte­kezleten került sor az egyéb versenyek helyezettjeinek jutal­mazására is. Országos Földmü- vesszövetkezeti Tanács jelvényt és Kiváló Földművesszövetkeze­ti Dolgozó kitüntetést kapott Bercsényi József szövetkezetpo­litikai főosztályvezető. Kiváló Dolgozó je'vényt Horváth Imre, Nádas János és Délily And­rás, a MÉSZÖV munkatársai kaptak, további tízen pedig Ki­váló Dolgozó oklevelet vettek át. G. É. — Kért-e engedélyt a kocsi saját célra történő igénybevé­telére? Elnök: — Nem kért. Több kérdés nem volt. Az el­nök megszavaztatta javaslatát. A munkaegységek levonását egyhangúlag jóváhagyták, s el­határozták azt is, hogy hasonló cselekmény elkövetése esetén le­váltják a gépkocsivezetőt. Bérelszámoló a hordó mellett Kovács Pál bérelszámoló reg­gelenként ittas állapotban je­lent meg a munkahelyén. Ten­nivalóját elhanyagolta, majd ál­kulccsal behatolt a szövetkezet raktárába, és a közös tulajdo­nát képező bort jócskán kóstol­gatta. Ekkora fegyelmi vétség indo­kolttá tette a beosztásából való leváltásának javaslatát. Annál is inkább, mert korábban nem­egyszer részesült már — s úgy látszik, hasztalan — szóbeli fi­gyelmeztetésben. Sárfi Róbert főagronómus: — Kovács Pál korábban jól, lelkiismeretesen végezte munká­ját. Az italozás azonban aláásta a szorgalmát. Támogatom a ja­vaslatot, Számos gazdával be­szélgettem róla, s valamennyi neheztel rá. Hogyan bízzuk a jö­vedelmünk számfejtését ilyen emberre? — kérdezték. Lényegében ugyanezt hangoz­tatta a párttitkár is. S a bérszámfejtő leváltását egyhangúlag elhatározták. (Török Péter később elmon­dotta, hogy Kovács Pál amióta a növénytermesztésben dolgo­zik, alábbhagyott az italozással. Remélhetőleg okult a történtek­ből. Amennyiben később végle­gesnek tűnik megjavuíása, a ve­zetőségi ülésen szóba kerülhet eredeti beosztásába történő visz- szahelyezése.) A feledékeny traktoros Az ^ egyik tél végi reggelen Beke Pál traktoros sehogysem tudta elindítani a rábízott UE 28-as erőgépet. Hamarosan rá­döbbent: az éjszaka szétfagyott a motorblokk, mert előző este elfelejtette kiengedni a hűtővi­zet. A kibővített vezetőségi ülés résztvevői úgy döntöttek, hogy a traktoros fizesse meg a javí­tási költséget, ami elég tekinté­lyes összeg. De sokkal kisebb egy új blokk 10 ezer forintos áránál. — Ilyen fegyelmi vétségek fordulnak elő szövetkezetünk­ben — mondotta a párttitkár, miután eltette a jegyzőkönyvet. — Emberi gyarlóságból, köny- nyelműségből fakadnak. Hatá­rozataink, intézkedéseink nem megtorló, hanem nevelő szán- dékúak. H. D. Vígan cincog az egér Egér van a Futrinka utcában. Inci, Finci cin- cog a Foxi Maxiból, Egérfogót játszanak a színházban. Egér szalad szép tavaszi estéken a lányok szoknyája, vala­mint a fiúk pantallója alá. Egérről dalolnak a srácok, harsogják, hogy Sejhaj pocegér, minden lyukba belefér! Egér van a templomokban, egér vigyorog a képünkbe a baracklekváros üveg mögül, egér robog éj­szaka a gyűrött párnán­kon. .. Egér, egér min­denütt! Hallottunk tudomá­nyos szakvéleményt, hogy azért lengenek ennyire túl e kedves kis jószágok, mert a macs­kák születésszabályozó­sa terén átestünk a ló túlsó oldalára. Kevés a macska, mint ahogy er­ről lapunk is megemlé­kezett hasábjain. Pedig nem itt van a kutya elásva. A történe­lem folyamán tudniillik a macskák nem egyma- gukban vívták a létért való küzdelmet a cin- cogók társadalmával. Papírusztekercsek, per­gamen-oklevelek, ős- nyomtatványok, hierog­lifák tanúsítják, hogy a technika mindig ott volt a cicák oldalán a rág­csálók elleni harcban. Az egyszerű, de fur­fangos gépezet őrködött Tutenkámen fáraó spáj- zában is, hogy egér ne menjen a hülni kitett rósejbnibe. Caracalla ró­mai császár húslevesébe se esett egér, mert a kis szerkezet óvta őt is. Szent Péter egy da­rabig húzódozott, hogy beszertezze ezt a háztá­ji kisgépet, de mikor egy alkalommal prédi­káció közben kezdett mozgolódni a« egér a szakállábán, ő is meg­változott. Elseje előtt állt, pár nap még volt hátra fizetésig, de utol­só fillérjén is szerzett egérhárító berendezést. Napóleon nyugodt em­ber volt, de az egér ide­gesítette őt is. Ezért még a császári koroná­zás alkalmával is pa­lástja alatt viselte a he­lyes kis dróthálós izét, nehogy pont akkor csik­landozza meg egy egér, mikor komoly képet kell vágnia. Olyan nagy ember, mint Viktor Emánuel, a megboldogult tálján ki­rály is, minden este, ima és lefekvés közt sa­ját kezűleg helyezte el minőségi egérfogóit a királyi palota szép szá­mú lyukainál. Nem érdemes tovább folytatni a sort, eddig is meggyőzően bizonyít­ja a történelemtudo­mány, hogy egérfogóval mindig fel volt ruházva az emberi társadalom. Eddig. Mert sajnos, ki kell jelentenünk* hogy napjainkban gépiparrnA figyelméből kifutott az egérfogógyártás. Nincs. Egyszerűen nincs egér­fogó. Egér meg egyre több van. Közben ke­ressük az okát, miért szaporodnak romos épü­leteink. Reggel, öltözkö­déskor naponta töri ki az embert a nyavalya, mert hol a zakó vádli- jában, hol az inggallér alatt mocorog egy egér. Szóval, ki vagyunk té­ve mindennek, mert senki nem gondoskodik a dolgozó nép egérfogó­ellátásáról. Pedig biztos kenyér a gyártása. Egér volt, van és lészen. Mindaddig, míg lyukak fordulna!' elő a földön és a társa­dalom kebelében. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents