Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-29 / 100. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek A MAGYAR: SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS - KISKUN MEGYEI ■a_____________: __________i_____________________________________: - -* - -................ • - - -• .......................'•____________-_________: : L: * a______________ LA PJA XX. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM Ara 60 fillér 1965. ÁPRILIS 29, CSÜTÖRTÖK | A verseny gazdái (T. I.) Többször közöltük már, hogy megyénk mezőgazda- sági üzemeiben az eddiginél szélesebb körben bon Lakozott ki a szocialista munkaverseny. A mozgalom terebélyesedéinek ösztönzést adott az, hogy az idén ünnepeltük' hazánk felsza­badulásának 20. évfordulóját. A szántóföldek, gyümölcs : ők, kertészetek, állattenyésztő tele­pek és a mezőgazdasági gépmű­helyek dolgozóinak tömegei a vállalásaikkal bizonyságát adták tehát annak, hogy tudják: a munka termelékenységének nö­velésével segítik a szocializmus építését. * Az előző években azért nem járt kellő eredménnyel szövet­kezeteinkben a munkaverseny, mert gazda nélkül maradt, nem volt szerv, amely következete­sen irányította volna. Az állami szektorban — állami gazdasá­gokban, gépállomásokon, erdé­szetekben — a szakszervezet látta el, még pedig egyre job­ban, ezt a feladatot, hatásköré­nél fogva azonban nem tarthat­ta kézben a szövetkezetek ver­senymozgalmát is, v * Okulva a hibákból, az idén. járásaink vezető szervei — élü­kön a pártbizottságokkal — a munkaversenyt szervező és irá­nyító bizottságokat hoztak lét­re. A dunavecsei járásban pél­dául egy ilyen bizottság tevé­kenykedik. Tagjai sorába^ a járási pártbizottság egyik mun­katársa, s több tsz elnöke vagy főagronómusa kapott helyet. A kiskunhalasi járás hasonló ope­ratív bizottságában a pártbizott­ságon és a járási tanács végre­hajtó bizottságán kívül a tö­megszervezetek — KISZ, nőta­nács —- s a népfrontbizottság képviseltetik magukat. A bizottságok kidolgozták a járásaikra vonatkozó verseny- szempontokat, amelyek alapján a tsz-ekben a termelési sajátos­ságaiknak megfelelően — meg­határozták a konkrét feladato­kat, s ezek ismeretében tették meg vállalásaikat a szövetkeze­tek gazdái. • Itt is igazolást nyert a bizott­ságok létének szükségessége, mert a szervezés során a szö­vetkezeti gazdák versenykedvé­vel nem mindenütt párosult a feladatok helyes meghatározása. Néhány szövetkezetben csak ál­talában jelölték meg a tenniva­lókat, jóllehet minden verseny­nek, így a munkaversenynek is, konkrét célokat kell kitűznie. A hibát a bizottságok segítették kijavítani, s ma már elmond­hatjuk, hogy a szocialista mun­kaverseny közös gazdaságaink­ban is a megfelelő „sínre ke­rült”. Ez azonban csak a felkészü­lést jelenti, hiszen a mezőgaz­daságban — az állattenyésztés és a gépi tennivalók egy részé­nek kivételével — most lendül neki a munka, következésképp nagyrészt most kezdődik a ver­seny is. Ahhoz, hogy a munkaverseny betöltse szerepét, azaz szolgál­ja a munka termelékenységé­nek, a terméshozamoknak a növelését, a takaiékosságot, a közös tulajdon védelmét, se­gítse az önköltség csökkenté­sét — arra van szükség, hogy a versenybizottságok továbbra is működjenek közre a verseny feltételeinek megteremtésében. Segítsék szövetkezeti gazdasá­gainkban a verseny ellenőrzé­sét, nyújtsanak támogatást az eredmények időszakonkénti ér­tékeléséhez, s ami szintén felté­tele a mezőgazdaság fejlődését szolgáló küzdelemnek, biztosít­sanak nyilvánosságot a verseny lefolyásának. Egyszóval: legye­nek a szövetkezeti gazdaságok munka versenyének a gazdái. A leszerelési hónap előkészületeiről Tegnap délelőtt Kecskeméten ülést tartott a Hazafias Nép­front Bács-Kiskun megyei El­nöksége. A tanácskozáson meg­jelent dr. Glied Károly, a me­gyei pártbizottság titkára, to­vábbá a megyei elnökség tag­jai, dr. Bodóczky László, a Ha­zafias Népfront megyei bizott­sága elnökének megnyitója után Tóth Sándor, a megyei népfrontbizottság munkatársa ismertette a megyei elnökség és a népfrontbizottságok múlt évi békemozgalmi tevékenységét, és a május 9-én kezdődő leszere­lési hónap programját. A be­számolóhoz többek között hoz­zászólt dr. Glied Károly, aki hangsúlyozta: Az elmúlt idő­szakban tovább fokozódott a nemzetközi békemozgalom je­lentősége, és még hatékonyab­bá vált a Hazafias Népfront nemzetközi agitációs munkája. Az ülésen Farkas József, a megyei népfrontbizottság titká­NEPFRONT- TA.\Á CSK OZÁSOK KECSKEMÉTEN ra ismertette a Hazafias Nép­frontbizottságok 1965. évi fel­adatait. Végezetül szervezeti kérdések szerepeltek a tanács­kozás napirendjén. Ugyancsak tegnap délelőtt ült össze a megyeszékhelyen a Ha­zafias Népfront Kecskemét Vá­rosi Bizottsága. Fehér Sándor, a városi népfrontbizottság elnöke nyitotta meg a tanácskozást, majd Csűri Ferencné, a bizott­ság titkára tartott beszámolót a leszerelési hónap kecskeméti programtervezetéről. Az ülésen megjelent Greiner József, a kecskeméti városi pártbizottság titkára is. Reile Géza, a Kecs­keméti Városi Tanács V. B. el­nöke az ülés résztvevői előtt be­számolt a megyeszékhely ez évi városfejlesztési és beruházási terveiről. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa napirendjén Tegnap, Kecskeméten a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa ülést tartott, amelyen részt vett Donáth Béla, a SZOT munka- védelmi osztályának vezetője és Tóth Imre, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezető­je is. Néinedi Sándornak, az SZMT titkárának megnyitó sza­vai után a megye munkavédel­mi helyzetéről Noé Gábor, a Szakszervezetek Megyei Taná­csa munkavédelmi bizottságá­nak vezetője terjesztette elő az SZMT elnökségének beszámoló­id- - ,. A beszámoló elején az eloado hangsúlyozta a Munka Törvény- könyv módosításának jelentősé­gét, az ezzel kapcsolatos új mun­kavédelmi előírásokat, s érté­kelte a szakszervezeti bizottsá­gok ilyen vonatkozású tevékeny­ségét. Rámutatott, hogy a vállalatok, üzemek, gaz­daságok felsőbb irányító szervei is megfelelő intéz­kedéseket tettek az új tör­vény végrehajtására és el­lenőrzésére. Bekapcsolódott az ellenőrzésbe az ügyészség is, s mintegy 30 üzemben tartott vizsgálatot. Az elmúlt évben 64 üzemben 189 munkavédelmi előadást ren­deztek, amelyeken mintegy négy­ezer dolgozó vett részt. Na­gyobb gondot fordítottak a bal­esetelhárítási előírások betartá­sára a munkavédelmi aktivis­ták is. Ennek következtében az ezer dolgozóra eső balesetek száma az elmúlt évben csökkent. Különösen szembetűnő volt ez az építőiparban, az élelmiszer- iparban, a tanácsi iparban, a vasiparban és a közlekedésben, míg a postánál, a kereskedelem­ben, az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben emelkedett a balesetek száma. A beszámoló ezután részlete­sen elemezte a különböző terü­leteken előfordult balesetek ta­nulságait. a mÉavédeiem A beszámoló és az azt követő vita alapján a Szakszervezetek Megyei Tanácsa intézkedési tervet dolgozott ki, amely meghatározza a szakszer­vezeti bizottságok részére a munkavédelem további javítá­sával kapcsolatos tennivalókat. fi lakáshelyzetről és -építésről tárgyalt megyénk országgyűlési képviselőinek csoportja Megyénk országgyűlési kép­viselői tegnap Kiskunfélegyhá­zán tartották meg csoportülé­süket. A tanácskozáson — amely a megye lakásépítkezési hely­zetével foglalkozott — az or­szággyűlési képviselőkön kívül, meghívottként részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Varga Je­nő, a megyei tanács vb-elnöke, Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Sztanojev András, a kiskunfélegyházi vá­rosi pártbizottság titkára, dr. Dobos László, a Kiskunfélegy­házi Városi Tanács V. B. elnö­ke és Bochus Mihály, a kis­kunfélegyházi népfrontbizottság elnöke. A lakáshelyzetről, és -építés­ről, valamint az ezzel kapcso­latban felmerülő gondokról Buda Gábor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tájékoztatta a képviselőket, A tájékoztató során elhangzott — a meglevő lakások állagára, felszereltsé­gére vonatkozó — adatok nap­jaink egyik legégetőbb gond­jaira világítottak rá. A megye 146 ezer 100 la­kásából 15,5 százalék épült a felszabadulás után} egyharmada pedig még a szá-. zadforduló előtt. Az utóbbi évek erőfeszítései ellenére te­hát a lakások számának a nö­vekedése és a szükségletek kö­zött még most is jelentős az eltérés. Ismeretes, hogy a kormány Ma záróközlemény GrOiíllko párizsi küldetésének eredményéről PÁRIZS. (MTI) Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter kedden vacsorát adott Andrej Gromiko, szovjet külügyminiszter tisztele­tére. A vacsorán szovjet részről Valerian Zorin, a Szovjetunió párizsi nagykövete is jelen volt. Francia részről megjelent Joxe államminiszter, Peyrefitte tájé­koztatásügyi miniszter és Ma- zioi építésügyi miniszter. Couve de Murville pohárkö­szöntőjében hangoztatta, hogy francia—szovjet megbeszélések megmutatták: a két országnak folytatnia kell az eszmecserét, vagy legalább is konzultálnia kell bizonyos kérdésekről. Gromiko válaszában kijelen­tette, hogy Franciaország és a Szovjetunió azonos célokat kö­vet, amikor a békéért harcol. A két országnak az a feladata, hogy a befagyasztott európai problémák megoldásán munkál­kodjék. Készek vagyunk minden olyan országgal együttműködni, amely elkötelezettje a békének. A francia minisztertanács szerda délelőtti ülésén a Párizs­ban folyó francia—szovjet tár­gyalásokkal foglalkozott. Couve de Murville beszámolt Gromi- kóval lefolyt megbeszéléseiről és de Gaulle köztársasági elnök is tájékoztatta a kormány tag­jait a szovjet külügyminiszterrel folytatott kedd délutáni eszme­cseréjéről. A szovjet—francia tárgyalá­sokról szóló záróközleményt csü­törtökön teszik közzé. Délután Pompidou miniszter- elnök fogadta a szovjet külügy­minisztert a Mat Gnon palotá­ban. 15 éves lakásfejlesztési prog­ramja jelentősen enyhít majd ezen, ám nem várható, hogy csupán e program keretében kiaknázható állami erőket össz­pontosítsuk a lakáshelyzet ja­vítására. Mind az állami szerveknek, mind a lakosságnak közös érdeke a saját erőből tör­ténő lakásépítkezések üte­mének gyorsítása, minden lehetséges helyi tarta­lék feltárása, az építtetők tá­mogatása. A magánerős építke­zésekhez jelenleg mintegy két­ezer telek áll rendelkezésre a megyében. Jóllehet ez szám szerint nem kevés, az arányo­kon azonban még sok javítani való van, mert akad olyan helység, ahol négy-öt évre ele­gendő telek kisajátításáról, ren­dezéséről gondoskodtak, van viszont olyan hely is, ahol az ez évi igényeket sem tudják a rendelkezésre álló kevés telek­ből kielégíteni. Mivel a következő ötéves terv központi lakásépítkezési irány­számai végleges formában még nem kerültek nyilvánosságra, a tájékoztatót követő vita is túl­nyomórészt azokkal a kérdések­kel foglalkozott, amelyek a sa­játerős építkezések meggyorsí­tását eredményeznék. Egységes álláspont volt, hogy az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítani a meg­levő lakások állagának megőrzésére, javítására is, s ennek érdekében fel kell ka­rolni minden társadalmi meg­mozdulást. A vita nyomán — amelyben felszólalt dr. Beresz­tóczy Miklós, Révész Géza, dr. Dobos László, dr. Ortutay Gyu­la, dr. Varga Jenő, Fekete Pál- né, Oláh Pál, Szabó Pál, Bo­chus Mihály, dr. Molnár Fri­gyes és Mándity Mihály — a képviselőcsoport elhatározta; javaslattal él az érdekelt par­lamenti állandó bizottságnak, hogy tárgyalja meg a lakásépí­tés helyzetét. A. Gromiko szovjet külügyminiszter a tiszteletére rendezett vacsorán Louis Juxe ullamminisztérrel (balról) beszélget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents