Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-27 / 98. szám
1985. április 21. kedd *. oldal Együtt az alkotó emberekkel... Az irányítás tapasztalatai u kiskunfélegyházi járásban A párlirányítás tennivalóiról beszélgettünk nemrégiben Túri József elvtárssal, az MSZMP Kiskunfélegyházi Járási Bizottságának első titkárával. Helyszíni ellenőrzés — Irányító tevékenységünk fontos részét képezi a járás 17 termelőszövetkezetének a segítése — mondotta. — Ezek gazdasági fejlődését a járási párt- bizottság és a tanács vb képviselői időnként behatóan elemzik és a termelés és a pártvezetés eredményeit, illetve hibáit is vizsgálják. A helyszíni ellenőrzés módszerét esztendeje egyre szervezettebben és rendszeresebben alkalmazzák. Hetenként más és más közös gazdaságban töltenek a járási pártbizottság és a tanács vb ezzel megbízott tagjai a szükséghez képest egy-két napot. Nem „villámszemle” ez, és nem is a tsz-vezetők sablonos beszámoltatása. Ilyenkor valamennyi üzemágat közvetlenül megszemlélik, a gazdákkal a munkahelyükön beszélgetnek gondjaikról, kikérik véleményüket és meghallgatják javaslataikat. Figyelmüket nem kerüli el a munkaszervezés módja, vagy például a takarmányozás rendje, időpontja stb. sem. A szemlét követő — s a tsz- vezetők részvételével megtartott — tanácskozáson rámutatnak a gazdálkodás erényeire és fogyatékosságaira. Az ilyen megbeszélések rendszerint alapvetően eldöntik: melyik munkaterület, vagy vezetési módszer szorul támogatásra, illetve változtatásra. Hasonlóképpen a pártbizottság és a tanács vb képviselőinek a jelenlétében erősítették meg a zárszámadásokat, s bonyolították le a tervtárgyaló értekezleteket is. Járási értekezletek Mindezek mellett a szövetkezeti gazdaságok elnökei a főbb idénymunkák előtt, de ettől függetlenül is, előre meghatározott időközönként járási értekezleten vesznek részt. Így tárgyalták meg a tavaszi munkák, majd a növényvédelem feladatait. Rövidesen a nyári betakarítással kapcsolatos felkészülés I teendőinek a megvitatására sor kerül. A párt és az államigazgatás megbízottai, a Magyar Nemzeti Bank képviselőjével együtt, negyedévenként a közös gazdaságokban a bevételek és a kiadások alakulását is mérlegelik, elemzik a főkönyvi kivonatok adatait. Tavaly ennek alapján javasolták a kunszállási Alkotmány Tsz-ben, hogy 150 holdon vessenek kölest, és 15 ezer csibét terven kívül neveljenek fel, ami lehetővé tette a fenyegető mérleghiány elkerülését. A közös gazdaságok vezetőivel megtárgyalták — és vb-ha- tározatban rögzítették is —, hogy járandóságuknak, a tagsághoz hasonlóan, havonként csupán a 60 százalékát veszik fel. A fennmaradó hányad kifizetésére csak eredményes zárszámadás esetén kerülhet sor. Ez az intézkedés, a tapasztalat szerint, lelkiismeretesebb, szakszerűbb munkára ösztönzi őket. Beszámoltatják a párttitkárokat Ami a községi, illetve a tsz- pártalapszervezetekkel való kapcsolatot illeti, ezek titkáraival a járási pártbizottság havonta értekezleten ismerteti az időszerű feladatokat, határozatokat, s ugyanakkor beszámoltatja őket feladataik elvégzéséről. A függetlenített tsz-párttitkárokat ebből a célból kéthetenként hívják össze. Ennél is szorosabb a kapcsolat a kihelyezett párttitkárokkal, akik heti munkaterv alapján dolgoznak, s a munkájukról kéthetenként írásban tesznek jelentést. A tömegszervezetek vezetői havonta, a KISZ járási bizottságának vezetői pedig minden héten részletesen beszámolnak munkájukról. E kapcsolatnak nagy szerepe volt tavaly is abban, hogy például a nőtanácsok a többi közt jól mozgósították tagjaikat a növényápolási munkákra: a szántóföldi táblák évek óta nem voltak olyan tiszták, gyomta- lanok, mint az elmúlt esztendőben. Agitációjuknak köszönhető a háztáji szerződéses baromfinevelésben elért jó eredmény is, ami nagy szerepet játszott abban, hogy a járásban a húsis felvásárlás évi tervét 121 százalékra sikerült teljesíteni, s a baromfiállomány elhullási aránya nem haladta meg a 2,5 százalékot. A KISZ eredményei és feladatai A KISZ-nek a járási pártbizottság részéről megnyilvánuló segítése és irányítása azt eredményezte, hogy az ifjúsági szövetség tavaly 39 munkacsapatot szervezett a fiatalok soraiból. Tagjaik a megyei versenyben is jól megálltak helyüket. Nem kétséges, hogy ez a kapcsolat idén is gyümölcsöző lesz. Szükség is van erre, hiszen például a traktoros fiataloknak a gépek gondosabb karbantartását, a munkaidő gazdaságosabb kihasználását és a munkák minőségének javítását illetően van még mit tenniök. Ugyanakkor az ifjúságnak is vannak teljesítendő kívánságaik. A többi közt gondoskodni kell a művelődési és szórakozási lehetőségeik megteremtéséről is. Ez mindig is fontos KISZ-feladat volt, de egyre jelentősebbé válik, hiszen mind több és több fiatal keresi megélhetési lehetőségét, boldogulását a közös gazdaságokban. Jóba Tibor Tizenkétmillió forint kár A VASÜT szállítási tervednek teljesítését sem mérhetjük csak darabszám, vagy tonnában. Az áruforgalomnak is megvannak a minőségi mutatói. S egyáltalán nem elhanyagolható mutatók ezek, hiszen mellőzésük a szállítás önköltségének rovására megy, hatalmas károkat okozva a népgazdaságnak. A vasút — mint a többi fuvarozó vállalat — felelős azért a kárért, amely az átvételtől a kiszolgálásig a küldeményben keletkezik. Ezért minden vasutasnak gondos, lelkiismeretes munkát kell végeznie a károk elkerüléséért. Természetesen károk keletkezhetnek a feladó felelőtlenségéből is. Ilyen például a rossz címzés, az okmányok hiányos elmulasztása, a megfelelő csomagolás hiánya, sőt a feladó által végzett berakodás, s a címzett kirakodása során keletkezett sérülés is. S ha mindezt az állomások elmulasztják a fuvarlevélen elismertetni, a kár megtérítése a vasutat terheli. A MÁV tavaly 12 millió forintot fizetett ki kártérítésként, 31,3 százalékkal többet mint 1963-ban. A károk részben a rossz fuvarozási feltételek, a szakmai felkészültség, s nem utolsósorban a hivatástudat hiánya miatt keletkeztek. A törésekből és elfolyásokból eredő károk 1964-ben közel kétszeresére emelkedtek a korábbi évhez viszonyítva. Különösen a sör, a bútor- és a betonküldemények sérülése volt gyakori. A LEGTÖBB esetben az árun, vagy csomagolásán, horzsolás, törés, zúzódás keletkezik. Ezenkívül gyakori a súlyhiány, a feladó által tett helytelen súlybevallás, illetve az ellenőrző mérlegelések elmulasztása miatt. Egyes állomásokon pedig az okmányok elválasztása az árutól, a küldemény elvesztését, vagy késedelmes kiadását vonja maga után. Tavaly 16 574 esetben mutatkozott hiány és 20 271 esetben felesleges küldemény a helytelen fuvarokmány kezeléséből kifolyólag. GYAKRAN fordulnak elő lopások is. A Szegedi MÁV Igazgatóság körzetében 1964-ben 715 lopás történt, amelynek kárértéke több mint 373 ezer forint volt. A vasutasoknak éberebben kell ügyelni arra, hogy szállítás közben a rájuk bízott értékeket megőrizzék. A Szegedi MÁV Igazgatósághoz tartozó körzethez három megye, közöttük Bács-Kiskun megye vasúthálózata tartozik. Ez az országnak csak egy kis része. Ám különösen Bács-Kiskun megyében — az ipar és a mezőgazdaság nagyarányú fejlődése következtében — igen jelentősek a szállítási feladatok. Éppen ezért a megye vasutasai nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szállítás minőségi mutatói javuljanak és a kártérítési összegek jelentősen csökkenjenek. Sziládi Sándor Határszemle a kalocsai járásban A tavaszi munka minősége jobb a tavalyinál A községi tanácsok mező- gazdasági állandó bizottságai és a termelőszövetkezetek szakemberei az elmúlt napokban határszemlét tartottak a kalocsai járásban. Megvizsgálták az őszi vetések, valamint az évelő pillangósok fejlődését, a talajelőkészítés és a tavaszi vetések helyzetét. A határszemlék tapasztalatairól Szűcs Kálmántól, a járási tanács főmezőgazdászától érdeklődtünk. Tizenhárom és fél ezer hold őszi vetés van a kalocsai járás termelőszövetkezeteiben. A vizsgálódások szerint az őszi árpa elég jól, a kenyérgabona neSikerüli a „Mackó“ startja... Akármilyen furcsán hangzik, mégis így igaz: kezdetben a vidéki vendégek jobban feltalálták magukat a nemrég megnyílt Mackó bisztróban, mint a kecskemétiek. A volt „Kedves” helyén megnyílt bisztró vezetőhelyettese, Bodor Katalin, árulta ezt el, s hozzáfűzte: — A megye más városaiban ugyanis már évek óta üzemel bisztró, megszokták „kiszolgálási” rendszerét, míg a megye- székhely lakóinak nem volt erre módja. Mit jelent mindez? Azt, hogy a Mackóban nincs kiszolgálás és eleinte sokan leültek az asztalokhoz, várva a pincért, s csak később döbbentek rá: oda kell menni a pulthoz a megváltott pénztári blokkal és tálcát, evőeszközt kell „vételezni” és a kiszolgált ínyencségeket a vendégnek saját magának kell az asztalhoz vinni. Ma már a kecskemétiek is kedvelik az önkiszolgálást, ami érthető, hiszen naponta mintegy negyvenféle sütemény, öt-hat féle módon elkészített tojás, továbbá sültek, virsli, kolbász, majonézes burgonya, finom gombák, imbiszek, kocsonyák, saláták stb. között válogathatnak. Bor, üdítő ital is rendelkezésre hezebben viselte el az idei tél viszontagságait. A fekete tőze- ges talajokon — s ilyen a járás földjeinek jelentős része — éppen a leghidegebb napokra egyáltalán nem maradt hótakaró. Ezeken a határrészeken ritka a vetés, mert sok kifagyott vagy felfagyott. A tss-ek ugyan elvégezték a kora tavaszi fejtrágyázást, a gyengén fejlett őszi gabonákat azonban karbamidos levéltrágyázással és ezzel egy menetben vegyszeres gyomirtással is kell segíteni, hogy erőre kapjanak. Különben a meglehetősen ritka vetésekben nagyon elszaporodhatnak a gyomok. Egyik-másik közös gazdaságban még így is szükség lesz kisebb területeken az őszi gabonafélék kiszántására és helyettük kukorica vetésére. Az őszi esőzés nemcsak a gabonafélék vetését késleltette annak idején, hanem a mélyszántást is. Ennek következtében most elég sok szántást kell pótolni. Az elmúlt napok esőzése ugyan segítette a gabona fejlődését, de teljesen átáztatta a földeket, s különösen a fekete tőzeges talajokon egy időre megakasztott minden gépi munkát. A határszemlét végző bizottságok azonban azt is megállapították, hogy a tavaszi munkák minősége lényegesen jobb, mint egy évvel ezelőtt. Gondosan megművelt szántásokat lehet találni a szakmári Üj Reménység, az uszódi Egyetértés, a bátyai Haladás Tsz-ben, és másutt is. A tavaszi árpa, a borsó, a mák idejében földbe került, a cukorrépavetés befejeződött, a napraforgóvetést is hamarosan mindenütt elvégzik. Amint a talaj arra alkalmassá válik, megkezdődik a kukoricavetés. Igen szépen fejlődik az új telepítésű lucerna a szakmári határban, és más közös gazdaságok földjén. Szükség is van erre, mert néhány községben — így Fajszon, Bátyán is — a vincellérbogár teljesen elpusztította a lucernát. A járás fűszerpaprika-termesztő közös gazdaságaiban tavaly sokat panaszkodtak a paprikapalánták fejlődésére. Az idén ezt egyáltalán nem lehetett tapasztalni. A Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat kiváló minőségű vetőmagot bocsátott a tsz-ek rendelkezésére, a magvak a melegágyakban jól keltek, s a palánták nagyszerűen fejlődnek. Most már csak sok napfény és meleg kell ahhoz, hogy a táj kedvelt növénye, a fűszerpaprika bő terméssel hálálja meg a fáradozást. K. A. Jó jövedelemre tettek szert a bajai halászok A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését. Felvidéki István elnök beszámolójából kitűnt, hogy a szövetkezetben az elmúlt évben jelentős fejlődést értek el. A tsz tiszta vagyona 5 millió forintról 1 millió 100 ezer forinttal, az egy tagra eső évi átlagjövedelem pedig az előző esztendei 20 210-ről 24 500 forintra növekedett. Ha azonban a nyugdíjas halászokat nem számítjuk akkor 23 460, illetve 29 530 forint az utóbbi két összeg. A társas gazdaság gombüzeme dolgozóinak az átlagjövedelme még magasabb: 34 ezer forint. A gyöngy gombrés zlegben 26 500, a divatgombéban pedig 41 500 forint volt tavaly egy-egy dolgozó keresete, áll, s már az első napokban bebizonyosodott, hogy nincs igazuk az aggályoskodóknak, akik azt állították, hogy a kecskemétiek nem kedvelik eléggé a francia konyhát. — Naponta átlag két és fél— háromezer vendég fordul meg az üzletben — mondotta Kulcsár József né, a bisztró vezetője. Igen sokan itt reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak, nemegyszer az egész család. A növekvő forgalom azt mutatja, hogy kellett, nagyon kellett már Kecskeméten a bisztró, s annak még inkább örülünk, hogy eddig egyetlen kifogás sem került a panaszkönyvbe. A Mackó bisztró startja tehát jól sikerült. Reméljük, a folytatásra is elmondhatjuk majd ugyanezt B. Gy.
