Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-24 / 96. szám
A megyei tanács ülése A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja. R községfejlesztési verseny végeredménye (Folytatás az 1. oldalról.) a társadalmi munka és saját anyag értéke nélkül. Az idén, többek között, a dunapataji, kunadacsi, tabdi, csengődi kultúrház, az újsolti, bócsai és dunavecsei orvosi rendelő, a szabadszállási, kunszállási, borotai, kunbajai, csólyos- pálosi, katymári, balotaszállási és kisszállási törpe vízművek, a bajai tisztasági fürdő építése fejeződik be, továbbá jelentős ráfordítással tovább épül a kecskeméti fedett uszoda. A tervek szerint 22 900 méter villanyhálózat, 50 500 méter szilárd burkolatú járda építése, illetve felújítása, továbbá 31 600 méter út építése fejeződik be. Az egyéb kiadási rovaton előirányzott összegből csaknem 42 négyzet- méternyi új park létesítését és 61 ezer négyzetméter már meglevő park felújítását tervezik. A tervek végrehajtásához szükséges műszaki tervek nagy részér mintegy'- 83" százaléka - — már tanácsaink rendelkezésére áll. Előtérben a minőségi követelmények A községfejlesztésben elért eddigi eredményeink lehetővé és indokolttá teszik, hogy 1965-ben a kitűzött célok végrehajtásánál elsősorban a minőségi követelmények kerüljenek előtérbe. Tanácsainknak e feladatok megvalósításához nagy segítséget tudnak nyújtani a tanácstagok, a helyi tömegszervezetek társadalmi aktivistái, akik az elmúlt évek jó eredményeinek elérésében is közreműködtek. A szervező és irányító munkát főképpen az anyagi-műszaki alapok megteremtésére, a már megkezdett létesítmények befejezésére kell összpontosítani, hogy a jelenlegi tervidőszak utolsó évében rendezett körülményeket, jó indulási alapot teremtsenek tanácsaink a következő tervidőszakhoz. fi beszámoló a továbbiakban részletesen elemzi a tanácsi ipar helyzetét és feladatait, az építés-, közlekedés- és vízügyi feladatokat. Ez utóbbi fejezetből csak néhány adat: a második ötéves terv időszakában eddig megyénkben állami erőből 2543 lakás, OTP-kölcsönnel 2684 családi ház és 217 társasház, saját erőből pedig 3498 lakóház épült. A megye mezőgazdasági termeléséről, eredményeiről szólva a beszámoló megállapítja, hogy megyénk mezőgazdasága a célkitűzéseket alapvetően teljesítette. A termelőszövetkezetek termelési értéke egy év alatt a tervezett 11—17 százalék helyett 26,2 százalékkal növekedett. Kedvezően alakult a termelés szerkezete is. Az 1963-as évhez viszonyítva a megye számosállat létszáma 6,5 százalékkal pvara- podott, és tovább javultak az állattenyésztés minőségi mutatói is. A múlt évben a tanácsi irányítás alatt álló mezőgazdasági üzemek — a szakszövetkezetek kivételével — összesen 516 millió forintot ruháztak be. Az erőgéppark 650 traktorral, 100 gabonakombájnnal és sok ezer munkagéppel gyarapodott, s a korábbinál nagyobb összegeket használtak fel járulékos beruházásokra és technológiai berendezésekre is. A múlt évben tehát a termelő- szövetkezetek gazdálkodása jó irányban és kielégítő ütemben fejlődött, s ez érezhető a jövedelmek alakulásában is. A tagok személyes jövedelme ugyanis 7,5 százalékkal nőtt, s emellett a tiszta vagyon 30,4 százalékos növekedése is tovább szilárdította a szövetkezeteket. Az idei feladatokról: a terv a múlt évhez viszonyítva 3—4 százalékos termelési érték növelést irányoz elő. Ezt mindenekelőtt a szántóföldi növénytermelés 5—6 százalékos, a kertészet és az állattenyésztés másfél-kétszázalékos termelési érték növelése útján -kell biztosítani. Tovább kell javítani a termelés irányításának szervezettségét, s érvényt kell szerezni az üzemtervekre épülő gazdálkodásnak. A tanácsok előtt ez évben is főfeladat a gyengén gazdálkodó szövetkezetek további segítése. A vita Az első napirendi pont vitájába* felszólalt dr. Gajdócsi Istvánba Bajai Járási Tanács V. B. elnöke. A megyei kereskedelmi állandó bizottság nevében a beszámolóhoz fűzött megjegyzéseket, hangsúlyozva, hogy az állandó bizottság az elmúlt időszakban sok javaslattal élt, melyek nagyrészt meg is valósultak. A továbbiakban a mezőgazdasági üzemek vezetésében rejlő tartalékokra hívta fel a figyelmet, majd a szakemberképzés néhány fogyatékosságáról beszélt. Dr. Pilcz Károly, a Kiskőrösi Járási Tanács V. B. elnöke, a Központi Bizottság december 10-i határozatának végrehajtása érdekében végzett eddigi munkáról, a takarékossági intézkedések kihatásáról szólt. Sarok Antal, a Bács-Kiskun megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója a beszámoló kulturális vonatkozásaihoz fűzött megjegyzéseket. A kulturális lehetőségeknek különösen a megye városaiban tapasztalható hiányáról beszélt, s javasolta a végrehajtó bizottság különös figyelemmel foglalkozzon ezekkel a jövőben. Ács Sánta Istvánná megyei tanácstag a szakmunkásképzés hiányosságait tette szóvá. Mint mondotta, az ösztöndíjak sok helyen kihasználatlanul hevernek, holott szakemberekre mindenütt nagyon nagy szükség volna. Vámos Ferenc, a felsőszent- iváni Új Élet Tsz agronómusa, a bajai járás mezőgazdaságának fejlődéséről beszélt és néhány akadályozó tényezőre hívta fel a figyelmet. Többek között a kukorica betakarításának gondjait, egyes közös gazdaságok húsleadási kötelezettségeinek elmulasztását, s általában a mezőgazdaság gépesítésének problémáit említette. Dr. Cseh László, a megyei tanács titkára, javasolta, hogy az idei költségvetés és intézkedési terv végrehajtását az állandó bizottságok területenként is vizsgálják meg, tárják fel az adott lehetőségeket, s a harmadik negyedévi tanácsüléseken kerüljön sor ezek megtárgvalá- sára, a végrehajtás ellenőrzésére. Pesir István, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz elnöke, a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek problémáival foglalkozott. A tanácsi szervek hibájául rótta fel, hogy nem mindig ismerik fel idejében e tsz-ek gyengeségeinek igazi okát. Hangsúlyozta, a „segítse az erősebb a gyengét”- mozgalom kiszélesítése sokat segíthetne a gyenge termelőszövetkezetek megerősödésében. A továbbiakban az erőgépek főjavításának jelenlegi rendszerét és nehézkességét kifogásolta. Egri Andor, a Városföldi Állami Gazdaság főagronómusa a mezőgazdasági termelés önköltségeinek csökkentésére vonatkozóan tett észrevételeket. Kiss György, az Alsó-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgató főmérnöke az írásos beszámoló hasznosságát, jelentőségét méltatta, majd az elért eredmények vízügyi vonatkozásairól szólott röviden. A vitát dr. Varga Jenő elvtárs foglalta össze. Mint mondotta, a felszólaló tanácstagok észrevételeivel, bírálataival, javaslataival messzemenően egyetért. Javasolta, hogy az intézkedési tervekben a vb a tanácsülés vitáját vegye figyelembe. Ezután szavazásra került sor. A tanácsülés a javasolt kiegészítésekkel együtt egyhangúlag elfogadta a beszámolót, az intézkedési tervet és a határozati javaslatot. MOSZKVA. (TASZSZ) Április 23-án a Szovjetunióban Föld körüli, nagy magasságú elliptikus pályára felbocsátották a Molnyija—1 jelzésű távközlési szputnyikot. A felbocsátás annak a programnak keretében történt, amelynek célja, hogy mesterséges holdak — aktív retranszlátorok — segítségével nagytávolságú rádió- és televízióközvetítő rendszert dolgozzanak ki. A Molnyija—1 segítségével már sikeresen lebonyolították az első televízió- közvetítéseket Vlagyivosztok és Moszkva között. A számítóközponttól kapott adatok szerint a Molnyija—1 keringési ideje 11,48 óra. PáAz 1964. évi községfejlesztési verseny értékelését Farkas József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára és Benei Sándor állandó bizottsági elnök írásban terjesztette a tanácsülés elé. Az előterjesztésből kitűnik, hogy az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Eizottsága, a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei elnöksége által meghirdetett verseny sikerrel zárult. A végrehajtó bizottság — a versenyértékelő bizottság előterjesztése alapján — a versenyben a következő járási, városi és községi tanácsok tevékenységét értékelte a legjobbnak, egyúttal jutalmazásukra az alábbi javaslatot terjesztette a tanácsülés elé: A járások közül első, és 350 ezer forint jutalom nyertese a bajai, második a dunavecsei, amely 200 ezer forint jutalomban részesül. A városok versenyében az első Baja, a második Kecskemét lett, jutalmuk 350, illetve 200 ezer forint. Az ötezer lélekszám feletti községek versenyében Soltvad- kert került az első helyre 150 ezer forintos jutalommal, a második Kiskőrös 120 ezer forintos jutalomösszeggel. A két harmadik díjas Dunapataj és Kerekegyháza 50—50 ezer forint jutalmat kap. Az ötezer lélekszám alatti községek versenyében Lászlófalva lett a győztes, a jutalom összege 120 ezer forint. A második —- 80 ezer forintos jutalommal járó — helyezést Felsőszentiván, a két harmadik helyezést és a velejáró — 40— 40 ezer forintos jutalmat — Sü- kösd és Dunatetétlen. érte el. A jutalomösszegeket a tanácsok lyájának az északi féltekéről számított legtávolabb eső pontja (apogeum) 39 380 kilométer, a déli féltekéről számított legközelebb eső pontja (perigeum) 497 kilométer. Pályájának az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A szputnyikon retranszlációs berendezést helyeztek el televíziós és rádióműsorok nagy távolságra való közvetítése céljából, továbbá irányító-mérőberendezést és olyan műszereket, amelyek a szputnyik helyes tájolását és pályájának kilazítá- sát szolgálják. A műszerekhez szükséges elektromos áramot napfényelemek és vegyi áramforrások szolgáltatják. illetékességi területükön kommunális célokra fordíthatják. A tanácstagság a verseny értékelését jóváhagyta, valamint elfogadta azt a javaslatot is, hogy a jutalmakat a legjobb eredményt elért tanácsok részére az idei megyei községfejlesztési nagyaktíván adják át. Határozat született továbbá arra, hogy a községfejlesztési munka szervezésében, irányításában, a társadalmi munkában kitűnt dolgozókat emlékéremmel, jelvénnyel és oklevéllel jutalmazzák. így a ki- emekedő községfejlesztési tevékenységért a megyei tanács mintegy hatvan társadalmi, tömegszervezeti munkás, tanácsi dolgozó jutalmazására hozott határozatot. A versenyértékeléssel egy időben fogadta el a tanácstagság az 1965-re meghirdetett verseny feltételeit. A községfejlesztési verseny értékelése, valamint az idei — május 1-től december 31-ig tartó — egységes községfejlesztési verseny feltételeinek megvitatása és elfogadása után dr. Kocher László megyei NEB-el- nök előterjesztése alapján a megyei tanács elfogadta a megyei NEB 1965. első félévi munkatervét. Ezt követően bejelentéseket tárgyalt, illetve fogadott el a tanácsülés, majd interpellációkra került sor. Tánczos Sándor kiskunhalasi MÁV pályafenntartási főnök, megyei tanácstag, a kiskunhalasi járási kórház járműigényét, illetve ez iránti kérelmét terjesztette elő. A Molnyija—1 felbocsátásá- I nak fő célja televíziós műsorok, továbbá kétoldalú sokcsatornás telefon-, fototávíró- és távíróadások közvetítése nagy távolságra. A szputnyikon elhelyezett berendezések, valamint a földi rádióirányító berendezések kifogástalanul működnek. A Molnyija—1 távközié;.' szputnyik segítségével végreha tott első nagytávolságú televí ziós próbaadás idején — ■ „Óceán” című filmet közve! tették Vlagyivosztokból Moszl vába. A moszkvaiak a filmen Csendes-óceánról, a távol-kele halászok és halfeldolgozó üzemek munkájáról láttak képeket A tanácsülés Buda Gábor zárszavával ért véget. Szovjet távközlési szputnyikot bocsátottak fel Megyei tanácstagok a tanácsülés szünetében.
