Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-23 / 95. szám

t. oldal 1965. április 23, péntek Amerika pusztító konfliktusba bonyolódik Ben Bella és Tito kosos közleménye Partizánok támadják a portugál gyarmatosítókat A CSÜTÖRTÖKRE virradó éjszaka a Mid­way repülőgép-anyaha- jóról felszállt Skyraider \»adászbombázók rövid végeztek Észak-Vietnam EGY KAP A KÜLPOLITIKÁBAN „fegyveres felderítést” területe felett. Két amerikai gép a Vinh-től a laoszi határ felé ve­zető nyolcas számú országúton haladó tehergép­kocsikat támadott ágyúkkal és rakétákkal. Egy órával később a másik gép az egyes számú úton támadott. Az AP jelentése szerint az amerikai haditengerészeti miniszter április 9-i felhívására eddig több mint háromezer amerikai tengerész jelentkezett „önkéntes dél-vietnami szolgálatté- télré’. Ügy látszik az Egyesült Államok csak a saját önkénteseire számíthat. Mansfield szená­tor azért támadja Angliát, Kanadát és Olaszor­szágot, mivel csak erkölcsi támogatást nyújta­nak az amerikai kormány vietnami támadó po­litikájához, de ugyanakkor egyetlen katonát sem hajlandók adni az Egyesült Államok vietnami akcióihoz. Egyre több amerikai politikus bírál­ja a Johnson-kormányzat vietnami politikáját. Aiken köztársaságpárti szenátor rámutatott: Ha nem kerekedik felül a józan ész, az Egyesült Államok pusztító konfliktusba bonyolódik. Az Amerikai Szocialista Párt volt elnöke nyílt le­velet intézett Johnsonhoz, amelyben felhívja az elnököt, hogy vessen véget az Észak-Vietnam elleni bombatámadásoknak. A tiltakozások elle­nére tovább folytatódik amerikai katonai erők Délkelet-Ázsiába küldése, és amerikai sajtóje­lentések szerint csendes-óceáni vizekre küldenek újabb három amerikai anyahajót is. A honolului tárgyalások sem fejeződtek még be teljesen, Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban ál­lomásozó amerikai haderő főparancsnoka a hét végéig folytatja megbeszéléseit magas rangú amerikai katonatisztekkel. Súlyosabbá vált a vietnami probléma U Thant ENSZ-főtitkár vé­leménye szerint is. A főtitkár ennek ellenére folytatni kívánja erőfeszítéseit a békés rendezés érdekében. Az ENSZ leszerelési bizottsága, amely szerdán összeült, hétfőn délután folytatja majd munkáját. A béke és nemzetközi bizton­ság kérdéseivel foglalkozó Interparlamentáris Unió, amely Dublinben ülésezik, határozottan elítélte az Egyesült Államok indokínai fegyveres intervencióját és szovjet parlamenti csoport ja­vaslatára napirendre tűzte az indokínai ameri­kai intervenció kérdését. ALGÍRBAN befejeződtek Ben Bella algériai és Joszip Broz Tito ju­goszláv köztársasági elnök tárgyalásai. A tárgyalá­sokról kiadott közös köz­leményben a felek hitet tesznek az el nem kö­telezettségi politika mellett. Ez a politika, mint a közlemény hangoztatja, áz egyetemes nemzet­közi együttműködésnek a különböző társadalmi rendszerű országok aktív és békés egymás mel­lett élésének fejlesztésére, a világbéke megőrzé­sére irányul. A két elnök megállapítja, hogy az Egyesült Államok vezető köreinek Dél-Vietnam belügyeibe történő beavatkozása és a VDK el­leni szakadatlan katonai intervenció súlyosan veszélyezteti a világbékét. Az algériai és a ju­goszláv kormányfő megállapítja, hogy a leszere­lés változatlanul korunk leglényegesebb problé­mája, és ezért szorgalmazzák egy leszerelési vl- lágértekezlet megtartását. A felek nagy figyel­met szenteltek az afro-ázsiai szolidaritás kérdé­sének. Megállapították, hogy a gyarmatosító erők változatlanul tevékenykednek Afrikában. Teljes szolidaritásukról és támogatásukról biz­tosítják a függetlenségükért küzdő kongói, an­golai, mocambique-i és portugál-guineai népet. Ugyanakkor hangoztatták, hogy a szocialista rendszer fejlődésének útjai az egyes országok és nemzetek viszonyaitól függően különböznek, de meggyőződésük, hogy a szocializmus általá­nos világrendszerré válik. ISMÉT ÉRZÉKENY veszteségeket okoztak a portugál gyarmati katonaságnak Angola népi felszabadító mozgalmának partizánjai. A parti­zánok áprilisban 85 portugál katonát és tisztet semmisítettek meg. Sanga város közelében csap­dát állítottak egy katonai gépkocsioszlopnak. Két, büntetőkülönítményeket szállító teherautó lángba borult, három másik gépkocsi súlyosan megrongálódott. A felmentő seregeket a parti­zánok visszaverték. A rajtaütés során a mozga­lom harcosai aknavetőket és automata fegyve­reket zsákmányoltak. A cabindiai partizánok szintén kezdeményeznek, felderítő akcióban vesznek részt, és szétrombolják az ellenség stra­tégiai és ipari objektumait. A gyarmati kérdé­sekkel foglalkozó huszonnégyes ENSZ-bizottság ülésén 12 afro-ázsiai ország és Jugoszlávia hatá­rozati javaslatban ajánlotta a Biztonsági Tanács figyelmébe a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető másik afrikai ország, Dél-Rhodesia problémájának megvitatását, és a rhodesiai fej­leményeket. Ä Bolgár Távirati Iroda közleménye Az állítólagos bulgáriai puccs- kisérletről szállongó hírekkel kapcsolatban a Bolgár Távirati Iroda a következő közleményt adta ki: A nyugati hírügynökségek, rádióállomások és lapok az utóbbi időben önkényesen olyan híreket terjesztettek, hogy Bul­gáriában állítólag nagy össze­esküvést lepleztek le, amely a belső rendet és a népi kormány stabilitását fenyegette. Egyes hírügynökségek és lapok, ezen túlmenően, számos letartózta­tásról, gyilkosságról és szökés­ről, valamint arról számoltak be, hogy az ország egyes terü­letein rendkívüli állapotot ve­zettek be. Ezek a híresztelések célzato- sak és távol állnak a valóság­tól. Bulgáriában nem történt kí­sérlet államcsíny elkövetésére, nem voltak kivégzések és szö­kések. Az országban nyugalom uralkodik, a kormány élvezi a nép támogatását. Bulgária ha­tárait nem zárták le és nincs is erre irányuló szándék. A BTA mértékadó források­ból szerzett értesülései szerint az ország törvényeinek megsér­tése miatt előzetes letartózta­tásba helyeztek bizonyos sze­mélyeket, akik ellen a nyomo­zás folyamatban van. Letartóz­tatták Colo Krisztevet, a kül­ügyminisztérium munkatársát és Cvetko Anev tábornokot, Szófia katonai parancsnokát. Ivan Todorov-Gorunya, a víz­gazdálkodási főigazgatóság el­nöke, tudomást szerezve bűnös tevékenységének lelepleződésé­ről, pánikba esett és öngyilkos­ságot követett el. Minden egyéb híresztelés és kommentár légből kapott kohol­mány és rosszindulatú hírverés Bulgária és államvezetői ellen. (MTI) Közös közleményt adtak ki Moro és Johnson tárgyalásairól WASHINGTON (MTI) Az amerikai fővárosban szer­dán befejeződtek Moro olasz miniszterelnök és Johnson el­nök tárgyalásai. A Fehér Ház este közös köz­leményt hozott nyilvánosságra a két kormányfő megbeszélései­ről. A közlemény szerint John­son ismertette az Egyesült Ál­lamok délkelet-ázsiai célkitűzé­seit. Moro pedig „teljes megér­tését” nyilvánította az Egyesült Államok vietnami pozíciója és felelőssége iránt. A két vezető egyetértett ab­ban, hogy kívánatos az Egye­sült Európa megteremtése és újból állást foglalt a NATO mellett. Szerdán este az olasz nagykö­vetségen fogadást rendeztek Moro és Fanfani tiszteletére és ezen megjelent Johnson elnök is. Az elnök közölte, hogy Moro átnyújtotta neki Saragat olasz köztársasági elnök meghívását, s kijelentette: örömmel tesz eleget a meghívásnak, mihelyt elfoglaltsága lehetővé teszi szá­mára, hogy Európába látogas­son. Koszigin fogadta az afganisztáni kormányfőt Alekszej Koszigin miniszter- elnök csütörtökön a Kremlben meleg, baráti hangú megbeszé­lést folytatott dr. Mohammed Juszuf afganisztáni kormányfő­vel. A megbeszélésen részt vettek Dmitrij Poljanszki miniszter­elnök-helyettes, Andrej Gro- miko külügyminiszter és más hivatalos személyek. Kiáltvány a testvérvárosok világnapja alkalmából Április 25-én, vasárnap har­madízben kerül sor a Testvér- városok Világszövetsége részé­ről a népek barátságát, békéjét segítő világnap megrendezésére. A Testvérvárosok Világszövet­sége ezúttal kiáltványban is ki­fejezésre juttatta véleményét. A kiáltvány, melyet a világszövet­ség nevében Me. Doudu Thiam, a szövetség elnöke, Senegal kül­ügyminisztere, Charles Assele, Kamerun miniszterelnöke, V. Vassili Isaiev, Leningrád pol­gármestere, M. Andre Socie fő­titkár, Champagnole polgármes­tere és mások írtak alá, hang­súlyozza: A vilánap — a világ- szövetség 1957. évi kongresszu­sának évfordulója — ez évben egybeesik a náci koncentrációs haláltáborok tragikus időszaká­ra való megemlékezéssel, s ez különös jelentőséget kölcsönöz neki. Felhívja a világ népeinek figyelmét a múlt rettenetes ta­nulságaira, s arra, íme, hova vezet a fasizmus, a faji megkü­lönböztetés. A kiáltvány leszögezi: a test­vérvárosok kelettől nyugatig hirdetik: a háborús törekvése­ket, a totális háború rémét csakis az egész világ békéjére irányuló küzdelemmel, a teljes és egyetemleges békével lehet eltörölni. Ennek érdekében fel­hívja minden város minden pol­gárát, álljon készen minden fenntartás nélkül megbeszélést kezdeményezni a béke megóvá­sára, a földteke népei közötti egyenjogúság megteremtésére. MSZMP-kiildöltség ulazoit Olaszországba Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására Szirmai Istvánnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével csütörtökön magyar pártküldöttség utazott Rómába. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Ve- néczi János, a Budapesti Párt- bizottság titkára, Garai Róbert és Garamvölgyi József, a Köz­ponti Bizottság osztályvezető­helyettesei. (MTI) ffnnep Moszkvában Felavatták a Kremlben Lenin emléktábláját Moszkvában, a Kreml hatezer férőhelyes kongresszusi palotá­jában csütörtökön ünnepi ülést tartottak Lenin születésének 95. évfordulója alkalmából. Munká­sok, kolhozparasztok, a tudo­mány, a művészet és a társa­dalmi élet képviselői, magas rangú katonai vezetők és diplo­maták vettek részt az ülésen. Az elnökségben az SZKP és a szovjet kormány vezetői, a for­radalmi mozgalom veteránjai foglaltak helyet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első tit­kára megnyitva az ülést, hang­súlyozta: Vlagyimir Iljics Lenin egyike volt a legnagyobb for­radalmi gondolkodóknak az emberiség egész történetében. „A lenini tanításokhoz való hű­ség olyan megingathatatlan alap, amely egyesíti, összekovácsolja és előreviszi az egész világ kommunistáinak nagy seregét Üléseztek az országgyűlési bizottságok Az országgyűlés ipari bizott­sága csütörtökön, Bondor Jó­zsef elnöklésével ülést tartott a Parlament Gobelin-termében. Az ülésen, amelyen dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is részt vett, Nagy László, a Munkaügyi Minisz­térium főosztályvezetője a Mun­ka Törvénykönyve módosításá­nak végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokról tájékoztatta a képviselőket. A vitában felszólalt Balogh László, Blaha Béla, Gácsi Mik­lós, Inokai János, Keleti Fe­renc, Pataki Mihály, Placslcó Józsefné, Turjánszki Mihály képviselő, továbbá Gál László, a SZOT titkára, Szegedi Andor, a fővárosi tanács munkaügyi osztályának vezetője és Sényi Ferenc, a textilszakszervezet osztályvezetője. Az országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsága dr. Pongrácz Kálmán elnökleté­vel ülésezett a Parlamentben. A tanácskozáson dr. Nezvál Fe- rené igazságügy-miniszter, majd Beckl Sándor, a SZOT titkára adott tájékoztatót a társadalmi bíróságok működésének eddigi tapasztalatairól. A beszámoló­kat vita követte, amelyen fel­szólalt Bertalan István, Borka Attila, Dobos József, Pióker Ig­nác, dr. Prieszol Olga, Tatár Kiss Lajos országgyűlési képvi­selő, valamint Kemény Andor, a textilfestőgyár, Purger Sán­dor, a Ganz-Villamossági Mű­vek és Vereczkei József, az Or­szágos Gumiipari Vállalat tár­sadalmi bíróságának elnöke. abban a nemes harcban, amely azért folyik, hogy bolygónkon teljes győzelmet arasson a szo­cializmus és a kommunizmus ügye. Ezért a Földön az embe­rek százmilliói, milliárdjai szá­mára nincs drágább név, mint Lenin neve. Az ünnepi ülésen Pjotr Gye- micsev, az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót. Lenin születésének 95. évfor­dulóját zászlódíszben ünnepli a szovjet ország. A lapok piros betűs címekkel jelentek meg Moszkvában, s a Vörös Téren, a Lenin Mauzóleum előtt több száz méteres sor kígyózik: ezen a napon, aki csak teheti, ellá­togat ide. Az ország több mint harminc Lenin-múzeumát százezrek ke­resik fel ezekben a napokban. Moszkva 17 filmszínháza mutat be ezekben a napokban Lenin- tárgyú történelmi és dokumen­tumfilmeket. A Kremlben, az Ivan téren sok ezer moszkvai jelenlétében ünnepélyes külsőségek között avatták fel Lenin emléktáblá­ját azon az épületen, ahol a szovjet állam megalapítója 1918 és 1923 között élt és dol­gozott. Az ünnepségen ott volt Alek­szej Koszigin, Nyikolaj Podgor- nij, Kirill Mazurov és több más szovjet vezető, a párt számos veteránja, aki ismerte Lenint és együtt dolgozott vele. Jelen volt a Moszkvában tartózkodó Mohammed Juszuf afgán mi­niszterelnök is. (MTI) Befejeződtek a tárgyalások az NSZK és Izrael között RABAT (MTI) Gerstenmaier, a nyugatnémet parlament elnöke, a marokkói kormány meghívására kétnapos látogatást tett Rabatban. A lá­togatás befejeztével szerdán sajtóértekezletet tartott. A töb­bi között elmondotta, hogy az NSZK és Izrael tárgyalásai e hét végére befejeződnek, s ak­kor fogják bejelenteni, hogy Nyugat-Németország hivatalo­san elismeri Izraelt. Gerstenmaier hangsúlyozta Nyugat-Németországnak azt a kívánságát, hogy szorosabbra akarja fűzni kapcsolatait az összes arab államokkal, különö­sen azokkal, amelyek „hagyo­mányos baráti érzelmeket” táp­lálnak Nyugat-Németország iránt.

Next

/
Thumbnails
Contents