Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-18 / 92. szám
Az ital - és az iskola „Fanyűvő" a tanyán Aki hónapokig hallgatott Pedagógus az iíjúságvédelemről Állok az öreg iskola boltíves bejárata előtt, a csöndbe meredő kaktuszok, a kiszáradt vizestartály társaságában. Az ajtó mögött szótagolva olvasó elsős kislány cérnavékony hangja rezeg, időnként hosszabb csend, majd folytatja. Négy osztály van együtt a tanteremben. Nem zavarom a pedagógust, megvárom amíg vége lesz az órának. Közben akaratlanul is a benti hangokra figyelek. Hosszabb idő telik el, amíg kinyílik, az ajtó és kilép a tanító néni: — Bemutatkozunk egymásnak, aztán az épület másik felében levő szolgálati lakásba tessékel. Könyvek, könyvek és petróleumlámpa. A szünetet élvező gyerekek lármája behallatszik az udvarról, a vékony hangok közé csak néha vegyül a kövesúton elfutó dömperek, teherautók, zetorok zaja. Cs. J.-né húsz éve tanít ebben az ivásban a férfinak, s ilyenkor az orgonasípszerűén egymás után következő öt-, hatéves csöppségek teljesen ki vannak szolgáltatva a mámoros felnőtteknek, a dühöngő szülőknek. — Legtöbbnek a gyereke idejár hozzám. Első pillantásra észre lehet venni rajtuk a rendezetlen családi élet nyomait. Tanulni odahaza nem tudnak, de némelyik már szellemi gyengeséggel születik — szintén az alkohol miatt. Itt van például B. L., aki városba jár be dolgozni. Feleségét már nyomorékká verte, ha berúg, mindent összetör. M. J. tizenhatéves lánya még mindig csak az általános iskola neezeknek az embereknek a szépre, jóra való intés semmit sem ér. A rendőrség családi ügyekbe nem avatkozik. Az apró tanyák borgözös „fa- nyűvői” bántódás nélkül törhetnek, zúzhatnak, s a megrémült gyerekeket szétzavarják a szőlők között. A kibontakozó, a világ dolgai, jelenségei után tapogatózó gyermeki lélek sokszorosan érzékeny, s talán egész életében hordja az égő lelki sebeket. — Van egy kis tanítványom — folytatja a tanító néni. Amikor feljött az iskolába, hónapokig nem tudtuk szóra bírni. Képeket, rajzokat mutogattam neki s az egyiknél felkiáltott: — Kakas! — Azóta iskolában. Ismeri a gyerekek szüleit, s közülük nem egynek ő vezetgette a kezét az első betűk kacskaringóin. Most tanácstag, a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság elnöke. — A háromféle munka nagyon jól kiegészíti egymást — kezdi, amikor rátérünk a beszélgetés lényegére, arra, hogy milyen feladatai vannak egy ilyen kis községben a gyermekvédelemnek. — A család- látogatások alkalmával, akár mint pedagógus, akár, mint tanácstag, vagy ifjúságvédelmi minőségben járok kint, egyaránt gyűjthetek tapasztalatokat, adhatok tanácsokat, segíthetek. Sajnos, ez egyáltalán nem olyan könnyű, mint gondolná. Itt különösen sok és nehéz feladata van a gyermek- védelmi bizottságnak. Legsajnálatosabb, hogy a felnőttektől, nemritkán éppen a szülőktől kell megvédeni a kiskorúakat. Nem kesergés ez, hanem a problémák őszinte feltárása. A tanító néni számtalan család,ot tud említeni, ahol legnagyobb hatalma a részeges apának van, aki, ha felönt a garatra, világgá kergeti az amúgy is gyenge idegzetű, rémült gyerekeket, a tehetetlenségében síró asszonyt. Van azonban olyan is, ahol maga az asz- szony, a feleség méltó társa az gyedik osztályáig jutott el. A másik család, H. I.-ék hatodikos kisfia szilveszterkor a kocsmába tört be. Az apa és az anya állandóan isznak, a családdal nem törődnek, a gyerekek éppen ezért télen nem járnak iskolába: se ruhát, se cipőt nem vesznek nekik — sorolja a tanítónő a valóban szomorú eseteket, s mikor belefárad, szinte önmagától kérdezve széttárja a karját: — mit lehet itt csinálni, hogy kellene segíteni? Erre a kérdésre valóban nehéz felelni. Nem olyan egyszerű a válaszadás. Sokkal komolyabban kellene venni az alkoholizmus elleni harcot a társadalom minden tagjának, rétegének, mert — mint ahogy a fenti történetek is mutatják — rengeteg ember életét mérgezi meg a bor, a mértéktelen italozás. Sajnos, legtöbb esetben a gyerekek, a kiskorúak sinylik meg a felnőttek zül- löttségét. Mit tehet itt a gyermekvédelmi bizottság, hiszen már feloldódott benne a félelemérzet. De van olyan gyerek, aki ötödször járja az elsőt. Ő is az italozás áldozata. Elbúcsúzás után még egy ideig barangolok a házak között. A kis ablakok titokzatosan lefüggönyözve eltakarják előlem a családi otthonokat. Amíg a nyárfákkal kerítéssze- rűen szegélyezett úton haladok, azon gondolkodom, mindent megteszünk-e, hogy a „szellem napvilága” teljes fénnyel ragyogjon szerte a kis falvakban, s a tanyavilágban? Gál Sándor A pedagógussal folytatott beszélgetés ha nem is új. de a legtöbb gondot, bajt okozó oldaláról tárja fel az italozás káros következményeit. S az, hogy milyen módon kiizdjünk ellene — nemcsak egyetlen falusi pedagógus, közéleti ember, józan életű szülő problémája. Éppen ezért úgy határoztunk, hogy e cikket gondolatébresztőnek szánva, megkérjük rovatunk olvasóit: írják meg véleményüket, tapasztalataikat, de legfőbbképpen javaslataikat az alkoholizmus elleni küzdelem módszereire vonatkozóan. Miért hasznos? MÁR az első kora tavaszi napokon megjelent a piacon a paraj, a fejessaláta, de kapható az ősszel ellett kelkáposzta is. Az úgynevezett leveles zöldség- és főzelékfélék elsősorban azért értékesek, Á fürdőszoba nem lomtár Városban, falun egyaránt gyorsan szaporodnak a komfortos, tehát fürdőszobával is rendelkező lakások. A megyeszékhely jelenlegi lakosságának például egynegyede él felszabadulás óta épüli házakban, bérházi lakásokban, aho. a fürdőszoba sem hiányzik. Mégis nem egy esetben tapasztalható, hogy azt rendeltetésétől eltérő célokra használják, vagy amolyan házi raktár-lomtár szerepet töli be. Az is gyakran előfordul, hogy az egész lakás ragyog a tisztaságtól, — viszont a fürdőszoba sajnálatos módon elhanyagolt. A fürdés fontosságáról nem kell bővebben szólni. Jól tudjuk, hogy a tisztaság nemcsak kellemes, friss közérzetet biztosít, hanem a kulturált, egészséges életmód egyik fontos tartozéka. Ám otthonunk is csak akkor nyújthatja a kulturált lakás képét és örömeit — ha a többi helyiséghez hasonlóan vigyázunk fürdőszobánk rendjére is. Ügyeljünk tehát tisztaságára é:- próbáljuk meg —• akárcsak a la kószobát — csinosítani. A laka; ban — így a fürdőszobában is - ma az élénk, vidám színek do mmálnak. Igaz, nálunk még kéve! helyen használnak színes vág mintás csempét, de tarka frottír- törülközőkkel, színes szivacsokkal, szappan- és fogkefetartókkal élénkíthetjük fürdőszobánk fehér alapszínét. Nagyon mutatósak és hasznosak a kád elé helyezhető gumi vagy habszivacs szőnyegek. Újabban divatba jöttek a patikák polcain látható színes kristályüvegek is, csakhogy gyógyszer helyett most fürdősót rejt a belsejük. Általában nagyon hangulatos egy polcot vagy falba mélyedő párkányrészt megrakni illatszeres üvegekkel, arckrémes tégelyekkel. A kisméretű fürdőszobákban a fürdőkád fölé- került a zuhanyozó. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy használat után úszik az egész fürdőszoba. A képen látható műanyag lap segítségével azonban gátat vethetünk az „áradatnak”. Akár házilag is felszerelhető, zuhanyozás után pedig vissza lehet hajtani a fal mellé. mert a levelükben a napfény hatására a víz, ásványi sók stb. közreműködésével a hasznos vegyüle- tek jönnek létre. A zöld parajban, salátalevélben, sóskában a legszembetűnőbb vegyület a levélzöld, a klorofill, valamint a sárga színű karotin. Itt fordulnak elő az élet- fontosságú Ovitamin, ásványi anyagok, az enzimek és az úgynevezett növekedési anyagok. Az utóbbi kettő hatása csak a zöldség és gyümölcs nyers fogyasztása után várható. Ezért a friss salátát inkább ecetesen fogyasszuk, mert így teljesebb értékű, mint főzelék formájában. A GYÖKEREK — a petrezselyem, sárgarépa, torma —, a gumók, a burgonya, a nálunk étkezésre nem használt csicsóka, a hagymák, a vörös- és újhagyma — vitaminokban és ásványi anyagokban igen gazdagok. Bár a petrezselyemgyökér csak mérsékelten, a sárgarépa pedig csak alig tartalmaz C-vi- tamint, mégis ezek a leglényegesebb C-vitamin-forrásaink. Kevesen gondolnak arra, hogy mindaddig, amíg a burgonya földrészünkön el nem terjedt, s néptáplálkozási cikké nem vált, áldozatok tízezreit szedte a skorbut. Napi 30 dkg burgonya fogyasztása biztosítja egy felnőtt napi C-vitaminszükségleté- nek felét. Vitaminhoz juthatunk a gyorsfagyasztott paradicsom, zöldpaprika fogyasztásával. Ez sűrített vagy savanyított állapotban is igen értékes. A KÁPOSZTAFÉLÉK és a karalábé szintén értékes C-vitamin-for- rás. Rozsdamentes eszközzel gyalulva, reszelve önálló vagy vegyes saláták készítésével jelentős vitaminmennyiséghez juthatunk. Az ilyen saláta — például a sárgarépa, torma, ecettel ízesítve — kitűnő hideg vacsora mellé is. Ez utóbbi zöldségfélék már annyira értékesek a kora tavaszi időszakban — amikor a fertőző betegség- -k ellen minden vitaminforrást csatasorba kell állítani —, hogy ,/mte gyógyhatású ételként alkalmazzuk a családi étkezésekben. Dr. Lindner Károly Harmincezer asszonyt várnak Megyénkben évente milliókat költenek a lakosság egészségügyi ellátására. Bővülnek a kórházak, új rendelőintézeteket kapnak a falvak, s állandóan korszerűsítik az egészég- ügyi intézmények felszerelését. A rákos megbetegedések elleni küzdelem tekintetében is eredményesek voltak az elmúlt évek. A szűrőállomások egész hálózata épült ki, s a legkisebb falvakba is eljutnak az onkológiai intézetek egészségőrei. A megyei rendelőintézetben egy év alatt például 9500-an vettek részt szűrő- vizsgálaton, a megyében pedig 31 személyről készítettek diagnózist. A megelőzést illetően is megtört a közömbösség. Bizonyítja ezt az is, hogy a községekben, üzemekben, termelőszövetkezetekben megtartott egészségügyi előadásokon több százan vesznek részt. Az onkológiai állomások orvosainak kutatásai, megfigyelései szerint — a kecskeméti onkológiai gondozó szakorvosgárdája 14 éve gyűjti ezekhez a szükséges adatokat — a rákos megbetegedések gyógyíthatók, amennyiben azzal időben fordulnak szakorvoshoz. sokan a betegség végső stádiumában keresik fel a szakrendelő-intézeteket. Ezzel szemben szükséges és kívánatos volna, hogy minden harminc éven felüli nő — természetesen férfi is — önként és legalább évenként egyszer részt venne a szűrővizsgálatokon. A gondozó által „kiszűrt”, korai stádiumban levő betegeket soron kívül, azonnal felveszik a megyei, illetve a budapesti vagy a szegedi, rádiummal felszerelt intézetekbe. A betegség korai megállapítása céljából a múlt év őszétől a megyében is működik onko- citológiai állomás. A megbetegedés elleni küzdelem természetesen nemcsak az orvosokon, a korszerűen felszerelt egészégügyi intézmények kitűnő ellátottságán múlik, hanem azon is, hogy a lakosság mindezeket időben, a betegség korai szakaszában vegye igénybe. Sokan idézés nélkül is felkeresik az onkológiai gondozót, mások pedig idézésre sem jelennek meg a vizsgálatokon. Pedig a több tízezer ember kiértesítése nemcsak sok költséggel, de tetemes adminisztrációs munkával is jár. Mindezeket nélkülözni lehetne, ha többek példájára, idézés nélkül keresné fel :az intézetet a többi között az a 30 ezer, Kecskeméten és környékén élő asszony, aki elérte vagy túlhaladta a 30 éves kort, s így saját érdekében célszerű lenne a szűrővizsgálatokon megjelennie. Óvodás kislányok ruhái Az óvodás kislányok ruháinál elsősorban is tekintetbe kell venni a testtartást. Ebben a korban (3—5 év) a lábak még rövidek, a has előreóll, a nyak rövid, a váll keskeny, a test hátradőlt jellegű. Az öltöztetésnél figyelembe kell venni a gyermek mozgásigényét. A megfelelő testi és szellemi fejlődés egyik feltétele a gyermek szabad mozgásának biztosítása. A kislányokat legjobban a trapézruha öltözteti, amely a válltól lefelé könnyedén bővül, elrejti a gyermek kidomborodó pocakját, a jó mozgást is biztosítja. Előnyös, csinos viselet még a kötény ruha. Ugyancsak trapéz szabással, vagy egyenes felsőrésszel, kissé hosszított derékkal. Húzással, hólozással bővített szoknyarésszel. A gyermeket változatosan öltöztetjük, ha a kötényruha alá blúzt, pulóvert adunk. A blúz nem csúszik ki, mint a kantáros szoknyából, ebben a korban a gyermek dereka egyenes, a szoknyát nem tartja meg. A trapéz vonalú köténykék is csinosan öltöztetik a kislányokat, nyáron ugyanolyan anyagból készült kis bugyival, melyet napozónak is használhatnak. Nagyobb, 5—6 éves kislányokat, hosszított derekú ruhákba öltöztessünk. Ebben az időben a gyermek alakja már nyúlánkabb lesz, a váll szélesedik, s bár a derék kerülete nem változik, mégis karcsúbb az összhatás. A hosszított derekú ruhaformák igen előnyösek, kényelmesek, nem szorítják a testet, öv nélkül viselhetők. A derékvonalat karcsúsító varrással hangsúlyozzuk. Ez a ruhaforma még azért is praktikus, mert a növekedéssel a derékvonal nem tolódik el, hanem a helyére kerül, s csak a ruha alját kell leengedni. Tavasszal a kislányok ruhái vékony szövetből, barchentből, nyáron kartonból, klókéból, alperiból, zefírből és pamut- pikéből készülhetnek. Ügyeljünk arra, hogy a gyermek ruháira szánt anyagok összhangban elgyenek a gyermek derűs, vidám természetével. Ha az anyag mintás, gok összhangban légyénél* a nagymintás anyag kisméretű gyermekruhára alkalmatlan, ízléstelen. A színeket úgy válasszuk, hogy azok hangsúlyozzák a gyermek üdeségét szépségét. Schiffer Klára, Ruházati Mintatervező V.
