Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-17 / 91. szám
J&nŰSi TSd) GXöttXiiJißäD Napközi otthonok munkája a bajai járásban Budapesten és Baján rendezik a szocialista tábor tudósainak nemzetközi konferenciáját Az idén ősszel Budapesten és Baján tartják 4. nemzetközi konferenciájukat a szocialista tábor tudósai a mesterséges holdak megfigyelése után végezhető tudományos kutatásokról, a szocialista országok tudományos akadémiájának közös kutatási témájáról. Ez az őszi tanácskozás lesz ennek a nemzetközi tudományos együttműködésnek a keretében az első olyan konferencia, amelyet a Szovjetunió határain kívül tartanak. A közelmúltban először adott számot a végrehajtó bizottság előtt a napközi otthonok oktató-nevelő munkát segítő tevékenységéről a Bajai Járási Tanács művelődésügyi osztálya. E téma már csak azért is figyelemre méltó, mert a járásban huszonnégy nevelővel 24 iskolai napközis csoport működik, és kilencszáznál több gyermek felügyeletéről, ellátásáról, hasznos foglalkoztatásáról és neveléséről kell gondoskodni. Nem kis feladat ez, még akkor sem, ha a tárgyi feltételét megteremtették. Az idén a járás községeiben csaknem 3,5 millió forintot irányoztak elő a költségvetésből a napközik fenntartására. Sükösdön, Garán, Felsőszentivá- non, Madarason és Katymáron pedig a helyi tanácsok a KOFA-bői költöttek tetemes összegeket a napközik felújítására, korszerűsítésére. A feltételek tekintetében tehát gyorsütemű a fejlődés, ha még nem is jutottak el minden községben addig, hogy mind az épületeket, mind a felszerelést illetően ne lennének jogos kívánságok, javítanivalók. Javulnak a tartalmi munka egyéb tényezői, így a személyi feltételek is. Életrevaló kezdeményezés volt például, hogy hét községben élelmezésvezetőt állítottak a napközik mellé, s így Kártételeit — és a felelősség JÓ MÚLTKORIBAN a nagyüzem adta lehetőségek előnyeiről, az összefogás erejéről beszélgettem egy annak idején 16 holddal a közösbe lépett gazdával. A témát ő pendítette meg, s igen szemléletes összehasonlításokat tett. Számomra azonban a következő mondatai maradtak emlékezetesek: „Azért mégis nehezebb a közösben helytállni. Mert itt az ember minden egyes cselekedetéért nemcsak önmagának tartozik felelősséggel. Itt egyetlen ember hibája, mulasztása sokakat károsíthat, sokaknak árthat. ..” Olvasom a kiskőrösi járási ügyésznek a közelmúltban a járási tanács vb-ülése elé terjesztett tájékoztató jelentését a termelőszövetkezetekben végzett általános felügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól. S az iménti példa eközben jutott eszembe. Mert a jelentés nem egy „ellenpólusra” hívja fel a figyelmet. Nevezetesen az egyik császártöltési tsz-nek az a tagja, aki a közös gazdaság szőlőültetvényében végzett gondatlan tárcsázással hatezer szőlőtőkét kivágott, bizonyára nem volt telítve azzal a nemes felelősségérzettel, amely az én tsz- gazda ismerősömre jellemző. Hiszen több mint nyolcezer forint értékkel károsította meg a közösséget. Egy másik, ugyancsak császártöltési szövetkezetben négy traktoros gondatlansága 5500 forint kárt okozott a közösségnek. És — sajnos —, számos példát lehetne sorolni még. x AZ EMBEREK nem egyformák, ha csak a becsületesség, felelősség szempontjából tekintjük is őket. Mindenkinek közös vonása azonban, hogy formálható, fogékony a nevelésre, az ot ért különböző hatásokra. Akiben nincs meg a közösség iránti felelősségérzet, meg lehet tanítani rá. Az említett császártöltési eseteknél például a kártérítésre való kötelezéssel. Mert nemcsali anyagilag érint, de elgondolko- zási'a is kényszerít: vajon helyénvaló-e, hogy a közösséget sújtsa az én gondatlanságommal okozott kár? ... A meghökkentő azonban az, hogy sem a szőlőtőkék kivágóját, sem a négy traktorost nem kötelezték kártérítésre! Hogy milyen meggondolásból? Nem tűnik ki az előterjesztésből. Nem lehet kétséges azonban, hogy az érintett szövetkezetek vezetősége hellyel-köz- zel hadilábon állhat a közösség érdekeinek méltó képviseletével. Hadd bizonyítsa ezt még egy, az ügyészi előterjesztésből vett példa: Két császártöltési tsz vezetősége azzal okozott kárt a közös gazdaságnak, hogy a gépjármű irányításával megbízott személyek felületessége és hanyagsága miatt a tsz-ek gépei nem voltak felszerelve a közúti forgalomhoz szükséges kellékekkel. A szabálysértési hatóság emiatt a gépjárművezetőket és az irányítással megbízott személyeket megbírságolta. Ám, a bírság összegét a vezetőség intézkedésére mégsem a mulasztók fizették meg, hanem a közösség kasszájából fedezték... NEM MINDEN ember áll az öntudatnak, felelősségérzetnek azonos fokán. Ahhoz pedig, hogy a közös gazdaságokat — akár gondatlanságból, akár bűnös felelőtlenségből — egyre kevesebb károsodás érje, a legjobbaknak kell összefogniuk. Jó példával, szép szóval, de ha szükséges, kemény bírálattal is. Jó eszközei lehetnek ezek a megelőzésnek. De, ha már bekövetkezett a baj, elsősorban a tsz-ek vezetőinek kell a' hivatásuk magaslatán állniuk, s megtalálniuk a törvényesség szabta határokon belül a léffcélravezetőbbnek látszó, ha kell. zsebre menő nevelési módszert is. Mert a tsz- ben egy egész közösségnek tartozik számadással az egyén! P. I. a pedagógus minden energiáját a foglalkozások tartalmasabbá tételére, a gyerekek nevelésére fordíthatja. Hogyan folyik, s milyen eredménnyel járt ez a munka? Tulajdonképpen ezt volt hívatott bemutatni és értékelni a vitára bocsátott beszámoló. Éppen ezért sajnálatos, hogy a nevelési módszereket felsorakoztató része volt a legrövidebb, s leghiányosabb. Pedig bizonyára akadt volna e tekintetben is bőven feltárni való, mégpedig olyan dolgok, amelyek legalább annyira számot tarthatnak az érdeklődésre, mint a beszámoló elején említett tények, adatok. Nagyon figyelemre méltó eredményt tükröz például az a megállapítás, hogy a napközis tanulók között — a napköziben folyó tanulmányi munka eredményeként — évek óta nincs bukott diák. Utal a beszámoló arra is, milyen erőfeszítéseket tesznek a nevelők a közepes rendű diákok tanulmányi színvonalának fenntartásáért. (Állandó kapcsolat jött létre a szaktanárokkal, „hospitálnak” azokon az órákon, melyek különösen sok nehézséget okoznak a gyerekeknek, s így hatékonyabb segítséget tudnak adni az órákra való felkészülésben!) Külön dicséret illeti a vita előkészítőit, amiért ráirányítottál?: a figyelmet egy fontos — sok helyen mellőzött — kérdésre. Arra, hogy a napközinek a gyermek- és ifjúságvédelem feladatait is szolgálnia kell. E tekintetben az érvelés, meggyőzés sem hiányzott. Kimutatták, hogy a járásban 207 gyermek él rendezetlen családi környezetben, olyan légkörben, otthonban, ahol nincs alkalmas „pillanat”, s egy nyugodt sarok az elmélyült tanulásra, s ahol a szülők olykor még meleg ételről sem gondoskodnak gyermekük számára. A Sükösdj Községi Tanács és iskolavezetés kezdeményezését állítják példaképül. Sükösdön ugyanis éppen a nehéz, vagy rendezetlen családi környezetben élő gyermekek kétharmad része teszi ki az iskolai napközi létszámát, á ahol erre szükség volt, a tanács térítési díj fizetésére is megnyerte a tsz-ek, állami gazdaság vezetőit. A sükösdi kezdeményezés általánossá tételére egyébként határozat is született, mint ahogy határozatba foglaltak még több, arra érdemes javaslatot. Így például a jövőben a községi vb- üléseken is javasolják beszámoltatni — évente legalább egyszer — a napközi otthonok vezetőit, mégpedig nemcsak gazdasági jellegű kérdésekről, hanem a tartalmi, pedagógiai munkáról. Haffitrozat született arra is, hogy a napközisek szüleinek pedagógiai műveltségének gyarapítása a gyermekek személyiségének egyértelműbb formálása érdekében az iskolák azzal az üzemmel, szövetkezettel építsenek ki szoros kapcsolatot, ahol a legtöbb dolgozó gyermeke napközis. összegezve: úttörő, dicséretre méltó kezdeményezés volt a Bajai Járási Tanács V. B. és művelődési osztálya részéről, hogy e fontos témát napirendre tűzte. S ha az első kísérlet után a tartalmi részt illetően nem is sikerült hiánytalan, teljes képet nyerni, a jelentés megtárgyalása feltétlenül kihat majd a további munkára, fejlődésre. E. É. Húsvét előtt Pásztor Zoltán felvétele. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. Index: 25 065. Telefon: 11-85. i i i 1 1 l Gyermekszemmel TANÁCSTAG ismerősöm Kecskemét egyik általános iskolájában a negyedik osztályosoknak beszélt a város fejlődé-1 séről, majd elvezette őket a tanácsházára, ahol megnézték a dísztermet, a házasságkötő termet, s útközben hazafelé még a Katona József szobrot is felkeresték. Élményüket, véleményüket a tanácstag által szerkesztett kérdőíveken mondták el. Hadd idézzünk belőlük néhányat. Először a díszteremben tett látogatásról: „Nekem a vérszerződés tetszett a legjobban” — mondja, illetve írja B. G. „Láttuk a vérszerzödés képét, és egy másikat is. Ott gyűlést tartanak és ismertetik a dolgozó néppel a tennivalót’’ — olvasom P. K. válaszában. Nézzük azonban tovább. A házasságkötő-teremben tett látogatásról ezt írja egy kislány: „Szép piros szőnyegek vannak. Felrakták a nászindulót.” A másik lapon ezt olvasom: „Először feltettek egy lemezt... én meg kipróbáltam azt a sz :t, amelyen ül a menyasszony” (az illető fiú). „A terem nagyon szép volt. A néni elmondta, hogy itt szoktak megesküdni sokan.” Majd mindegyik megjegyzi, hogy „egyik pajtásunk adatait kikerestük a nagykönyvből”. K. F. az itteni látogatásról csupán ennyit ír: „Hallottuk a menyasszonyi díszmenet zenéjét.” Egy másik ceruzával írt lapon ezt olvashatjuk: „Az anyakönyvvezető néni kikereste egyik osztálytársunk nevét az anyakönyvből. Tett fel nekünk nászindulót.” Szép, finom írás* sál vetette papírra gondolatait L. M. „Jó, hogy megnéztük az anyakönyvi hivatalt, mert ha anyakönyvi kivonatra lesz szükségem, tudom hol keressem.” ÉRDEKES végigolvasni a tízéves gyerekeknek a Katona József szoborról alkotott véleményét is. Alig akad egy-kettő, akinek tetszene. De nem is ez az érdekes, hanem ahogyan leírják azt. B. Jóskának ez a válasza: „Nem tisztelik hazánk szülöttjét.” A kérdés alá, hogy milyennek látta a költő szobrát, H. J. a következőt írta: „Nem szép, olyan, mintha vízipólózó lenne.” „Nem ülik a Magyar szülöttéhez” — jegyzi meg távirati stílusban J. I. Van azonban olyan válasz is, amilyet K. Zsuzsa adott: „Nekem tetszik a szobor. Büszke vagyok, hogy abban a városban élhetek, ahol Katona József élt.” „A szobor olyan, mint egy bukósisakos motorozó.” „Az a szobor nem méltó hazánk szülőföldjére, és különben is úgy néz ki, mintha kopasz lenne.” „A szobor nem tetszett, mert nagy a szeme” — olvasom tovább. LEGÉRDEKESEBBEK azonban az arra a kérdésre adott válaszok, hogy mit szeretne tudni a tanácsi munkáról, a város jövőjéről. Legtöbb gyereket a játszóterek építése, uszoda, úttörővasút érdekel, de van, aki arra kíváncsi, hogy mikor lesz Kecskeméten villamos és miért nem fizetnek a társadalmi munkáért. (?) Egy kislány viszont azt kérdezi, hogy mikor bontják le a Dózsa György utat. Osztálytársa arra kér választ, hogy „Mikor valósul meg a játszótéren a homokozó és a pancsoló?” Akad azonban néhány olyan gyerek is, aki kijelenti, hogy ö már mindent megtudott, amire kíváncsi volt. Legvégül egy valóban meglepő kérdés: „Azt szeretném még tudni, hogy a tanács mikor fogja szétbontani a konzervgyárat és a mellette levő utcákat?” SZÓVAL, tanácstag legyen a talpán, aki ezekre a kérdésekre kielégítő választ tud adni, mert úgy látszik az egészen fiatalok, a jövő választópolgárai máris benne vannak a problémákban, a város életében. — gál — retö.’l «épe *eS6?l »épe tiV
