Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-17 / 91. szám

1965. április 11, szombat I. oldal Fél évszázad tapasztalatával a lajosmizsei Almavirág Tszcs-ben A kecskeméti járási párt- bizottságnak az idei gazdasági és pártpolitikai feladatokra vo­natkozó határozata alapján ez év eleje- intézkedési tervet dol­goztak ki a lajosmizsei Alma­virág Termelőszövetkezeti Cso­portban. Ennek megvalósításá­val jelentős előrelépést szándé­Triticale — 30 holdon Már hírt adtunk az új homo­ki kenyérgabona — a Triticale — termesztéséről. Ezt az új ke­nyérgabonát Kecskeméten, a Duna—Tisza közi Kísérleti In­tézet üvegházaiban „vetették” és ez év februárjában ismét „aratták”. A Triticale a bánkúti búza és rozs keresztezéséből ki­alakult hibrid, termésének fe­hérjetartalma nagyobb, mint a búzáé, s a kalászok esetenként 100 szemet is tartalmaznak. A növényházban az új gabona ne­mesítéséhez szükséges időt az évenkénti kétszeri vetéssel, il­letve aratással rövidítik. A ne­mesítés eredményét a növény­házi kísérleteken kívül a kecs­keméti Aranyhomok Tsz-ben is ellenőrzik. Itt tavaly 12,5 má­zsás termésátlagot értek el aszályos időben. Az idén már 30 holdon vetik az új gabona­félét. A képen: Fehér Béla és Vidéki Lászlóné az új kenyér- gabonát vizsgálják. koznak tenni a közös gazdál­kodás útján. A terv első sorától az utol­sóig megvalósítható célokat tűz a csoport pártalapszervezetének tagjai és a tszcs többi gazdája elé. E céloknak megfelelően to­vább növelik a közös gazdaság tiszta vagyonát, amely az el­múlt évben is 616 ezer forint­tal lett több. Az eddigi 170 he­lyett az idén 318 hold szántó területen folytatnak közös gaz­dálkodást, az ősszel pedig már valamennyi szántóföldjüket kö­zös művelésbe vonják, és a tszcs gazdái százalékos műve­léssel termesztik rajta a külön­böző növényeket. Mivel a termelőszövetkeze­ti csoport termőföldje csaknem kivétel nélkül homokos talajú, az intézkedési tervben nem fe­ledkeztek meg a talajerő foko­zásáról sem. Az elmúlt évi 53 vagonnal szemben az idén 134 vagon szervestrágyával „zsíroz­zák” földjeiket. Ezzel együtt megkétszerezik a műtrágya mennyiségét is. Ami a közös telepítést illeti: a meglevő 30 hold őszibaracko­suk mellé ezen a tavaszon újabb 10 holdon hoznak létre hasonló ültetvényt, az ősszel pedig húsz holdon szamócást telepítenek. Gondoskodnak gyümölcsöseik növényvédelmé­ről is, hogy a termés eddig is szép eredményeket hozó export- képessége növekedjék. A tszcs eleget tesz az állam iránti kötelezettségének is. A közös hizlaldából példám száz hízott sertést adnak át az állami felvásárlónak. A megvalósítandó kö­zös feladatok közt szerepel az is, hogy jövőre kultúrhelyiséget építenek, amelyhez már az idén felkészülnek. Az ifjúság, de az idősebb tszcs-gazdák vágya is teljesül ezzel, hiszen lehetősé­gük lesz a tanulásra, szórako­zásra, művelődésre. A terv és megvalósítása különösképpen azért is dicsérendő, mert az Al­mavirág gazdái általában mint­egy 8—10 kilométerre laknak a községtől. Törődnek a tszcs-ben a sportolási igények jobb kielé­gítése lehetőségének a megte­remtésével is. E célból jelen­tős társadalmi munkával labda­rúgó- és röplabda-pályát építe­nek. A pártszervezet tervbe vette tagjai és a pártonkívüli szö­vetkezeti gazdák kapcsolatának a szorosabbá tételét, a párton­kívüli aktívák szervezését, so­raikból a tagjelöltek felvételét, nem utolsó sorban pedig az ideológiai nevelés színvonalá­nak emelését. Ennek érdekében őszre megszervezik a pártokta­tást, amelynek résztvevői közé a fiatalokat is bevonják. Az intézkedési tervben meghatározott program valóra- váltására Csordás Pál párttit­kár és Somogyi Béla tszcs-el- nök felkérte a KISZ-szervezet és a nőbizottság tagjait, akik már eddig is sok segítséget nyújtottak. A tszcs párt- és gazdaságve­zetősége úgyszintén felkérte a község és a járás vezető szer­veit is, hogy segítsék a példás célkitűzések megvalósítását. H. I. Hazai óriás pneu a D—4. K. traktorhoz Óriás pneu készült el az Or­szágos Gumiipari Vállalat Cor- datic-gyá regységében. A D—4. K. típusú, négykerékmeghajtá- sú traktor köpenye lesz az óriás pneu, amelyet eddig külföldről szereztek be. Az új terméket kü­lön erre a célra tervezett óriás dobom állítják elő és új rend­szerű külföldi géppel vulkani­zálják. Ilyen rendszerrel, ekko­ra méretű köpenyt eddig még nem gyártottak Európában. A jövőben minden D—4. K. típusú traktort el tudnak látni a ha­zai gyártású óriás pneuval. (MTI) 15 tudományos előadás a Diesel-motorokról Péntek reggel a Magyar Tu­dományos Akadémia székházá­ban nagyszámú műszaki szak­ember — akadémikusok, egyete­mi tanárok, kutatók, konstruk­tőrök stb. — jelenlétében két­napos konferencia, kezdődött a Diesel-motorokról. A tudomá­nyos tanácskozáson megjelent többek között dr. P. H. Schweit­zer professzor, a pennsylvániai egyetem magyar származású ta­nára, neves Diesel-motorszak- értő. A kétnapos konferencián egyébként összesen 15 tudomá­nyos előadás hangzik el. (MTI) Az orgoványi Kossuth Tszcs központi irodájának szomszéd­ságában találjuk, amint a hol­landi ágyak palántáit figyeli, nézegeti. — Meózok — magyarázza ke­délyesen Hegedűs János bácsi, a csoport „ifjú” zöldségkerté­A „nem tipikus” mérnök úr Tulajdonképpen be is fejeződött már a beszél­getésünk „hivatalos” ré­sze. De jól esett még néhány percig elidőzni a szocialista brigád fia­tal munkásnőinek köré­ben. Az egyik kislány büsz­kén újságolta, hogy íel- sőfoKÚ technikumba jár és nemrégiben sikerrel vizsgázott. — Itt marad-e az üzemben továbbra is, vagy talán már kinézte magának a fehér kö­penyt és az íróasztalt? — kérdeztem félig tré­fásan. — Bizony nem ártana ismét fehér köpenybe bújni. Akkor talán ke- zétcsókolomot köszönne a mérnök ismerősöm, mint régebben — vála­szolt ő is mosolyogva. Hangja azonban elárul­ta, hogy komolyan gon­dolja azt, amit mond. Talán megbánta, hogy kiszaladt a száján a pa­nasz, mert csak hosszas kérlelés után volt haj­landó magyarázattal szolgálni. Elmondta, hogy az érettségi után együtt dolgozott egyik volt osz­tálytársával az SZTK- rendelőintézetben. Volt ugyan köpenye szép fe­hér, de egyhangúnak ta­lálta az ottani munkát. Itt az üzemben össze­hasonlíthatatlanul job­ban érzi magát és lé­nyegesen többet is ke­res. Egykori munka­társnőjének mérnök fér­je azonban, csak egy kurta jónapotra mél­tatja, amióta szakmát változtatott. Erre is csak akkor, ha semmi­képpen sem tudja elke­rülni a köszönést. Bevallom, megdöb­bentett a vallomás és hasonló hatást olvashat­tam le a lányok arcá­ról is. A hosszú másod­percekig tartó hallga­tást a brigád talpraesett vezetője törte meg is­mét: — Szinte hihetetlen, de neked elhiszem, hogy igaz. Szerencsére ilyen ember, mint a te mér­nököd, igen kevés akad. Mindannyian élénken tiltakoztak, amikor azt kérdeztem. hogy az üzem KISZ-fiataljai kö­zött ismernek-e az em­lítetthez hasonló beál­lítottságú embert. — Még csak az kel­lene. Majd ellátnánk a baját — mondta valaki, egy kifejező kézmozdu­lattal kísérve szavait és ezen már megint nevet­ni kellett. így is vál­tunk el, mosolyogva, de korábbi beszélgetésünk jó ízét mégiscsak elron­totta ez a néhány mon­dat Sokáig tűnődtem, hogy szóvá tegyem-e a lányoktól hallottakat. Hiszen valóban „nem tipikus” figura az a bi­zonyos mérnök úr. Hogy mégis így döntöttem, annak egyéb oka is van. A két évvel ezelőtt lezajlott érettségi talál­kozón egyik epizódját idézte föl bennem a konzervgyári beszélge­tés. Misi mellé kerültem a szépen terített asztalnál. Tíz éve nem találkoz­tunk és a közös emlé­kek felidézése után szó­ba került az is, hogy ki mivel foglalkozik. Lelkesen magyarázta', hogy ő Budapesten, a földalatti építkezésen szakmunkás. Kívánsá­gomra rögtönzött elő­adást is tartott a ke- szon „rejtelmeiről”. Rö­viddel később azonban, amikor az eo'ók kis­lány — ma már több­szörös családanya — bemutatta sebészorvos férjét, Misi — felém kacsintva — technikus­ként nyújtott kezet. Akkor csínynek, tré­fának véltem az egé­szet. De most olyasva­lami motoszkál ben­nem, hogy az örökké vi­dám, csupaszív Misi is találkozott már valahol egy „nem tipikus” alak­kal. Nem akarok vészha­rangot kongatni. Jól tu­dom, hogy a „kivagyi­ság” nem társadalmi probléma nálunk. Sok­féle gondunk és ered­ményünk erdeje möffül azonban néha elénk bukkan váratlanul, mint egy szellem. Ügy is kell harcolni ellene, mint a lepedőbe bujtatott fan­tomok ellen szokás: le kell rántani róluk a lep­let, és akkor ott ma­rad pőrén, nevetsége­sen — a butaság. Békés Dezső sze. Azért az idézőjel, mert bi­zony 61 éves már, de itteni te­vékenységét tekintve egyike a legfiatalabbaknak: Alig három hónapja szegődött ide a Szolnok megyei Nagyrévről. A meózás j pedig annyit tesz, hogy az álta­la nevelt palánták „kondíció­ját” vizsgálgatja. — Szépen fejlődnek a karalá­bé, a nyári káposzta és a zel­ler palántái — mondja. — Egy­szóval, a héten kiültetjük őket! Tizenkét éves kora óta „bol- gárkodik”, akkor kezdte elsa­játítani a zöldségtermesztő szak­mát. — Sok-sok munka, „utána való nézés”... — hangzik a válasza, mikor a mesterség alapvető követelményei felől érdeklődünk tőle. — A kikelés után gondos levegőztetés: nap­pal le az ablakot, éjjel rá. Lo­csolni délután a legjobb, így reggelre a talaj jól felveszi a nedvességet. ®t fiatal lány a segítsége, közülük kettő több éves gya­korlattal rendelkezik. A mun­kát a télen hasura-takarók ké­szítésével kezdték: 230-at kötöt­tek meg. Utána kezdetét vette a melegágykészítés, majd a ve­tés. Ez az idei — a szövetkezeti gazdaság kertészének a „próba­éve”. Egyelőre öt hold kerté­szetet létesítettek. Ha sikerül, a zöldséges területet jövőre megötszörözik. — Már pedig sikerülni kell — erősítgeti János bácsi. — A talaj jó, s a munkában sem lesz hiba! A tavalyi fúrású csőkút ho­zama 240 liter percenként, s most várják hozzá a motoros szivattyút. A kertészet iránt egyébként igen nagy az érdek­lődés; a mezőgazdasági tanfo­lyamok is segítenek egy lelki- ismeretes, jól képzett szakgárda kinevelésében. Két, erre az üzemágra képesített agronómu- sa is van a tszcs-nek. — Mikor kerül asztalra az első termés? — Április utolján már lesz retek, májusban pedig karalábé is. Ezek kerülnek legkorábban piacra. Tovább tsz-vesz a zsendülő növények közt, igazgatja a me- legágyi ablakokat. De előbb még bizalmasan elárulja nagy tervét: ha megkapná a vezető­ség hozzájárulását, virágkerté­szetet is létesítene ... J. T. A Gépállomások Megyei Igazga tósága — Itt Princz László mérnök. — A gépállomási gépek szö­vetkezeti gazdaságok részére történő eladásának, a lapunk­ban is több ízben ismerteit gép­vásárnak az eddigi tapasztalatai és az ezzel kapcsolatos további tervek felől érdeklődünk. — Április első hetéig hat gép- és gépjavító-állomásunk 64 trak­torát, a szükséges munkagépek­ből pedig — elsősorban a tava­szi munkák során használt mű­trágyaszórókból, ekékből, vető­gépekből, tárcsákból, hengerek­ből — több százat adtunk el. — Meddig van alkalmuk a gazdaságoknak a gépvásárban való részvételre? — Június 30-ig folyamatosan. Ezen időszakon belül azonban figyelemmel vagyunk a mező- gazdasági munkák időszerűségé­re is. Ezért azt a célt tűztük magunk elé, hogy a 357 erőgé­pet, illetve az őket kiegészít" valamennyi munkagépet e hó végéig áruba bocsátjuk. Május­ban pedig már a nyári munkák gépei — cséplőgép, rendre arató, szalmahúzó stb. — kerülhetnek eladásra. — Köszönjük a felvilágosí­tást. —a —r PÉLDÁS CÉLKITŰZÉSEK

Next

/
Thumbnails
Contents