Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

Lipcsébe küldik:

1 legszebb magyar kiadványok bemutatója

Lengyel Lajos, a Kossuth Nyomda Kossuth-díjas igazgatója csütörtökön a Liszt Ferenc téri Könyvklubban bemutatta a •ajtó munkatársainak azt a maKinszentmiklósi örömök és gondok

gyár könyvkollekciót, amellyel a hazai kiadók és nyomdák részt vesznek a második lipcsei nemzetközi könyvkiállításon.

E rendezvényre július 3-a és augusztus 8-a között kerül sor. A kiállítás a híres vásárváros alapítása 800. évfordulójának ünnepi eseményei közé tartozik.

A magyar könyvkultúráról mintegy 230 kiadvány nyújt áttekintést.

A kiállításon minden szocialista ország képviselteti magát, mellettük elküldik könyvremekeiket Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország, Japán, Kanada, Franciaország, Irak, Brazília, az NSZK nyomdái, könyvkiadói is.

A Lipcsébe induló könyvkollekciót a héten a közönség is megtekintheti a könyvklubban.

AMIKOR a tavaszi napfényben fürdő községbe érkeztünk, láthattuk: szépen halad a tereprendezés, a szépítés a főtéren. „Ha minden jól megy, május 1-re végre valósággá válik régi vágyunk: a virágos, zöldbe borult, bokros főtér. A lakosság 60 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel ennek érdekében” —, magyarázta az egyik kunszent- miklósi lakos.

*

ITT IS gyarapodik a gépjármű-tulajdonosok száma, fokozódik a helyi és az átmenő forgalom. Az idén felépül a szent- miklósi autósok, motorosok és átutazók részére az új, korszerű üzemanyagtöltő állomás, ahoi a legjobb minőségű benzintől a gázolajig, minden szükséges üzemanyagot lehet majd vételezni.

*

A KUNSZENTM1KLÓS és Vidéke Körzeti Földmüvesszövet- kezet irodájában megtudtuk: tavaly az fmsz mintegy 16 százalékkal túlteljesítette 1 millió 38 ezer forintos gazdálkodási tervét, a nyereségterv túlteljesítése pedig több mint 24 százalék. Növekedett a kiskereskedelmi forgalom, s a vendéglátóegységekben a saját készítésű étel- és süteményforgalom- ra (no, meg az italfogyasztásra) sem lehetett panasz. „Kellett, nagyon kellett Kunadacson a Rákóczi Tsz területén a tavaly megnyílt új vegyesbolt is, amely havonta átlag 60 ezer forint forgalmat bonyolított le. Ebben az évben továbbfejlesztjük a hálózatot, többek között új cukrászüzem létesül. A tavalyi végeredménynél 4,5 százalékkal magasabb bevételi terv teljesítése vár reánk ebben az évben” — újságolta az fmsz elnöke, Rapcsák Mihály.

*

A KÖZSÉG az idén sok tekintetben előrelép. Új, százszemélyes halászcsárda épül, öt vendégszobával. A vendégek, az átutazók nemcsak a helyi nevezetességeket tekinthetik meg, hanem az innen 14 kilométerre levő Duna-partra is kirándulhatnak. Rövidesen kijelölik a nagyvásártéren épülő új társasházak helyét. 1958-ban mindössze két családi ház épült, tavaly már 30, s az idei jelentkezők száma eddig tíz személy.

S HOGYAN alakult a betét- állomány? 1958-ban mindössze 1 millió forintot kezeltek a községi OTP-fiókban, ez év január 1-én már 2C,5 milliót. Bútor, tv, hűtőszekrény, motorkerékpár, s más tartós fogyasztási cikkek vásárlása céljából maximálisan igénybe veszik a személyi kölcsönöket is. Tavaly például 4 millió 724 ezer forint értékű szoba- és konyhabútor talált gazdára. ..

— Nálunk a modern és a hagyományos bútorok „harca” egyelőre eldöntetlen — árulta el Oláh Mihály bútorüzlet-vezető. — Fele-fele arányban vásárolják a két típusú bútort. Mégis, egyre inkább „sztárrá” válik a modern, kényelmes Csillag, Hangulat, Rába garnitúra, valamint a cseh és német kombináltbútor.

GOND, probléma akad, természetesen, Kunszentmiklóson is. Lássunk most ezekből egy csokorra valót. A Fürst Sándor utcai egészségtelen, korszerűtlen útburkolat portalanítására 92 ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a lakosság. A községi tanács 200 ezer forintot biztosított a „KÖFA”-alapból építőanyag vásárlásra, de a teljes megoldáshoz még ez is kevésnek bizonyul. Nehezen halad a fásítás. Ennek egyik oka, hogy még mindig nem áll rendelkezésre a község útjainak távlati építési és korszerűsítési terve.

S végül, elpanaszolták: fogy a község lakossága. Az utóbbi években sok százan költöztek máshová. A „kiút” ebben is a tsz-ek gazdasági megerősödése és a helyi iparfejlesztés lehet elsősorban.

B. Gy.

A szerkesztőség kérdez — a megyei bíróság elnöke válaszol

i

II.

KÉRDÉS: — Mit tesznek a bíróságok a bűncselekmények általános megelőzésére, hogyan veszik ki részüket a jogpropaganda-munkából?

FELELET: — A bíróságok

ilyen irányú feladatait két csoportba sorolhatjuk. Az egyik a bűnözést elősegítő, mintegy kiváltó objektív okok megszüntetése, a másik az emberek tudatának, személyiségének formálása, vagyis a bűnözés szubjektív okainak kiküszöbölése.

■ A BŰNÖZÉS objektív okainak felszámolását segíti elő a bíróságok szignalízá- ciós gyakorlata. A büntetőeljárásról szóló törvényerejű rendelet 13. paragrafusa szerint azokat az okokat és körülményeket is fel kell deríteni, amelyek a bűntett elkövetését lehetővé tették, előmozdították. Ezekről a bíróságok az intézkedésre illetékes szervet, intézményt, hivatalt, vállalatot, vagy annak felettes hatóságát értesítik. A megkeresett szerv köteles a bíróság felhívásának eleget tenni és intézkedéséről 30 napon belül jelentést küldeni a bíróságnak. Mind a büntető, mind pedig a polgári bíráskodás területén nagy számban történnek ilyen jelzések.

A bűnözést elősegítő egyik nagy hatású tényező az alkoholizmus. A Büntető Törvény- könyv 62. paragrafusa a bűntettet elkövető alkoholistákkal szemben lehetővé teszik az úgynevezett kényszerelvonó kezelés elrendelését. A bíróságok minden esetben élnek ezzel a lehetőséggel, amikor ennek törvényes előfeltételei megvannak.

H GYAKRAN tapasztaljuk, hogy gyermekek, fiatalkorúak a szülő iszákossága, emberhez nem méltó magatartása miatt olyan körülmények közé kerülnek, amely lezüllésüket, esetleg bűnözővé válásukat eredményezheti. A bíróságok

Egyidős a szabadsággal

Csak egy szemétkosár

kellene a nemrégiben megnyílt kecskeméti, Kossuth téri élelmiszerbolt pénztára közelébe. Ez a vélemény alakult ki bennem a napokban, amikor a bolt előtt várakoztam és észrevettem, hogy az onnan kilépő emberek a kapott számolócédulát az üzlet sarkában és az ajtóban dobálják el. Halomban állt már estefelé a szemét, s hiába söpörték össze a bolti dolgozók, rövidesen lehetett volna újra kezdeni ezt a műveletet. Pedig, csak egy papírkosárra volna szükség... S ha nem is mindjárt, de azért mégis megszokná a vásárlóközönség, hogy abba dobja a felesleges papírt;

flz önfegyelem

még hiányzik sok emberből, láthatjuk ezt pLi a színházi előadások végeztével is, amikor a közönség felugrál a székekről és megrohamozza a ruhatárat. A Pesti emberek kecskeméti utolsó előadásán láttam, hogy kárba veszett a síelők fáradsága. Még hátra volt a színészek játékát jutalmazó elismerő taps, amikor egyesek a kijárathoz rohantak. Ott azonban megtorpantak, mert a jegyszedők megállították őket, s addig nem nyitották ki az ajtót, amíg az előadás utáni tetszésnyilvánítás be nem fejeződött. Nagyon helyesen.

T. P*

ŐSZINTÉN csodálkozik.

— Miért én beszéljek? Oly sok 20 éves van még rajtam kívül. Egyébként is: velem nem történt semmi különös.

Németh Márta, az OTP kiskőrösi járási fiókjának gépkönyvelője azután mégiscsak vall a mai 20 évesek életéről. 1945. májusában, amikor meglátta a napvilágot, már felszabadult az ország.

— Emlékszik-e valamire a felszabadulást követő évekből?

Gondolkoeik.

— Nemigen. A szüleim sok mindent elmondtak a „háborús gyerekek” sorsáról. Arról, hogy milyen nehéz volt hozzájutni a napi betevő falathoz, hogy mekkora gondot jelentett eleinte e tej, a cukor, a vitamin, a tojás, és az orvosi kezelés. Sokszor elgondolkoztam azon: vajon én tudnék-e akkora áldozatot hozni hasonló helyzetben a gyermekemért, mint amit értem tettek a szüleim?

Márta évei is úgy peregtek, mint a többi 20 évesé. Iskola, tanulás, a szülői ház ölelő-óvó szeretete. Az útkeresés, a hivatás, a társadalomban való helytállás, a közösségbe való beilleszkedés neki sem okozott több vagy kevesebb gondot, mint másnak.

— Sokat töprengtem én is iskoláskoromban, főként a középiskolában. Olvastam, színházba jártam, sportoltam, dolgoztam az úttörőmozgalomban, a KISZ-ben. Csak nagyon ritkán jutott eszembe, hogy nem is oly régen Magyarországon ezrével éltek gyerekek, akiknek egy finom ebéd, egy szép ruha, egy pár cipő egyszerűen ismeretlen fogalom volt. Mindazt, amit kaptam, én is természetesnek vettem akkor.

— És most?

— Ma már kevésbé. S ebben nemcsak a szüleim elbeszélése, hanem a mozgalmi munka is befolyásolt. Rájöttem arra. hogy az embernek ma is meg kell mindenért küzdenie, csak így értékelheti, becsülheti, amit az élet nyújt számára. Ezért nem estem egyáltalán kétségbe, amikor a Kecskeméti Közgazdasági Technikumban tett érettségi után az egyetem helyett dolgozni kezdtem.

MÁRTÁVAL munkahelyén

elégedettek, ami érthető, hiszen

nagyon szereti, amit csinál. Most ismét tervez: el akarja végezni a felsőfokú kereskedelmi technikumot. Mióta leérettségizett, végezte el Budapesten az öthónapos központi KISZ-vezetőképzö iskolát.

— Utána ismét „mély vízbe” kerültem — meséli —, a község KISZ- alapszervezetei a csúcs- vezetőség titkárának választottak. Eleinte féltem, de aztán mindenki segített, és segít ma is. De kell is, mert a nyolc alapszervezet 255 tagjának ügyesbajos dolgai sok gondot jelentenek. Hogy mit csináltunk eddig? Nehéz volna pár szóban összefoglalni. Bekapcsolódtunk a „Virágos Kiskőrösért” mozgalomba, most éppen egy helyiségért „verekszünk” és nagyon sok szép tervünk van. S a gondok. Mert ne higyje, hogy minden 20 évesnek olyan egyszerű az élete, mint az enyém. Itt van például a vallás kérdése. Bizony sok fiatal életét keseríti az úgynevezett „kettős nevelés”. Mást hall otthon és mást tanul az iskolában. És nem egy példát tudnék arra is felhozni, hogy azért esküdött templomban a fiatal pár, mert a szülők azt mondták: Nálunk nem lakhattok, ha nem mentek templomba. S mivel nem volt lakás, maradt a templomi esküvő.

— EZEK SZERINT ma sem mindig könnyű 20 évesnek lenni?

— Nem mindenkinek. Néha az is előfordul, hogy nagyon nehéz. De szép. S ahogy én látom: minden húszéves korosztálynak könnyebb, mint az előzőnek s azt hiszem: mégis csak ez a legfontosabb.

, Bubor Gyula

sok esetben kezdeményezték már ilyen veszélyeztetett fiatalkorú állami gondozásba vételét, illetve a felelőtlen szülővel szemben ifjúság elleni bűntett miatti eljárás megindítását.

Komoly lehetőségeink vannak az emberek tudatának, személyiségének formálására is. Erre az egyik legfontosabb eszköz a bírósági tárgyalások nyilvánossága. Ezeken a tárgyalásokon a szakbíró kérdései nyomán feltárulnak az ügynek azok a társadalmilag jelentős mozzanatai, amelyeket a hallgatóság helyes módon értékelhet.

Érdekes kezdeményezés történt e vonatkozásban a kecskeméti járásbíróság, mint fiatalkorúak bírósága részéről. Az ilyen ügyeket nagyobb számú, felsőbb évfolyamú középiskolás tanuló jelenlétében tárgyalják és a tárgyalás befejezése után az érdekeltek távollétében a tanácsvezető válaszol a hallgatóság kérdéseire.

■ FONTOS formája a dolgozók nevelésének, hogy a bíróságok kapcsolatot tartanak azokkal a szövetkezetekkel, vállalatokkal, intézményekkel, amelyeknek körében a bűntettet elkövették. Ezek a szervek megismerik a bíróság ítéletét, s annak alapján a szövetkezetek, vállalatok vezetői a dolgozók között felvilágosító munkát végezhetnek. Jelentős eszköz a bírósági eljáráson kívüli jogpropaganda munka is. Ezzel kapcsolatban az a tapasztalatunk, hogy elsődleges feladat nemcsak azokhoz szólni, akik iszákos, rendezetlen, züllött életmódot folytatnak, hanem akik együtt élnek az ilyen emberekkel, s szenvednek tőlük, miattuk. Sok előadást tartottunk az alkoholizmus elleni küzdelem kapcsán. Az a tapasztalatunk, hogy azok a — többnyire férfi — személyek, akik maguk is rendszeresen italoznak, a legmerevebb elzárkózást mutatják az ilyen előadásoktól. A szenvedő felek — leginkább a nők — körében azonban ezek az előadások nagy visszhangra találtak. Felvilágosítottuk őket azokról a jogszabályok biztosította lehetőségekről, amelyekkel az alkoholisták ellen felléphetnek.

■ SZÁMTALAN előadást tartottunk a társadalmi tulajdon védelméről, főleg a termelőszövetkezetekben. — Az előadások hatására megyénkben szaporodik azoknak a száma, akik — egyéb beavatkozást nem várva — maguk jelentik fel a tolvajokat. Hasznos segítséget nyújtottunk a nehézségekkel küzdő tsz-eknek a belső fegyelem, a bizonylati rend megszilárdításában, a működésükre, életükre vonatkozó jogszabályok megismertetésében. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy a bíróságok csak egyik láncszemét képezik a bűnözés elleni harcnak, ami akkor lesz eredményes, ha az egész társadalom összefog.

PETŐFI NÉPE

A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Kiadja

a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség:

Kecskemét, Városi Tanácsház. Szerkesztőségi telefonközpont 26-19. 25-16.

Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal:

Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 17-09.

Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető:

a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési díj I hónaora 13 forint.

Bács-Klskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85. Index: 25 065.