Petőfi Népe, 1965. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-02 / 78. szám
5. oldal 1965. április 2, péntek Telt ház - vagy kasszasiker? A több mint háromórás iz- •'*- galmas, rendkívül érdekes beszélgetés a Kecskeméti Katona József Színház társalgójában zajlott le előadás után. Pedig voltak, akik aggódtak a vita kezdete előtt, hogy ez az est inkább afféle panasznap lesz. Először is azért, mert a színházi státusrendszer felszámolása és néhány átszervezési elgondolás nagyon is közvetlenül érinti majd a színészeket. Másrészt azért, mert a kecskeméti színház dolgozói eddig még a saját minisztériumi referensüket se látták egyszer sem, most pedig a pártközpontból vártak vendéget. A TIT klubjában délután megtartott előadás végén ugyanis dr. Tóth Dezső elvtárs, a Központi Bizottság alosztály- vezetője elfogadta a színház KISZ-szervezetének meghívását. Panasznap helyett azonban nagyon tanulságos eszmecsere lett ebből a találkozóból. A hozzászólók legtöbbje — így főképp Mezei Lajos, Piróth Gyula, Komlós József, Major Pál és Dévay Kamilla — sokat foglalkozott a művészi színvonal és a közönségigény fellelhető ellentmondásaival. A kecskeméti színház közönségének nagyobbik fele új színházláTudni keli, hogy miért — EL VAN rontva a szünet... — állított be otthon ismerősöm gimnazista fia. — Miért, te? Hosszabb lesz, mint máskor! — Igen, de kimegyünk három napra pockot irtani. Aztán ha még értelme volna! De azt mondták, hogy mérget nem is kapunk, csak betapossuk a lyukakat. Mintha attól megdöglene a pocok. Erre már a gyerek apja is a fejét csóválta. Csak amikor megkérdeztem, hogy jobban örülne- e, ha rábíznák a fiára a veszedelmes irtószert, az Arva- lint, akkor nézett nagyot: Tényleg. De fölöslegesen meg minek viszik ki őket? Félek, hogy sok diák és szülő is elégedetlenkedett hasonlóképpen az utóbbi napokban. S ami még nagyobb baj: jogosan. Mert valóban nagy szükség van ugyan a tanulók segítségére, de ott a hiba, hogy nem tudják. Meg kellett volna magyarázni nekik, hogy menynyire nem hiába dolgoznak a szünet idején két-három napot. A mezei egér okozta kár már tavaly is szinte csillagászati számokra rúgott. Csupán Bács megyében mintegy 50 millió forint az elpusztított termés értéke. Ebből több száz traktort lehetne venni, vagy tucatnyi kultúrott- hont, nagy bérházat építeni. Az idei enyhe tél miatt a pockok alig pusztultak, s a nyáron még nagyobb károkra számíthatunk, ha nem védekezünk erélyesen. MINDEZT el kellett volna mondani, amikor a napokban közölték az iskolákban a tanulókkal, hogy kimennek a földekre pockot irtani. S azt is, hogy mit segítenek azzal a gyerekek, ha betapossák a mezőn az egérlyukakat. Másnap, harmadnap ugyanis szakemberek járják végig utánuk a mezőt, s ahol a betömött lyukat ismét kiásta az egér, oda szórják az Arva- lint. így az iskolások munkája révén óriási mennyiségű mérget takaríthatunk meg, s az irtás mégis hatásos. HA MINDEZTel- mondják az iskolásoknak, bizonyára a legtöbben sokkal szívesebben áldoznak fel két-három napot a szünetből. Amint az én kis barátomat is valóságos harci láz fogta el, amikor megtudta, hogy egyetlen egérapának két-két és fél ezer (!) ivadéka lehet tavasztól őszig. — Na, csak lássak meg egyet is, majd odasózok neki! — rikkantott a gyerek és már egyáltalán nem gondolt rá, hogy elrontották a vakációját. togiató. S bár Kecskemétet elkerülte a sokat emlegetett színházi válság, bizonyos határon túl mégsem számíthatnak természetesen itt sem a közönség megértésére és színházszerete- tére. Annyi bizonyos, hogy ma már nemcsak a kommerszdara- bok kellenek Kecskeméten. Sok prózai darab nagy sikere bizonyítja, hogy ez a közönség értékeli a művészit és a tartalmas mondanivalót Sót jóindulattal fogadta mindeddig azokat a törekvéseket is, amelyek az új magyar drámának igyekeznek színpadot adni. De bármennyi dicséretet is kapott érte „iónt” a színház, jobban kell válogatni, mert a közön ség n<»k jogosan gsak a ió darab kell, csak a jó színház -vonzó. Szó esett a továbbiakban a színház és az irodalom, valamint a kritika viszonyáról, a pártos művészetpolitikáról, még a tv-versenytárs szerepéről, s ezzel szemben közönségnevelő hatásáról is. A A lyan kérdések ezek, ame- lyekről mindig megújuló vita folyik szerte a világon. Itt nem is lehet célunk, hogy ismertessük sorra a válaszokat, s a kialakult álláspontot. JDe. szívből örülünk annak, hogy a színészek ennyire komolyan veszik hivatásukat. Egyikük így fogalmazott: Nem csupán szórakoztatni akarunk, hanem hatni, gzert, nem pedig a kasszasiker imatt érdekel bennünket, hogy telt ház előtt játszunk-e, vagy kongó nézőtérnek. A vidéki színész sorsa ma sem könnyű: sokkal kevésbé csillogás és sokkal fárasztóbb munka, mint a nézőtérről bárki is sejtené. A vidéki színész lényegesen hátrányosabb helyzetben van ma is, mint fővárosi kollégái. De művészi törekvéseikben és felelősségérzetben egyenjogúak mindenképpen. Ez nyilvánvalóan kitűnt ebből a beszélgetésből, amelyet éjjel 2 órakor szinte fondorlatosán kellett végre félbevágni. Különben talán reggelig is eltart, nemcsak azért, mert valóban érdekes volt a vita, hanem azért is, mert nyilvánvalóan jól esett a művészeknek, hogy meghallgatták őket, kíváncsiak voltak a véleményükre. M. L. val... Mindig arra gondoljatok, hogy magyarok vagytok, magyarnak lenni pedig jelent sok szenvedést, jelent sok küzdelmet, jelent nehéz életet a világnak ezen a helyén ...” Liszka Béla polgármester: „Kecskemét népe hazafias büszkeséggel tekint rátok és szívből fakadó, őszinte szeretettel búcsúzik tőletek, akik sorsdöntő harcra indultok a jobb magyar jövendőért... S tudjuk, hogy a Duna—Tisza köze népének hagyományához híven hősiesen viselkedtek, mint amilyenek Kecskemét katonái, akikről a dal is azt mondja, hogy nincsen párja.” A 13. könnyű hadosztály, amely részét képezte Jány Gusztáv 2. magyar hadseregének, ugyanolyan megpróbáltatásokon esett át, mint bármelyik csapattest. Egyetlen különbség volt a többihez képest: a hadosztályparancsnok — Grassy-Grasch — a magyar vezérkar egyik legszadistább főtisztje volt. Éppen ezért — annak érdekében, hogy a közvélemény tudomására jussanak az eddig még nyilvánossfgra nem került adatok — érdemes feleleveníteni Grassy figuráját, aki a város hétpróbás szélsőjobboldali vezetői körében jól megtalálta a helyét. Grassy ellenforradalmi mivolta már Kecskemétre kerülése előtt is közismert volt. A proletárdiktatúra idején, 1919. június 24-én Budapesten részt vett a Ludovika Akadémián kirobbantott ellenforradalmi lázadásban és a Tanácsköztársaság bírósága 15 évi kényszermunkára ítélte. 1939. augusztus 1-én került Kecskemétre a 7. gyalogezred parancsnokaként, akhar még vezérkari ezredesi rangban. 1941. február 1-ig tartózkodott Kecskeméten, s szoios kapcsolatot épített ki a város jobboldali személyiségeivel, elsősorban Liszka Béla polgár- mesterrel. Nem sokkal később délvidékre került és a zsablyai —újvidéki tömegmészárlásoknál vezető szerepet vállalt. Bár a parlament a gyilkosságoktól visszhangzott, mégis 1942. április 1-én Grassyt vezérőrnaggyá léptették elő és hadosztályparancsnoki megbízatást kapott. Grassy hadosztálya júniusban ért a frontra. A szovjet hadsereg éppen kiérkezésükkor törte át a voronyezsi vonalat, ezért a tervezettnél korábban kellett kirakodniuk. A hadosztály innen ezer kilométert gyalogolt és a vonalbéérés után azonnal harcba vetették. A 8100 főből napok alatt 2500 ember halt vagy sebesült mes. A tábornok fronton tanúsított magatartásáról sokan tudnak felidézni rettenetes emlékeket. Szarka Balázs, Grassy 1942 szeptemberétől volt gépkocsivezetője elmondotta, hogy a legkisebb szabálytalanságért lelö- véssel fenyegette. Emlékezete szerint a fronton kivégezték Háy Tibor máriavárosi honvédet és egy Tóth nevű ugyancsak kecskeméti munkaszolgálatost. Háy lőszerszállító volt és a tüzelőállásoknál azután érdeklődött, hogy mennyi a lőszer. Kémkedésért halálra ítélték. Tóth átszökött a szovjet hadsereghez, majd később a magyar csapattestek hátában ejtőernyővel kiugrott. Elfogatása után őt is halálra ítélték. Illés Béla Tanúvallomás Grassy József ügyében című írásában a kövekezőket olvashatjuk: „1942. júliusában ő szállta meg Davidovka falut. Davidovkában (a felszabadulás után összeegyeztetett adatok szerint) a megszállás nyolc hónapja alatt Grassy vezérőrnagy katonái 200-nál több asszonyt és gyereket végeztek ki. A templomba Grassy huszárokat szállásolt be lovaikkal együtt. Ka- ratolják környékén szeptember elején Grassy rendelkezésére 67 asszonyt és gyereket akasztottak fel.” Grassy szovjet földön mondta: „Aki az orosz asszonyokat pusztítja, az nemcsak ennek a háborúnak végét hozza közelebb, de segít megnyerni a következő háborút is. Mert halott asszonyok nem szülnek gyereket...” Méltán érte hát a kitüntetés: a Don környéki harcokban tanúsított magatartásáért a magyar érdemrend középkeresztjét, a németektől pedig az első és másodosztályú vaskeresztet kapta meg. Grassyt 1942 novemberében hazarendelték, s kiképzési csoportfőnöki megbízatást kapott. 1944 január elején még megjelent Kecskeméten, néhai Fekete István özvegyének temetésén és tíz nap múlva valóságos szenzációként röppent fel a hír. hogy többek között Grassy is megszökött a délvidéki vérengzésekért kilátásba helyezett felelősségre vonás alól. Németországból 1944 áprilisában jött Ünnepre készülnek A kecskeméti Berkes Ferenc SZöVOSZ-kollégium diákjai a felszabadulás ünnepére az épületet kívül-beliil kicsinosították, a parkokat rendbehozták, a virágoskertben új virágokat ültettek. A politechnikai műhelyben készített nagy tablókon felszabadulásunk írásos emlékeit gyűjtötték össze. A tablók anyagának összeállításában az egész kollégium részt vett. Képünkön: Máté György, Szilárd József és Tóth Gyula III. osztályos tanuló a tablón dolgozik. Hasznoson, sokoldalúan... Szerte a megyében látni és érezni a készülődést felszabadulásunk 20. évfordulójára. Minden üzem, hivatal, iskola és minden közösség meg akarja mutatni eredményeit, értékeit. Hogyan készül a felszabadulási ünnepre a Kiskőrös és Vidéke Körzeti Földművesszövet- kezetö — Felszabadulási mozgalmat haza és anélkül hogy a legkisebb bántódása is lett volna, nyugdíjazták. Szerephez Szála- si hatalomra jutása után jutott ismét. A soproni Lővér szállóban üdülő Grassyt Beregfy-Berger honvédelmi miniszter október 19-én magához hivatta és közölte vele, hogy a szervezés alatt álló Hunyadi SS páncélos hadosztálynak lesz a parancsnoka. Grassy a megbízatást vállalta, mire Szálasi november 1-én altábornaggyá léptette elő. Grassy portréját maga Szálasi rajzolja meg igen jól, amikor a népbírósági eljárás során tanúként hallgatták ki. „Grassy abból a szempontból volt teljesen megfelelő ember — mondotta Szálasi —, hogy künn a magyar SS-nél kimondottan a magyar nemzeti szempontba beállított hungarizmust fogja propagálni és ebből a szempontból fogja ideológiailag beállítani a magyar SS hadosztályt... ” A népbíró az újvidéki gyilkosságokra utalva megkérdezte: „És a gyilkosságok ellenére maguk előléptették?’’ Szálasi: Igen, természetesen! Népbíró (Grassyra utalva): A vádlott politikai szempontból azok közé tartozott, akik az ön felfogását száz százalékban osztották? Szálasi: Igen, ilyennek ismertem meg. Népbíró: A hungarizmus szempontjából Grassy teljesen megbízható volt? Szálasi: Igen! Következik: A baloldal lépései — ellenlépések. indítottunk —, mondja Péter- vári János igazgatósági elnök. — Program: A boltok, raktárak, vendéglátóhelyek kicsinosítása. Harmincötezer forint értékben vállaltunk ezért társadalmi munkát — és már 55 ezernél tartunk. Vállaltuk 400 földműves- szövetkezeti tag beszervezését, eddig 1050 tagot szerveztünk be. Vállaltuk 105 ezer forint értékű részjegy elhelyezését, 145 ezernél tartunk. Persze, a társadalmi munka nyomán keletkező megtakarítások mind visz- szatérülnek a tagsághoz. Ulásik jelentős felajánlásuk: vállalták, hogy létrehozzák a kiskőrösi gázlerakatot. Eddig a szomszédos községbe, Soltvad- kertre kellett minden fogyasztónak külön-külön elmennie a gázpalackokért. összefogtak: minden fogyasztó járuljon hozzá tetszés szerinti összeggel egy megfelelő raktár építéséhez, a szövetkezet is ad komoly summát. Hetvenezer forintba kerül a raktár, mintegy 30 ezer jött ösz- sze társadalmi úton. A többit a szövetkezet adja. Komoly gondot oldanak meg ezzel. A szövetkezet idei kulturális tervéből a sok tennivaló közül csak egyet emeljünk ki: Két zenekara van a szövetkezetnek: az úttörők fúvós együttese 26 taggal és a szimfonikusok 36 taggal. A két zenekar szerepét a község kulturális életében nem kell külön hangsúlyozni. Fenntartásuk évente 120 ezer forinlba kerül Am jelentőségük túlnő a község igényein. A szimfonikusok most is készülnek a szomszéd megyékbe és majd a Balatonra. Minden jelentős helyi ünnepségen részt vesznek. Tavaly hat községben 15 alkalommal szóltak a hangszerek. A megye legnagyobb földművesszövetkezete a kiskőrösi. Tavalyi 162 milliós forgalmából bőkezűen adott a művelődésre is. Balogh József
