Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
ééstoi Virág a kirakatban VI RÁG ÜZLET Kecskemét központjában. ízléses kirakat, s névnapok idején nagy forgalom. A nőnap már lezajlott, most csak alkalmi vásárlók lépik át a küszöböt, nincsenek sokan. Két nő érkezik, cserepes Virágot keresnek, valami szépet, mert — mint mondják — beteghez indultak. Egyikőjük észrevesz a kirakatszerűen berendezett ablaknál egy neki tetsző virágot, rámutat, s azt kéri az eladótól. Az eladó — vagy talán boltvezető, mert az illető közben utasításokat is adott az ott dolgozóknak — elutasítóan válaszol: — A kirakatból nem veszünk be virágot. Van elég sok idebent is, tessék azok közül választani. — DE NEKEM ez tetszik. A többi nem olyan szép, törődöttnek IStszanak..; — mondja a venni szándékozó. — Kérem, ha ezek közül nem tud választani, akkor nem vesz — fordul el a bolt dolgozója, s már nem is törődik tovább a vendégekkel. — No, ide sem teszem be többet a lábam — mondja az üres kézzel távozó, s látom még, hogy megindulnak a Rákóczi úton levő másik virágüzlet felé. ELGONDOLKOZOM: milyen kár, hogy a virágok árusítóira nincs hatással a kellemes környezet, s az a tudat, hogy ide az emberek rendszerint ünnepi érzésekkel lépnek, mivel ajándékot szeretnének vinni valakinek. S ha már udvariassággal nem tudnak szolgálni mellé — bár, az sem lenne felesleges — legalább a kiválasztott virágot adják oda jó szívvel. Hiszen, mellesleg, fizet is érte a vevő! T. P. Munkában a* új sxaksxervexeti vexetőségek A kereskedelemre vonatkozó párthatározat megvalósításáért Beszélgetés a KPVDS2 megyei titkárával Kedvexőek ax első tapasxtalatok I A megyei pártbizottság januárban hozott, kereskedelemre vonatkozó határozatával kezdtük beszélgetésünket Végh Pál elvtárssal, a KP VOSZ megyei titkárával. E határozat lényegében így fogalmazza meg a megye állami és fmsz kereskedelmében, továbbá a vendéglátóiparban dolgozók ez évi feladatait: Még határozottabban kell törekedni a lakosság választékosabb, igényesebb áruellátására és a takarékos gazdálkodásra. — Ügy véljük, hogy a jelenlegi időszakban, amikor már a KPVDSZ alapszervezetek több mint 80 százalékában megválasztották az új vezetőségeket, a különböző tisztségviselőket, akik azóta munkához is láttak, időszerű eddigi munkájuk néhány tapasztalatáról beszélni. — Nemcsak időszerű, hanem szükséges is — válaszolta Végh elvtárs. — A bizalmi választásokon, a tag- és küldöttgyűlések előkészítésében mintegy hatezer szakszervezeti tag vett részt. A megyei és járási bizottságok aktivistái a választásokat konkrétan segítő munkájuk során figyelemre méltó, hasznos tapasztalatokat szereztek, melyekről a későbbiekben részletesen is szólok. Egyébként a szakszervezeti alapszervek 30 százalékánál kerültek új jelöltek a vezetésbe és jelentősen növekedett a párttagok, nők és a fiatalabb korosztályúak aránya is. — örvendetes az is, hogy például a községi pártszervek, továbbá a bajai és a kiskunfélegyházi városi, a kiskőrösi járási pártbizottság sem fukarkodott elvi és gyakorlati támogatással a választásokat előkészítő munkában. A pártbizottságok a beszámolók elkészítéséből is kivették részüket, amit később a gyűléseken a tagság értékes megjegyzésekkel, hozzászólásokkal egészített ki. Igen sok helyen tették szóvá például az érdek- és munkavédelem feladatait, továbbá azt, hogy a szakszervezeti aktivisták a jövőben rendszeresebben, többször és alaposabban cseréljenek véleményt a dolgozókkal, de a legtöbben azzal foglalkoztak, hogy a szakszervezet miként segítheti a kereskedelmi dolgozókra váró ez évi feladatok hiánytalan elvégzését. A gyűlé- miakra. seken, sajnos, a kulturális nevelőmunkáról már kevesebb szó esett. — Általában mi jellemezte az eddig lezajlott vezetőségválasztó gyűlések hangulatát? — Érdeklődés, aktivitás és őszinteség — hangsúlyozta Végh itetvéeri, elvtárs. — A résztvevők legtöbbször egyetértettek a jelölő- bizottságok javaslatával, de az is előfordult a BIK-nél, és a MESZÖV-nél például, hogy élve a törvényadta joggal és lehetőséggel, a demokratizmus szellemében módosították az eredeti javaslatot. S mindkét esetben helyes volt a dolgozók észrevétele, megfelelőbb elvtár- sak kerültek a vezetőségekbe az eredeti jelölteknél. Szinte minden vállalatnál szó esett a szocialista brigádmozgalom további kiszélesítéséről és felmerült — a Kecskeméti Állami Áruház és a BIK példája nyomán — a dolgozóknak az az igénye is, hogy szükség lenne a termelő üzemekkel való szocialista szerződéskötések bővítésére, aminek haszna elsősorban a vásárlóközönség szempontjából jelentős. — Hogyan láttak munkához az új vezetőségek? — M indenekdőtt elkészítették az éves munkaterveket, melyeknek alapját természetesen, a megyei pártbizottság kereskedelemre vonatkozó határozata képezi. Az új szakszervezeti vezetőket, aktívákat szakmailag és politikailag egyaránt fel kell készíteni feladataik elvégzésére. Ezért a KPVDSZ megyei bizottsága áprilisban egyhetes bentlakásos tanfolyamokat szervez Baján mintegy 350 újjáválasztott szakszervezeti funkcionárius részére. Az új szakszervezeti bi zottságokn ak azonban még az oktatás megkezdése előtt gondoskodniuk kell a szakszervezeti bizalmiak megfelelő előképzéséről is, hogy aztán mind jobban támaszkodni lehessen a szakszervezeti bizal— Megyénk 11 ezer kereskedelmi dolgozójára — mondotta befejezésül Végh elv társ —. nagy feladatok hárulnak ebben az évben. 1960-hoz viszonyítva országosan 23 százalékkal emelkedik a kereskedelmi forgalom, megyénkben ez a viszonyszám 44 százalékot tesz ki. Mégis, az a véleményünk, hogy a felfrissített, megerősödött új szakszervezeti bizottságok, a tagság, a bizalmiak, szorosan együttműködve a pártszervezetekkel, a gazdasági vezetéssel, képes lesz megvalósítani a feszített, de reális tervfeladatokat. B. Gy. Aktiva hálózat a tűzkárok csökkentéséért A lakó- és melléképületek építésénél, a tűzrendészeti szabályok betartása és ellenőrzése céljából, társadalmi aktívahálózatot hoztak létre a kiskőrösi járásban. A bizottság tagjai a tűzoltóparancsnokokon kívől a helyi kéményseprő vállalat dolgozói, akik megfelelő kiképzést kapták feladatukról, munkájukról. A Kiskőrösi Járási Tanács mellett működő tűzrendészeti bizottság és a BM kiskőrösi járási I. fokú tűzrendészeti hatósága által létrehozott aktívahálózat feladatai javítani a tűzkárok elleni védekezést, elejét venni a szabálytalan építkezéseknek, s minimálisra csökkenteni a tűzkeletkezések veszélyét. , Jó lenne, ha a kiskőrösi kezdeményezést a megye többi városában és községében is követnék az illetékes hatóságok. Ismét együtt I Megy az autóbusz a hóval tarkított vidéken. Hideg van bent, s az emberek a hajnali álmosságtól, a téltől kicsit kedvetlenül ültnek és hallgatnak. Szép arcú diáklány bóbiskol a sarokban, mellette nagy kucsmás, piros arcú bácsi hajlik görbebotjára. A megállóknál mindenki fölemeli a fejét, s unottan tekint ki az ébredező utcákra. Az álmos hangulatú közönség közé egyszer- csak egy huncut arcú, kopott bőrkabátba öltözött, negyvenöt év körüli ember lép, hóna alatt kis harmonika. Leül az egyetlen szabad helyre és először csak pianóban, majd egyre erősödő hanggal üzemeltetni” kezdi a hangszert. Egyesek bosszúsan néznek körül, réveteg szemekkel Szól a harmonika be lácsó legény vagy... — kockáztatja meg óhaját egy nyurga si- heder, de a másik méltatlankodva hárítja el a tisztességtelen ajánlatot, mondván, hogy ő csak becsületes, szép nótákat játszik. Kinéz a ködfátylakkal hintett vidékre, ujjait végigfutatta a billentyűkön, csak úgy gyakorlásképpen, aztán felhangzik a tiszta hangú kis harmonikán a Cyertyafénykeringő. Egy öreg néni a dallam közepén feláll az autóbusz hátsó üléséről és bizonytalan léptekkel megindul a muzsikus felé. Egy kétforintost nyújt neki és hozzáteszi: — Ezt tegye el, kedvest A zenész megdöbbenve tekint fel, ujjai megállnak. — Nem kéregetésből csinálom én ezt, mama. Van nekem becsületes megélhetésem. Bognár vagyok a tsz- ben. — Hát akkor mér muzsikál ilyen helyen — kérdezi bocsánatkérő hangsúllyal a néni. — Olyan nekem a muzsika, mint másnak a bor. Megrészegedek tőle. Nem is szoktam útra kelni a hangszerem nélkül — válaszol röviden a bőrkabátba öltözött ember és rázendít egy friss csárdásra: Ég a kunyhó, ropog a nád ... És az autóbusz megy tovább a hóval tarkított vidéken. — gál —: A napokban érkeztek vissza a hathetes óvodai gyakorlatról a Kecskeméti Óvónőképző Intézet másodéves hallgatói. A hat óvónőjelölt — Bődi Anna, Bányi Ildikó, Peti Mária, Tószegi Teréz, Papp Éva és Tömör Mária — a kunszentmiklósi, keceli, kecskeméti, budapesti és balassagyarmati óvodások között szerzett első nevelői tapasztalatokat cserélik ki. Van miről beszélni, hiszen a bemutatkozás, ismerkedés jól sikerült — egyedül a búcsúzás volt nehéz. De türelem gyerekek: fél év múlva, az államvizsgák után már véglegesen visszatérnek közétek a most keservesen megsiratott „kisóvónénik”. A panasz H. G-né bepanaszolta a kecskeméti munkaügyi csoportot. Már egy hónapja hiába jár a közvetítőbe, mégsem juttatják munkához. Pedig jobb híján még az építőiparban is vállalna munkát — kesereg a megyei pártbizottsághoz, s egyúttal a Magyar Rádió és Televízióhoz is eljuttatott levelében. Szegény asszony — gondolhatná bárki. Mielőtt azonban tovább jutnánk a sajnálkozásban, térjünk be a munkaügyi csoporthoz. Nézzük meg az érem másik oldalát. Annál is inkább, mert ott nyoma marad minden egyes jelentkezésnek. Érdemes volt-e betérni? Valljanak róla tények: Január 16-án a Kecskeméti Kesztyűs Ktsz-hez irányították H-nét takarítónői munkakörbe. S pár nappal később ilyen záradékkal érkezett vissza az irányítólap: „Sajnos, nem jött reggel, pedig megegyeztünk...” Január 17-én újabb irányítólappal a színházban jelentkezett takarítónői munkakörbe. Szerződést kötöttek vele, ott hagyta a munkakönyvét. Másnap viszont kikérte munkába állás helyett. Röviddel később a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez, február elején a KGM Építőipari Vállalathoz, március 9-én a lászílófalvi Űj Tavasz Tsz-be javasolták az elhelyezkedését könnyű, nőknek való, jó kereseti lehetőségű munkakörbe. Egyiket sem vállalta. Sőt, legutóbb, amikor a munkaügyi csoportnál járt és meghallotta, hogy több lehetőség is van — szó nélkül távozott az irodából. Nem furcsa? Úgy látszik H- né könnyebben rászánja magát a panaszírásra, mint a munka- vállalásra. P. I. PETŐFI NÉPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dánle) Kiadja a Báes megyei Lapkiadó Vállalat felelős kiadó: Mezei István Igazga’ Szerkesztőség: Kecskemét. Város) Tanacsház Szerkesztőség) teleíonközpon' 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidék) lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét Szabadság tér in, Telefon: n-09. Terjeszti a Magyal Posta Előfizethető: • helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél. Előfizetési 411 ! hónapra 13 forint Bacs-Klskun megye) Nyomda V, Kecskemét — Telefon: u-85. Index; 35 065, keresve a csendháborítót. De az, mintha egyedül volna, gyóntatja a parányi zeneszerszámot, ami ontja a szebbnél szebb dallamokat: valcerokat, csárdásokat, polkákat, és még hallgatók is felzengenek, amíg a tavaszra készülő tájon halad a busz. Az emberek felélénkülnek, szemükből elillan az álom utolsó maradéka is, és a kíváncsiságtól megtisztult arcok a harmonikás felé fordulnak. Amikor vége van egy „felvonásnak” még tapsot is kap a rögtönzött hangverseny vidám szereplője, majd kívánságok hangzanak el: — Húzza mán él szaki bácsi azt, hogy &
