Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

1965. március 13, szombat 5. oldal iskolapadban I mindenki tanul Termelőszövetkezetbe. És ma is, 62 éves fejjel, a tsz egyik szorgalmas tagja. Tizerlegy gyermeket neveltek fal, nyolc fiút és három leányt. A legidő­sebb fiuk tsz-elnök Solton, a következő most érettségizik a mezőgazdasági technikumban, a legkisebb negyedik általánosba jár. A szülőknek nem volt le­hetőségük annak idején tanul­Somfai András az esti iskolák igazgatója, a Kurucz házaspárral beszélget az óra kezdeté előtt. (Rádi József felvétele.) találtuk az első tamilét: Ku­rucz Józsefnét. Miatta tettük meg a téli ki­rándulást. Hallottuk, hogy gyerekfejjel nem volt alkalma iskolába járni. Mint tizenegy gyermekes családanya az alap­ismeretekkel kezdte tanulmá­nyait. Ma pedig már a nyolca­dik osztálynál tart Beszélgetés közben gyüle­keznek a „diákok”. Megérke­zett Kurucz József bácsi is. Hogy miért külön a feleségé­től, megmagyarázzák: Kurucz néni a járásbíróságon népi ül­nök, a délutáni busszal jött ki az iskoláig. Gondolta, nem gyalogol ki ebben az időben a tanyáig és vissza. A Kurucz család élete hűen tükrözi a magyar parasztság húszéves fejlődését. A felsza­badulásig föld nélküli paraszt volt Kurucz bácsi. A néphata­lom neki is juttatott 15 hold földet, azzal léptek be meg­alakulásakor a Vörös Csillag ni, most az egész család lázas igyekezettel pótolja ezt a le­maradást, náluk mindenki ta­nul. A beszélgetés félbeszakadt, mert Keresztesi Mária tanárnő megkezdi a számtánórót. Tóth Miklós BUszkéh a szakmájukra Látogatás a fülöpszállási mezőgazdasági szakiskolában A szakma szerelmesei közül ‘ ® próbálom bemutatni — ha nem is a teljesség igényével — a Fülöpszállási Mezőgazda- sági Szakmunkásképző Iskola tanári karát és tanulóit. Neve­lőket, akik nap mint nap, újabb és újabb ismeretekkel bővítik ifjúságunk szakmai, elméleti tudását, hogy egyre több mű­velt emberfővel rendelkezzen a mezőgazdaság, társadalmunk egésze. A mezőgazdasági szakmun­kásképző iskola 1903-ban ala­kult. Fejlődésére jellemző, hogy míg 1963-ban 23 mezőgazdasági tanuló képzése folyt, ma már megháromszorozódott a létszám, jelenleg 74 fő tanul. E néhány adat ismeretében kopogtattam be az igazgatói irodába, ahol Nagy Gábor igaz­gató kérésemre elmondta, hogy az iskola alakulásától eddig 326 tanulót képeztek háromhónapos turnusokban. Ez a szám — a jelenlegi létszámmal együtt — év Végére eléri a négyszázat. — Igen, négyszáz fiatal — ismétli nem kis büszkeséggel az igazgató —, mert ebben az is­kolában ismeretlen a lemorzso­lódás. — Miben látja sikereik tit­kát, azt, hogy az ide érkezett fiatalok szeretik a szakiskolát, a névelőket, hogy példás a ta­nulók fegyelme, a közösségi élet? Kérdésemre az ízlésesen be­rendezett tanári, a tanulószo­A budapesti Madrigál-kórus Kecskeméten Rég letűnt századok hangulatát idézik a madrigálok; a rö­vid, lírai hangulatú, több szólamú, kis énekegyüttesekre írt kompozíciók. Virágkorának a XVI. század második felét tart­ják. Willsert, Lásso, Palestrina, Marenzio, Monteverdi egyaránt szívésen művelte ezt a műfajt. A késő reneszánsz a földi lét örömei — és bánatai — felé fordította az emberek figyelmét és az egyre inkább világivá alakuló hang kap kifejezést a madrigálokban. A bel canto hazáján kívül elsősorban Angliá­ban fejezték ki a muzsikusok ebben a kifinomult, igényes for­mában érzéseiket. A Szekeres Ferenc által szervezett Budapesti Madrigálkórus hazánkban is egyre több sikert ér el. Kecskeméti hangversenyü­kön március 16-án, kedden, a városi művelődési házban a már említett olasz szerzőkön kívül az angol Byrd és mások műveit is megszólaltatjákÍT H. N. bábán, a gépműhelyben, a szó­rakozó és a pihenőhelyiségek­ben kaptam szemléltető választ. A tanári szobában Horák Bé­la ifjú géptanszakos tanár is­merteti az esti programot. A fiatalok éppen KISZ-gyűlésre készülnek. A KISZ-szervezet munkája tartalmas. A tanulmá­nyi eredmények és hiányossá­gok értékelése mellett mozgó­sítja a fiatalokat társadalmi munka végzésére, gondoskodik politikai képzettségük gyarapí­tásáról. Ezúttal „Mi a szocializ­mus” címmel hallgatnak elő­adást. A hetvenégy tanulóból hatvankilenc KISZ-tag. *— Többségük itt kérte felvé­telét az ifjúsági szervezetbe — tájékoztat Kovács Géza KISZ- titkár. Szórakozásra, pihenésre is ^ nagy gondot fordít az is­kola igazgatósága, ifjúsági szer­vezete. — A klubhelyiségben könyv, folyóiratok, sakk és még számos társasjáték áll a tanu­lók rendelkezésére. A tisztaság példás! A folyosót, a hálószobá­kat íutósZőnyég teszi még ott­honosabbá. A tisztálkodásira kö­zös fürdőszoba és zuhanyozó van, az étkezést a helyi földműves- szövetkezet vendéglője bonyo­lítja le. Az étrend igen válto­zatos és kalóriadús. A mezőgazdasági tanulókép­zés próbaköve a munka. Az is­kola igazgatósága biztosítja is ennek előfeltételét. A fiatalok a helyi Vörös Csillag Tsz-ben részt Vesznek az időszerű me­zőgazdasági munkákban. Az is­kola megteremtette azt a lég­kört, melyben a tanuló eredmé­nyesen megszerezheti szakisme­retét, szakgyakorlatát. A tanu­lók büszkék szakmájukra. Kiemeli az igazgató a tom­pái fiatalok szorgalmát, az őket küldő tompái Kossuth és Sza­badság Tsz vezetőinek jó elő­készítő munkáját. Külön is büszke Béla Mihályra, aki amellett, hogy kitűnő tanuló, jó szakember is. Nagy Gábor szavaival élve „a mzőgazdasági szakmunkásképző iskola büsz­kesége”. (A tompái Kossuth Tsz elnöke, Fazekas elvtárs is ha­sonló véleményen van Béla Mi- hályról, s a jó tanulókat jutal­mazza a termelőszövetkezet.) nak megkezdését tartja. Való­ban történelmi cselekedet volt. — Három termelőszövetkezet alakult 1948-ban Kiskunhalason: a Vörös Szikra, a Vörös Októ­ber és a Keleti Fény. Engem a Vörös Október támogatásával, segítségével bízott meg a nem­zeti bizottság. Felszerelést, a gazdálkodás megindításához leg­szükségesebb eszközöket kellett oiztosítani ezeknek a kezdetleges, de mégis szocialista jellegű közös gazdaságoknak. Létre­jött a földművesszövet­kezet is, itt Halason. Ennek a vezetését rám bízták, s egészen 1956-ig elnöke voltam. Közben a MÉSZÖV megbízásá­ból és kérésére kimen­tem Kunszentmiklósra, ahol a földművesszövet­kezet dolgait kellett rendbe hoznom Éppen a tanácsválasztások ide­jén, 1950-ben voltam ott. Ez azonban nem jelenti, hogy Halason ne kerültem volna be én is a tanácsba. Ta­nácstaggá választottak, sőt, a végrehajtó bizott­ságnak is tagja lettem Hosszú ideig, egészen 1963-ig elnöke voltam a pénzügyi állandó bizott­ságnak. Így sorolja tovább Pista bácsi a sokféle tisztséget, amelyet a 20 esztendő alatt ellátott. ,|.z újságíró alig győzi jegyezgetni ennek a A mezőgazdasági szakmunká­sok képzését szabályozó új ren­delet alapján az eddigi három­szor három hónap helyett ez év nyarától háromszor öthónapos bentlakásos tanfolyamon vesz­nek részt a fiatalok. A tanulók szerződtetése a nyár folyamán kezdődik. úcsúzáskor arra kért Nagy Gábor elvtárs, ad­jam át a mezőgazdasági szakis­kola igazgatóságának üdvözle­tét a jánoshalmi, a mélykúti és tompái termelőszövetkezetek ve­zetőinek, tagságának, akik meg­teremtették a feltételét annak, hogy a kiskunhalasi járásból tizennyolc fiatal kulturált körül­mények között tanulhat; s a többi ' járás tanulóifjúságával becsülettel megállja a helyét. Tóth Ferenc Sertéstenyésstési kiállítás A Mezőgazdasági Múzeumban pénteken bemutatták a sajtó képviselőinek az új sertéste­nyésztési kiállítás anyagát. Bar- barits Lajos, a múzeum főigaz­gató-helyettese elmondotta: leg­utóbb 1952-ben rendeztek ha­sonló témájú kiállítást, amelyet mintegy 2,5 millió látogató te­kintett meg. Ez a nagy érdek­lődés, továbbá a sertéstehyész- tés fontos népgazdasági szerepe és fejlődése indokolta az új ki­állítás létrehozását. A mezőgaz­dasági múzeum új sertéstenyész­tési kiállítása hétfőn nyílik. A versválasztásról MÉG JÓL emlékszem, né­hány évvel ezelőtt mennyit bosz- szankodtam más zsűritagokkal együtt, ha szavalóversenyeken rossz versválasztással találkoz­tunk. Nem tudtuk eltalálni, hon­nan kerülhettek a fiatal vers­mondók kezébe a Petőfi utáni epigon költők gyenge alkotásai, vagy az elmúlt évtizedek fele­désbe merült költőinek versei? Vagy a sziruposan szentimen- mentális, vagy a romantikusan pátoszos költemények divatoz­tak a Szavalok körében. Voltak aztán a lejáratásig felkapott versek, amelyek divattá lettek a szavalóversenyeken. Ilyen volt Vörösmarty: Vén cigány, Petőfi: Az őrült, Arany: Vörös Rébék, József Attila: Kései si­rató, Radnóti: Levél a hitves­hez, Illyés: Nem menekülhetsz című Verse. Természetesen ezekkel a ne­héz, nagy versekkel általában nem boldogulnak a szavalok. Ritka Volt az Olyan, mint a né­hány évvel ezelőtt országos első díját nyert Csupor György és Á. Szabó János, akik Edgar Allan Poe: A holló, illetve Kosz­tolányi: Hajnali részegség című versét mély átéléssel és tökéle­tes értéssel tudták elmondani. Ugyanígy sokáig emlékezetes még számomra, ahogy az akkor még gimnazista Mollek Katalin a Kései síratót szavalta. Ismétlem, ilyen pozitív példát keveset lehetne felsorolni. Annál több olyat, ami a rossz válasz­tást bizonyította. Tavaly óta szembetűnő változást láthatunk szavalóversenyeken, kulturális szemléken, és a Ki mit tud ve­télkedőkön egyaránt. MIBEN ÁLL eZ a változás? Elsősorban abban, hogy a XIX. századi költők háttérbe szorultak a XX. századiak mel­lett. Ami még örvendetesebb, a mai költészet iránti érdeklődés is megnőtt. Az utóbbi évben előadott versek listáján ilyen neveket találunk gyakran: Illyés Gyula, Benjámin László, Pi­linszky János, Simon István; Garai Gábor, Váci Mihály, Ba- ranyi Ferenc. És ilyen külföldi neveket: Aragon, Jevtusenko, Nazim Hikmet, Pablo Neruda és mások. Nincs helyünk a további fel­sorolásra. Ám ez is meggyőzően mutatja, hogy a kör szélesedett. A szavalok nagyobb gonddal, több hozzáértéssel — és ami a legfőbb — nagyobb igényesség­gel választják ki a nekik leg­jobban tetsző és egyéniségük­nek megfelelő verseket. A VERSEK megválasztása mást is mutat. Azt, hogy fiatal­jaink az elmúlt évekéinél job­ban érdeklődnek saját koruk, a Ma iránt, keresik a választ a kor által feltett kérdésekre. Ezt bizonyítja az is, hogy a deka­dens, pesszimista, szentimentá­lis költemények helyére agyre- inkább a közéleti témájú, vagy a Világ és az emberiség sorsá­val, problémáival merészen szembenéző versek kerültek. A fentiek bármennyire lelke­sítőén hatnak, mégsem lehetünk egészen elégedettek. Ma is akad nem égy rossz példa. Az egyik kecskeméti szavalóversenyen valaki „A megfagyott gyer- mek”-et mondta el (mellesleg rosszul: idegen volt számára a téma is, a nyelv is). De, ha a fenti jó példákhoz még azt is hozzászámítjuk, hogy fiataljaink többségének versválasztását már nem kizárólag, illetve nem első­sorban az iskolai kötelező olvas­mányok szabályozzák, akkor minden okunk megvan az örömre. Varga Mihály Bencze László Kossuth-díjas festőművész rajza Évin Istvánról, van elég tennivalóm, s amit birok, most is szí­vesen elvégzem — fűzi hozzá kissé elgondol­kodva. Annak a sok irányú és termékeny munká­nak, amit Évin István a húsz esztendő alatt vég­hezvitt, csak vázlatos felsorolására vállalkoz­hattunk. Azok közé tar­tozik, akik szívvel-lélek- kel a kibontakozó újat, a szocialista fejlődést segítették, és teljes oda­adással végezték a rá­juk bízott feladatokat. Fáradozásuk gyümölcse lassan beérik, s az élet törvénye szerint a he­lyüket a fiatalabbak ve­szik át. A gazdag élet­pálya, a kitartó szorga­lom szép példája arra kötelez bennünket, hogy megbecsüljük őt, s a hozzá hasonló embere­ket, s tapasztalatuk íen- ieréből erőt merítsünk a mindennapok munká­jához. Gál Sándor i — Azt a sokrétű feladatot, . amit annak idején rám bíztak, és ■ ámít Vállaltam, ma már teljes : mértékben nem tudnám ellátni. ; Betegségem miatt kértem, hogy mentsenek fel a tanács vb-tag- ság alól, s ezért kellett az MSZMP városi végrehajtó bi­zottságában betöltött funkcióm­tól is megválni. De még így is dag életnek a felszabadulás óta megtett útját, elért állomásait. Némi túlzással azt is mondhat­juk, hogy Évin István életének egyharmad részét a közügyek intézésének szentelte, s nem is eredménytelenül. Amikor be­tegsége miatt kénytelen volt nyugdíjba menni, még akkor sem Vonult vissza teljes mér­tékben a közélettől. Felnőttek az i Egy család, ahol Havas, tél végi este volt, nem sok reménnyel indultunk el Kiskunfélegyházáról a külte­rületi Aranyhegyi iskolába. Hogyan is gyűlnének össze a sok kilométeres körzetből a felnőtt tanulók ilyen időben? Az esti szürkületben, mint va­lami fehér függönyön, látni lehetett az iskola kivilágított ablakait, és odaérve, már ott

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents