Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
f. »Mal Í96S. március Í3, szombat Az idén próbát tesznek... A nemrégiben befeiező- dött zárszámadások a kiskőrösi járásban sok tapasztalatot kínálnak okulásra, tanulmányozásra, és természetesen továbbfejlesztésre is. Av.da 7oltánt, a járási tanács vb mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoportvezetőjét az előbbiek foglalkoztatják. — Nézzük például a végleteket — mondja. — Míg a keceli Vörös Zászló Tsz-ben tavaly minden költséget beleszámítva 231,62 forintért állították elő a kenyérgabona mázsáját, a jobb minőségű földekkel rendelkező soltvadkerti József Attila Tsz-ben 404,35 forintért. A cukorrépa mázsája a páhi Petőfiben 73,81, a császártöltési Űj Barázda Tsz- ben 38,97 forintba került. Vagy a szarvasmarha-hizlalás: a császártöltési Új Barázdában (ahol 150 szarvasmarhát hizlaltak) 14,65 forintot fordítottak egy kiló hús előállítására, Kecelem, a Vörös Zászló Tsz- ben pedig kisebb volumenű hizlalás mellett (kb. 20—25 db.) ugyanerre 20,76 forint költség jutott. Még nagyobbak a különbségek a sertéshizlalásban. A kaskantyűi Kossuth Tsz például, amely tenyésztéssel és hizlalással egyaránt foglalkozik, nyolchónapos korra kész hízókat állított elő, s egy kilogramm húsra fordított összköltsége 11,82 forint. A páhi Ifjú Gárda Tsz viszont csak hizlal, az előbbi gazdasághoz hasonlóan táppal etet, s a ráfordítási költség mégis, három fillér híján 21 forint volt. — Elgondolkoztató összehaíj állatgyógyászati szerek Számos új állatgyógyászati szert is előállít az idén a Chi- noin Gyógyszerárugyár. A baromfitífusz elleni szerek új változataként, a Furidint hozzák forgalomba. Ez azért jobb az eddigieknél, mert nemcsak a baromfi tífusza, hanem orsóférgessége és galandférges- sége ellen is hatásos, ezenkívül a sertések galandférgességét szintén megszünteti. Előnye, hogy takarmányba is keverhető. Különleges galandférgesség elleni készítmény a Devermin A is, a Devermin B pedig az első olyan máj métely elleni szer, amely nem injekcióként, hanem takarmányba keverve éri el hatását. A Zonikol ugyancsak takarmányba keverve a baromfikolera nagyhatású szerének ígérkezik. A Chloroseptyl elnevezésű készítménytől nagy hatást várnak az állatok bélgyulladásának gyógyításában, bármilyen kórokozó idézte azt elő. sonlítások — fűzöm tovább a szót. A számpárok mögött pro- és kontra, tanulságok rejlenek. — így van ■— folytatja An- da Zoltán. — Gazdaságainkban egyes ágazatok igen ráfizetésesek, s ez gondolkoztat el. Persze, egy év távlatából már nem könnyű az elemzés és érvelés, de az évközbeni önkölt- ségszámitás rendkívül sokat segíthetne a gazdálkodás mód-szereiben, következésképpen a jövedelmezőségben is ... Ez adta az ötletet: az idén próbát teszünk. Olyan ágazatoknál, ahol erre a legjobban kínálkozik mód, például az állattenyésztésen belül hizlalás, állatnevelés, takarmányértéke- sülés stb. megkíséreljük a negyedévenkénti gazdaságossági számítást. Természetesen a tsz- ek vezetőivel egyetértésben. A tapasztalat bizonyítja, hogy az elnökök általában igénylik ezt, de mi az egész vezetőségnek szeretnénk hozzá kedvet csinálni ... — A járás jellemzője a szőlőtermelés. Hogyan alakultak ebben a termelési költségek? — Egy-egy mázsa szőlő termelésére 270—360 forint között mozog a ráfordított költség. A kaskantyűi Kossuthban 270, a császártöltési Üj Barázdában 301, a fiilöpszállási Kiskunság- ben 344, a páhi Petőfiben pedig 360 forint volt a mázsán- kénti önköltség. S az eltérésekre egy kis magyarázatot az is ad, ha megemlítem, hogy az előbbi két tsz-ben munkaegységre művelték a szőlőt, az utóbbi kettőben pedig százalékos művelésre adták a gazdáknak. Pillanatnyi gondolkodás után újabb példákkal hozakodik elő Anda Zoltán. Elmondja például, hogy még sok helyen egyél telmű eredménynek könyvelik el, ha egy traktor ezer nor- máiholdat teljesített. De hogy eközben hány fratoros váltotta egymást, mennyi volt az állásidő, és így tovább — ez elkerüli a figyelmet. Például a traktorral végzett munkát bejegyzik reggel 3-tól, este 6 óráig, pedig ez nem jelenti mindig a tényleges termelésben eltöltött időt. Szó, ami szó, csak egy kicsit is a közgazdász szemével nézelődve ezek vizsgálatával is számos gazdaságossági tanulságra lehet bukkanni,, s nyomában — ahol kell — segíteni. — A modern nagyüzemben szinte nélkülözhetetlen a rendszeres önköltségszámítás. Ehhez pedig a szakvezetés és a könyvelés pontos, céltudatos, jó együttműködése szükséges — vélekedik a csoportvezető. S vele együtt reméljük, hogy a cél, az egyre gazdaságosabb gazdálkodás érdekében ebben sem lesz hiány. P. I. Hízók a mérlegen Havonta egyszer mázsálással ellenőrzik a hízók és a süldők súlyának gyarapodását a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. A szövetkezet egyes számú telepén jelenleg 250 sertést hizlalnak és 480 süldőt nevelnek. Nem könnyű do.'og eny- nyi állatot felhajtani a kutricás mérlegre. Felvételünk a mérés egyik pillanatát ábrázolja. Dömsiidi László és Kocsis János sertés- gondozó tereli a hízókat, Szabó József brigádvezeíő pedig a mérleget figyeli. — Az átlagsúly nyolcvan kiló — állapítja meg. Két évtized tükrében Vályogfalú toldalékoktól a négysoros istállókig Hazánk felszabadulása előtt a Duna—Tisza közén, az ország többi területéhez képest, viszonylag kevés volt a nagybirtokok száma. Többnyire a kisparaszti, s a 30—50 holdas módosabb paraszti birtokforma volt az uralkodó. Ebből következően csak szórványosan voltak uradalmi majorságok megyénk mostani területén. Számuk tán egy tucatra tehető. 1948-ban alakultak az első termelőszövetkezetek, többek között a városföldi Dózsa, a kiskunfélegyházi Dózsa, a vaskúti Dózsa, a bácsalmási Táncsics, a tassi Petőfi és a bajai Bokányi Dezső Tsz. Az utóbbi a mostani Lenin Tsz része. A mező- gazdaság kollektivizálásának e kezdeti időszakában, ahol istállók is voltak, bekötötték az ösa- szeadott, vagy inkább kölcsönből vásárolt egynéhány állatot. Az átszervezés későbbi időszakában olyan községekben is alakultak közös gazdaságok, amelyekben egyáltalán nem volt épület a nagyüzemi állattenyésztés megindításához. Itt tehát építeni kellett. Kölcsönt a földművesszövetkezet adott. A tsz- ek pedig megszerezték az anyagot, egy-két mestert is alkalmaztak, és saját embereikkel fogtak hozzá az építéshez. Az első években többnyire a toldo- zás-foldozás jelentette a közös építkezést; vályogból készültek az istállók, nemegyszer téglaalap nélkül. Víz- és villanyvezeték? Ilyesmiről csak álmodni lehetett. Vándorbrigádok A tanácsok megalakulása után valamit javult a helyzet a szövetkezetek építkezését illetően. Ettől kezdve ugyanis a közös gazdaságok a Földművelésügyi Minisztérium szakirányítása alá tartoztak. A járási mezőgazdasági osztályok státusa 1953-tól építési előadókkal gyarapodott. Az akkori lehetőségeknek megfelelően ezek a beosztottak azokból a szövetkezeti mesteremberekből kerültek ki, akik korábban a legjobb épületeket készítették a járásban. Később építési vizsga, majd a technikum elvégzésének feltételéhez kötötték ezt a munkakört. Ma már nehezen mérhető le, iiogy ténykedésüknek milyen előnyei voltak az első években. A toldozás-foldo- zás ekkor már nem sokat segített, hiszen az igények egyre növekedtek. Csakhogy: sem tervező, sem kivitelező nem volt. Próbálkoztak a ktsz-ekkel, ám ezek teljesítőképessége is gyatra volt még akkoriban. Ezért 1954 —1955-ben két-három község iparosaiból úgynevezett „vándorbrigádokat” szerveztek. Viszonylag még ezek szolgálták legjobban a közös építkezés ügyét. Típustervek szerint A szövetkezeti építkezés tervszerű formája 1956. után alakult ki. Mint megyei szerv, létrejött a Beruházási Iroda. Nemcsak a közvetlen építési szervezés feladatait vette át, de hozzáfogott az átgondolt majortelepítéshez is. Korábban ugyanis oda építkeztek, ahová a tsz-ek vezetői éppen jónak látták; ezer holdra már nagy majorságot terveztek, anélkül, hogy figyelembe vették volna a víz, villany, legelő, az út, piac közelségét, a vetésszerkezetet, s még sok más fontos tényezőt. Az iroda valamennyi község és város határában nemcsak a meglevő, hanem a később létrejövő szövetkezeti gazdaságok részére is kijelölte a majorközpontot. Kialakult a népes műszaki gárda, s a kivitelezésbe bevonták a nagyobb állami vállalatokat is. Még a házilagos építkezésekhez is központilag utalták ki az építőanyagot. A minisztérium kebelében ténykedő AGROTERV típustervei — amelyek nagy választékban készültek — egyhamar kiszorították a maszek-terveket. Most már valóban nagyüzemi létesítmények készültek, egyre több lett a százférőhelyes tehénistálló, amelyet 1956. előtt csak egy-két gazdaságban építettek. Megkezdődött a majorok villamosítása, s megjelentek az első önitatós betonjászlak is. Szükség esetén az iroda jogi képviseletet is vállalt a közös gazdaságok részére, ha építkezés közben viták merültek fel. A forradalmi munkás—paraszt kormány 1957-ben kiadott első 3004-es rendelete, majd a többi kedvezett a tsz-építkezéseknek, minthogy a legjelentősebb támogatást a beruházásokhoz biztosították. A majorok teljes kiépítése Gonoszkodás Ízlésesen öltözött diák áll az autóbusz peronján. Nincs sok utas, így van idő arra, hogy puszta időtöltésből alaposabban szemügyre vegyék egymást az emberek. Persze, a figyelem rendszerint arra irányul, akin valami különleges látható. Ezúttal a fiatalemberen akadnak meg a szemek. Ami különös, szokatlan, tehát idegzetbor- Eoló, — az a fiú tiszta, szép sportszatyra meg a bennevaló. A pirosfekete kockás táskában ugyanis semmi más nincs, csak egy hatalmas vasdarab. Biztosan, megvan 10 kiló, *és az is szemet szúr, hogy meglehetősen rozsdás. A diák nyugodtan áll. Lábánál súlyosan lóg a szatyor a vassal, ami lehet traktor-, eke- vagy marógépalkatrész is. Le is tehetné maga mellé a sarokba, hiszen nehéz tartani. De ő csak csün- geti a vasat a táskával, még bele is dől az állásba, hogy helyzete stabil legyen. Mozdulatlan szemmel néz ki a buszablakon. Lélekben nagyon messzire járhat innen. Sem tartásában, sem ruházatában, sem arckifejezésében nincs kihívó, kirívó. Azt az ormótlan vasat is úgy tartja, mint ahogyan rendes férjek szokták a piacon vásárolt krumplit, káposztát, zöldséget — tekintélyük féltése nélkül, magától értetődően hazacipelni. Mégis kikezdik a legényt. Először a kocsi közepén ülőik. — Figyeli?... Egy m a i fiatal. — Az, az. Én is észrevettem. Ez is valami hobby lehet, azzal a vassal. — Feltűnési viszketeg- ség! Itt hézag van — mutat saját homlokára az egyik sárga képű honpolgár. — Inkább valami fogadalom lehet.;. Rekordkísérlet, hogy vajon mennyi ideig cipeli. — Ahelyett hogy tanulna. .. Pedig a szülei mindent megadnak neki. Egy izgatott szemű, gyanakvó arcú, sápadt férfi teljesen indokolatlan . gyűlölködéssel szól oda a fiúnak. — Mondd, fiam, van neked normális eszed? Mit hőzöngsz itt azzal a vassal? Nem látod, hogy mindenkit megbotránkoztatsz? A diák nem zökken ki nyugalmából. Csak egy picit pirosodik ki, míg igen szerényen megmagyarázza. — Bácsi kérem. Leestem a tornaszerről, s úgy sérült meg a könyököm, hogy nem tudom a karom kiegyenesíteni. Az orvos így rendelte. Míg helyre nem jön, ezzel a nehéz vassal kell szoktatni, hogy húzódjon a karom. Érdekes. A felnőttek elnémulnak, de mindegyik olyan arcot vág, mintha vérig sértődtél! volna. Ilyen nehéz elviselni, ha melléfogunk? — th —n A mezőgazdaság átszervezése után az addig elkészült közös létesítmények befogadóképessége egyszeriben eltörpült a megsokszorozódott állatállomány elhelyezésének igényéhez képest. Az addigi „masszív építkezéssel” nem látszott megoldhatónak a feladat. Ekkor született meg kormányunk elhatározása: átmenetileg, a szövetkezeti gazdaságok készítsenek egyszerűsített, favázas épületeket. Kezdetét vette a szerfás építkezés időszaka, amelyet ma már szintén kellő távolságból szemlélhetünk. Egyébként azok a tsz-ek, amelyekben lelkiismeretes munkával hoz'ták létre és téliesítették a szerfás épületeket, még jó néhány évig megfelelően hasznosíthatják őket. Jelenleg már csak juhhodályo- kat és górékat készítenek szerfából. Helyette mindinkább tért hódítanak a vasszerkezetek, az előre gyártott panelek. Nem, ritkaság, hogy 160 tehén részére építenek négysoros istállót egy gazdaságban, duplabojler beépítésével, vagyis állandó melegvíz biztosításával. A sertés- és a baromfitenyésztésben infra- lámpás melegítőket alkalmaznak. Megkezdődött az állattenyésztés gépesítése. A soron következő feladat a majorok teljes kiépítése. A Beruházási Iroda a koncentrált beruházás és a komplex kivitelezés elvét igyekszik megvalósítani. Egyebek között ezért is tervezik két évre a beruházásokat. Az eddig elkészült szövetkezeti építmények összes értéke meghaladja a 700 millió forintot. A tucatnyi uradalmi majorság csordakútjainak legtöbbje beomlott. Helyettük magasbr nyúlnak a csillogó hidroglobv. sok, H. D.
