Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Ne érlsük félre! Az elmúlt napokban idősebb nőbeteg keresett fel, akinek egyik mellét rák miatt eltávolí­tották, s most a másik melle is beteg, rákos, azt is el kell tá­volítani. A beteg ebbe nem akart belenyugodni, mondván a rádióból hallotta, hogy már van olyan injekció, mellyel a rákot gyógyítani lehet. Hosszas magyarázatba kezd­tem. Lényege: valóban van ilyen injekció. Ám, ma még a műtét a megbízhatóbb, s ezt kell — a tökéletes gyógyulás eredménye érdekében — más gyógyítási módokkal kiegészíte­ni. Általában meg kell jegyezni, hogy a rákkezelésben az eddig ismert három klasszikus kezelés mellé — műtét, besugárzás, tü­neti kezelés — mint újonnan felfedezett gyógyszer, csatlako­zott a Merapid, Degranol és a hormonok, továbbá a vitami­nok, s más, nem fajlagos gyógy­szerek — pl.: vérátömlesztés —, diéta. Ezek — egyiket a másik­kal kombinálva — fokozzák a rákos szervezet ellenállóképes­ségét a szervezetet romboló kór­ral szemben. Az úgynevezett rákellenes gyógyszerek egyik első formája az ismert harci gáz: a mustár­gáz volt, majd a mustámitro- gén használata terjedt el. Ám, még ez is nagyon mérgező. Ezt a mérgező hatást kívánták meg­szüntetni a magyar kutatók — Varga, Kellner, Németh, Sellei — a BCD, Degranol nevű gyógyszerre], amelynek azonban — az eddigi megfigyelések sze­rint — nem a daganat vissza­fejlesztésre van hatása, hanem a műtét utáni daganatképződés megakadályozásában, de bevált fehérvérűség kezelésében is. Ne értsük félre tehát a hal­lottakat, mert ebből nem egy­szer saját magunknak lehet ká­runk. Mi hirdetjük, hogy a rák gyógyítható, erről tanúskodnak a TIT-tel közösen, évről évre megrendezett előadásaink. Ám, leghelyesebb, ha a gyógyítás módjának megválasztását a be­teg orvosára bízza. I?r. Hollósy Károly kórházi főorvos, Kalocsa ______s_____ Ta vaszi gyermekdival SZÍNEK A LAKÁSBA Tudományos vizsgálatok hosszú sora foglalkozik a szí­nek hatásával, és ezeknek a vizsgálatoknak a tanulságát kell levonnunk akkor is, ami­kor lakásunk színeiről beszé­lünk. Vannak meleg és hideg szí­nek. Egyesek a napsütést idé­zik, mások ködös, borongós hangulatot ébresztenek. Sár­gás, ekrü színű csipkefüggö­ezért ajánlatos a rekamiét és a nagy karosszéket sötét szín­nel bevonni. Emellett szinte szabály: egyszínűhöz mintásat, mintáshoz egyszínűt lehet vá­lasztani; két egyszínűt könnyű összehangolna, de két mintás­nak az ízléses egymás mellé helyezése nem biztos, hogy si­kerül. A lakásban egy-egy szo­basarok önálló egység is lehet, viszont mindenhez kell illesz­A székek szövete palaszUrke spiccelt hatású, a fotelek és a rekamic erős szilvakék, a sötétítőfüggöny kék-szürke-fehér-fekete csíkos, a gépi perzsaszőnyegek modem mintájában ugyanezek a színek ismétlődnek. Kellemes színfolt az asztalon álló vörös-eozinos porcelán váza. kednie a függöny, a szőnyeg színének, mintájának. A kombináltszoba-gamitú- rák születésének idején köt szín vált közkedveltté: a bor­sózöld és a bordó. Talán azért, mert ezek ünnepélyes, repre­zentatív hatásúak, és ráadá­sul „nem piszkolódnak”, Ma, a porszívógép és a szintetikus alapanyagú kárpit-tisztítósze­rek idején a piszkólódás nem lényeges. Ma már oda is el­jutottunk, hogy lakásunkat neon reprezentatívnak, hanem kellemesnek akarjuk látni. Így a zöld és a bordó mellett a színváltozatok és minták so­kaságából válogathatunk. A bútorok bevonóanyaga általában szolid mintájú, sokszor nem is mintás, hanem csak szövése, változó fonalvastagsága adja a min­tázatot. Az ilyen szövethez könnyű a többi lakástextilt kiválasztani. A könnyű fehér, vagy ek- rüszínű függöny nem számít színfoltnak. Hiszen nappal a környezet színei, fényei átha­tolnak rajta, este elékerül a sötétítőfüggöny. Ennek kivá­lasztására viszont nagy gondot kell fordítani, hiszen este nagy felületet borit be, nappal pe­dig színnel keretezi az ablakot. P. M. Válaszol az illetékes Az egész szobát beborítja a mohazöld buklészőnyeg. A heverők huzata mustárszín, a karosszéké fehér-fekete beszövésekkel. A sö­tétítőfüggöny zöldessárga, mintája saját színének erősebb és gyen­gébb változata. A szoba színösszhatásához tartozik a bútor vöröses mahagóni színe. nyön keresztül derűsebbnek: erősen kékített, tehát hideg­kék hatású fehér függönyön át hűvösnek hat az utca képe. A sárga, a narancsszín ünne­pélyes és vidám, a kékeszöld hűvös, a sárgászöld nyugtat. A színek nemcsak hangu­latunkat befolyásolják, ha­nem optikai hatásuk is van. Mindkét hatással számolni kell a lakásban, a falak szí­nének, a berendezés tárgyai­nak összeválogatásánál. A modem falfestés nagy, egyszínű síkokra törekszik. A hengeréit mintát — amely­nek elsődleges célja a festés hibáinak eltüntetése — számű­zi. Ha mégis szükséges a hen- gerezés, minél egyszerűbb le­gyen a formája és a színe is. A falra festett tagolások vi­szont teljesen feleslegesek. A mennyezet alatt alkalmazott lécutánzat eredeti szerepe az volt, hogy a valóságosnál ala­csonyabbnak tüntesse fel a szo­bát. Ma ezt a hatást egysze­rűbb eszközökkel érjük el. Túl magas szoba alacso­nyabbnak látszik, ha a meny- nyezetét sötétre festik,, az ala­csony szobát viszont maga­sabbnak érezzük, ha viszony­lag sötétebb falai fölött vakí­tóan fehér mennyezet van. Optikai hatást érhetünk el a falfelület függőleges, vagy víz­szintes csíkozásával is, de ez­zel csínján kell bánni, mert az eredmény zavaró is lehet. Divatba jött a szoba falait többféle színűre festeni. Ha sötét a szoba, az ablakokkal szemközti falat kell világossá, fényvisszaverővé alakítani. A beugró résznek, vagy a kály­ha környékének adhatunk sö­tétebb színt. Alapszabály, hogy a különböző színek fal­tól falig érjenek, s a mennye­zettel is éppen a hajlásszög­ben találkozzanak. A teret tágítani nemcsak festéssel lehet, hanem a bútorok elhelyezésével is. Kisméretű, alacsony bútorok egy sorba helyezése nyújtja a teret, ha egy-egy magasabb darabot Iktatunk közbe, ez osztja a távolságot. A sötét szín kicsinyítő, a világos szín tágító szerepe a bútorokra, la­kástextilekre is vonatkozik, Miért nem kapható joghurt ? Lapunk február 21-i számá­nak otthon rovatában közöl­tük Mihóczy Vendel kecske­méti egészségügyi dolgozó le­velét, amelyben választ kért arra, hogy miért nem kapható joghurt a kecskeméti tejüzle­tekben. A levélre Fésűs Lajos, a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat kecskeméti» üzemének vezetője az alábbi választ küldte szerkesztőségünkbe: „Teljes mértékben egyetértek a joghurtnak a cikkíró által is jel­zett jó tulajdonságaival, fontossá­gával a táplálkozásban. A fogyasz­tók részéről sem először nyilvánul meg az igény iránta — de mind­eddig nem tudtuk kielégíteni. A kecskeméti tejüzem jelenlegi hely­zete ugyanis — a már gyártott termékeken kívül — újabb válasz­tékot nem tesz lehetővé. Az üzem — bár korszerű gépekkel rendel­kezik — zsúfolt, és annyira szűk, bogy jelenlegi feladatát is csak a legnagyobb nehézségek árán tudja ellátni. A feldolgozott tejmennyi­ség e napokban kétszeresen, nyá­ron pedig háromszorosan is meg­haladja az üzem névleges kapaci­tását. Ezenkívül a joghurt gyártá­sához szükséges berendezés, fel­szerelés — hűtőkamra stb. — sem áll rendelkezésre. Budapestről való szállítással évekkel ezelőtt ugyan már kísérleteztünk, de ez a pró­bálkozás a rövid szavatossági ha­táridő és főleg a szállítás okozta minőségi romlás miatt nem járt eredménnyel. A joghurtellátást, valamint a régóta joggal igényelt palackozott tejet és egyéb ízesí­tett készítményeket ezért csak a közeljövőben — előreláthatólag ket-három év múlva — megépülő új tejüzem tudja biztosítani.” Recept PALACSINTA VANILIAKREM­MEL. Kisebb, vékony palacsintá­kat sütünk. Krém: 3 tojás sárgá­ja, 10 dkg cukor, 5 dkg liszt, 3,5 dl tej, vanília. A tojássárgáját a cukorral, liszt­tel, vaníliával, kevés hideg tejjel simára keverjük, majd felöntjük a többi forró tejjel, s folytonos ke­verés mellett gyorsan felforraljuk. Azon melegen hozzákeverünk 2 tojás fehérjéből, 6 dkg cukorral felvert kemény habot. Ezután a palacsintákat megtöltjük, összecsa­varjuk és megfelelő tálra rakva sütőben átforrósítjuk, vaníliás por­cukorral beszórjuk. Iá eaves aggoao 99 ** édesanya! Leve­léből nekem úgy tűnt, hogy az ön fia nem lát jó példát otthon. Hiszen Ön a gyermekei dolgaiban az édesapa ellen van. Ebben nincs igaza, s én mint két gyermek édesanyja, nem is tanácsolom, hogy így folytassa. A gyereket megértőén, de nem elfogultan, együtt kell nevelni. Mi is így neveljük gyerekeinket s együtt szoktuk megbe­szélni, hogy mit ve­szünk nekik. Ha meg­próbálja a férjével egyetértésben, de min­denesetre kevesebb ké­nyeztetéssel nevelni a gyereket, bizonyára a férje sem fog azért ha­ragudni, ha egy naran­csot megvesz. De a jó falat is közös legyen, mert a kivételezés nem vezet jóra. S ezt most, amikor mindenki elég­gé jól táplálkozik, nem is indokolja semmi. Tisztelettel egy jóaka­rója: F. F.-né.” * emcsak Önnek, 991 * minden szülő­nek vágya, kívánsága, hogy gyermeke okos, művelt, öntudatos, be­csületes emberré vál­jék. De mit is kell ten­nünk, hogy ezt elér­jük? A nevelés ered­ménye sok mindentől függ. Elsősorban a szü­lőtől, a szülői ház har­móniájától, a szülők egymáshoz való viszo­nyától, a gyermek kör­nyezetétől és nem utol­sósorban a társadalom­tól. A nevelésben — kétségtelenül — legne­hezebb feladatuk a szülőknek van. Ezek közül is alapvető: a gyermek szoktatása, nevelése az otthoni munkára, egymás se­gítésére, szeretetére. Ez — levele alapján ítélve — hiányzik az ön nevelési módszerei közül, s ezt pótolnia kell. Másik jó tanács: a gyermek járjon min­dig tisztán, egyszerűen — de sohasem feltű­nően. A jól kereső szü­lők jó része törekszik ma még arra, hogy az ő gyereke járjon a leg­szebb ruhákban. De az is tapasztalat, hogy ilyenkor a gyermek könnyen önzővé, ön­teltté, fölényessé vál­hat pajtásaival szem­ben, s az ilyen társa­kért nem nagyon ra­jonganak a tanulók... Ökrös János, pedagó­gus, Balotaszállás.” * A z, hogy most job- H ban élünk, mint 20—30 évvel ezelőtt, nem indokolja — ha módunkban áll is — a gyerekek elkényezte- tését. Ebben a férjé­nek van igaza, ön aka­ratlanul rontja el a gyermeke jellemét, az­zal, hogy kiszolgálja, s neki nem hagy mtís gondot, mint hogy ezt elfogadja. Most szíve­sen tisztogatja fényes­re a cipőjét, nem is gondol arra, hogy így könnyen piperkőc lesz a gyerekből, aki min­dent készen vár, sem­miért nem töri magát. Nagyon helytelennek találom, hogy meg­fosztja gyerekét a jól végzett munka örömé­től, a munka elvégzé­séért járó dicsérettől. Ne higgye, hogy ilyen nevelés után jobban boldogul majd az élet­ben, mint az édesapja. Zoboki Jánosné, Kecs­kemét.”; í/íia a gyermeknevelésről A héten újabb leveleket hozott a posta a rovatunk február 21-i számában megjelent tanácskérő levélre. Mint a múlt héten közölt első visszhang, ezek is számos tanáccsal szolgálnak a vitaindító levél írójának, s mindazoknak, akik hozzá hasonló gondokkal küzdenek. E levelekből közlünk most részleteket.

Next

/
Thumbnails
Contents