Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-06 / 55. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XX. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ara 60 fillér 1965. MÁRCIUS 6, SZOMBAT Bővítik, korftzarfisftlk & megyei mozihálózatot Minden községben megvalósítható a szélesvásznú vetítés A Bács-Kiskun megyed Mozi- üzemi Vállalatnál Zsják Pál főkönyvelő tájékoztatta lapunk munkatársát a vállalat tavalyi eredményeiről és az ez évi fejlesztési tervekről. A vállalat elsőrendű törekvése, hogy minél több filmszínházban lehetővé tegye a szélesvásznú vetítést. Ehhez természetesen a' mozik költséges átalakítása szükséges. 1964-ben nyolc mozit alakítottak át szélesvásznúvá. A kunpeszéri és móricgátd művelődési otthonban eddig csak alkalmi vetítéseket tartottak. Ez a két község tavaly állandó jellegű keskenyfilmes mozit kapott. Tiszaújfalun, Tázlá- ron és Gátéren korszerűsítették a keskenyfilmes mozikat. 1964-ben kezdték el a szerem- lei, a solti és a kecskeméti Árpád mozi nagyarányú felújítását. A solti mozi felújítása 200 ezer, a szeremleié 400 ezer, a kecskeméti Árpád mozi felújítása 1 millió 400 ezer forintba kerül. Az Árpád mozi, amelynek belső berendezését is teljesen kicserélik, ez év júliusában nyitja meg kapuit. Az idei fejlesztési tervekkel kapcsolatban közölte a főkönyvelő, hogy a felújítási keretük kimerülőben van, ezért az idén aránylag kevés felújításhoz kezdenek hozzá. A keceli és hartai mozik átépítését megkezdik ugyan ebben az évben, de a rekonstrukció befejezése áthúzódik 1966-ra. A dunapataji mozi még ebben az évben új előcsarnokot kap. A nemésnádudvari keskenyfilmes mozit ugyancsak szélesvásznúvá alakítják át ebben az esztendőben. Ehhez az átalakításhoz a községi tanács a KÖFÁ-ból 100 ezer forint hozzájárulást biztosít. A bátyai keskenyfilmes mozi ívlámpás vetítésűvé való átalakításához a községi tanács 100 3 ezer forintot adott. Az ívlámpás keskenyfilmes vetítés Rohr- bacher Bélának, a Mozáüzemd Vállalat műszaki vezetőjének és Baranyi Ferencnek a közös újítása. A lényege az, hogy ívlámpás vetítéssel keskenyfilmes moziban is lehet szélesvásznú vetítést végezni. Csupán a vetítővászon átszerelése szükséges. A Moziüzemi Vállalat műszaki gárdája felajánlotta, hogy április 4. tiszteletére az illetékes szerelő vállalatoknak adott megbízatás helyett maguk alakítják át szélesvásznúvá a solti, a soltvadkerti, bácsbokodi, csávolyi és homokmégyi mozikat. Szánkon ívlámpás vetítés ű keskenyfilmes mozit nyitnak. Az így elért megtakarítás mintegy 250 ezer forint lesz. B. J. Üresjárat „Még mindig sok a felesleges értekezlet” — summázta véleményét egyik ismerősöm, amikor afelől faggattam, miben látja előrehaladásunk akadályait, fékező tényezőit. Valóban olyan jelentős dolog vojna ez, hogy a nyilvánosság előtt is érdemes beszélni ró’a? — tettem fel ezután másoknak is a kérdést, és sajnos, igencsak egybehangzó volt a válasz. Általános tapasztalat, hogy hiába küzdünk évek óta az „üresjáratú” értekezletek ellen, a tanácskozásoknak, megbeszéléseknek ez a típusa nem halt még ki ma sem, sőt, új meg új . formában jelentkezik, mint az a bizonyos mesebeli sárkány, amelyiknek hiába vágják le a fejét, mindig nő helyette másik. Vajon mi a táplálója ezeknek a vadhajtásoknak, mért értekezünk és ankétozunk any- nyit — ha egyszer úgy érezzük, feleslegesen koptatjuk a szánkat és pazaroljuk az időnket? Miért nem tiltakozunk a legnagyobb érték, az emberi munkára fordítható drága percek és órák féktelen pazarlása ellen? Hiszen ez is pazarlás — legalább annyira, mint az anyagi eszközök herdálása, amelyet bűnnek tartunk es el is ítélünk minden fórumon. A Kiskőrösi Állami Gazdaságban Első kísérlet az országban nillllillllllll!lllllllllllllllllllllll!lllllllllllllllll!l!llllllllllll! minden munkafa^arnssoi villamesltanak A Kiskőrösi Állami Gazdaságban több irányú kísérleteket végeznek a mezőgazdasági munkák, valamint az állattartás korszerűsítésére. Külföldi, valamint hazai tapasztalatok alapján itt épül az ország legkorszerűbb tehenészeti telepe. A szarv asmarha-tenyész^- tő központban helyet kap minden olyan járulékos létesítmény, amely az üzemághoz tartozik; egyebek közt külön ellető, bor- júnevelő, tejház, takarmány készítő, betegállat-istáliló és a hideglevegős rendszerű szónaszá- rítókkal felszerelt szérüskert is. Az épületrészeket — amelyek közül a legnagyobb a három, egyenként 108 férőhelyes tehénistálló és a 110 férőhelyes bor- júnevelő — betonutak kötik ösz- sze, amelyeken gumikerekű targoncákkal végzik majd a szállítást. Korszerűen végzik a borjak mesterséges nevelését is. A „bölcsődében” automatikus rendszerrel történik majd az állatok etetése. A nevelőház „konyhájából” a zárt rendszerű alumíniumtartályokból — ameÖsszeült a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Pénteken a Parlament vadásztermében összeült a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az ülésen — amelyen részt vett közéletünk számos neves személyisége — Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitóc, majd Erdei Ferenc, a Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott beszámolót a mozgalomnak a 3. kongresszus óta végzett munkájáról és az idei feladatokról. (MTI) Hazaérkezett a Lipcsei Vásáron járt magyar delegáció Pénteken hazaérkezett a Német Demokratikus Köztársaságból a jubileumi Lipcsei Vásáron Apró Antalnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésével részt vett magyar kormányküldöttség. A küldöttség tagja volt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Pap János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta. (MTI) lyekben állandó hőmérsékleten tartják a tejet — csővezetéken jut a műtőgyekbe a táplálék. A telepen minimálisra csökkentik a kézi erővel végzendő munkát, gépesítik a fejést, a tejszállítást, a trágya eltávolítását pedig csillék helyett olasz mintájú szalagrendszerrel végzik. A gazdaságban megkezdték az ország első mezőgazdasági villamosítási kísérletét is, a Villamosítási Kutató Intézet mérnökeinek irányításával. A pusztai üzemrészekben minden olyan munkafolyamatot, amelyet eddig robbanómotorokkal végeztek,villamosítanak. így például árammal üzemeltetik az öntözőgépeket, a szállítótargoncákat, s a takarmánykészítés valamennyi munkafolyamatát végző gépeket. Műanyag — színes fém helyett A Vegyiműveket Szerelő Vállalat tiszakécskei gyáregységében (volt Permetezőgépgyár) idén elkészül az új típusú mű- anyagtartályos háti permetező- gépek null szériája. Ezzel párhuzamosan a nagynyomású permetezőgépek tökéletesítésén is fáradoznak az üzem szakemberei. Színes fém helyett mű- anyggal bevont acéllemezből készítik a tartályt. Képünkön Kiss Bálint műszaki fejlesztési előadó és Lovas István lakatos mutatja be az általuk készített műanyagbevonó gépet. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bonyolult kérdés ez, mondhatja bárki, aki maga is szenvedő alanya a törvényszerűnek látszó mechanizmusnak, amely emberek ezreinek heti munkáját veti gúzsba szinte rendszeresen. Mert lássuk csak — pörgeti a naptár lapjait, amely teli van előjegyzéssel; akárhogy nézzük, mindegyik fontos a maga nemében. Itt a felettes szerv hív tanácskozásra, emez egy társadalmi bizottság ülése, a következő a heti munkaértekezlet, a negyediket magam hívtam össze, hogy tovább adjam a kapott instrukciókat... S már el is telt a hét. Szinte minden napra jutott egy-egy értekezlet vagy megbeszélés. S kiderül ilyenkor, hogy sok községben, városban majdnem ugyanazok az emberek jönnek össze — más-más minőségoen, a legkülönfélébb tanácskozásra. Van, akinek öt-hatféle funkció nyomja a vállát, s roskadozik a terhek alatt, míg mások kivonják magukat mindenféle társadalmi elkötelezettség alól. De ez csak az egyik hiba, ha nem is könnyű rajta segítem. Tetézi ezt az azonos jellegű értekezletek nagy száma. Amikor a különböző szervek — a félévi, évi munkatervek összehangolását elmulasztva — egyazon témát tűznek megvitatásra, ahelyett, hogy különböző oldalról segítenék, sajátos feladataiknak megfelelően, a közös célok megvalósulását. Amikor a kereskedelem, a szolgált ^ós, a kommunális ellátás, a társadalmi bíróságok munkája vagy a cigánylakosság helyzete majdnem azonos jelentés formájában és nézőpont alapján szerepel például a helyi tanács és pártbizottság munkaterviben is — nyilván feleslegesen. Itt egyszerű koordinálási művelettel lehet segíteni a párhuzamosság megszüntetésén. Nehezebb ennél az egyes szakterületek módszerbeli hiányosságainak leküzdése. Amikor egy-egy hivatali szerv csak értekezlet formájában tudja elképzelni az operativitást, saját és az alsóbb szervek munkájának megszervezését, ellenőrzését. Értekezlet és körlevél — ez a sablon kísért még sok helyen a helyszínen való segítés, beavatkozás, elemző tevékenység és hosszabb időszakra szóló felmérés, eligazítás helyett. A „szájbarágós” üli meg az ilyen tanácskozások légkörét, s csak a fokozott önállóság, az egyszemélyi felelősség növelése lehet az ellenszere ennek az át- kos betegségnek. , Megfontolandó még az is, hogy vajon munkaidő alatt milyen jellegű megbeszélést lehet és érdemes összehívni? Van ahol csak így számolnak; nekünk a reszortunkba vág, tehát megtartható munkaidőben. S azzal nem törődnek, hogy a meghívottak vagy más munkaterületek dolgozói — a saját munkájukat teszik félre ezalatt. Társadalmi tevékenységet ne kívánjunk senkitől a hivatali elfoglaltsága, termelő, kenyérkereső munkája terhére — ez nyilván alapvető követelmény ilyen esetben. S talán akkor a félnapos értekezletek ideje is lecsökken majd egy-ket órára, hiszen a saját szabad idejével mindenki igyekszik okosan és takarékosan gazdálkodni. Csak néhány jellemző vonását soroltam fel az „üresjúra- tú” értekezleteknek és az azt kiváltó okoknak. De talán eny- nyi is elég a megítéléshez: nem kilátástalan küzdelem az ellene folytatott harc. Szerencsére nem az ilyen jellegű tanácskozások vannak túlsúlyba1*, s nem is volna helyes, ha mechanikusan mindenféle szervezett megbeszélés ellen hadakoznánk. De a felesleges szószapc- rító összejövetelek szamát csökkenteni mindenképpen hasznos vállalkozás. Feltéve, ha ennek módozatait nem egy újabb értekezleten ak ríjuk megvitatni... F. Tóth Pál
