Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-05 / 54. szám
Világ proletárjai, egyesüljelek 1 / XX. ÉVF. 54. SZ. Ara 60 fillér 1965. MÁRC. 5, PÉNTEK Mi akarsz lenni? Acs a magasban Hideg szél süvít 30 méter magasban az épülő 600 vagonos Kecskeméti Tárház tetején. Már a tetőtér állványozását végzik — az időjárással is dacolva —az ÉM. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ácsai. A tárházat építő kollektíva a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére folyó munkaverseny keretében elhatározta, hogy a módosítással engedélyezett határidő — június 30-a — előtt egy hónappal adja át rendeltetésének a létesítményt. Képünkön Illés László ács „fittyet hányva” a hideg szélre állványoz. A háttérben a leninvá- rosi házak láthatók. (Pásztor Zoltán felvétele.) TÁYLATI TERVEKET KÉSZÍTENEK Több mint 25 ezer beiden öntöznek a vízgazdálkodási társulatok Szivattyúikat átadják a termelőszövetkezeteknek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1966—1970-es évekre szóló tervek egyeztetése céljából Bukarestben és Prágában folytatott tárgyalásairól. Az aláírt jegyzőkönyvekre alapozódnak a harmadik ötéves terv időszakára megkötendő hosz- szúlejáratú külkereskedelmi egyezmények. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A tudományos és felsőoktatási tanács főtitkára beszámolt a szakemberek külföldi tanulmányi munkaútjainak múlt évi tapasztalatairól. A beszámoló megállapította, hogy a tanulmányutaknak ez a formája eredményesnek bizonyult, elősegíti a szakemberek továbbképzését, lehetővé teszi, hogy fél évtől két évig terjedő időn át külföldön tefcielő, kutató- tervező, illetve felsőoktatási munkában vegyenek részt, s ily módon speciális ismereteket szerezzenek. A kormány a beszámolót tudomásul vette, s az ez évi feladatokra határozatokat hozott. Az állami díj és Kossuth díj bizottság elnöke előterjesztette a bizottság javaslatait az idei állami díjak és Kossuth-díjak, továbbá a Magyar Népköztársaság kiváló művésze és a Magyar Népköztársaság érdemet művésze címek odaítélésére; a kormány a javaslatokat megvitatta, határozatot hozott, majd napi ügyeket tárgyalt. (MTI) A megyénkben működő öt vízgazdálkodási társulat az elmúlt évben csaknem 55 millió forint értékű munkát végzett. Ebből mintegy 33 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az öntözés fejlesztésére fordítottak. Ezáltal kevés híján ötezer holdnyi olyan terület vált ön- tözhetővé, amelyre korábban nem hullott mesterséges eső. A korábbival együtt a társulatok összesen több mint 25 ezer holdat tettek alkalmassá tavaly az 520 termelőszövetkezeti üzemegységet villamosítanak az idén A Magyar Villamosművekhez most beérkezett összegező jelentések szerint a múlt évben nagy lépéssel haladt előre a mezőgazdaság villamosítása Az áramszolgáltató vállalatok 730 termelőszövetkezeti üzemegység villamosítását kapták feladatul, a tervet azonban túlteljesítették, 790 üzemegységbe juttatták el az elektromos energiát, 810 kilométer nagyfeszültségű vezeték, 14 kilométer Kisfeszültségű bekötővezeték és 889 transzformátorállomás megépítésével. A túlteljesített program végrehajtásához a Földművelésügyi Minisztérium 127 133 forintot bocsátott az áramszolgáltató vállalatok rendelkezésére. Az idén 100 millió forintet irányoztak elő a termelőszövetkezetek villamosítására. Ebből az összegből 570 kilométer nagyfeszültségű, 10 kilométer kisfeszültségű vezetéket, 500 transzformátorállomást építenek. így 520 termelőszövetkezeti üzemegységben gyulladhat ki a villany és használhatnak elektromos gépeket. Az 1965. évi program végrehajtásával az előírás szerint 3079-re szaporodik a második ötéves tervben villamosított termelőszövetkezeti üzemegysé gek száma. Ezt a tervelőirányzatot azonban az áramszolgáltató vállalatok előreláthatólag túlteljesítik. (MTI) öntözésre. Jó munkát végeztek az öntözéssel kapcsolatos járulékos beruházások előkészítésében is: több helyütt megtervezték az esőztetés alá kerülő nagyüzemi táblákat. A társulatok az elmúlt évben több _ mint négymillió forintot fordítottak az öntözési berendezések üzemeltetésére. A margi'ttaszigetá kivételével valamennyi társulat foglalkozott az úgynevezett „vízkormá- nyozással”, ami annyit jelent, hogy a közös gazdaságok részére csatornákba juttatták az öntözővizet, amelyre aztán rákapcsolhatták a szviattyúkat. A gyakorlat bebizonyította, hogy a gazdaságok számára előnyösebb, ha saját gépeikkel maguk végzik az öntözést. Ennek az irányzatnak megfelelően a Kiskunsági és a Bácskai Vízgazdálkodási Társulat már elhatározta, hogy hordozható berendezéseit az idén átadja a területén gazdálkodó szövetkezeteknek. Tavaly több mint 900 ezer forint értékű műszaki tervet készítettek a társulatok mérnökei, szakembered. Minden munkájuk tervdokumentáción alapult; zömmel az idei ténykedések terveit is elkészítették. Érdemes megjegyezni, hogy távlati céllal a Homokhátsági Vízgazdálkodási Társulat foglalkozott az Orgovány környéki kártékony vizek megszüntetésének lehetőségeivel is. A Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat hasonló tervet dolgozott ki a Kerekegyháza melletti Kondor-tó hasznosítására vonatkozóan. A Bácskai Vízgazdálkodási Társulat az Igali csatorna mentén, Vaskút és Gára határában tervez nagyszabású öntözést. A bácskai és a kalocsai társulat tavaly' új székházat építtetett. Az előbbié teljesen elkészült, az utóbbié néhány hónapon belül válik beköltözhetővé. Baján műhely telepet is létesítettek. Kalocsán talajszivárgási kísérleteket végeztek a majdan 4 elkészülő dunai vízlépcső jnűtárgyainak megtervezéséhez. A Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat félmillió forint értékű kotrógépet vásárolt, amely három és fél köbméteres markolóedénnyel rendelkezik. Ilyen berendezést még három másik társulat kap az idén. E gépek éjjel-nappal történő üzemeltetésével nagyrészt megszüntetik a munkaerőhiányt. Az elmúlt évben is csaknem 250 ezer köbméter földet termeltek ki a társulatok, s hogy ez 20 ezer köbméterrel több lehetett a tervekben szereplő mennyiségnél, már teljesen a markológépnek köszönhető. Az említett földmunkával 145 kilométer hosszú csatornát újítottak fel, s több mint 35 ezer holdat szabadítottak meg a belvizektől. ményesen. A korábbi helyzethez és az országos átlaghoz Képest igen jók az eredményeik. De az összképen belül akad még számos kirívó hiba, hanyagság, nemtörődömség is. Az egyik Kecskemét melletti külterületi iskolában például még az idén is úgy zajlott le a „pályaválasztási tanácsadás”, hogy az osztályfőnök a félévi bizonyítványosztás után a gyerekek kezébe nyomta a jelentkezési lapokat: Töltsétek ki! Aztán szépen összeszedte és továbbította anélkül, hogy megnézte volna, ki, hova jelentkezett. S főképpen anélkül, hogy befolyásolta, magyarázta, vagy biztatta volna növendékeit, elmondta volna, hogy kit mire tart alkalmasnak. így aztán ketten jelentkeztek középiskolába, a többi valamilyen ipari szakmára, s mindössze hárman maradnak otthon, de hajlandóságot azok se mutattak hozzá, hogy legalább a mezőgazdaságban szakmát szerezzenek. A pályaválasztás nagy fordulópont, komoly dolog az egyén és a társadalom szempontjából is. És sokkal nehezebb feladat annál, semhogy a véletlenre bízzuk. Ma már nemcsak érvekkel, hanem a jól dolgozó pályaválasztási tanácsadók és a lelkiismeretes pedagógusok százainak példájával is bizonyítható, hogy szükség van az irányításra és jó irányban befolyásolhatók a pályát választó fiatalok szándékai. Az iménti két példával szemben nagyon sok olyat lehetne tehát felsorolni, ahol nem a VIII. osztályban, félévkor „látnak hozzá” a munkához, hanem jóval előbb. Év elején, sőt, már az előző esztendőben megkérdezik a gyerekektől: Mi akarsz lenni? ... Erre és erre a pályára igen alkalmas volnál... Gondolkozz rajta!... (M. L.) Ipari tanuló-oskolai tanár ismerősöm mesélte: A napokban bejöttek hozz: két növendékének szülei, hog> a gyerekek szeretnének az üveges szakma helyett valami más1 választani. Segítsen a tanár úr hogy a lányukból fodrász lehessen. Mert elegük van belőle, mindig hidegben dolgoznak tönkremegy a bőrük. Ismerősöm, aki tudja, hogy mind a két gyerek apja kitüntetett tsz-tag, megkérdezte: — Ha már mindenáron szakmát akarnak változtatni, miért nem mennek el a mezőgazdaságba, például téjkezelőnek vagy baromfitenyésztőnek? Az sem hideg munkahely. — Azt nem! — felelték a szülők. — Fodrásznak, vagy legfeljebb gépírónak!... Hm! — nyelt egyet ismerősöm. Irodalomszakos, s nagyon jól tudja, mennyi baja van a két lánynak a helyesírással. Magyarból mind a kettő gyenge. A fiatalok egy hányada teljesen megalapozatlan óhajok szerint választ pályát, ahelyett hogy meggondolná, mire is vállalkozik, amikor középiskolába, technikumba vagy valamilyen szakmát tanulni jelentkezik. A középiskolások között nem egy csak azért jelentkezett, hogy ne legyen belőle fizikai munkás, s még a., szakmunkástanulók egy részét is nem a hajlamainak, érdeklődési körének megfelelő munka vonzotta, hanem aszerint választott, hogy nol könnyebb, hol nagyobb a cereset, melyik az úgynevezett ,jó szakma”. Sokan pedig azért lettek csupán ipari tanulók, mert el akartak kerülni a szú- eiknek — és nekik is — kenyeret adó mezőgazdaságból. Bács megyében a pályavd- asztási tanácsadók már harma- lik éve dolgoznak igen ered-
