Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

1965. március 4, csütörtök 3. oldal Felelősek a gépekért A gazdagodás idei lehe­tőségei felől érdeklődöm a sza­badszállási Lenin Tsz-ben. Menyhei László főkönyvelő vá­laszol: — Hogy a legfontosabbat em­lítsem, igen nagy szükségünk van egy gépszínre. Ezt előre­gyártott elemekből építjük meg 250 ezer forint költséggel. Vég­re megfelelő helyre kerül a 16 traktorunk — számuk nemsoká­ra hárommal növekszik —, to­vábbá a 14 pótkocsi, a teher- és személygépkocsink, s nem utolsósorban a mintegy 150 kü­lönféle munkagép. Értékük ösz- szesen három és fél millió fo­rint. Kiderül, hogy nemrégiben egy ütött-kopott raktárt is átalakí­tottak korszerű javítóműhellyé. Az átalakításra és az új felsze­relésre százezer forintot költöt­tek. Ez rövidesen megtérül, hi­szen nem kell már a gépeket a Solti Gépjavító Állomásra vin­niük, itt is szakszerű karban­tartást, vagy ha szükséges, ge­neráljavítást végezhetnek. ... Itt akár be is fejezhetném a tudósítást, de Locskai Ká­rolynál?, a tsz párttitkárának még fontos mondanivalója van: — A gépek kihasználása ak­kor lesz igazán célszerű, ha mi­nél kevésbé szorulnak javításra. Ezért az idén fokozott gondot fordítunk műszaki állapotukra. Alapszervezetünk január végén megtartott taggyűlésén úgy ha­tároztunk, hogy két személy, Huszár Károly, a traktorosok brigádvezetője és Kishalmi Já­nos műszaki raktáros naponta kétszer ellenőrzi a gépek álla­potát —•, amikor a traktorosok kiviszik és visszahozzák őket a munkából. A pártaiapszervezetnek e termelést ellenőrző sze­repe a költségek csökkentését célozza. A taggyűlésen határo­zatba foglalták azt is, hogy azok a traktorosok, akik elhanyagol­ják a napi karbantartást, illetve akiknek a gépeinél az üzem­anyagfogyasztás . indokolatlanul magas, nem részesülhetnek ju­talomban és üdültetésben. Előzetes számítások igazolják az intézkedés várható hatékony­ságát. Évente 100—110 ezer fo­rint megtakarítást érhetnek így el. Ez nagyjából akkora összeg, amennyit a gépműhely korsze­rűsítésére fordítottak. Másrészt pedig akkora, amely a munka­egység értékét három forinttal növelheti. Egyébkén! nemcsak a gé­pesítés, hanem a gazdálkodás minden területén a költségek ésszerű csökkentésére töreked­nek. A tsz kommunistái ennek jegyében egyénenként munkater­vet készítettek. Mindegyikük a munkahelyének megfelelően tett vállalást: Vass Istvánné ba­romfigondozó a kisállattenyész­tők szocialista brigádja cím el­nyeréséhez járul hozzá. Vaskó László raktáros a közös termény megóvása, Hegedűs Pál fogatos a jó állatgondozás, Safranka Je­nő szerelő a szakemberek kép­zése érdekében dolgozik. H. D. Az idén már felhasználják a Kiskunsági Öntözőcsatorna vizét Közös gazdaságunkban, a tas- si Rákóczi Tsz-ben, a legutóbbi zárszámadáskor 25 forintot ért egy munkaegység, majdnem öt forinttal többet, mint egy évvel korábban. Emellett nagy ered­mény, hogy tavaly sikerült meg­szüntetnünk a csaknem félmil­lió forint mérleghiányt is. Gaz­dáink többsége elégedett az el­múlt évi eredményekkel. Akik rendszeresen kivették részüket a közös munkából, azok az átlagosnál nagyobb jövedelemhez jutottak. így például Váradi Károly trak­toros egész évi keresete megha­ladta a 25 ezer forintot és Ba­lázs Miklós fogatos csaknem 28 ezer forint részesedéshez jutott. Az átlagos évi jövedelem egyéb­ként tíz és fél ezer forint volt. Szövetkezetünk tavaly nem egészen hatmillió forint bevétel­re tett szert. Valamennyi üzem­águnk jövedelmező volt, kivéve a tenyészkocatartást. Itt a nem megfelelő elhelyezés miatti nagyarányú elhullás veszteséget okozott. Éppen ezért az idei beruházás egymillió 200 ezer forintos összegének a nagyobbik részét a férő­helyek számának a növelé­sére fordítjuk. Egyebek közt 600 juh részére hodályokat építünk. Továbbá a meglevő 18 mellé vásárolunk Tsz-gazdák újítása: Traktorra szerelt fűrészgép négy traktort is. Gazdálkodá­sunk egyre intenzívebbé válik — az idén területünk egy részé­re a Kiskunsági öntözőcsatorna eddig elkészült szakaszából is juttatunk mesterséges csapadé­kot. Ebben az évben csaknem hét és fél millió forint be­vételt szeretnénk elérni. Ehhez mérten 32,57 forintosra terveztük a munkaegység érté­két. A munkák nagyobb részé­nek ellenértékét ennek alapján számoljuk el. A kapásnövények ápolását azonban százalékos műveléssel végzik a gazdák, az állattenyésztésben pedig a ho­zamoktól függően prémiumot is kapnak a gondozók. Király László Felújítják a balatoni SZOT-üdülőket Megkezdték a dél-balatoni SZOT-üdülők felújítását, hogy a nyitásra megszépülve, korszerű­sítve álljon a vendégek rendel­kezésére a négyszáz üdülőépü­let. A SZOT az idén több mint 11 millió forintot fordít a so­mogyi part üdülőinek felújítá­sára, korszerűsítésére, a parkok karbantartására. Űj szakszervezeti üdülővel is gyarapodik a déli oldal: Zamár- diban a jelenlegi gyermeküdülő területén megkezdték az alapo­zását egy 500 személyes újabb nyári gyermeküdülőnek. Előre­gyártott elemekből építik fel és jövőre már ezt is birtokukba vehetik az ide beutalt gyerekek. (MTI) IVem nagy ügy? A NAPOKBAN bíróság előtt tárgyalták másodfokon egy mér­nök ügyét. Kötbérigényről volt szó, melynek kapcsán a neve­zett felelősségét megállapították, és ötszáz forint pénzbírságra Ítélték. A történet röviden a következő: Egy nagy beruházás meg­valósítása során szükségessé vált a terv egy részének módo­sítása. Emiatt az építtető és a kivitelező megállapodást kötött, amelyben az építtető vállalta, hogy egy bizonyos időpontig a munka megkezdéséhez szüksé­ges terveket elkészítteti. Az ígé­retet azonban nem tartotta be, mert a tervdokumentációt csak mintegy három hónappal a ha­táridő lejárta után nyújtotta át az építőnek. A vállalat ezért kötbérigénnyel lépett fel, és 100 ezer forintot követelt az építte­tőtöl. Ezt az összeget a közpon­ti döntőbizottság megítélte, sőt a felülvizsgálati eljárás során hely­ben is hagyta és ezt a summát még 17 ezer forint eljárási ille­tékkel növelte. Az építtető vál­lalat fizetett, de közben fele­lősségre vonta a mérnököt, aki meg volt bízva az említett terv módosításával. A vállalat fel­sőbb intézménye ennek nyomán 500 forint kártérítésre büntette a nevezettet. A döntés ellen a mér­nök fellebbezett a járásbíróság­hoz, amely keresetét elutasítot­ta, mert a tárgyalás során ki­derült, hogy az illető valóban kötelességmulasztást követett el. A mérnök ismét fellebbezett, s így került sor a megyei bírósá­gi tárgyalásra, amely szintén el­utasította a keresetet, a felleb­bezésnek nem adott helyt. Ez alkalommal még inkább bebizo­nyosodott a kötelességmulasz­tás. Sőt az említett mérnök még cinikusan azt is kijelentette a tárgyalás során, amikor szóba került, hogy miért nem módosí­totta időben a tervet, hogy ilyen „apróságokkal” nem volt ideje foglalkozni. AZ ÜGY KAPCSÄN számos dolgon érdemes elgondolkozni. Kezdve ott, hogy a felelős mér­nök apróságnak nevezi azt a mulasztást, amiért vállalatát majdnem 120 ezer forinttal el­marasztalták, ugyanakkor so­kallja az 500 forint kártérítést. Ez önmagában is rendkívül fur­csa álláspont. Másrészt felme­rül a kérdés, hogy miért csak 500 forintra büntették az illetőt. Maga az a tény, hogy a mér­nök úgy nyilatkozott, hogy ilyen mulasztás elég gyakori, és ez apróságnak számít, kissé arra mutat, hogy sajnos, az ilyen tervfegyelem-megsértés nem rit­kán fordul elő a közéletben. Bi­zony a különböző kötbérezések szinte napirenden vannak. Va­laki úgy határozta meg, hogy a pénz lényegében vándorol az egyik zsebből a másikba. Ez így nem igaz, annál is inkább, ment az egyik oldalon csökkenti a vállalati eredményt, a másik ol­dalon pedig növeli. Éppen a na­pokban írtunk arról, hogy az ÉM Fémmunkás Épületlakatos­ipari Vállalat Kecskeméti Gyár­egységében azért nem fizettek nyereségrészesedést, mert tavaly körülbelül 10 százalékkal lépték túl a költségelőirányzatot, mely­nek jelentős részét adták ki a kötbérek. Hasonló példát más­honnan is fel lehetne sorolni. ENNÉL SOKKAL jelentősebb, ami népgazdasági szinten je­lentkezik. Bizonyos beruházások azért maradnak el, mert az ér­dekelt vállalatok közül egyik- másik nem tartja be a határ­időt. A Lajosmizsei Vízgépésze­ti Gyár építése már hosszú idő óta húzódik, annak ellenére hogy már az idén tervet is ké­szítettek az illetékesek arra szá­mítva, hogy január 1-től már termel a vállalat. A huzavona máris sok millió forint kárt oko­zott a népgazdaságnak. Gyakran előfordul, hogy egyes vállalatok nem szállítják le időben a szük­séges gépeket, nyersanyagot, vagy félkész árut. Ennek aztán egész sor következménye van. Ez olyan dolog, mint amikor egy bonyolult mechanizmusban egy fogaskerék, vagy akár egy kis csavar is hiányzik, akkor az egész gépezet akadozik. HOGYAN LEHETNE ezt el­kerülni? Elsősorban a tervfe­gyelem, a határidők betartásá­val, szervezettebb, jobb munká­val, határozottabb vezetéssel, irányítással. Tehát egy pillanatig sem lehet állítani, hogy apróságokról van szó és nem nagy ügy a kötbé­rezés. Igenis nagyon fontos mu­tatója annak, hogy bizonyos vál­lalatoknál, üzemeknél milyen a helyzet. Végezetül még annyit, hogy a mulasztókat, akik a károkat okozzák hanyagságukkal, az ed­diginél még szigorúbban kell felelősségre vonni. S. A csengődi gazdagodás útja: a borászat Az újítás. Közös gazdaságunk, a mély­kúti Alkotmány Tsz vezetősége még tavaly ősszel azzal bízta meg Illés Mihály agronómust, hogy vásároljon egy önjáró fű­részgépet. Több felől is kapott árajánlatot, de a legolcsóbb gép is 18 ezer, a legdrágább pedig 35 ezer forintba került volna. Ezt a vezetőség költségesnek ta­lálta, és nem engedélyezte a vá­sárlást. Erre agronómusunk, Szvetnik Kálmán szerelővel és Miké Ist­ván traktorossal összedugta fe­jét, s elhatározták, hogy az RS 09-es traktorunkra fűrészgéDet, szerelnek. Ez az erőgépünk a tél folyamán úgyis kihasználatla­nul pihent. Fejtörésüket siker koronázta. Az erőgépre szalagfűrészt sze­reltek, amelynek fél- és leszere­lése összesen 15—20 percet vesz igénybe. A fűrészgép meghajtása az erőgép kardántengélyéről ék­szíj segítségével történik. Köszö­rűt is szereltek az RS 09-esre, amelyet szintén az utóbbi hajt meg, így tehát a fűrész a hely­színen élezhető. A fűrész teljes anyagának és felszerelésének költsége összesen 3400 forint, tehát a fent emlí­tett összeg nagyobb részét meg­takarítottuk általa. Tízórás mű­szak alatt 80—100 mázsa tűzifa darabolható fel vele. Szabó István a tsz párttitkára Egy év óta egyetlen szakszö­vetkezet gazdálkodik Csengőd határában: az Aranyhomok. A tavaly ilyentájt megtartott köz­gyűlésen a korábbi három közös gazdaság határozatba foglalta egyesülési szándékukat, s összes területük így csaknem ötezer hold, egyszámlájukon pedig egy­millió 700 ezer forintot tart nyilván a kiskőrösi járási bank­fiók. A szakszövetkezet ezerkétszáz gazdája Gucsi Imrét választotta meg elnöknek. Tőle érdeklő­dünk most eddigi fejlődésükről és további lehetőségeikről. — Az új telepítésű szölő- és gyümölcsültetvényünk összesen 270 hold — sorolja. Ebből 90 hold a sző­lő. Nagyobb része jövőre fordul termőre. Az almás egy kisebb darabja már tavaly is hozott termést. Két év múlva pedig valamennyi fáról szüretelünk. A közös szántóterület gyenge minőségű homokján gabonafélé­ket termesztenek. Ugyanakkor a több száz holdas legelőn ju­hokat tartanak; az anyák száma jelenleg 630. Igen jó gyapjúhozam mutatko­zik, átlagosan öt kiló. Milyen nagyobb beruházással gazdagodnak az idén? — Elsősorban gépszínt és ja­vítóműhelyt építtetünk. Fedél alá kell helyezzünk a négy erő­gépünket, s azt a hármat is, amelyet még a közeljövőben kapunk. Vásárolunk talajműve­lő gépeket is, az új ültetvény járulékos beruházásaként pedig két keverőtornyot építünk. Az előrehaladás és a gazda­godás útja Csengődön minden­képpen a borászat. A szakszö­vetkezetre vár, hogy öregbítse az itteni borok hírnevét. Ennek a feladatnak mindjobban meg­felelnek, hiszen saját borászt foglalkoztatnak, Schwarcz János bácsi személyében. Oklevéléi? garmadája a falon. A tavalyi megyei borverse­nyen második helyezést ér­tek el, az országos borver­senyen első díjat kaptak. Sikerrel szerepeltek a nemzet­közi borversenyen is. Az idős borász kíséretében le­megyünk az irodaház alatti pin­cébe. A hordókban rizling, ezer­jó, kadarka és veltelini. A bo­rok 12 fokon felüliek, kristály- tiszták, zamatosak. Az egyik hordóban még javában erjed a 30 cukorfokos must. — Az a baj, hogy három he­lyen van a pincénk és összesen csak 850 hektoliter befogadóké- pességűek — mondja János bá­csi. — Most ugyan bővítjük, oly módon, hogy nagyobb hor­dókat helyezünk el bennük. Az edényeket a mélykúti ktsz készíti. Elmondja, hogy hat kimérést üzemeltet a szakszövetkezet: Hódmezővásárhelyen, Pécsett, Szombathelyen egyet-egyet és Budapesten hármat. Pécsett si­kerrel versenyeznek a mecseki és a villányi borokkal. Tavaly a hat kimérés 350 ezer forint hasznot hozott. Csengődön, ha most még kor­látozott formában is, megvan a lehetősége a nagyüzemi borá­szat kifejlesztésének. A szakszö­vetkezet gazdáin múlik, hogy e lehetőséget mindinkább kihasz­nálják és ne érje őket meglepe­tésként az új szőlők termőre fordulása. H. D.

Next

/
Thumbnails
Contents