Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

1965. március 4, csütörtök

3. oldal

Felelősek a gépekért

A gazdagodás idei lehetőségei felől érdeklődöm a szabadszállási Lenin Tsz-ben. Menyhei László főkönyvelő válaszol:

— Hogy a legfontosabbat említsem, igen nagy szükségünk van egy gépszínre. Ezt előregyártott elemekből építjük meg 250 ezer forint költséggel. Végre megfelelő helyre kerül a 16 traktorunk — számuk nemsokára hárommal növekszik —, továbbá a 14 pótkocsi, a teher- és személygépkocsink, s nem utolsósorban a mintegy 150 különféle munkagép. Értékük ösz- szesen három és fél millió forint.

Kiderül, hogy nemrégiben egy ütött-kopott raktárt is átalakítottak korszerű javítóműhellyé. Az átalakításra és az új felszerelésre százezer forintot költöttek. Ez rövidesen megtérül, hiszen nem kell már a gépeket a Solti Gépjavító Állomásra vinniük, itt is szakszerű karbantartást, vagy ha szükséges, generáljavítást végezhetnek.

... Itt akár be is fejezhetném a tudósítást, de Locskai Károlynál?, a tsz párttitkárának még fontos mondanivalója van:

— A gépek kihasználása akkor lesz igazán célszerű, ha minél kevésbé szorulnak javításra. Ezért az idén fokozott gondot fordítunk műszaki állapotukra. Alapszervezetünk január végén megtartott taggyűlésén úgy határoztunk, hogy két személy, Huszár Károly, a traktorosok brigádvezetője és Kishalmi János műszaki raktáros naponta kétszer ellenőrzi a gépek állapotát —•, amikor a traktorosok kiviszik és visszahozzák őket a munkából.

A pártaiapszervezetnek

e termelést ellenőrző szerepe a költségek csökkentését célozza. A taggyűlésen határozatba foglalták azt is, hogy azok a traktorosok, akik elhanyagolják a napi karbantartást, illetve akiknek a gépeinél az üzemanyagfogyasztás . indokolatlanul magas, nem részesülhetnek jutalomban és üdültetésben.

Előzetes számítások igazolják

az intézkedés várható hatékonyságát. Évente 100—110 ezer forint megtakarítást érhetnek így el. Ez nagyjából akkora összeg, amennyit a gépműhely korszerűsítésére fordítottak. Másrészt pedig akkora, amely a munkaegység értékét három forinttal növelheti.

Egyébkén! nemcsak a gépesítés, hanem a gazdálkodás minden területén a költségek ésszerű csökkentésére törekednek. A tsz kommunistái ennek jegyében egyénenként munkatervet készítettek. Mindegyikük a munkahelyének megfelelően tett vállalást: Vass Istvánné baromfigondozó a kisállattenyésztők szocialista brigádja cím elnyeréséhez járul hozzá. Vaskó László raktáros a közös termény megóvása, Hegedűs Pál fogatos a jó állatgondozás, Safranka Jenő szerelő a szakemberek képzése érdekében dolgozik.

H. D.

Az idén már felhasználják a Kiskunsági Öntözőcsatorna vizét

Közös gazdaságunkban, a tas- si Rákóczi Tsz-ben, a legutóbbi zárszámadáskor 25 forintot ért egy munkaegység, majdnem öt forinttal többet, mint egy évvel korábban. Emellett nagy eredmény, hogy tavaly sikerült megszüntetnünk a csaknem félmillió forint mérleghiányt is. Gazdáink többsége elégedett az elmúlt évi eredményekkel.

Akik rendszeresen kivették részüket a közös munkából, azok az átlagosnál nagyobb jövedelemhez jutottak.

így például Váradi Károly traktoros egész évi keresete meghaladta a 25 ezer forintot és Balázs Miklós fogatos csaknem 28 ezer forint részesedéshez jutott. Az átlagos évi jövedelem egyébként tíz és fél ezer forint volt.

Szövetkezetünk tavaly nem egészen hatmillió forint bevételre tett szert. Valamennyi üzemágunk jövedelmező volt, kivéve a tenyészkocatartást. Itt a nem megfelelő elhelyezés miatti nagyarányú elhullás veszteséget okozott. Éppen ezért

az idei beruházás egymillió 200 ezer forintos összegének a nagyobbik részét a férőhelyek számának a növelésére fordítjuk.

Egyebek közt 600 juh részére hodályokat építünk. Továbbá a meglevő 18 mellé vásárolunk

Tsz-gazdák újítása:

Traktorra szerelt fűrészgép

négy traktort is. Gazdálkodásunk egyre intenzívebbé válik — az idén területünk egy részére a Kiskunsági öntözőcsatorna eddig elkészült szakaszából is juttatunk mesterséges csapadékot.

Ebben az évben csaknem hét és fél millió forint bevételt szeretnénk elérni.

Ehhez mérten 32,57 forintosra terveztük a munkaegység értékét. A munkák nagyobb részének ellenértékét ennek alapján számoljuk el. A kapásnövények ápolását azonban százalékos műveléssel végzik a gazdák, az állattenyésztésben pedig a hozamoktól függően prémiumot is kapnak a gondozók.

Király László

Felújítják a balatoni SZOT-üdülőket

Megkezdték a dél-balatoni SZOT-üdülők felújítását, hogy a nyitásra megszépülve, korszerűsítve álljon a vendégek rendelkezésére a négyszáz üdülőépület. A SZOT az idén több mint 11 millió forintot fordít a somogyi part üdülőinek felújítására, korszerűsítésére, a parkok karbantartására.

Űj szakszervezeti üdülővel is gyarapodik a déli oldal: Zamár- diban a jelenlegi gyermeküdülő területén megkezdték az alapozását egy 500 személyes újabb nyári gyermeküdülőnek. Előregyártott elemekből építik fel és jövőre már ezt is birtokukba vehetik az ide beutalt gyerekek. (MTI)

IVem nagy ügy?

A NAPOKBAN bíróság előtt tárgyalták másodfokon egy mérnök ügyét. Kötbérigényről volt szó, melynek kapcsán a nevezett felelősségét megállapították, és ötszáz forint pénzbírságra Ítélték. A történet röviden a következő:

Egy nagy beruházás megvalósítása során szükségessé vált a terv egy részének módosítása. Emiatt az építtető és a kivitelező megállapodást kötött, amelyben az építtető vállalta, hogy egy bizonyos időpontig a munka megkezdéséhez szükséges terveket elkészítteti. Az ígéretet azonban nem tartotta be, mert a tervdokumentációt csak mintegy három hónappal a határidő lejárta után nyújtotta át az építőnek. A vállalat ezért kötbérigénnyel lépett fel, és 100 ezer forintot követelt az építtetőtöl. Ezt az összeget a központi döntőbizottság megítélte, sőt a felülvizsgálati eljárás során helyben is hagyta és ezt a summát még 17 ezer forint eljárási illetékkel növelte. Az építtető vállalat fizetett, de közben felelősségre vonta a mérnököt, aki meg volt bízva az említett terv módosításával. A vállalat felsőbb intézménye ennek nyomán 500 forint kártérítésre büntette a nevezettet. A döntés ellen a mérnök fellebbezett a járásbírósághoz, amely keresetét elutasította, mert a tárgyalás során kiderült, hogy az illető valóban kötelességmulasztást követett el. A mérnök ismét fellebbezett, s így került sor a megyei bírósági tárgyalásra, amely szintén elutasította a keresetet, a fellebbezésnek nem adott helyt. Ez alkalommal még inkább bebizonyosodott a kötelességmulasztás. Sőt az említett mérnök még cinikusan azt is kijelentette a tárgyalás során, amikor szóba került, hogy miért nem módosította időben a tervet, hogy ilyen „apróságokkal” nem volt ideje foglalkozni.

AZ ÜGY KAPCSÄN számos dolgon érdemes elgondolkozni. Kezdve ott, hogy a felelős mérnök apróságnak nevezi azt a mulasztást, amiért vállalatát majdnem 120 ezer forinttal elmarasztalták, ugyanakkor sokallja az 500 forint kártérítést. Ez önmagában is rendkívül furcsa álláspont. Másrészt felmerül a kérdés, hogy miért csak 500 forintra büntették az illetőt.

Maga az a tény, hogy a mérnök úgy nyilatkozott, hogy ilyen mulasztás elég gyakori, és ez apróságnak számít, kissé arra mutat, hogy sajnos, az ilyen tervfegyelem-megsértés nem ritkán fordul elő a közéletben. Bizony a különböző kötbérezések szinte napirenden vannak. Valaki úgy határozta meg, hogy a pénz lényegében vándorol az egyik zsebből a másikba. Ez így nem igaz, annál is inkább, ment az egyik oldalon csökkenti a vállalati eredményt, a másik oldalon pedig növeli. Éppen a napokban írtunk arról, hogy az ÉM Fémmunkás Épületlakatosipari Vállalat Kecskeméti Gyáregységében azért nem fizettek nyereségrészesedést, mert tavaly körülbelül 10 százalékkal lépték túl a költségelőirányzatot, melynek jelentős részét adták ki a kötbérek. Hasonló példát máshonnan is fel lehetne sorolni.

ENNÉL SOKKAL jelentősebb, ami népgazdasági szinten jelentkezik. Bizonyos beruházások azért maradnak el, mert az érdekelt vállalatok közül egyik- másik nem tartja be a határidőt. A Lajosmizsei Vízgépészeti Gyár építése már hosszú idő óta húzódik, annak ellenére hogy már az idén tervet is készítettek az illetékesek arra számítva, hogy január 1-től már termel a vállalat. A huzavona máris sok millió forint kárt okozott a népgazdaságnak. Gyakran előfordul, hogy egyes vállalatok nem szállítják le időben a szükséges gépeket, nyersanyagot, vagy félkész árut. Ennek aztán egész sor következménye van. Ez olyan dolog, mint amikor egy bonyolult mechanizmusban egy fogaskerék, vagy akár egy kis csavar is hiányzik, akkor az egész gépezet akadozik.

HOGYAN LEHETNE ezt elkerülni? Elsősorban a tervfegyelem, a határidők betartásával, szervezettebb, jobb munkával, határozottabb vezetéssel, irányítással.

Tehát egy pillanatig sem lehet állítani, hogy apróságokról van szó és nem nagy ügy a kötbérezés. Igenis nagyon fontos mutatója annak, hogy bizonyos vállalatoknál, üzemeknél milyen a helyzet.

Végezetül még annyit, hogy a mulasztókat, akik a károkat okozzák hanyagságukkal, az eddiginél még szigorúbban kell felelősségre vonni.

S.

A csengődi gazdagodás útja: a borászat

Az újítás.

Közös gazdaságunk, a mélykúti Alkotmány Tsz vezetősége még tavaly ősszel azzal bízta meg Illés Mihály agronómust, hogy vásároljon egy önjáró fűrészgépet. Több felől is kapott árajánlatot, de a legolcsóbb gép is 18 ezer, a legdrágább pedig 35 ezer forintba került volna. Ezt a vezetőség költségesnek találta, és nem engedélyezte a vásárlást.

Erre agronómusunk, Szvetnik Kálmán szerelővel és Miké István traktorossal összedugta fejét, s elhatározták, hogy az RS 09-es traktorunkra fűrészgéDet, szerelnek. Ez az erőgépünk a tél folyamán úgyis kihasználatlanul pihent.

Fejtörésüket siker koronázta. Az erőgépre szalagfűrészt szereltek, amelynek fél- és leszerelése összesen 15—20 percet vesz igénybe. A fűrészgép meghajtása az erőgép kardántengélyéről ékszíj segítségével történik. Köszörűt is szereltek az RS 09-esre, amelyet szintén az utóbbi hajt meg, így tehát a fűrész a helyszínen élezhető.

A fűrész teljes anyagának és felszerelésének költsége összesen 3400 forint, tehát a fent említett összeg nagyobb részét megtakarítottuk általa. Tízórás műszak alatt 80—100 mázsa tűzifa darabolható fel vele.

Szabó István a tsz párttitkára

Egy év óta egyetlen szakszövetkezet gazdálkodik Csengőd határában: az Aranyhomok. A tavaly ilyentájt megtartott közgyűlésen a korábbi három közös gazdaság határozatba foglalta egyesülési szándékukat, s összes területük így csaknem ötezer hold, egyszámlájukon pedig egymillió 700 ezer forintot tart nyilván a kiskőrösi járási bankfiók.

A szakszövetkezet ezerkétszáz gazdája Gucsi Imrét választotta meg elnöknek. Tőle érdeklődünk most eddigi fejlődésükről és további lehetőségeikről.

— Az új telepítésű szölő- és gyümölcsültetvényünk összesen 270 hold

— sorolja. Ebből 90 hold a szőlő. Nagyobb része jövőre fordul termőre. Az almás egy kisebb darabja már tavaly is hozott termést. Két év múlva pedig valamennyi fáról szüretelünk.

A közös szántóterület gyenge minőségű homokján gabonaféléket termesztenek. Ugyanakkor a

több száz holdas legelőn juhokat tartanak; az anyák száma jelenleg 630.

Igen jó gyapjúhozam mutatkozik, átlagosan öt kiló.

Milyen nagyobb beruházással gazdagodnak az idén?

— Elsősorban gépszínt és javítóműhelyt építtetünk. Fedél alá kell helyezzünk a négy erőgépünket, s azt a hármat is, amelyet még a közeljövőben kapunk. Vásárolunk talajművelő gépeket is, az új ültetvény járulékos beruházásaként pedig két keverőtornyot építünk.

Az előrehaladás és a gazdagodás útja Csengődön mindenképpen a borászat. A szakszövetkezetre vár, hogy öregbítse az itteni borok hírnevét. Ennek a feladatnak mindjobban megfelelnek, hiszen saját borászt foglalkoztatnak, Schwarcz János bácsi személyében.

Oklevéléi? garmadája a falon.

A tavalyi megyei borversenyen második helyezést értek el, az országos borversenyen első díjat kaptak.

Sikerrel szerepeltek a nemzetközi borversenyen is.

Az idős borász kíséretében lemegyünk az irodaház alatti pincébe. A hordókban rizling, ezerjó, kadarka és veltelini. A borok 12 fokon felüliek, kristály- tiszták, zamatosak. Az egyik hordóban még javában erjed a 30 cukorfokos must.

— Az a baj, hogy három helyen van a pincénk és összesen csak 850 hektoliter befogadóké- pességűek — mondja János bácsi. —

Most ugyan bővítjük, oly módon, hogy nagyobb hordókat helyezünk el bennük.

Az edényeket a mélykúti ktsz készíti.

Elmondja, hogy hat kimérést üzemeltet a szakszövetkezet: Hódmezővásárhelyen, Pécsett, Szombathelyen egyet-egyet és Budapesten hármat. Pécsett sikerrel versenyeznek a mecseki és a villányi borokkal.

Tavaly a hat kimérés 350 ezer forint hasznot hozott. Csengődön, ha most még korlátozott formában is, megvan a lehetősége a nagyüzemi borászat kifejlesztésének. A szakszövetkezet gazdáin múlik, hogy e lehetőséget mindinkább kihasználják és ne érje őket meglepetésként az új szőlők termőre fordulása.

H. D.