Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-25 / 71. szám

S. OlR»

1965. március 25, csütörtök

JOBB KEDVVEL — OLCSÓBBAN

m>jbQPQ?ami+ymw

Rosszul értelmezett együttműködés

Magam sem hittem, menynyire meg tudja változtatni a szövetkezeti tagok munkakedvét az ösztönzőbb jövedelemelosztás, — egyik évről a másikra, ha Bálint Mihály tanács vb-elnök íehéren-feketén be nem bizonyítja.

Üléseztek a gátért Aranyka- lészlász Termelőszövetkezet vezetői, a várakozás ideje alatt a tanácselnökkel beszélgettünk. Többek között arról, hogy gazdaságosabban termelt-e a tsz 1964-ben, mint mondjuk előző esztendőben?

Ennél a kérdésnél fiókjába nyúlt Bálint elvtárs, és egy parányi jegyzetet vett elő. Ott volt mindjárt a keze ügyében.

— Erre mindig szükség van — emelte meg a kis papírt — jó, ha a szövetkezet legfontosabb gazdasági mutatóit számon tartja az ember... Vegyük a tehenészetet.

1963-ban ráfizetéses volt a tejtermelés. Egy litert 4,70 forint költséggel állítottunk elő —, az átvételnél 3,60—3,80 Ft-ot kaptunk érte. 1964-re sikerült 3,30 Ft-ra leszorítani az önköltséget.

— Mi volt a nagy költség oka — 1963-ban.

— Az alacsony tejhozam. 7

liter volt tehenenként. Ez viszont 17 literre emelkedett 1964-ben.

Egy kilogramm vágómarhát 17,50-ből hoztunk ki hatvanháromban; 1964-ben 13,70-re csökkentettük. A süldők kilóját 18- ról 14 forintra, a hízöttsertését 19 Ft-ról 11 forintra. Előző évben ez is ráfizetéses volt, hiszen nagyüzemi felárral 18 forintot kaptunk kilójáért. A baromfinevelés korábbi években szintén ráfizetéses volt. 1964- ben 19 forintból sikerült 1 kg baromfit kihozni; értékesítésnél 26 forint az átlagár.

— Milyen arányban képviseli az állattenyésztés a szövetkezet jövedelmének egy részét? Hogyan sikerült ilyen fordulatot elérni?

— A tsz jövedelmének mintegy 50 százalékát adja az állat- tenyésztés, ezért különösen jelentős a gazdaságosabb termelés. .. Mi volt a kulcsa? Szakszerűbb gondozás, jobb takarmányozás, lelkiismeretesebben dolgoztak az állattenyésztők.

— Ez nemcsak úgy magától jött

— Szakítottunk a hagyományos munkaegység-módszerrel, amely mellett alig vaaz azonos típusú traktorok egy táblán dolgoznak. Így könnyebb az ellenőrzés és az irányítás, egyszersmind a szántás befejezése után valamennyi géppel hozzá tudnak látni a kiegészítő talajmunkákhoz.

A termelőszövetkezetben a munkaerőmérleg és a tavaszi kampányterv is készült.

Idejében gondoskodtak a szükséges gépi, fogat- és kézi erőről,

így az időszerű munkákban nem lesz fennakadás.

Már februárban hozzáfogtak a munkacsapatok megszervezéséhez. Ezzel kapcsolatban a brigádgyűléseken számos ésszerű javaslat hangzott el. Így például a gazdák felhívták a vezetőség figyelmét a tavalyi hibák elkerülésére, aminek eredményeként az idén a többi közt már kellő időben sor került a részesen művelendő kukorica, illetve lucerna területének a kiosztására is.

Messzemenően alkalmazzák a közös gazdaságban az anyagi ösztönzés különböző formáit.

így például a közös szőlőben dolgozók a bruttó bevételnek a 10, a kertészetben és a dohány- termesztésben dolgozó szövetkezeti gazdák pedig a 40 százalékát kapják meg készpénzben.

J. T.

lították üzembe — félszázezer köbméter földmunkát végeztek el. Mivel a gép fagyban is jól dolgozik, már idei teljesítménye is meghaladja a 10 ezer köbmétert.

Elkészült a Solt térségében idén létesítendő 8 kilométeres csatornahálózat terve is. A Kerekegyháza melletti Kondor-tf természetes tavacskáit pedi;. úgynevezett „belvízi tározókká szándékoznak kiépíteni. E négyéves munka első szakasz már az idén megkezdődik. . társulat a gazdája a hullámte rek árvédelmének is. Az idei a 27 kilométer hosszúságba húzódó nyári gátakat előrelátha tólag teljesen felújítják.

lamit jelentett egy-egy kis prémium. Az állattenyésztésben komoly prémium járt a hozam, súlygyarapodás, daraértékesítés, szaporulat után.

— A növénytermelésben milyen változás történt a javadalmazásnál?

— Vegyük példának a kukoricát. 1963-ban járt munkaegységenként 14 forint, és ehhez a tervtúlteljesítés 30 százaléka. Egy holdra fordított valaki 16 munkaegységet, ezért tehát jutott neki 224 forint. Ha a terméstöbblet is sikerült, kapott még pár mázsa kukoricát, így esetleg összejött neki 400—500 forint egy hold után.

1964-ben nem volt munkaegység, hanem mindenki megkapta a termelt mennyiség 33 százalékát. Most 32 mázsa volt az átlagunk, ebből tehát mintegy 11 mázsát kapott a tsz-gaz- da. 200 forintjával számítva 2200 forintot jelent. Nagy a különbség.

Érthető, hogy kedvvel dolgozott mindenki. Meg is látszott az átlaghozamon. Előző években 25—28 mázsát adott egy hold, most a 360 holdon lett 32 mázsa átlag.

így volt ez a cukorrépánál: 83-ról 141 mázsára nőtt az átlag. Lucernából 8-ról 26 mázsára, persze öntözéssel. Az őszi búzánál 4,8 mázsáról hoztuk fel az átlagot 10 mázsára.

A családi művelés, százalékos részesedés megtette a magáét...

Tólh István

Az első párttitkár

A húsz év előtti küzdelemre emlékezünk Folcz Antallal, a bajai kiskertes házban.

A márciusi napfény kellemesen simogató sugarait élvezve találtam rá. Körülötte összehasogatott tüskök.

— Ez aztán derekas munka, még egy fiatalembernek is dicséretére válna.

Rokonszenves arca mosolyra derült. Felszerelte lengyel halló- készülékét, hogy jobban értse, amit mondok.

— Hátha még teljesen egészséges lennék. Csak hát ez az átkozott nagyothallás. Azért ütött el az autó is, mert nem hallottam a dudáját. De szerencsére nagyobb baj nem történt.

A nagyothallás kapcsán mindjárt a témára tértünk.

— Azt mondják az orvosok, hogy a sok megfázás egyik utóhatása ez a hallásromlás. Bizony sokat kellett hideg pincékben, kertekben bujkálnom a felszabadulás előtt. Ez kikezdte az egészségemet.

És mesélni kezdett a kerti kisszéken.

— 1925-ben, pontosan negyven éve kerültem Bajára, mint a Szociáldemokrata Párt és a Famunkások Szakszervezetének tagja. A szakmám ugyanis asztalos. A szakszervezet helyezett ide, hogy segítsem a munkás szervezést. 1929-ben Mónus Illéssel volt némi nézeteltérésem. Ö akkor már a szociáldemokrata párt vezető ideológusa volt. Mint ismeretes, ismételten állást foglalt a kommunista párt és az általa meghirdetett egységpolitika ellen. A törvényhatósági választások jelöltjei körül folyt a vita köztünk. Ez hatással volt későbbi sorsomra. Szakítottam a szociáldemokratákkal és az egyik kommunista sejt tagja lettem. Röplapokat sokszorosítottunk, agitáltunk. Így ment ez hosszú évekig.. Sok megpróbálatásban volt részem, 1940-től

Uandó rendőri felügyelet alatt

•Ham, többször elhurcoltak.

Folczné, a kedves, barátságos élettárs, aki mindenben együtt

Lám, milyen szorgalmasak a mi munkásaink, annyi gépkocsifülkét csinálnak, hogy él sem győzik szállítani — mondhatják a községbeliek, betekintve a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat izsákí gyáregységének udvarára. Mert itt valóban any- nyi vezetőfülke sorakozik, hogy szinte eltűnnek mögöttük az épületek.

A szép látszat azonban lehangoló tényt takar. Mikus Pál telepvezető így beszél erről: A nyerges vontatók vezetőfülkéit az IKARUSZ Autógyár részére készítjük — kooperációban. Tőlük kapjuk az összes alkatrészt, mi jóformán csak összeállítjuk a gyártmányt. Sajnos, néhány apró alkatrészre hiába várunk hónapok óta. Emiatt nem tudjuk befejezni a munkát, és nyakunkra halmozódik a félig kész termék.

A telephely első negyedévi terve 126 fülke gyártását irányozza elő. Két hónap alatt azonban mindössze harmincötöt tudtak elszállítani. Az udvaron legalább ötven olyan fülke sorakozik, amiről már csak a kormányrögzítő és a kapaszkodó hiányzik. Mindkettő úgynevezett „filléres” áru.

További harmincötöt be sent tudtak üvegezni az izsákiak — plexi hiányában. Ezeket letakargatták ugyan hulladék gumiszőnyegekkel, de a lenge öltözék aligha védi meg — a kiváló nedvszívó tulajdonsággal áldott

volt férjével, a szenvedésben, az örömben egyaránt, oda-oda hallgatott beszélgetésünkre, miközben a házi munkát végezte.

— Aztán engem, a megbízhatatlant is behívtak katonának. Látszott már milyen rosz- szul áll a náci hadigépezet szénája. Nem jelentkeztem a behívóra, bújkáltam a környéken, azonban megfenyegették a családot. Féltettem őket, végül is bevonultam, de néhány nap múlva megszöktem. Ismét bujkálások következtek. A felszabadulás előtti utolsó éjszakát egy villa kertjében töltöttem. 1944. október 21-én már teljes egészében felszabadították a várost a szovjet csapatok. Megszűnt az addigi hányatott élet nemcsak számomra, a többi elvtárs is előbújt rejtekhelyéről. Sóhajda Istvánnal, Csanyik Józseffel megkezdtük a kommunista párt szervezését.

Átforrósodott a hangja, amint

emlékezett a nevezetes dátumra.

— belső farostburkolatot attó hogy felpúposodjon, tönkremen jen néhány hét alatt.

— Miért nem rakják be leg alább a szerelőcsarnokba a fül kéket? — kérdeztük a telepve zetőtől. Válasz helyett kitárt; előttünk a csarnok ajtaját. Fül ke fülke hátán itt is. Hihetetler hogy hozzájuk férnek a sze relők.

Az izsáki telep idén kizárólaí vezetőfülkét készít. A tervszerűtlen alkatrészellátás szinti megbénítja a termelést. Az elmúlt hónapban a dolgozók tekintélyes hányadának már kiadták az évi szabadság felét Jelenleg is kényszerpihenői folytat a munkások egyhar- mada.

Természetesen a vállalat pénz- gazdálkodásában is zavart okoz az, hogy késnek a szállítások. Munkabért is csak büntetőkamattal terhes hitelből tudtak fizetni az elmúlt hónapban. Végül, de nem utolsósorban a dolgozók zsebe is alaposan megsínyli az „együttműködést”.

Ügy tűnik, hogy az IKARUSZ a „szegény rokon” dicstelen szerepét szánta az izsáki telepnek, aki örülhet ha egyáltalán kap valamit. Csakhogy sem a saját, sem az egész népgazdaság érdekével nemigen egyeztethető össze az ilyen féle kooperáció.

AZ IKARUSZ is kárát látja előbb-utóbb ha nem segít az izsáki gondokon.

— November 26-án a mai fegyveres erők klubjában megalakult a Magyar Kommunista Párt városi szervezete. Küzdelmes, de szép idők következtek ismét. Én lettem a város első párttitkára.

Fontos dolgunk volt a köz- igazgatás megszervezése, helyesebben újjászervezése. Ez a többi párttal való küzdelemben valósult meg. A háborús helyzet miatt elmaradt az őszi munka. A férfiakat elvitték katonának, az itthonmaradottak pedig állandó rettegésben voltak, hiszen Baja sokáig frontváros volt. Földet osztottunk. Mozgósítottunk a kint maradt termények betakarítására, az elmaradt vetés pótlására. Megkezdték az üzemek is a termelést.

Nem volt könnyű. Sok szembenálló tényezővel kellett megküzdenünk. Egyes emberek értetlenül szemlélték az eseményeket, a nagy változásokat. Szinte éjjel-nappal dolgoztunk. Nemegyszer az autó tetejéről kellett meggyőző szónoklatot tartani.

Rövid megszakítással 1946. júniusáig voltam városi titkár. Ezután kerültem a közellátáshoz. Mint a Bútor- és Faipari Vállalat igazgatója mentem nyugdíjba. Nehezítette a munkám, hogy hallásom egyre romlott. Most is tagja vagyok a városi pártbizottságnak. Szívesen átadom tapasztalatomat a fiataloknak. Majd ők folytatják a mi munkánkat.

Folcz Antal annál is inkább joggal mondja ezt, hiszen mind a két fia párttag. Ifjú Folcz Antal a Ganz Villamoskészülékek Gyára bajai üzemének párttitkára. Másik fia hajóskapitány.

Most hatvankét éves.

— Nem tartom magam öregnek, Szívesen vagyok az ifjúság között.

Mikor kikísért, tréfásan így búcsúzott:

— Ha lesz időm, megírom emlékirataimat

K. S.

Alapos szervezéssel készültek fel a tavaszra a páimonoslori Keleti Fény Tsz-ben

— Az őszi kalászosok vetőmagja bizony meglehetősen későn került földbe — mondja kérdésünkre Bontovics Gáspár, a pálmonostori Keleti Fény Tsz fő- agronómusa. — Annál nagyobb gonddal végeztük el a gyengén áttelelt gabona tél végi fej trágyázását. A lucernásra és 180 hold rét- és legelőterületre is kiszórtuk a műtrágyát.

A közös gazdaságban igen fontosnak tartják a zöldség- és a dohánytermesztés fejlesztését. A termelőszövetkezet egyébként

a legnagyobb dohánytermelő gazdaság a járásban: 72 holdon foglalkoznak ennek az ipari növénynek a termesztésével.

Tavaly a legjobb eredményt a szabolcsi fajtával érték el: termesztésében országosan az el- 6Ők közé kerültek, s holdanként átlag 30 ezer forint bevételhez jutottak.

Elmondja a főagronómus, hogy 16 traktorral rendelkeznek, ami teljes gépesítést jelent. Az aratás kivételével minden gépi munkát a saját erejükből végeznek. A gépállomással teljes műszaki kiszolgálásra kötöttek szerződést. Az ütemtervhez igazodva már minden erő- és munkagépüket kijavították.

A gépi munkáknál egyébként bevezették a csoportos foglalkoztatást:

Bővül a csatornahálózat, felújítják a nyári gátakat

A dunavecsei járáson kívül a kecskeméti járás néhány községére is kiterjed a Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat hatásköre. A társulat meglehetősen sokirányú tevékenységet fejt ki. Ezek egyike az összesen mintegy 70 kilométer hosszúságú, úgynevezett „harmadik kategóriájú” csatornák rendszeres és folyamatos tisztogatása, karbantartása is. Az utóbbi néhány évben e csatornák 90 százalékát teljesen felújították.

Tavaly csatornaépítésre és felújításra, valamint árokásásra egyaránt alkalmas kotrógépet vásárolt a társulat, amely- lyel — annak ellenére hogy csak az év második felében áíB. D.

Nehéz, de szép idők voltak