Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-23 / 69. szám
1965. március 28, Kedd I «Mal Félmilliárd fűszerpaprika-palántát nevelnek szántóföldi termesztésre Munkában a pártvezetőség A kommunisták példája követésre talált Kalocsa környékén az idén — a tavalyinál nagyobb területen —■ 6700 holdon termesztik a íűszerpaprikát. Az ezzel kapcsolatos előkészületekhez már hozzáfogtak. A terület zömét ebben az évben is előnevelt palántákkal ültetik be, s csupán 300 holdon kerül földbe helyrevetéssel a mag. Megkezdték a palántaMárcius 5-i számunkban olyan munkaügyi vitákat szedtünk csokorba, amelyek a Területi Egyeztető Bizottságon nyertek — tanulságos — befejezést. Cikkünkéi kapcsolatban számos olvasónk nyilvánított véleményt — levél útján. Ez is bizonyítja, hogy a dolgozók élénk figyelemmel kísérik az új munkatörvények alkalmazását és élénken reagálnak minden olyan döntésre, amely szerintük nem a határozatok szellemében fogant. Sz. I. szobafestő így kezdte levelét: „Megírták a TEB igazságos döntéseit, de a téves határozatokról nem szóltak. Pedig ilyen is van.” A továbbiakban arról számolt be, hogy a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalattól bocsátották el nemrégiben — létszámcsökkentés címén. A Területi Egyeztető Bizottság is jóváhagyta a döntést. Sz. I. szerint azonban igazságtalanul, mert mint írja: „Két gyermekem van, feleségem beteges, nem dolgozhat, Elhelyezkedni még nem tudtam. Az ottmaradt három festőnek lényegesen jobb a helyzete.” A panasznak utánanéztünk az Ingatlankezelő Vállalatnál és a Területi Egyeztető Bizottságon is. A következőket tu- tuk meg: A vállalat valóban szükséges létszámcsökkentést hajtott végre, öt szobafestője közül kettőt elbocsájtott. Megtartotta a legrégebben ott dolgozó szakmunkásnőjét és két férfi munkást, akik mindketten táppénzes állományban voltak; egyikőjük azóta szanatóriumba került. Bár Sz. I. munkája, magatartása ellen valóban nem volt kifogás, a választás az említett okok miatt rá, illetve egyik munkatársára esett. Levélírónknak azóta alkalma nyílt volna arra, hogy segédmunkásként elhelyezkedjen. A TEB munkatársai azt is közölték vele, hogyha a későbbiek folyamán — és ez szakmáját tekintve legkésőbb tavasszal várható — szakképzettségének megfelelő állást talál, akkor minden további nélkül áthelyezik. Az Mt. V. 49/A § (X) bekezdésének b) pontja szerint ugyanis: „A vállalat köteles a dolgozót kérelmére az általa megjelölt vállalathoz áthelyezni, ia nem szakképzettségének megfelelő munkakörben dolgo- ~ik és új munkaviszonyában lyen munkakörbe kerül.” Az áthelyezés tehát semmi káros következménnyel — szabadságcsökkentés stb. — nem jár. Sz. I. természetesen maga dönt sorsáról. De ha — mint mondja — családja átmenetileg sem nélkülözheti az apa keresetét, akkor véleményünk szerint jobban tenné, ha mielőbb munkát vállalna. A Dél-Báes-Kiskun megyei Vízmű Vállalat Egyeztető Bizottságának munkatársai levelükben határozottan tiltakoztak cikkünk egyik mondata ellen, mert az szerintük sérti a testület önérzetét. A kifogásolt mondat így hangzik: „A dolgozó a Vállalati Egyeztető Bizottsághoz fordult, az azonban a lehető legkényelmesebb megoldást válaszágyak készítését, s a becslések szerint 200 ezer négyzetméternyi területen csaknem félmilliárd — bokronként 4—5 szál — növényt nevelnek a szántóföldi termesztés céljából. Az utóbbi években — a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta — sok változás történt e fűszernövény termesztésében. Amíg e vidéken azelőtt a szántotta és szavazategyenlőséggel tovább „passzolta” az ügyet a Területi Egyeztető Bizottsághoz.” Változatlanul fenntartjuk azt a véleményünket, hogy a szavazategyenlőségnél kényelmesebb megoldás elképzelhetetlen. Ez ugyanis semmiféle felelősséggel nem jár. Az egyébként is idézőjelbe tett ..passzolta” kifejezést viszont kizárólag a szöveg élénkítése, színezése céljából és nem sértő szándékkal használtuk. Figyelemre méltó viszont, hogy a Vízmű Vállalat egyeztető bizottsága — a levél szerint — azért nem vállalkozott a döntésre, mert nem ismerte azt a paragrafust, amely a nyugdíj előtt álló idős éjjeliőr esetében kizárta az elbocsájtást. Arra int ez, hogy az új munkatörvényt ismertető előadásokra, tanfolyamokra, újságcikkekre továbbra is igen nagy szükség van. B. D. A Szőlészeti Kutató Intézet lakiteleki gazdaságában szőlőszaporító üzem építéséhez fogtak hozzá. A Német Demokratikus Köztársaságból vásárolt 6 ezer négyzetméter alapú üvegház elemeit erdővel szegélyezett, simára dózerolt homokterületen állítják össze, ahol a szociális létesítmények is helyet kapnak. A szaporító üzem, amely a tervek szerint teljesen jövőre készül el, az újonnan nemesített csemege- és borszőlőhibridek gyors nagyüzemi elszaporítóföldeken öntözés nélkül termesztették a paprikát, most már majdnem az egész területen mesterséges csapadékellátásban részesítik. Az öntözés biztonságossá teszi termesztését, „átsegíti” a növényt a tavaszi szárazságon, majd növeli a virágkötődést. Egyes öntözött területeken tavaly is a szokásosnak a háromszorosára nőtt a terméshozam, holdankénti átlaga elérte a 90—100 mázsát is. Az előző években, amíg többnyire kézi erővel duggatták el a sok millió palántát, az idén már teljesen gépesítik ezt a munkát. A termelőszövetkezetek több mint 30 palántázógéppel rendelkeznek. Ezek segítségével kedvező időjárás esetén 10 nap alatt beültethetők a paprikaföldek. „Nyitány” a zöldséjíkerlé^zetben Készítik a káposztafélék palántaágyát a szalkszentmártoni Petőfi Tsz zöldségkertészei. A március elején megkezdett munka az enyhe, tavaszias idő hatására az utóbbi napokban még jobban nekilendült. Képünkön Gyökeres Sándor húsztagú brigádja szorgoskodik a területen. A háttérben az erőgépek szállítják az istállótrágyát, előttük pedig Tornyai Imre és Polánszki István leszórják a melegágyi földet, amelyet Mészáros Károlyné szakszerűen elegyenget a palántaágyak keretei között. tására hivatott. A hatalmas üvegházban a homoki intézetekben nemrég kialakított rügy- dugványozási, szőlőszaporítási módszerrel évente 3—4 ezer rügydugványt nyernek egy-egy tőkéről. Előzetes számítások szerint minden évben 200 ezer gyökeres vesszőhöz és 20 millió kétrügyes dugványhoz jutnak hozzá a további üvegházi szaporítások céljából. Az intézetben egyébként már évek óta tart az előkészület a nemesített csemege-^ illetve A kecskeméti Aranykalász Tsz határában tavaszias a hangulat. A tsz-központ közelében több gazda a melegágyak körül szorgoskodik. A távol eső táblákon a pöfögő traktorok nyomán fényes-feket- tén csillog a friss szántás. Tíz holdon földben a mák. Az egész őszi vetés megkapta a fejtrágyát. S a határozott kiállású, kemény kézfogású párttitkár: Szecsei Teréz félretéve a gazdaságossági kimutatást, melyet éppen tanulmányozott, ezzel fogad: — Már tavaszi műszakban, reggel 6-tól délután 5 óráig dolgozunk. Szinte egy emberként minden gazdánk. Mert ahogyan Petényi Sándor tehenészünk valamenyik nap találóan megjegyezte: „Nagyon meg kell fognunk a munka végét, hogy az állatbetegség miatti jövedelemkiesésünket pótoljuk...” Ez jellemzi egész tagságunk hangulatát is. — S mivel foglalatoskodnak napi munkájuk mellett a pártvezetőség tagjai? — tudakolom. — Sajnos, mozgási lehetőségünk jó ideje korlátozott, de azért minden kis lehetőséget kihasználunk az eszmecserékre és főleg a tennivalóink alapos előkészítésére — feleli a párttitkár. A múlt év novemberében megtartott vezetőséget újjáválasztó taggyűlés óta — ha nem is teljes létszámmal —, de két alkalommal tanácskoztak a tsz- pártszervezet tagjai. Ahogyan Szecsei Teréz mondja, évenként egy alkalommal az állattenyésztés, egyszer a növénytermelés, s ugyancsak egyszer a könyvvitel tapasztalatainak pártvezetőségi ülésen való számbavétele nyomán szabják meg a soron következő legfontosabb pártszervezeti teendőket. — Tavaly pártvezetőségünk kezdeményezésére egész éven át grafikont vezettünk a napi tejhozamról. Igen jó hatással volt ez a tehenészetben dolkozó gazdáinkra, hiszen állandóan figyelemmel kísérhették az adatokat. S a 65 tehenünk átlagában az egyre eső évi tejhozam elérte a négyezer litert! — mondja jogos büszkeséggel Szecsei Teréz. — Akadt olyan tehenészünk is, aki csupán prémium címén 26 ezer forintot kapott kézhez. Ez persze nemcsak elgondolkoztatja, hanem minőségileg jobb munkára is Hétfőn a Technika Házában sajtótájékoztatót rendeztek az 1965. március 23-án megtartandó meteorológiai világnap programjának ismertetésére. Dr. Dé- si Frigyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója tájékoztatásul elmondotta, hogy az idei meteorológiai világnapot a meteorológiai borszőlők elszaporításához. A fiatal gazdaságban húsz, a köztermesztésben részben még ismeretlen szőlőhibrid kapott törzstelepet, ahonnan biztosítják majd a szaporítóház ellátását. Elsősorban a . csemege- szőlőket, az Attilát, a -Pannónia Kincsét, s a legutóbb nemesített Olympiát, valamint a Rekordot szaporítják el a köztermesztés részére, majd a nemes borszőlőfajták kapnak helyet a szaporítóházban. serkenti azokat, akik jóval kevesebbet vagy egyáltalán nem kaptak prémiumot... Az új pártvezetőség a tehenészekkel együtt beszélte meg például annak idején a téli takarmányozás helyes módszereit. A két párttag tehenész: Dóra Imre és Lovas András példamutatása a munkában pedig követésre talált. Hogyan festett ez a gyakorlatban? Először csak Dóra Imre területén volt példás rend az istállóban. Alig telt bele néhány nap, a pártonkívüli társ, Petényi Sándor csatlakozott le. Ma pedig valamennyi istállóra jellemző a rend és a tisztaság. — Két asszony van itt, Tériké, érdeklődnek, mikor lesz munka. Mit mondjunk neki? — kérdezi a kis irodába belépő főkönyvelő. — Két-három hét múlva . 1 1 — gondolkodik el a párttitkár. — Tecssék mondani nekik, Bandi bácsi, jöjjenek két hét múlva. A növénytermeszjés igencsak megindul akkor. S a főkönyvelő távozása után megtudom, hogy tavaly ötven asszony bedolgozó családtagként szorgoskodott a gazdaság földjein. A pártvezetőség tagjainak hívó szavára jöttek, hiszen mindannyiukkal személyesen beszélgettek előbb otthonaikban. Úgy tervezik, a közeli napokban megismétlik ezt a módszert. Az Aranykalász Tsz pártvezetőségének és kommunistáinak napi „apró” munkájáról még sok minden a jegyzetfüzetembe kerül. De hadd említsem inkább, hogy a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatainak szellemében a munkafegyelem tovább szilárdítását és a közös vagyon védelmére való nevelést tekintik a legfontosabb feladataiknak. — Mert mondjam azt, hogy rendetlenek vagyunk? — teszi fel a kérdést mintegy önmagának Szecsei Teréz. — Gondolok a néha széthagyott gépekre, zsákokra, ládákra .., Vagy arra a szemléletre: „Mit számít az a közösben, ha egy szatyornyi ezt-azt hazaviszek?” Elvétve bár, de még előfordul az ilyesmi. A mindennapi munka sodrában azonban tudunk hatni egymásra, és ezernyi bizonyítékát sorolhatnám annak, hogyan változnak, válnak egyre öntudatosabbakká az emberek... P. I. világhálózat kialakításának jegyében tartják. A meteorológiai világszervezet naponta 8000 időjárási megfigyelési adatot és több mint 700 magas légköri mérési eredményt összesít, illetve továbbít az egyes országok meteorológiai intézeteinek. Az előrejelzések iránt támasztott fokozott igények szükségessé teszik a még szélesebb körű együttműködést az egyes országok között, az úgynevezett meteorológiai fehér foltok felszámolását, végső soron pedig a meteorológiai világhálózat kiépítését. A világközpontokat máris kijelölték: az egyik Moszkvában lesz, a másik Washingtonban. Hamarosan sor ke- rül a regionális központok V' jelölésére is. A meteorológiai világháló- t kiépítésének előkészítését n- r 1964-ben megkezdték, a gyak- - lati megvalósítás végső terv- t azonban csak 1967-ben tárgy; - ják meg az V. meteorológiai világkongresszuson. Ugyancsak hétfőn nyitottá; meg a meteorológiai világnál) alkalmából rendezett kiállítást 3 Technika Házában. (MTI) CIKKÜNK NYOMÁN Igazságos volt-e a döntés? Importált elemekből szőlőszaporító üzem épül Lakiteleken Meleoroiáatai világnap: 1965. március 23.
