Petőfi Népe, 1965. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-04 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! A MA&VAR. SZOCIALISTA MVWKéSPARjr BACS-K»SKVflM Me&YEl LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ara 60 fillér 1965. MÁRCIUS 4, CSÜTÖRTÖK Zavartalan volt a téli tiizelőellátás Az idei utalványok már beválthatók Csetteg a metsző# A tél vési napsütésben meg­elevenedett Kiskunmajsa ha­tára; különösen ott, ahol sző­lős és gyümölcsös parcellák sorjáznak egymás mellett. A termelőszövetkezeti csoportok gazdái hozzáfogtak a fatiszto­gatáshoz, metszéshez, szorgal­masan végzik a növényvéde­lem munkáját. Most van az ideje ennek a munkának, most kell megala­pozni a jó gyümölcstermést. A jó gazda ilyenkor som saj­nálja a fáradságot, szorgalma­san végzi a faápolást, előké­szíti a tavaszi mezőgazdasági munkát. Felvételünkön Nagy Dezső, a Jonathán Szakszövetkezet egyik gazdája szorgoskodik három holdnyi szőlőjében és gyümölcsösében. Megyénk palántanevelő tele­pein megkezdődtek az előkészü­letek a korai szántóföldi zöld­ségtermesztésre. A fűtött üveg­házakban már legtöbb helyütt kikeltek a növények, s helyen­ként a hollandi ágyakban is hozzáfogtak a mag elvetéséhez. Az idényben a becslések sze­rint mintegy félmillió négyzet- méter üvegfelület és fólia alatt nevelik a palánták millióit a szántóföldi kiültetéshez. Egye­dül a kecskeméti Béke Tsz pa­lántanevelő telepén 3 és fél­millió paradicsom- és paprika­palántát állítanak elő a saját, valamint a társgazdaságok sza­badföldi zöldségtermesztéséhez. A megye más tájkörzeteiben Talán hihetetlennek tfimk, mégis így van: ma már akad­nak olyan TÜZÉP-telepek me­gyénkben, amelyeknek egész évi forgalma eléri azt a színvona­lat, amit a kb. másfél évtized­del ezelőtt alakult megyei TU- ZÉP Vállalat produkált egész Bács-Kiskun megyében. Ügy véljük, elég ennyi is annak ér­zékeltetéséhez, hogy a lakosság minél jobb tüzelő- és építő­anyag-ellátása érdekében meny­nyire végzett eredményes mun­kát a 220 dolgozót foglalkoztató vállalat. — A megye tüzelőszükségle­tének 65 százalékát mi biztosít­juk — mondja Huszár Sándor áruforgalmi osztályvezető. — A lakosság, a közületek, az is­kolák igényeit az elmúlt sze­zonban hiánytalanul kielégítet­tük. Kb. 20 százalékkal adtunk el több szenet, brikettet, kok­szot, tűzifát az 1963. évinél, összesen mintegy 40 ezer vagonnal. A beváltott tüzelőutalványok száma 45 ezer volt. Ez is mu­tatja: jól felkészültünk a céli szezonra, s hogy a lakosság mennyire élt a lehetőséggel, ar­ra csak egy példát: 1964-ben megyénkben az egy lakosra ju­tó több mint 20 mázsás orszá­gos átlagfogyasztást a megyei átlag is megközelítette. A vállalat 342 millió forintos tervét 385 millió forintra, tehát 12 százalékkal túlteljesítette. Sok erőfeszítés húzódik hieg az említett eredmény mögött. A mennyiségi mutatókon túlme­nően lényeges az is, hogy a vállalattal szerződésben álló AKÖV jól oldotta meg a szál­lítási feladatokat (a szenes em­berek legtöbb helyen a pin­cékbe, a kamrákba is behord- ták a tüzelőt!), és az sem le­het közömbös, hogy a meny- nyiségi, a minőségi kifogáson száma is minimális volt. Hogy mi erre a magyarázat? Elsősorban a 12 telep közötti munkaverseny, melynek célja a szállítási költségek csökksn­is „befűtötték” az üvegházakat Az idén újabb tíz, egyenként 6 ezer négyzetméter területű palántanevelő telepet helyeznek üzembe. Így minden eddiginél több, összesen ezer holdra ele­gendő, nagy részben tűzdelt pa­lántát állítanak elő a konyha­kertészetek részére. A korai zöldségtermesztésnek további feltétele az, hogy a zöldövezetekben megfelelő fel­tételeket teremtsenek a palánta fogadására, kiültetésére. Számos termelőszövetkezetben kijelölték már a paradicsom és a paprika helyét, hogy amikor a föld fa­gya kienged, megkezdhessék a talaj megmunkálását. tése, a lakosság szükségleteinek tökéletes kielégítése, a terv tel­jesítése volt. A megyében épült és tataro­zott lakások 60 százalékához a TÜZÉP biztosította a szükséges anyagokat az elmúlt évben. Az áruforgalmi osztály vezetője azonban mégsem elégedett. — Igaz — mondotta —, hogy az építőanyag értékesítési ter­vet nyolc százalékkal túlteljesí­tettük, de a mindinkább növek­vő igényekkel még így sem tudtunk lépést tartani. — Mit várhatunk ebben az évben? — Igyekszünk a tavalyinai több építési anyagot értékesíte­ni. Már eddig több anyagbizto­sítási szerződést kötöttünk, mint tavaly az első fél évben. Ezen­kívül az idei tüzelőszezonra is készülődünk. Kalocsán rövidesen megnyí­lik az új TÜZÉP-iroda. Ezen a héten megkezdjük az 1965. évi tüzelőutalványok ki­adását, amelyeket már most be lehet váltani, hiszen kb. 3000 Az anyagi fedezet korláto­zott, az igény, a tennivaló an­nál több. Valahogy ebben látni a magyarázatát, hogy talán ezért nőtt meg Kecskeméten minden eddiginél jobban a tár­sadalmi munka jelentősége, rangja. Bányi Tivadar, a csoport ve­zetője és Kőtörő Istvánné, a csoport dolgozója, örömmel sze­degetik elő a vaskosodó irattar­tóból az idei, eddig összegyűlt vállalásokat. — Tulajdonképpen milyen vállalásokról van szó? — tu­dakolom. — Pár héttel ezelőtt az elnök elvtárs személyes aláírásával küldtünk el 86 köszönő levelet mindazoknak az üzemeknek, vállalatoknak, iskoláknak, ame­lyek tavaly társadalmi munká­val hozzájárultak a városfej­lesztés célkitűzéseinek végre­hajtásához — tájékoztat Bánvi Tivadar. — Hiszen 1 918 119 fo­rint értékű munkáról volt szó! Egyúttal felhasználtuk az alkal­mat az újabb segítségkérésre. És íme, itt a visszhang: máris mintegy negyven válasz. A felajánlások két cso­portra oszlanak. Egyrészt az üzemen, intézményen, vállala­ton, iskolán belüli társadalmi munka — például tereprende­zés, szociális létesítmény bőví­tés, festés stb. —, másrészt a város közös fejlesztési felada­taihoz kínált segítség: külön­böző szak- és segédmunkából, szállítási feladatokból vaió részvállalás. — Tessék, itt a dosszié — biztat Kőtörőné, s én máris tal­lózom. „Intézményen belül, a két épületünk külső és belső tata­rozására 3200 társadalmi mun­kaórát vállalunk” — írja a Munkaügyi Minisztérium 607. Jelentés a TÜZÉP- telepekről vagon tüzelőt tárolunk jelenleg telepeinken, s a folyamatos utánpótlás is biztosított. Negy­vennyolcezer utalványt bocsá­tunk ki a következő hónapok­ban, háromezerrel többet a ta­valyinál. — Végül — fejezte be a be­szélgetést Huszár Sándor elv­társ — egyre inkább közeledik a permetezési szezon. A fái- egyházi és kiskunhalasi járás tsz-einek vezetői már megren­delték a permetezéshez szüksé­ges meszet, ám a bajai és a dunaveesei já­rásban jelentős elmaradás tapasztalható. Az esetleges torlódásokat és más nehézségeket csak úgy ke­rülhetjük el, ha ezekben a já­rásokban is mielőbb pótolják a tsz-ek a mészrendeléseket és megkezdik a szállítást is ... B. Gy. sz. Gáspár András Helyiipari Iskola igazgatója. Ezenkívül a parképítésből, rózsaültetésböl kívánják kivenni a részüket. A Kecskeméti Járási Tanács V. B. KÖFA-csoportjának dol­gozói 12 ezer forint értékű mű­szaki segítséget kínálnak a me­gyeszékhely fejlesztéséhez. A DÁV dolgozói, s köztük elsősor­ban a fiatalok, a kunfehértói úttörőtábor villamosításával kapcsolatos transzformátor és légvezeték kiépítését vállalták magukra, mivel eanek kivitele­zését a vállalat az idén nem tudta elfogadni. Ezen felül ké­rik megjelölni a városon belül elvégezhető társadalmi munkát. A Kecskeméti Fém- és Vas­ipari Ktsz dolgozói 600 óra szakmunkát, ezer óra segéd­munkát vállalnak a város előtti feladatokból, a ktsz-en belül pedig ugyancsak 1600 óra tár­sadalmi munkát kívánnak el­végezni. Hosszan lehetne sorolni a vállalásokat, s nehéz lenne megítélni, melyik a dicsérete­sebb. Hiszen idáig több mint 21 ezer munkaórát — amiben igen tekintélyes a különböző szakmunka — kínálnak az üze­meken, vállalatokon, iskolákon belül, több mint 14 ezer társa­dalmi munkaórát az egész va­ros lakosságát érintő fejlesztés: feladatok megvalósításához. S a városgazdálkodási cso­portnál a segítségkínálat szám bavétele mellett szorgosan io lylk az idei feladatok részletek­re menő kimunkálása, hogy át> rilis elején, amikor tanácsko zásra hívják össze a kecskeméti társadalmi munkások képvise­lőit, már mindenki megtud hassa, milyen részfeladat meg­oldásában számítanak a te' kínált segítségére. P, I. Társadalmi összefogással (T. I.) Elképesztő méretekben elszaporodott ország- és me- gyeszerte tavaly a mezei pocok. Csupán szűkebb pátriánkban 50 millió forint értékű terményt pusztított el. A kár érzékelteté­sére említsük meg, hogy ekkora összegből mintegy húsz közsé­günkben épülhetne művelődési ház, vagy ötven termelőszövet­kezetben 100 férőhelyes tehén­istálló, vagy körülbelül 840 Kö­zepes vonóerejű traktor vásá­rolható. Legnagyobb volt a rágcsáló pusztítása a bajai járásban« ahol 30 millió forint értékű terményt semmisített meg. A kalocsai és a dunaveesei járás­ban is nagymértékű kárt oko­zott, de nem kímélte a számára kedvezőtlenebb körülményeket nyújtó homokos talajú járáso­kat sem, főleg ott, ahol a lu­cernások kötöttebbé tették a talajt. * Sajnos, az őszi védekezés so­rán nem sikerült a pocokfertő­zést meggátolni, s annak veszé­lyét az enyhe téli időjárás nem szüntette meg. Ezért a földművelésügyi mi­niszter az egész ország területén társadalmi védekezést rendelt el a kártevő ellen, amiről egyébként lapunk február 27-í számában tájékoztattuk olva­sóinkat. A rendelet értelmében a szükséges számban a 14—50 éves korú nők és a 14—60 éves korú férfiak a pocokirtás céljá­ból közmunkára kirendelhetők. Az irtó vegyszert a miniszté­rium ingyen bocsátja rendelke­zésre. * A megyei tanács végrehajtó bizottsága már ezt megelőzően elkészítette intézkedési tervét, s eljuttatta a községi tanácsok­hoz. Tapasztalatunk szerint azonban nem egy helyütt meg­lehetősen hanyagul készülnek a hatalmas társadalmi összefogást igénylő munka megszervezésé­re. Amilyen dicséretes nélda- mutatássail oldották meg a vé­dekezésre való felkészülés fel­adatát a bajai járásban, ahol a járási tanács vb-elnöke azon­nal összehívta a községek ve­zetőit, s három nap alatt el­végezték az előkészületeket — nem mondható ez el a kiskun- halasi és a dunaveesei járásról. * Egyes községi tanácsok vég­rehajtó bizottságai úgy gondol­ják, hogy a mezei pocok irtá­sa csupán a termelő üzemek feladata, s ezért ímmel-ámma! látnak a miniszteri rendelet végrehajtásához, az intézkedési terv megvalósításához. A kárte­vő pedig nemcsak a mezőgaz­daságilag művelt területen él. szaporodik, hanem az erdősze­gélyeken, az árok-, csatornapat­tokon, vasúti töltéseken, a rak­tárak körül stb. — s az előbbi helyeken hiába irtják ki, ha az utóbbiakon zavartalanul te­nyészhet. * Megyénk egész területén meg kell tehát szervezni elpusztítá­sát, még pedig úgy, hogy ehhez március közepéig mindenütt megtörténjenek az előkészüle­tek. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága idejében ieizi majd a pocokirtás megkezdésé­nek — az időjárástól függő — időpontját. Reméljük, a szükséges társa­dalmi összefogás nem szenved csorbát. Ellenkező esetben a tö­megesen elszaporodott rágcsál.: katasztrofális károkat okozhat. Félmillió négyzetméter üveg és fólia alatt nevelik a palántákat I tettre készség bizonyítékai A városfejlesztés idei előkészületei Kecskeméten

Next

/
Thumbnails
Contents